Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)
ZENEI GYŰJTEMÉNYEK ÉS EGYESÜLETEK - A XX. század zenélő Magyarországa (szöveg)
Vilezsál Richárd karnagy, Salgótarján. *1894, Salgótarján. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskola hegedű-főtanszakán végezte. Tanárai: Szerémy Mambrinyi, Kemény. Mint hegedűs számos hangversenyen szerepelt mint szólista. 1934-től vezeti a Bányászzenekar 36 tagból álló szimfonikus zenekarát. 1926 óta karnagya a Salgótarjáni Kőszánbánya Rt. Iparosok Dalkörének. 1923-tól volt koncertmestere és h. karnagya a Salgótarjáni Zenekarnak. Szalonzenekarral Jugoszláviában is vendégszerepelt. Villányi András zeneszerző. *1913, Budapest. Szerzeményei, melyeknek szövegét maga írja, műdalok, magyar dalok, tánczene. Előadásra kerültek: Voltam egyszer régesrégen, Te vagy az élet, Keresem a boldogságom, Péter, Édes kicsi lány, Imádtam egy nőt, stb. Művei állandóan szerepelnek a rádió, valamint az énekesek (Werbőczy I., Szántó Gy., Horti L, Orbán L. és a zenekarok műsorán. Külföldön is elterjedtek szerzeményei. Villányi Ilona szövegíró. Pécsett született. Szövegei megjelentek az Újság, Ország-Világ, Élet, Színházi Élet, Szivárvány, Kultúr Újság stb. hasábjain. Művei: Vágy, Megnyugvás, Költő, Elmúlás, Úgy fájnak, Szeretnék szeretni stb. Vincze Ernő zenetanár, Békéscsaba. *1904, Makó. Tanulmányait a Nemzeti Zenedében végezte. Tanárai: Kósa Gy., Friss A. Mint csellista Makón, Békéscsabán és Hódmezővásárhelyen adott hangversenyeket. Az Auróra Kör állandó zongorakísérője. A Környei Vince vonósnégyes tagja. Műsorán kizárólag klasszikus művek szerepelnek. 1931- től zongoratanítással foglalkozik. Vincze József polgári iskolai tanár, Győr. *1894, Nemesdömölk. Zenei tanulmányait magánúton végezte. A Győri Ének- és Zeneegylet Zenekarának 1931 óta működő tagja, hegedű. 1928-ban Celldömölkön 25 tagú fúvószenekart szervezett, melyet 1931-ig vezetett. 15 évi tanársága alatt karének tanítással állandóan foglalkozott s gyermekkaréval több ünnepélyen vett részt. Kamarazenével (vonósnégyes) is foglalkozik. Vincze Zsigmond zeneszerző, karmester. *1874, Zombor,1935, Budapest. A zenekedvelők iskoláját végzi. 1894-ben az operai zenekar tagja, 1898-ban karnagy Komjáthy, 1901— Krecsányi társulatánál. 1903-tól a Király Színházban működik két évadnyi megszakítással (1928—30-ban a Belvárosi Színház és a Szegedi Városi Színház karnagya). Művei: Hangszereli a János vitézt. Az erősebb (opera, Operaház 1924 III. 29), Tilos a csók (Király Színház, 1909 X. 8), Limonádé ezredes (u. o. 1912 IX. 5), Léni néni (Magyar Színház, 1914 V. 2), A cigánygrófné (Király Színház, 1920 II 13), A hamburgi menyaszszony (Városi, 1922 I. 31), A gárdista (Városi Színház, 1923, II. 15), Anna-bál (Király Színház 1925 IX. 30), Aranyhattyú (Király Színház, 1927 I. 15), Kiss és Kis (Városi Színház, 1927 I. 22), Az aranyszőrű bárány (Szeged, 1929 XI. 15), Huszárfogás (Főv. Op. Színház, 1930 IV. 4), Jobb mint otthon (Nyári Operett Színház, 1930 VII. 5). Vinczen Tivadar kántor, Siklós. *1912, Siklós. 1932-ben kántori oklevelet nyert Nagykőrösön. Karnagyképző tanfolyamot végzett Pécsett. Elemi iskolai énektanító. 1934 óta a siklósi ref. egyházközség karnagya. 1933 óta a Siklósi Polgári Dalkör és a Ref. Nőegylet vegyeskarának karnagya. Virágh Elemér Ferenc karnagy, zeneszerző. *1901, Budapest. Zenei tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte. Karnagy volt Pozsony, Kolozsvár, Szeged, Nagyvárad, Pécs és az ország valamennyi nagyobb városainak színházaiban. Budapesten a Városi és az Erzsébetvárosi Színházban. Szerzeményei: (zongora-ének), Madárdal (közvetítette a bécsi és a berlini rádió is), továbbá v. Somogyvári Gyula Hűség c. tört. drámájának kísérő zenéje, Orgonavirég c. operett, amely az ország valamennyi nagyobb színházában sorozatos előadásban ment, a „Zeneelmélet kézikönyve", „Összhangzattan és ellenpont" és több nagy- és kamarazenekarra írt művek. Virány László zeneszerző, karnagy. *1905, Budapest. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán folytatta. Tanára: Szatmári T. Tagja a Zeneszerzők Egyesületének. Szerzeményei: Négytételes zenekari szvit, Impressziók, Magyar rapszódia (zenekarra), Karnevál (zenekarra), Spirituálé, Néger bölcsődal, Zauberpiánó zongoraszóló és több jazz-szem. 12 tagú szalonzenekara a rádiónak 1932 óta állandó szereplője. Több külföldi városban (Bodenbach, Dresden, Teplitz-Schönau) szerepelt. Zenepedagógiával foglalkozik. Virányi Sári operaénekesnő, Nyíregyháza. *1905, Kisvárda. A bécsi Zeneművészeti Főiskolát végezte. Tanárai: Forsten R., Moser H., Wallerstein L., Erich Korngold voltak. Bécsben az Akademie Teaterben, Debrecenben és Pozsonyban szerepelt. Fellépett Budapesten a rádióban. Nyíregyházán több koncertet adott. Visó Márk énekművész (basszus), a m. kir. Operaház tagja. *1884, Felsővisó. Énektanulmányait magánúton folytatta. Számos hangversenyt adott Budapesten és vidéken. 1906 óta tagja az Operaház énekkarának. Vizy János zenetanár, zeneszerző, Kiskunfélegyháza. *1892, Bukarest. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskola orgona- és zeneszerzés-főtanszakain végezte. Tanárai: Antalffy-Zsiross, Kodály, Siklós, Weiner. Szerzeményei: Praeludia (orgonadarabok), Szt. Imre himnusz, férfi- és vegyeskarok, énekkarok zenekarral stb. 1925 óta az Áll. Tanítóképző ének- és zenetanára, a róm. kat. kántorképzés vezetője. Szervezte és vezeti az intézet 140 tagú ének és 60 tagú szimfonikus zenekarát. 1926 óta a Petőfi Daloskar (férfi- és vegyeskar) főkarnagya, amellyel több ízben szerepelt a rádióban és versenyeken. A helybeli és környéki (Bugac) népdalokat, szokásokat, régi táncaikat, apró történeteiket, mondáikat gyűjti és antológiájában kiadja. A rádióban előadást tartott a nyenyeréről.