Magyar Múzeumok, 1998. 1. szám (Vol. 4.)

SZÁMVETÉS - Kispálné Lucza Ilona: Az újra megnyílt Petőfi-szülőház és Emlékmúzeum Kiskőrösön

SZÁMVETÉS Az újra megnyílt Petőfi-szü­lőház és Emlékmúzeum Kiskőrösön Kispálné Lucza Ilona 1997. december 31-én sokan jártak ténylegesen és vél­hetően gondolatban is Kiskőrösön. Különös évet zártunk és nyitottunk szilveszter éjjelén. Az 1848-49-es esemé­nyek 150., Petőfi születésének 175., halálának 150. év­fordulójára emlékezik nagyszabású rendezvénysorozat­tal az egész magyarság. Ennek­­ a program alapján szín­vonalasnak ítélhető országos jubileumi ünnepségsoro­zatnak­­ volt a nyitánya Petőfi Sándor szülővárosában. Nagyon készültünk erre a napra. A jubileumi évek nyitánya jó lehetőségnek kínálkozott arra, hogy a város mindent megtegyen, hogy azt mondhassa: Petőfi ebben a házban született és ez a ház a miénk! A leglázasabb munka természetesen a helyszínen folyt. Az erők rendkívüli módon koncentrált és összehan­golt eredményeként születhetett meg egy új kiállítás az új múzeumépületben. A dolog rendkívülisége figyelmet ér­demel. Ma, amikor a meglévő értékek megőrzése is fej­törést okoz, akad egy város, ahol előkészítenek egy im­pozáns bölcsőt, és akad egy megyei múzeumi szervezet, ahol az anyagi erők szabta keretek között a legszebbre formázzák az újszülöttet, még akkor is, ha tudják, hogy születése pillanatától más fog róla gondoskodni. Az ügy nemes voltát mindenki érezte, mindenki tudta, akinek a múzeum ügyéhez bármilyen formában köze volt, hogy az ország egyik legszebb látnivalója varázsolható itt elő. Azt is világosan látta mindenki, hogy a pénzügyi for­rások átgondolt elosztásával sem lehet az álmot eredeti állapotában megvalósítani. Talán a „csakazértis“ adta azt a rendkívüli erőt, amivel mégiscsak szép lett a való. Még a múlt századból eredő hagyomány, hogy aki Kiskőrösön jár és akad valamennyi szabadideje, feltétle­nül felkeresi Petőfi szülőházát. Megteheti ezt minden ér­deklődő 1880 októbere óta, hiszen ekkor avatta fel Jókai az általa oly őszintén tisztelt költőbarát szüleinek laká­sát. A szerény hajlék azóta is áll, és várja, hogy szemta­núja lehessen a sok-sok kezdeményezésnek. Az 1880-ban megnyitott háznak csak egy része volt látogatható. Az 1848-as kiskőrösi Petőfi Emlékbizottság elhatározta, hogy az egész épületből múzeum legyen, így vált dokumentummá az a rajz a szülőházról, amelyet Jó­kai az avatáskor készített, mert ennek alapján vissza le­hetett állítani az eredeti állapotot. Az emlékhely hitelesen árasztotta a Petőfi-kori at­moszférát, hiszen a pesti Petőfi-házból a költő szüleinek bútorai is hamarosan Kiskőrösre kerültek. Ez jelentős változás volt a ház életében. Ettől kezdve fokozatosan és folyamatosan bővült látnivalókkal. Állandó kiállítás mutatta be a világhírű poéta életművét. A kiállítást kiál­lítás követte, az utolsó, „A mi Petőfink“ című 1997. ok­tóber 28-ig volt látogatható. A legújabb, a mostani ösz­­szekapcsolja a költőt a család helyi kötődésével. Az e helyhez kötődés érzete a szülőházban fog át bennünket, a világhírnév határok közé nem szorítható szárnyalását az országban egyedülálló, most már köztérként nyitott, folyamatosan bővülő műfordítói szoborpark indukálja. Az új kiállítás a Petőfihez viszonyított múlt bemuta­tásával kezdődik, ezt követi a költő élete és életműve, végül a poéta kultuszának helyi és nemzetközi tovább­élése. Egységet alkotnak még a művészet különböző te­rületei is, hiszen a Petőfi-műveket lefordító külföldi köl­tők szobrai jelen vannak. Része a múzeumnak egy galé­ria is, ahol a költő élete vagy életműve ihlette festmé­nyek, szobrocskák, plakettek, érmek várják a látogatót. A logikai egységhez elegáns látvány is párosul. Kis­kőrös központjában, a Petőfi téren először a szülőház vonja magára az ide érkezők figyelmét. A kétszáz évnél idősebb négyosztatú nádfedeles parasztház középpad­kás, szabadkéményes konyhával abban különbözik a többi múlt század eleji népi műemléktől, hogy Petrovits családhoz tartozó relikviákat őriz. A házba belépve ösztönösen az utcai szobába indul az ember. Az ajtó szemöldökfája fölött a költő sorai: „Szent a küszöb, melyen beléptem én, Oh szent szalmakunyhók küszöbe! Mert itt születnek a nagyok, az ég­i megváltókat küldi be. “ A család bútorai közül a szoba jobb sarkában talál­ható az az ágy, amelyben Petőfi született. Mellette Pet­­rovitsék öreg almáriuma áll. A többi bútor, a téka, a fa­ragott székek, asztal és a sarokban elhelyezett padok nem voltak a család tulajdonában, csupán korabeliek. Hasonlóképpen korabeliek a konyha felszerelési tárgyai is, ám kettőt, a fából készült tésztaszűrő és a krumpli­nyomó Kurucz Zsuzsannáé, a dajkáé voltak. Az udvari szoba kiállítása a szűk családra, a szülők kiskőrösi tartózkodására utaló tárgyakat tartalmaz, így került ide Petrovits István ládája, az apa kiskőrösi mé­szárszékbérlői tevékenységét igazoló dokumentumok, a mészárszék épületét ábrázoló századelőről származó fénykép, valamint a híres meggyfa pipa. A másik falon Orlay-képek láthatók a szülőkről. 1997. december 31. éjfél, a Petőfi Emlékmúzeum megnyitása Midnight 31 th December 1997. The opening of the Petőfi House and Memorial Museum See also: TABLE I The re-opencd Petőfi Mouse und .Memorial Museum in Kiskőrös Hungarians arc celebrating the 150th anniversary of the 1848-49 Revolution and War of Independence, the 175th anniversary of the birth of the greatest Hungarian poet Sándor Petőfi (who is well­­known abroad) and the 150th anniversary of his death. A nation-wide scries of events opened in Kiskőrös. Honour­ing the occasion an attractive monument complex inaugu­­ rated in Kiskőrös with the common efforts of the county and town. In the museum complex we can find not only European standard, but international outlook as well. It also presents a special statue park of translators of his poems. Original furniture and other items of the period furnish the poet's birthplace, and in addition to the statue park there is an exhibition of local history and literature as well as a picture gallery. Jegyzetek 1. A kiállítás rendezését tá­mogatták: Bács-Kiskun me­gyei Közgyűlés, Kiskőrös Ön­­kormányzata, a Nemzeti Kul­turális Alap, a Petőfi Emlék­­bizottság. 2. A kiállítás forgatókönyvet dr. Kerényi Ferenc írta. Zalat­­nay Pál rendezte Laczkó Já­nos és a Katona József Múze­um kiállítás-rendező csoport­ja közreműködésével. Lásd még: KÉPMELLÉKLET L 27

Next