Magyar Napló, 2004 (16. évfolyam, 1-12. szám)
2004-09-01 / 9. szám
SZEPTEMBER KÖNYVSZEMLE újabb minőséget, ahogy azt Ibsen drámái vagy Hamsun kései regényei bizonyítják, mégis másféle poétikára csábítja az alkotót. Bár egyéni hangon szólnak, Vasadi és Falkeid is hozza magával szellemi örökségét, ugyanakkor összeköti őket a költészetükben megjelenő misztikum. Mindkettőjüknél központi szerepet játszanak a természetből kölcsönzött, kozmikus jelképpé táguló képek, metafizikai igazságokra mutató útjelző táblákként működő hajók, fák, hó és napfény. És mindkét költőt a hit és a semmi ellentmondásossága kísérti. Megkapó, hány versben kerülnek közel egymás hangulatához az emberi tanácstalanság és vágy leírásainál, bár egy magyar utcácskában tett séta és egy fjordban végzett hajózás ihleti a meditációt. Mégis, megfogalmazásukban vannak eltérések: Vasadi stílusa szárnyalóbb, akkor is, amikor költőtársa műveit fordítja, aki inkább ragaszkodik a beszélt nyelv szófordulataihoz. Az apró részletekben megjelennek eltérő hétköznapjaik: míg Falkeid számos írásában a tenger nem csak metafora, hanem élmény és valóság, addig Vasadi A látszat lebontása (Nedbryting av skinnet) című versében a tenger pusztán a belső állapot szimbóluma. És miként Falkeid norvég szokás szerint járja és ismeri a vad természetet (Hjemkomst til havet/Hazatérés a tengerhez), élvezi a vidék fölfedezését éppúgy, mint a csöndes életet (Et umulig par/Torzsalkodók), Vasadi inkább polgári környezetet (Idő, időtlen/Tid, tidlos) vagy kertet (Itt ez a kert/Her er denne hagen) használ kiindulópontul. Ez a háttér itatja át létélményüket, vagy fordítva, létélményük itatja át tárgyi környezetüket. Vasadi vallásos reménye transzcendens ragyogásban látja az útjába kerülő követ és a háza előtti rozsdás csatornát, a kézilámpa fénye mögött pedig angyalt sejt. Falkeid viszont óvatosan körültapogatja a létet, nincsenek olyan egyértelműen vallásos versei, mint Vasadi Péntek (Fredag) című műve, de nyitott a lét misztériumára, amelyben egyszerre sejti meg a mindent és a semmit, mint az En amen sol (Egy másik nap) című ciklusában. Ugyanakkor minden élmény mögött valódi énjét keresi, írja 'Testamente' (Testamentum) című költeményében. Gyakran naplószerűen jegyzi föl benyomásait Oslóról, Afrikáról vagy belső állapotáról (Notat/Jegyzetek). Talán a legszebb versek akkor születnek, mikor a hagyományok és a környezet sajátos hangulata személyiségük legbensőbb rétegével itatódik át. Vasadi költészete így prófétikussá és nagyszerűvé válik Hazatérők (De hjemvendende) című apokaliptikus víziójában, és vallomásosan ellentmondásossá a Surrog a víz a csövekben (Vannet renner i rorene) című versben. Falkeid az oslói trivialitásban lel tragikumra és az emberi szellem fölmagasztosulására az A ha det fínt (Érezd jól magad) című írásában. Reméljük, több hasonló műfordítás születik, továbbá, hogy nemzeti irodalmunk fordítása és terjesztése hasonlóan a norvéghoz bőkezűbb támogatásban részesül. Tatár Sarolta A Lyukasóra szeptemberi számából: Csajka Gábor Cyprian, Gyurkovics Tibor, Rahoda Sándor, Kiss Benedek, Makkai-Kis Nóra, Szentpéteri Nagy Richard, Vasadi Péter, Vass Ferenc Zoltán versei - Borbély László: Az utca napos oldalán című regénye folytatásokban - Anna Mária, Bárány Tamás, Веке György, Ézsiás Erzsébet, Merényi Krisztián novellái - B. Juhász Erzsébet írása Bárány Tamásról, Wutka Tamás esszéje Kertész Imréről - A folyóiratot Jankovics Marcell Az ember tragédiája című készülő rajzfilmjének grafikái illusztrálják. A szeptemberi szám tartalmából: MÓROCZ ZSOLT: József Attila legendája oda... GRÓH GÁSPÁR: Móricz Zsigmondról GERLE JÁNOS: Makovecz Imre rajzaihoz TŐKÉCZKI LÁSZLÓ: Neoliberalizmus és demokrácia PELLE JÁNOS: Szolzsenyicin új könyvéről TORNAI JÓZSEF, KISS BENEDEK: KISS DÉNES versei PoLiSz Po :lk.i Ui.i Sjepfiií/. wrllc-mi Ic-wJ .ммпклЛчл' А К«л1*ч AAdl^y (fcyrviltri luxMnii r» ki/»i*«ili» Sorsrendítő esszék a PoLíSz augusztus-szeptemberi számában A PoLíSz 78-as számában folytatódik az ITTHON - OTTHON sorozat a határon túl született, de Magyarországon élő szerzők megszólításával: Renner Zoltán, Csóka György, Debreceni Mihály, Huszár Sándor, Kenéz Ferenc, Mátyás B. Ferenc, Paizs Tibor, Pásty Júlia, S. Benedek András, és Tóth István munkái szerepelnek összeállításunkban. Mellékletben Wass Albert bűnpere - Nagy Mihály Tibor történész elemző cikke a per jogi hátteréről, valamint Lukáts János ítélet Ithakában című drámája. Turcsány Péter: Wass Albert élet(mű)rajza - az életrajzi regény előkészületei. Czegei Wass Géza: Levél Wass Albert utolsó éveiről. J. M. G. Le Clézio, Bene Zoltán és Kósa Csaba novellái, Anna Ahmatova, Oláh András és Páli Ágnes versei, Gyurka Mihályné Jankó Mária csángóföldi asszony emlékezése. Kritikai rovatunkban László Noémi és Demeter József verseskötetéről, valamint Vörös László és Németh György kultúr- és sajtótörténeti könyveiről Pálfi Ágnes, Madarász Imre illetve Szabó Bogár Imre interpretációjában olvashatnak az érdeklődők. Szerkesztőségi cím: Magyarok Háza 1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3. III. em. 344. Tel/fax: 266-6288 E-mail: polisz@krater.hu • web: www.krater.hu 69