Magyar Napló, 2003 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2003-05-01 / 5. szám
IRODALOMTÖRTÉNETI IÍI-KI( SOI) V MAGYAR NAPLÓ Kakuk Marci ifjúsága (1924), A céda és a szűz (1924), A havasi selyemfiú (1924), A margarétás dal (1929), Legenda a nyúlpaprikásról (1936), A félbolond (1947), Nagy árnyakról bizalmasan (1962) Thaly Kálmán (1839-1909) történetíró, költő, híres könyvei a Kurucvilág (1903), Komedálok gyűjteménye (1904) Thienemann Tivadar (1890-1985) a Minerva c. szellemtörténeti folyóirat szerkesztője. Tudománytörténeti értékű az Irodalomtörténeti alapfogalmak (1931, 1986) c. könyve Thury Zoltán (1870-1906) író, publicista, novellái: Emberhalál (1998), Ulrich-novellák Thurzó Gábor (1912-1979) író, műveiből: Amen, amen (1959), A szent (1966) Tinódi Sebestyén (1915 előtt -1566) költő, zeneszerző, énekmondó Toldalagi Pál (1914-1976) költő, köteteiből: Hajnali versenyfutás (1936), Ámulattól a döbbenetig (1976) Toldy (Schedel) Ferenc (1805-1875) kritikus, „a magyar irodalomtörténetírás atyja”, Vörösmartyval és Bajzával az ún. „romantikus triász"-t alkotta. Tollas Tibor (1920-1997) költő, a Füveskert c. antológia szerkesztője; válogatott versei: Hazafelé (1991) Tolnai Lajos (1837-1902) író, szerkesztő; műveiből: Eladó birtok (1886), Sötét világ (1988) Tolnai Ottó (1940) költő, köteteiből: Rovarház (1969), A meztelen bohóc (1992) Tompa László (1883-1964) a „helikoni triász” tagja. Első verseskötete: Erdély hegyei közt (1921). Általa írt jelképpé formált allegória a Magános fenyő (1929). Antológiaverse: Lófürösztés Tompa Mihály (1817-1868) költő, Petőfi és Arany barátja. Legfontosabb versei, allegóriái: A madár, fajhoz, A gólyához, Levél egy kibujdosott barátom után. Szállóigévé vált szavai: „pusztulunk, veszünk, /Mint oldott kéve széthull nemzetünk. Neked két hazát adott a végzeted;/Nekünk csak egy volt! az is elveszett!" - „Szivet cseréljen az, aki hazát cserél." - „Fiaim, csak énekeljetek!" Tornai József (1927) költő, műfordító. Köteteiből: Paradicsommadár (1959), Időtlen idő (1969), Naptánc (1975), Mezítláb, énekelve (1988), A sikoltozó rózsa (1995). Válogatott műfordításai: Himnuszok az éjszakához (1994) Tóth Árpád (1886-1928) a magány, a testi-leki szenvedések szelídhangú költője, a forma művésze. Kötetei: Hajnali szerenád (1913), Lomha gályán (1917), Az öröm illan (1922), Lélektől lélekig (1928). Impresszionista líránk nagy művei az Esti sugárkoszorú, az Álarcoson a Körúti hajnal c. költeményei. Háborúellenes verse az Elégia egy rekettyebokorhoz Tóth Bálint (1929) költő, köteteiből: Nehéz örökség (1969), Túl a vesztett kert fáin (1980), Krisztinavárosi körmenet (1991), A senki földjén (1998) Tóth Erzsébet (1951) költő, köteteiből: Egy végtelen vers közepe (1979), Arcod mögött - május (1993) Tóth Eszter (1920-2001) költő, Tóth Árpád lánya; első kötete: Meghatott vitatkozás(1948) Tóth István (1923) erdélyi költő, műfordító; köteteiből: A kalászok lehajolnak (1962), Sziklás parton (1980) Tóth Kálmán (1831-1881) költő; több dala folklorizálódott Tóth László (1949) író, művelődéstörténész, szerkesztő. Köteteiből: A hangok utánzata (1971), Ithakából Ithakába (1973), A hús bohóca (1996) Tömörkény István (1866-1917) novelláinak témavilágára jellemző köteteim: Szegedi parasztok és egyéb urak (1893). További könyveiből: Gerendás szobákból (1904) Egyszerű emberek (1912) Török Gyula (1888-1918) író; legismertebb könyve A zöldköves gyűrű (1956,1999) Török Sándor (1904-1985) író; regényeiből: Valaki kopog (1937), Kököjszi és Bobojsza (1939) Tőzsér Árpád (1935) költő, műveiből: Mogorva csillag (1963), Történetek Mittel úrról, a gombáról és a magánvalóról (1989), Leviticus (1997) . Ungvárnémeti Tóth László (1788-1820) költő, Weöres Psyché c. művében is szerepel Utassy József (1941) költő, a Kilencek tagja. Köteteiből: Tüzem, lobogóm (1969), Csillagok árvája (1977), Irdatlan ég alatt (1988), Havak hatalma (1996), Tüzek tüze (2002) , Váci Mihály (1924-1970) költő, köteteiből: Ereszalja (1955), Mindenütt otthon (1961), Százhúszat verő szív (1971) Vajda János (1827-1897)költő, életműve híd Petőfi és Ady között. Boldog gyermekkorát a Fejér megyei Vál jelentette. A forradalom katonája volt, majd az ötvenes évektől újságíró. Az ötvenes évek életérzését A virrasztók c. verse érzékelteti. Élete nagy szerelme Kratochwill Georgina Húsz év múlva (1876). Kozmikus magányát Az üstökös (1882) című többértelmű allegóriája fejezi ki. VÁLYI Nagy Ferenc (1765-1820) költő, filológus Vámos Miklós (1950) író; műveiből: Zenga zének (1983, 1996), Anya csak egy van (1995) Várady Szabolcs (1943) költő, műfordító; kötetei: Ha már itt vagy (1981), Hátha nem úgy van (1988) Varga Domokos (1922-2002) író, szerkesztő, ifjúsági író, publicista. Elbeszélésköteteiből: Kutyafülűek (1966, 1998) Varga Imre (1950) költő, szerkesztő riportkönyve: Kisebbségből kisebbségbe (1995)