Magyar Múzeumok, 1996. 2. szám (Vol. 2.)
A szerkesztő levele - Horn Emil: Olvasói levelek: kiegészítés - Gál Éva: Olvasói levelek: néhány megjegyzés a "Budapesti Történeti Múzeum fél évtizede" c. cikkhez
A szerkesztő levele A MAGYAR MÚZEUMOK 1996/2-es számával megjelent egy évfolyamra való. .Aki öszszehasonlítja a kezdő 1995/1- es számot a mostanival, észlelheti az időközben bekövetkezett változtatásokat. (Ezek - természetesen - még nem fejeződtek be). Mindenekelőtt: létrejött a MM szerkesztőbizottsága. A tagjai között kialakuló munkamegosztás - reményeink szerint - szélesebb körű kapcsolatokat, gyorsabb és jobb szerkesztőségi munkát eredményez majd. Nagyjából kialakult a lap rovatrendje, bár e tekintetben nem volna célszerű gúzsba kötni magunkat. Végeredményben a tárgyalásra kerülő témák határozzák meg az összefoglaló rovatcímeket - a témák pedig nem mindig állandó jellegűek. Az adott lehetőségeken belül - mivel a szövegszerkesztés „háznál" van - igyekszünk egyeztetni a tipográfia adta lehetőségeket és a beszerkesztendő terjedelem kívánalmait, az illusztrációk számának növelésére is gondolva. Gyarapszik a közölt írásokhoz fűződő „olvasói levelek" száma. Sajnos, egyelőre „sorba kellett" őket állítani: egyrészt a beérkezés, másrészt az aktualitás rendjében, így aztán egyes polemikus írások reflexiói talán elkésettnek is tűnhetnek, amikorra közölni tudjuk őket. Örvendetes, hogy szintén nőttön-nő a közlésre beküldött tanulmányok száma. A bőség zavara természetszerűen a megjelentetés idejének eltolódásával is jár: e®két szám erejéig. A SOROS ALAPÍTVÁNY jóvoltából folyóiratunkat egyre több országba küldhetjük el testvérlapoknak, múzeumoknak és muzeológusoknak - egyelőre recenziós, illetve tiszteletvagy cserepéldányként. Kérjük olvasóinkat: tegyenek javasla tot arra, kinek juttassunk cl példányainkból? Remélve az érdeklődés növekedését, igyekszünk a szélesebb körű olvasóközönség megnyerésére. Emellett, főleg az ú.n. „címlapsztori“ révén érintett múzeumokban, a múzeumi boltokban a látogatók körében számonként is terjesztenénk a folyóiratot. Kérjük valamennyi olvasónkat, tanácsaikkal, információikkal és közvetlen segítségükkel legyenek társaink a terjesztésben. Az olvasók levelei Kiegészítés Elolvasván a legutóbbi számban a kiállítási beszámolókat, megdöbbenve vettem észre, hogy a sajátoméban (Tények és gondok egy kiállítás kapcsán, 1996/1., Tavasz) még csak említést sem teszek azokról, akik a kiállítás létrejöttében igen fontos szerepet játszottak. Ez megbocsájthatatlan feledékenység, amit csak azzal lehetne jóvátenni, ha a következő számban ezt pótolni tudnám. Tehát a „Halló, itt Rádió Budapest" elkészítésében a következők vettek részt: Látványtervező: Lázár Tibor; Kivitelező: a MAFILM Díszletépítő Rt. Nagyidai László vezetésével (őket és a kiállítás rendezőjét a Rádió nívódíjban részesítette). A Magyar Rádió munkatársai közül: Kende Tamás, Kozma Zsuzsa, Salamon István, Szilágyi Magda, Szűcs László, Vámos György. A lehetőséget, hogy mulasztásomat így pótolni tudom, előre is köszönöm. Horn Emil Néhány megjegyzés a "Budapesti Történeti Múzeum fél évtizede” című cikkhez A Magyar Múzeumok című új folyóirat 1/1995 számában a Budapesti Történeti Múzeum legutóbbi fél évtizedének ismertetésére vállalkozott az intézmény 4 éven át hivatalban volt vezetője. Csakhogy egy sok évtizede működő közgyűjtemény munkájának akármilyen rövid, körülhatárolt időszakát nem lehet megbízhatóan értékelni az intézmény addigi tevékenységének alapos ismerete nélkül. A helyzet azonban az, hogy a szóban forgó írás a tények elemi nem-ismeretéről vagy negligálásáról, sőt helyenként tudatos elferdítéséről tesz tanúságot. Az ismertetés abból indul ki, hogy amikor a szerző 1992- ben átvette a Budapesti Történeti Múzeum vezetését, az intézmény a végromlás állapotában volt; a múzeumot „a kiürult, a szükségleteket kielégítetlenül hagyó, mechanikus hagyományőrzés“ jellemezte, a várostörténetet elnyomta a régészet és a képzőművészet „részben igazgatói többségének hivatásából következően", s bár gyűjteményei „időről időre jelentős várostörténeti tárgyi és dokumentum anyaggal bővültek, ám ezek mintegy újkori hitványságoknak minősültek a régészeti leletek és feladatok árnyékában“, mindehhez még „értelmiségi ellenállásnak lehetett feltüntetni a várostörténet és főként a jelenkori tárgyi dokumentumanyag gyűjtésének negligálását.“ Az „olykor látványos sikereket felmutató régészet és az elismertetésért küzdő képzőművészeti érdekű működés küzdelmében alig játszott szerepet, majd felmorzsolódott a főváros történetének múzeuma és annak érdekei. “ Ne elemezzük most szemantikailag ezeket a mondatokat. Annyit a figyelmes olvasó mindenesetre kihámoz belőlük, hogy a szerző szerint a régészet és a „képzőművészeti érdekű működés“ nemcsakhogy nem tartozott a várostörténeti múzeum tevékenységéhez, hanem egyenesen felmorzsolta „a főváros történetének múzeumát!“ Valóban ez történt-e? Mindenekelőtt, úgy látszik, nem fölösleges újra leírni, bármennyire evidencia is ez: a régészettörténeti tudomány, a BTM-ben a régészet is része a (folytatás a 63. oldalon) MAGYAR MÚZEUMOK 1996/2 NYÁR A szerkesztő levele 1 Olvasói levelek Horn Emil: Kiegészítés 1 Gál Éva: Néhány megjegyzés a „Budapesti Történeti Múzeum fél évtizede“ c. cikkhez 1 MŰHELY Tudósítások nemzeti emlékhelyeinkről László Csaba: Újabb régészeti kutatások Pannonhalmán 3 Hefter László: A Pannonhalmi Főapátság színes, festett, ólmozott üvegablakainak restaurálása 8 Fülöp Gyula: A székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyről A középkori királyi bazilika maradványainak feltárása, bemutatása 10 Interjú Horváth Istvánnal, az esztergomi Vármúzeum helyreállítási problémáiról (Hajdú Éva) 14 Deák Zoltán: A visegrádi palotamúzeum helyreállítási tervei 17 Gróf Péter - Gróh Dániel: Vízlépcsőrendszer és régészeti kutatás Nagymaros-Visegrád térségében 22 VISSZATEKINTÉS Patay Pál: Egy muzeológus-pálya kezdete 25 „Összefoglaló jelentés a Felderítő Csoport 1950. évi működéséről“ 29 KIÁLLÍTÁSOK Takács Imre: Mons Sacer 996-1996 - Pannonhalma 1000 éve 32 Hajdú Éva: Mons Sacer 996-1996 - Kiállításkritika 35 Juhász Irén: „A honfoglalás előestéjén“ 36 Balassa M. Iván: Száz éves a Néprajzi Falu 36 Szabó Péter: A magyar iskola első évszázadai (996-1526) - A millenniumi iskolatörténeti kiállítási program első kiállítása 37 Vágó Csaba: Honfoglaló elődeink nyomában... 39 N. Kósa Judit: Élménybeszámoló három kiállításról 40 Granasztóiné Győrffy Katalin: A magyar műemlékvédelem első évszázada (1846-1949) 42 SZÁMVETÉS Kubassek János: Miért van, hogyan lett Érden földrajzi múzeum? A Magyar Földrajzi Múzeum másfél évtizedes története 44 L. Fekete Ágnes: A cserepartneri kapcsolatok alakulása a múzeumi könyvtárakban 48 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK Kócziánné Szentpéteri Erzsébet dr.: Nemzetközi Múzeumi Világnap 1996 május 18. 50 Az ICOM története: 1946-1996 51 KÖNYV- ÉS fOLYÓIRATSZEMLE Válogatás a restitúció külföldi irodalmából Éri Gyöngyi: Európa elrablása 52 Mihály Mária: Eltűnt kincsek 54 Robert de Haas: A Koenigs-gyűjteményről 55 A brémai Kunsthalle-ből a II. világháborúban eltűnt műkincsek - dokumentáció 56