Magyar Múzeumok, 1996. 2. szám (Vol. 2.)

A szerkesztő levele - Horn Emil: Olvasói levelek: kiegészítés - Gál Éva: Olvasói levelek: néhány megjegyzés a "Budapesti Történeti Múzeum fél évtizede" c. cikkhez

A szerkesztő levele A MAGYAR MÚZEUMOK 1996/2-es számával megjelent egy évfolyamra való. .Aki ösz­­szehasonlítja a kezdő 1995/1- es számot a mostanival, ész­lelheti az időközben bekövet­kezett változtatásokat. (Ezek - természetesen - még nem fe­jeződtek be). Mindenekelőtt: létrejött a MM szerkesztőbizottsága. A tagjai között kialakuló munkameg­osztás - reményeink szerint - szélesebb körű kapcsolatokat, gyorsabb és jobb szerkesztősé­gi munkát eredményez majd. Nagyjából kialakult a lap rovat­rendje, bár e tekintetben nem volna célszerű gúzsba kötni magunkat. Végeredményben a tárgyalásra kerülő témák hatá­rozzák meg az összefoglaló ro­vatcímeket - a témák pedig nem mindig állandó jellegűek. Az adott lehetőségeken belül - mivel a szövegszerkesztés „háznál" van - igyekszünk egyeztetni a tipográfia adta le­hetőségeket és a beszerkesz­tendő terjedelem kívánalmait, az illusztrációk számának nö­velésére is gondolva. Gyarapszik a közölt írásokhoz fűződő „olvasói levelek" szá­ma. Sajnos, egyelőre „sorba kellett" őket állítani: egyrészt a beérkezés, másrészt az aktua­litás rendjében, így aztán e­­gyes polemikus írások reflexiói talán elkésettnek is tűnhetnek, amikorra közölni tudjuk őket. Örvendetes, hogy szintén nőt­­tön-nő a közlésre beküldött ta­nulmányok száma. A bőség za­vara természetszerűen a meg­jelentetés idejének eltolódásá­val is jár: e®­két szám erejéig. A SOROS ALAPÍTVÁNY jóv­ol­tából folyóiratunkat egyre több országba küldhetjük el testvér­­lapoknak, múzeumoknak és muzeológusoknak - egyelőre recenziós, illetve tisztelet­vagy cserepéldányként. Kérjük olvasóinkat: tegyenek javasla­­ tot arra, kinek juttassunk cl példányainkból? Remélve az érdeklődés növeke­dését, igyekszünk a szélesebb körű olvasóközönség megnye­résére. Emellett, főleg az ú.n. „címlapsztori“ révén érintett múzeumokban, a múzeumi boltokban a látogatók körében számonként is terjesztenénk a folyóiratot. Kérjük valamennyi olvasónkat, tanácsaikkal, in­formációikkal és közvetlen se­gítségükkel legyenek társaink a terjesztésben. Az olvasók levelei Kiegészítés Elolvasván a legutóbbi szám­ban a kiállítási beszámolókat, megdöbbenve vettem észre, hogy a sajátoméban (Tények és gondok egy kiállítás kapcsán, 1996/1., Tavasz) még csak em­lítést sem teszek azokról, akik a kiállítás létrejöttében igen fontos szerepet játszottak. Ez megbocsájthatatlan feledé­­kenység, amit csak azzal lehet­ne jóvátenni, ha a következő számban ezt pótolni tudnám. Tehát a „Halló, itt Rádió Buda­pest" elkészítésében a követ­kezők vettek részt: Látványtervező: Lázár Tibor; Kivitelező: a MAFILM Díszlet­­építő Rt. Nagyidai László veze­tésével (őket és a kiállítás ren­dezőjét a Rádió nívódíjban ré­szesítette). A Magyar Rádió munkatársai közül: Kende Ta­más, Kozma Zsuzsa, Salamon István, Szilágyi Magda, Szűcs László, Vámos György. A lehetőséget, hogy mulasztá­somat így pótolni tudom, előre is köszönöm. Horn Emil Néhány megjegyzés a "Budapesti Történeti Mú­zeum fél évtizede” című cikkhez A Magyar Múzeumok című új folyóirat 1/1995 számában a Budapesti Történeti Múzeum legutóbbi fél évtizedének is­mertetésére vállalkozott az in­tézmény 4 éven át hivatalban volt vezetője. Csakhogy egy sok évtizede működő közgyűj­temény munkájának akármi­lyen rövid, körülhatárolt idő­szakát nem lehet megbízható­an értékelni az intézmény ad­digi tevékenységének alapos ismerete nélkül. A helyzet azonban az, hogy a szóban for­gó írás a tények elemi nem-is­meretéről vagy negligálásáról, sőt helyenként tudatos elferdí­téséről tesz tanúságot. Az ismertetés abból indul ki, hogy amikor a szerző 1992- ben átvette a Budapesti Törté­neti Múzeum vezetését, az in­tézmény a végromlás állapotá­ban volt; a múzeumot „a ki­­ü­ru­lt, a szükségleteket kielégí­tetlenül hagyó, mechanikus ha­gyományőrzés“ jellemezte, a várostörténetet elnyomta a ré­gészet és a képzőművészet­­ „részben igazgatói többségé­nek hivatásából következően",­­ s bár gyűjteményei „időről időre jelentős várostörténeti tárgyi és dokumentum anyag­gal bővültek, ám ezek mintegy újkori hitványságoknak minő­sültek a régészeti leletek és fel­adatok árnyékában“­, mindeh­hez még „értelmiségi ellenál­lásnak lehetett feltüntetni a várostörténet és főként a jelen­kori tárgyi dokumentumanyag gyűjtésének negligálását.“ Az „olykor látványos sikereket fel­mutató régészet és az elismer­tetésért küzdő képzőművészeti érdekű működés küzdelmében alig játszott szerepet, majd fel­morzsolódott a főváros törté­netének múzeuma és annak ér­dekei. “ Ne elemezzük most szemanti­kailag ezeket a mondatokat. Annyit a figyelmes olvasó min­denesetre kihámoz belőlük, hogy a szerző szerint a régé­szet és a „képzőművészeti ér­dekű működés“ nemcsakhogy nem tartozott a várostörténeti múzeum tevékenységéhez, ha­nem egyenesen felmorzsolta „a főváros történetének múze­umát!“ Valóban ez történt-e? Mindenekelőtt, úgy látszik, nem fölösleges újra leírni, bár­mennyire evidencia is ez: a ré­gészet­történeti tudomány, a BTM-ben a régészet is része a (folytatás a 63. oldalon) MAGYAR MÚZEUMOK 1996/2 NYÁR A szerkesztő levele 1 Olvasói levelek Horn Emil: Kiegészítés 1 Gál Éva: Néhány megjegyzés a „Budapesti Történeti Múzeum fél évtizede“ c. cikkhez 1 MŰHELY Tudósítások nemzeti emlékhelyeinkről László Csaba: Újabb régészeti kutatások Pannonhalmán 3 Hefter László: A Pannonhalmi Főapátság színes, festett, ólmozott üvegablakainak restaurálása 8 Fü­löp Gyula: A székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyről A középkori királyi bazilika maradványainak feltárása, bemutatása 10 Interjú Horváth Istvánnal, az esztergomi Vármúzeum helyreállítási problémáiról (Hajdú Éva) 14 Deák Zoltán: A visegrádi palotamúzeum helyreállítási tervei 17 Gróf Péter - Gróh Dániel: Vízlépcsőrendszer és régé­szeti kutatás Nagymaros-Visegrád térségében 22 VISSZATEKINTÉS Patay Pál: Egy muzeológus-pálya kezdete 25 „Összefoglaló jelentés a Felderítő Csoport 1950. évi működéséről“ 29 KIÁLLÍTÁSOK Takács Imre: Mons Sacer 996-1996 - Pannonhalma 1000 éve 32 Hajdú Éva: Mons Sacer 996-1996 - Kiállításkritika 35 Juhász Irén: „A honfoglalás előestéjén“ 36 Balassa M. Iván: Száz éves a Néprajzi Falu 36 Szabó Péter: A magyar iskola első évszázadai (996-1526) - A millenniumi iskolatörténeti kiállítási program első kiállítása 37 Vágó Csaba: Honfoglaló elődeink nyomában... 39 N. Kósa Judit: Élménybeszámoló három kiállításról 40 Granasztóiné Győrffy Katalin: A magyar műemlék­­védelem első évszázada (1846-1949) 42 SZÁMVETÉS Kubassek János: Miért van, hogyan lett Érden földrajzi múzeum? A Magyar Földrajzi Múzeum másfél évtizedes története 44 L. Fekete Ágnes: A cserepartneri kapcsolatok alakulása a múzeumi könyvtárakban 48 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK Kócziánné Szentpéteri Erzsébet dr.: Nemzetközi Múzeumi Világnap 1996 május 18. 50 Az ICOM története: 1946-1996 51 KÖNYV- ÉS f­OLYÓIRATSZEMLE Válogatás a restitúció külföldi irodalmából Éri Gyöngyi: Európa elrablása 52 Mihály Mária: Eltűnt kincsek 54 Robert de Haas: A Koenigs-gyűjteményről 55 A brémai Kunsthalle-ből a II. világháborúban eltűnt műkincsek - dokumentáció 56

Next