Magyar Múzeumok, 2005. 1. szám (Vol. 11.)

KIÁLLÍTÁSOK - Tomsics Emőke: Boldog/képek: a Néprajzi Múzeum kiállítása

KIÁLLÍTÁSOK félpántlikázzák a lovakat Horses being decorated with ribbons Fotó-Photo: MFI, Balogh Rudolf, 1933 a társadalmi mobilizáció irányát mutatja a pol­gári fényképezkedési szokásokat idéző­ cigaret­tával. Egy másikon a többgenerációs család belső kapcsolatait sejtető rejtőzködő, csak itt­ott felbukkanó kezek látványa inspirálja gon­dolkodásra, és a hasonló célból készült polgári fényképekkel való összehasonlításra a nézőt. A többségében hatvani fotográfusok által készí­tett, családokat, párokat ábrázoló képek a paraszti identitás jellegzetességeit tükrözik. A következő rész a falunak arcot adó szorgos főjegyző, az 1919 és 1945 között fényképező Bruckner Jenő felvételeit mutatja be. Az ő fényképészet és faluja iránti elkötelezettségé­nek, szenvedélyének köszönhető, hogy Boldog elindult azon az úton, mely a két világháború közötti nemzetkép formálásában aktív szerep­hez juttatta, mint a magyar falu tipikus pél­dáját. Munkálkodása fontos szerepet játszott abban, hogy Boldog község egyik alapítója lett a Gyöngyösbokréta mozgalomnak. A „boldogi" lokálpatrióta öntudat megerősödésének egyik bizonyítéka, hogy a kiállításon szereplő képek jelentős része a községi művelődési ház tulaj­donában vannak. A Bruckner által készített és a korabeli sajtóban is gyakran szereplő felvételek egy része a szerző által írt, a falu történetéről szóló szöveg kíséretében egy albumban látha­tók. A 389 oldalas művet 256 fotó és újságkivá­gatok teszik felbecsülhetetlen értékű forrássá. A tárlóban fekvő album oldalait a látogató a mögötte elhelyezett nagyméretű kivetítőn néz­heti végig, kézenfekvő, ám ritkán alkalmazott módja ez a nehezen bemutatható fotóalbumok kiállításának. A következő terem a neves etnográfusoké. Györffy István, Gönyey Sándor, Vajkai Aurél, Bakó Ferenc gondos dokumentarista képeken örökítették meg a község elsősorban másoké­tól elütő néprajzi jellegzetességeit, és járultak hozzá a faluról szóló képi elbeszélés temati­kájának kialakulásához, rögzüléséhez. Ezek azok a különösségek, melyek felkeltették az érdeklődést a világtól elzárt kis falu iránt, és paradox módon a tipikus magyar falvak sorába emelték. Gönyey Sándor 1930-ban készült, három királyok ünnepét ábrázoló fotósorozata készteti gondolkodásra a nézőt a fotográfia tör­téneti hitelességével kapcsolatban. Madarassy László leírásából kiderül, hogy a fiúknak ismé­telni kellett „kétszer, háromszor, tízszer, hogy minden mozzanat meg legyen örökítve”. Ez a terem is tartogat látványos megoldást a kiállításrendezés szempontjából. Átvilágított autokróm képekből és diákból készült fal állítja meg hosszas szemlélődésre a látogatót. A néprajztudósok által rögzített témák, elsősorban a látványos népviselet, a lakodalom a hófehér menyasszonyi ruhával, a rendsze­ Józsefnapi köszöntés - Joseph day felicitation Fotó-Photo: Gönyey Sándor, 1933 51

Next