Magyar Múzeumok, 2002. 4. szám (Vol. 8.)

MŰHELY - Galambos Henriett: Hazai szerzői jogi problémák nemzetközi kitekintéssel

MŰHELY A múzeumi eseményeket a Kábel-TV is rend­szeresen közvetíti. A Tisza-tavi rendezvények­­ 111­­­us 10-től augusztus 2()-ig vonzzák a legtöbb külföldi és hazai múzeumlátogatót. A tavaszi és őszi vadász- és horgászturizmus a látogatói létszámra alig gyakorol hatást, pedig erre az időszakra esik a Múzeumi Világnap és az Európai Örökségek Napja is. Ilyenkor a múzeumot olyan szempontból is megnyitjuk, hogy az érdeklődők a belső szakmai munkába (nyilvántartás, raktár) is betekintést nyer­hessenek. A folyamatos érdeklődés fenntar­tása érdekében különböző gyűjteményeink egy-egy kiemelt tá­rgyát vagy­ tárgyegyüttesét a „Hónap műtárgya” címmel 20-25 napra kiállítjuk, melynek éves programját előre közöljük. Témaköreit úgy válogatjuk össze, hogy bizonyos rétegek figyelmét is felkelt­sük (tűzoltóserlegek, őslénytani leletek, vir­tuális fotótár, XVII. századi hímzett török kendő). A múzeum kistermében gyakran nyi­tunk kamarakiállításokat. Itt mutattuk be „Önök adták" címmel 2001-ben az adomá­nyozás útján a múzeumba került tárgyakat. Nagy sikerű kamarakiállítások születtek az elmúlt években a textilgyűjtemény kárpát­­medencei magyar és nemzetiségi anyagából, a XVII-XVIII. századi nyomtatott és kézírásos könyveiből is. A megnyitókra gy­akran zenei közreműkö­dőket is felkérünk (citerazenekar, kiskórusok, felnőtt és gyermek hangszeres bemutatók). A látogatók aktívabb bevonását célozzák azok a számítógépes bemutatók, amelyek 8-10 perces időtartamban nyújtanak kiegé­szítő információt kiállításainkhoz, vagy válo­gatnak raktárban lévő gyűjteményeinkből. Néha a kiállítás részét képezik ezek a pre­zentációk. Programjainkat gyakran társintézmények­kel, civil szervezetekkel közösen rendezzük. Ezek általában konferenciákhoz, a Magyar Tudomány Napjához vagy évfordulókhoz, idegenforgalmi eseményekhez kapcsolód­nak, s változatos réteget mozgatnak meg. Néha a rendezvény helyszíne sem a múzeum épülete, hanem a Városi Könyvtár, a TIT, a Művelődési Központ vagy a római katoli­kus plébánia közösségi terme. Ilyen szerve­zési keretek közöt­t rendeztük meg a 2002-es Tudomány Napját, mely a környezetvédelem és az ökoturizmus kérdését is tárgyalta. Ezek az összefogással megvalósuló kul­turális rendezvények egyúttal kitörési lehe­tőséget is nyújtanak a létszám és pénzügyi források tekintetében egyaránt hátrányos helyzetben lévő tájmúzeumoknak, s a kultu­rális turizmusba való aktívabb szerepválla­láshoz is segítséget adhatnak. Country Museum in the Service of Cultural Tourism The area of the lake Tisza is the only touristic region in the Great Hungarian Plain, effecting four counties. The last one and a half decade have brought significant changes in the life of this region, since the government regards the Lake Tisza territory important from the point of view of tourism and is willing to give it an important role in the improving of village tourism. The Pál Kiss Museum tries to accommodate itself to the new situation and exploit the opportunities deriving from the long-term development of the region. The museum, which celebrated the 125lh anniversary of its foundation in 2002, is visited mostly by schoolchildren during autumn, winter and spring. Grown-ups are interested mostly in temporary exhibitions or special programs. In the summer tourists from abroad arrive in great numbers to join the programs organized in the region, so the museum has to broaden its offer as well. Exhibitions focus on the presenting of local history and folk art (e.g. Hungarian Wooden Saddles, The Folk Ceramics of Transylvania, Animal Depiction in Hungarian Folk Art). The new permanent exhibition „Masters and Masterpieces” was opened in the renovated museum in January 2001 and concentrates on the famous handicrafts of the town, namely saddle-making, pottery, but less well-known handicrafts, such as cabinet­making or the carvings of herders are also presented. The programs of the museum are advertised in several tourist brochures, in the Museum Calendar, in the local and regional media, the programs are regularly broadcasted by the local cable television. Hazai szerzői jogi problémák nemzetközi kitekintéssel Galambos Henriett Hazánknak problémát jelentett az új szerzői jogi törvény (Szjt.) meghozatala előtt, hogy a több mint száz éves múltra visszatekintő szer­zői jogunkat az egyéb kötelezettségeinknek (pl. a Római Egyezményhez csatlakozásunk, Társulási Szerződésünk az EU-hoz, melyből a jogharmonizáció kötelezettsége fakad, az­­Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény a GATT-Trips Egyezmény, az Amerikai Egye­sült Államokkal kötött, a szellemi alkotásokra vonatkozó szerződésünk­ és a fejlődésből fakadó új igényeknek megfelelően kell szinte­tizálnunk. A 2001. évi LXXVII. törvénnyel igen korszerű szerzői jogi törvényt fogadtunk el, melyben említésre kerül már a jogkimerülés intézménye is. Szjt. 26. § (5) Ha a műpéldányt a jogosult vagy az ő kifejezett hozzájárulásá­val más adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával belföldön for­galomba hozta, a terjesztés joga az így for­galomba hozott műpéldány tekintetében - a bérbeadás, a haszonkölcsönbe adás és a beho­zatal joga kivételével - a továbbiakban nem gyakorolható. Magyarország és a közös jogkezelés A szerző díjigényének érvényesítése általában közös jogkezelés keretében történik. Szjt. 85. § Közös jogkezelésnek minősül a szerzői művekhez, az előadóművészi teljesít­ményekhez, a hangfelvételekhez, a sugárzott vagy vezetéken átvitt műsorokhoz, valamint a filmelőállítói és az adatbázis-előállítói teljesít­ményekhez kapcsolódó és a felhasználás jel­lege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható szerzői és szomszédos, illetve adatbázis-előállítói jogok érvényesítése a jogo­sultak által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt a törvény írja elő vagy­ az a jogosultak elhatározásán alapul. Magyarországon az öt nyilvántartásba vett, jelenleg működő közös jogkezelő egyesület: 1) irodalmi és zenei művek jogai: Artisjus, Magy­ar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (ARTISJUS); 2) egyéb alkotóművészeti alkotások jogai: HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogke­zelő Társasága Egyesület (HUNGART); 8) film­alkotások: Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete (FILMJUS); 4) előadómű­vészi teljesítmények: Művészeti Szakszerveze­tek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Iroda (MSZSZ-EJI); 5) hangfelvételek jogai: Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (MAHASZ). Dr. Gyertyánfy Péter a hazai szerzői jogi szervezeteknek a felhasználók felé történő díj­megállapításával kapcsolatban a következőket írja: „A szerzői művek legfontosabb felhasz­nálásaihoz - nyilvános előadás, hangfelvétel kiadás, sugárzás - tömeges műfelhasználás esetén is előzetes engedélykérés, szerződéskö­tés szükséges. A felhasználónak azzal a köte­lezettségével, hogy előzetes jogosítást kérjen, szemben áll a jogkezelőnek az a kötelezett­sége, hogy szerződést kössön bármely fel­használóval, vagyis hogy használati jogot vagy jogosítást adjon mindenkinek, méltányos felté­telek mellett. A felhasználókkal való alá-fölé­­rendeltségi viszonyt a szerzői jogi szervezetek úgy­ neutralizálják, hogy" előre meghatározott szabályok, nyilvánosságra hozott feltételek szerint alakítják ki jogviszonyukat. Még további követelmény az, hogy az adminisztráció semmilyen formában ne avatkozzék bele a felhasználó által használni kívánt mű kiválasz­tásába." A díjmegállapítást illetően a legelterjedtebb megoldás az, amikor a szerzői jog átruházása­kor arányos részesedést kötnek ki a szerzők 17

Next