A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve, 1979-1980
S. Mialkovszky Mária: Adalékok az otthonkultúra-kutatás kérdéséhez az Allt-féle hagyaték kapcsán
114 L. MIALKOVSZKY MÁRIA és a plüssanyag összevarrási vonala fölött piros és zöld gyapjúfonalból sodort zsinór fut körbe, a két külső sarkon, ugyanebből a fonalból készített nagy, vaskos bojtok. Vígy. Párna. Ltsz: 78. 10. 10. M: 60X44 cm. Téglalap alakú, a terítővel megegyező anyagból készült, azonos zsinórral és bojttal díszítve. Párja már elveszett, helyét egy ugyancsak nyomott mintás plüssből készített párna foglalta el. Ennek dekorja vajszínű alapon, sötét, dús, barokkos girlandokból alakítva. Ltst: 78. 10. 39. 180 Ld. Mario Praz: Id. mű, 74., 117. és 143. kép, valamint W. Stengel: Alte Wohnkultur in Berlin und in der Mark, 129. skk. old. 181 BFL. Int. a. m. Az 1700-as évek végéről: 79., 298., 515., 695., 1176. sz.; az 1800 és 1820 közötti évekből: 10., 139., 243., 1090., 1205., 1232., 1359. sz.; az 1820 és 1843 közötti évekből: 240., 1112., 1378., 1383., 2244., 4420. sz. 182 Ld. Georg Himmelheber: Biedermeier furniture, 70. old.; Mario Praz: Id. mű, 162., 186., 188., 246. és 324. kép. 183 Ld. Early Victorian England 1830—1865. London 1934. 98. old. 184 Ld. Mario Praz: Id. mű, 201. kép. 185 Ld. Molnár László: Reformkori hímzések és kézimunkák az Iparművészeti Múzeumban. Az Iparművészeti Múzeum Évkönyve, VI. köt. 1970.; Koós Judit: A nagykárolyi királyi nemzeti főoskola rajzoló intézetének ismeretlen dokumentumai. Az Iparművészeti Múzeum Évkönyve, HL, IV. köt. 1963. 186 Ld. Rapaics Raymund: Magyar kertek. Magyar könyvbarátok, Budapest é. n. (1940). 114. old. 187 Ld. Justh Zsigmond naplója és levelei. Szépirodalmi Könyvkiadó 1977. 359. old. 188 Vtgy. Ltsz. 78. 10. 12. M: 80 X40 cm. Montírozása a későbbiekre (1920—1945) is annyira jellemző, raffolt megoldású. Rendszerint valamilyen fényes lámét, műselyembrokátot, ritkábban bársonyt használtak. 189 Alkalmazását Id. Mario Praz: ld. mű, 338. kép és S. Hinz: ld. mű, 314. kép. Az újabb német szakirodalom az elnevezést feltételesen az ott sokak által használt Makasszar hajdaj nevével hozza összefüggésbe (ld. E. Stille — U. Pfistermeister: Id. mű, 70. old. 33. kép). A kifejezést azonban egy Lipcsében 1906-ban kiadott idegen szavak szótára így jelöli: macats, macasser, ami arra utal, hogy az elnevezést a német nyelv idegennek tekinti (ld. Johann-Christian-August Heyses: Fremdwörterbuch, Leipzig 1906. 60. old). A szokás szívós továbbélését jól példázza, hogy állandó kiállításunkon, az 1950-es évek munkáslakás-enteriőrjében (dunaújvárosi otthon) még szerepel. 190 Ld. Mario Praz: ld. mű, 68., 74. és 81. kép. 191 Vtgy. Ltsz: 78. 10. 56. M: 48X48 cm. 192 Vtgy. Ltsz: 78. 10. 73. M: 102X68 cm. 193 Vtgy. Ltsz: 78. 10. 24. M: 60X64 cm. m vtgy. Ltsz: 80. 1.2. M: 154ХЮХЮ cm. 195 Vtgy. Ltsz: 78. 10. 20. 14. M: 140X280 cm. Fehér molinószerű anyagból készült. Hosszanti szélein tíz-tíz centiméter széles horgolt szegélyekkel és azon belül, velük párhuzamosan futó horgolt betétekkel díszítve. 190 Vtgy. Ltsz: 78. 10. 18. 1—2. M: 380X90 cm. Nehéz bordó gyapjúszövetből készült. Ebbe pamutvetülékű atlaszkötéssel — ma már kifakult homokszínű — széles bordűrök vannak beszőve, amelyek naturalisztikus szőlőlevelekből, kacsokból és virágokból alakított girlandmustrát alkotnak. 197 Vhgy. Ltsz: 80. 1. 1. M: 186X21 cm. Sötétbarnára pácolva, fényezve, esztergálva. 198 A drapériáknak már a 19. század első felében betöltött szerepéről ld. Ch. Witt- Dörring: ld. mű, 1—6. old. Hazai iparosleltáraink tanúsága szerint a függönyök a 19. század első felében, de már a korai klasszicizmus időszakában is általában posztóból, bársonyból és selyemből készültek. Ld. BFL. Int. a. m. Az 1700-as évek végéről: 298., 310., 515., 695., 746., 940. sz.; az 1800 és 1820 közötti évekből: 139., 1205., 1359. sz.; az 1820 és 1840 közötti évekből: 240., 529., 794., 832., 2244. sz. Kétségtelenül csak a legmódosabb polgároknál fordulnak elő. 1998d. W. Stengel: Alte Wohnkultur in Berlin und in der Mark, 49—61. old.; Edmund Meier-Oberist, Id. mű, 253. old. A hazai előzményekre, a reneszánsztól a klasszicizmusig a tárgyra vonatkozóan sok adatot közölnek Radvánszky Béla, B. Nagy Margit, Askercz Éva, Voit Pál idézett művei. Mind Jacob Falke, mind az ebben is őt követő Wohl Janka foglalkozik a szőnyegekkel, s rendkívül fontos szerepet tulajdonítanak nekik. (Ld. Jacob Falke: Die Kunst im Hause, 199—233. old.; Az Otthon. . . VI. fej.) Hogy a Gründerzeitig az alsóbb társadalmi rétegeknél milyen ritka volt a szőnyeg,