Magyar Múzeumok, 2004. 3. szám (Vol. 10.)
VISSZATEKINTÉS - E. Csorba Csilla: Több mint félszáz év: a Petőfi Irodalmi Múzeum jubileuma
VISSZATEKINTÉS Több mint félszáz év.... A Petőfi Irodalmi Múzeum jubileuma E. Csorba Csilla A Petőfi Irodalmi Múzeum idén ünnepli alapításának 50. évfordulóját. Erre az alkalomra májusban egy több napos - hazai és nemzetközi szakembereket, muzeológusokat egybehívó - konferenciával, tanácskozással, irodalmi emlékhelyek közös meglátogatásával emlékezett. A magyar múzeumügy 2002-ben 200. évfordulóját ülte, a figyelmet a nagy főúri, egyházi, stb. alapítású országos, megyei múzeumokra irányította, de elmaradt a XX. században jogos igények alapján életre hívott kisebb szakmúzeumok értékelése, a nagyok melletti szerepük hangsúlyozása. A Petőfi Irodalmi Múzeum története, eredete szintén a XIX. század konszolidálódást teremtő' 70-es éveiig vezethető viszsza, amikor megalakul a Petőfi Társaság, s vele majd egy időben felmerül a Petőfi Ház létrehozásának a gondolata is. A Petőfi Társaság alapszabályában rögzített kötelessége a Petőfi kultusz ápolása volt, amelynek következménye a néhány év alatt kialakuló ereklyemúzeum csírájának megteremtése lett. A Petőfi klltusz építésének első fontos mérföldköve a kiskőrösi szülőház 1878-ban történt megvásárlása, amelyet a kortárs, a barát, s egyben a Társaság elnöke, Jókai Mór a magyar irodalom nevében és számára kebelezett be. Bár a kultikus szülőhely 1880-tól látogatható, az igény a szorgos gyűjtőmunka eredményeit tároló és megmutató hely, azaz egy múzeum iránt egyre nagyobb, s Petőfi halála 50. évfordulóján a sajtóban is egyre erőteljesebb hangot kap. Egy hely, ahová „szent áhítattal és lelkesedéssel zarándokolhatna a késő nemzedék” megteremtésének vágya természetesen nem nélkülözte a nyugati példákat, Rousseau, Goethe, Shakespeare emlékhelyei lebegtek az ereklyéket lelkesen gyújtó Kéry Gyula, Bartók Lajos, Endrődi Sándor, Ferenczy Zoltán szeme előtt. Jókai Mór halála és Feszty Árpád anyagi tönkremenetele után Bródy Sándortól eredt az ötlet, hogy a Bajza utcai Feszty-Jókai villát vásárolják meg közadakozásból e célra. A minden jóra kész „magyar úri asszonyok” felkarolták az ötletet, és fáradtságot nem kímélve irányították a ház megvételéhez szükséges összeg, 100 (XX) korona gyűjtésének fordulatait. Szana Tamás 1901-ben az alábbiakban foglalta össze egy létesítendő Petőfi (irodalmi) Ház (múzeum) feladatát: „Ez a ház fogadná magába a nagy költőről reánk maradt, s az idők viharai által szét nem rombolt emléktárgyakat, kéziratos költeményeit, leveleit, a reá és családtagjaira vonatkozó iratokat, különböző időkből eredő hasonmásait, műveinek összes kiadásait, a róla írt életrajzokat és tanulmányokat, nemkülönben a különböző nemzetek máris nagyon gazdagnak mondható Petőf-irodalmát. ” Az idézett sorok egy irodalmi múzeum alapgyűjteményeit, funkcióit fogalmazták meg. Az 1907-ben megszerzett épületen 1908- ban a Vágó-fivérek és Faragó Ödön tervei nyomán végrehajtott átalakítás lehetővé tette, hogy 1909 novemberében fényes külsőségek között megnyíljon a Petőfi Ház, amely később a korábbi házigazda, Jókai Mór több lépcsőben érkező hagyatékát is befogadta. A Petőfi Társaság tagjai egy irodalmi emlékmúzeum alapjait rakták le. Lelkes, mozgósító erejű gyűjtőtevékenységükkel a költőt, Petőfit és az írót, Jókait középpontba állító kiállítás létrehozásával, a többnyire adakozásból származó gyűjteményi tárgyak feltérképezésével, tudományos, filológiai munka megalapozásával - kimondatlanul - hazánkban először intézményesítették az irodalmi muzeológiát. A kezdeti, kb. egy évtizedig tartó lelkesedést követően az önmagát fenntartani nem tudó Petőfi Ház már 1925-ben a Főváros kezelésébe került, s az ide látogatók Petőfi szellemét már kevésbé érezhették, ereklyéinek sokaságát laza rendetlenségben egymás mellé halmozva láthatták. Az 1945-ben bombatalálatot kapott Petőfi Ház, a hamarosan feloszlatott Petőfi Társaság gyűjteménye a második, világháború után is a Főváros tulajdonában maradt, a Budapesti Történeti Múzeum kezelésébe került. 1946-ban a sérült gyűjteményt díjra nyilvántartásba vették. A helyreállított, díszeitől megfosztott, puritánra változtatott Petőfi Ház 1948. március 15-én újra nyitotta kapuját, ahol 1949- ben új Petőfi és József Attila kiállítás nyitt. 1951-ben a kontinuitást megőrizve, ez az intézmény a múzeumügy általános rendezése során a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjához, az állami múzeumok sorába került, s anyaga ekkor, Szántó Judit jóvoltából József Attila hagyatékával bővült. Ez a változás a Petőfi és József Attila Múzeum elnevezésben jutott kifejezésre. Ady Endre kéziratai, relikviái egy részének Bölöni Győr© közvetítésével történő megvásárlásával felmerült a Petőfi- Ady-József Attila, azaz a forradalmi költők múzeumának megteremtése. 1954-ben az irodalmi múzeum fontosságát érző, megszületéséért sokat tevő írók (Veress Péter, Darvas József, Keresztury Dezső, stb.) kezdeményezésére, hatására egy miniszteri rendelettel létrejött a Petőfi Sándor Irodalmi Múzeum, amelynek a kiállítási és gyűjtési feladatát is jelentősen kiterjesztették, így gyűjtési köre kiterjedt a teljes Részlet a Petőfi állandó kiállításból, 2000. Rendező: Kereng Ferenc, látvány: Kemény Gyula Detail of the permanent Pető, exhibition, 2000. Arranged by Ferenc Kerényi, designed by Gyula Kemény A Károlyi Palota homlokzata The facade of the Kámlyi Palace 29