Magyar Múzeumok, 1999. 1. szám (Vol. 5.)

MŰHELY - Szalontai Csaba: Útépítés és régészet-Tanulságok és eredmények : beszámoló az M5 autópálya Csongrád megyei szakaszának régészeti feltárásáról

8 Útépítés és régészet - Tanulságok és eredmények Beszámoló az M5 autópálya Csongrád megyei szakaszának régészeti feltárásáról Szalontai Csaba Vállalható-e teljes felelőséggel a szerződésünk­ben meghatározott feladat? Ez volt az 1997. év végének egyik legfontosabb kérdése a Csong­rád Megyei Múzeumok Igazgatósága életében. Tudjuk-e teljesíteni azt, amire Magyarországon még soha nem volt példa: alig egy év leforgása alatt elvégezzük az autópálya építéséhez kap­csolódó régészeti leletmentést. Az autópálya Csongrád megyei szakaszának tervezése és előkészítése a nyolcvanas évek­ben kezdődött. A tervező vállalattól (UVATERV) megkapott 1:2000 léptékű nyomvonaltervek alapján a Csongrád Megyei Múzeumok Igazga­tósága és a JATE Régészeti Tanszéke közösen végezte el a terepbejárást 1991 őszén és 1992 kora tavaszán. A Csongrád megye északi hatá­rától az országhatárig terjedő 48 km hosszú nyomvonalon, illetve annak 500 méteres sávjá­ban több mint 100 régészeti lelőhelyet talál­tunk. Ebből 61 feküdt pontosan az autópálya nyomvonalán, vagy attól legfeljebb 50 méterre. Az ezt követő hosszú szünet után, 1993 nya­rának végén kezdte meg a múzeum az ismert régészeti lelőhelyek feltárását. Az akkori mun­kánk nem volt szoros határidőhöz kötve, a ki­sajátítás is igen vontatottan kezdődött el. Ép­pen ezért csak kisebb létszámmal kezdtük meg a feltárásokat: 4 csoporttal Röszkén és Csengélén 2-2, Balástyán 8, Domaszéken pedig 1 lelőhelyet tudtunk feltárni. 1994-ben pedig már csak két ásatási brigáddal dolgoztunk, ek­kor két csengelei és két domaszéki lelőhelyet kutattunk meg. A két ásatási idényben mind­­összesen mintegy 30 000 m­-t tártunk fel. 1995-ben aztán a közlekedési tárca kérésére kénytelenek voltunk teljesen felfüggeszteni az ásatásokat. Indoklásuk szerint ugyanis a délvi­déki háború következtében a kormány nem tar­totta időszerűnek az autópálya tervezett meg­építését, ezért az előzetes régészeti feltárás sem volt már annyira sürgős. Egészen 1997 őszéig semmilyen érdemi kapcsolatunk nem volt az autópálya ügyével. Igazán csak azután vált ismét időszerűvé a pálya 2. és 3. fázisának (Kiskunfélegyháza-Szeged északi csomópont, illetve Szeged északi csomópont-országha­­társzakasz) folytatása, amikor az aszfaltcsík már egészen Kiskunfélegyházáig ért. Mindeh­hez hozzájárult még az is, hogy a közelgő országgyűlési választá­sok kampányában hatékony elem lehetett a beruházás folytatása. Ekkor a közlekedési tárca megkereste a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatóságát azzal a szándékkal, hogy ismételten kezdjük meg az előzetes régésze­ti feltárásokat. Tájékoztattak, hogy a kor­mány szándékai szerint 1999 ta­vaszán meg kell kezdeni az autó­pálya 2. fázisának építését. Ez pedig a múzeum számára azt je­lenti, hogy akkorra el kell végez­nie az előzetes régészeti feltárá­sokat. Első hallásra korántsem tűnt nehéznek ennek teljesítése. De mivel az 1997 őszén megin­duló tárgyalások legkorábbi lezá­rása csak az ősz végére volt vár­ható, érdemi munkát abban az évben már nem lehetett végezni a terepen. Vagyis a régészeti munkákra csak 1998 tavaszától a tél beálltáig lett volna lehetősé­günk, ami - ismerve az elvégzen­dő munka nagyságát - enyhén szólva is kevéssé tűnt teljesíthe­tőnek. A kormány a beruházó felé el­kötelezte magát arra vonatkozó­an, hogy 1999 tavaszára lelet­mentesített területtel biztosítja a munkálatok megkezdését. Ezen pedig a „súlytalan“ múzeum nem tudott változtatni. A közlekedési tárca véleménye az volt, hogy ők biztosítják a munka elvégzéséhez szükséges feltételeket, mi pedig szervezzük meg úgy a munkát, hogy a ha­táridőt be tudjuk tartani. Az egyetlen ered­ményt azzal tudtuk elérni, hogy kijelöltünk egy pályaszakaszt Kiskundorozsma északi részén, ahol sűrűn egymás mellett 6 régészeti lelőhe­lyet ismertünk­­ azzal a céllal, hogy a nyomvo­nal minden területén biztosítsuk a leletmente­sített területet a meginduló építkezés számára, de ezen a részen még az építkezés alatt is, 1999 májusának végéig dolgozhatunk. Alig egy év alatt legalább 132 000 m­-nyi területet fel­tárni a legjobb lehetőségek között is igen ko­moly feladatnak számít. A korábbi évek, évtize­dek gyakorlata ugyanis az volt, hogy mind az M1, mind az M3, mind az M0 autópálya eseté­ben a múzeumoknak minimálisan 2-3 év állt rendelkezésére, hogy elvégezzék az előzetes le­letmentéseket. így is, az autópályával érintett Az M5 autópálya megyei szakaszának nyomvonalterve - Construc­tion plan of the motorway M5 in Csongrád County

Next