Magyar Napló, 2012 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2012-10-01 / 10. szám
Sportmúltunkról - sportmúltunkból Killyéni András: Kolozsvár sport-kultúrtörténete Trianon előtt (1868-1920) Kolozsvár, 2012. Zeidler Miklós: A labdaháztól a Népstadionig. Sportélet Pesten és Budán a 18-20. században. Pozsony, Kalligram, 2012. Viszonylag ritka, hogy a Magyar Napló hasábjain egyszerre két könyvről szól egy ismertetés. Jelen esetben a tematika miatt indokolt az együttes bemutatás, 2012-ben ugyanis két magyar sporttörténettel foglalkozó kötet is megjelent határainkon túl. Killyéni András - a MOL Romania fiatal informatikus-mérnöke Kolozsvárott jelentette meg a budapesti Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán folytatott doktori tanulmányai során elkészített és sikeresen megvédett PhD- disszertációját, saját kiadásban. Utóbbi tény két dologra világít rá: nem egyszerű a határokon túl élőknek magyar nyelvű könyvet megjelentetni, ugyanakkor van, aki nem ismer lehetetlent. Killyéni András a magyar sportmúltban jelentős szerepet játszó Kolozsvár sportéletét tárja elénk a kiegyezést követő esztendőtől a trianoni békediktátum aláírásáig. A kötet lapjain megelevenedik az erdélyi főváros kiemelkedő sportélete, amelyet a szerző a magyar kultúrtörténet részének tart. Felmerül a kérdés, hogy azért-e, mert a sportot meghonosító, azt szenvedélyesen „űzők” a kor értelmiségijei közül kerültek ki, vagy azért, mert a sport is szervesen kapcsolódik a kultúrához. Killyéni András álláspontja, hogy a sport mindig a kultúra része. Hogy milyen sportot „űztek” Kolozsvárott? Lövészet, vívás, atlétika, korcsolyázás, labdarúgás, kerékpározás, torna... és a sort hosszasan lehetne folytatni. Ahogy hosszú felsorolást igényelnének azok nevei is, akik sokat tettek a kolozsvári sportéletért, vagy annak aktív résztvevői voltak. Gondoljunk csak dr. Haller Károlyra, Kolozsvár legendás hírű polgármesterére, báró Jósika Lajosra, aki sportvezetőként és mecénásként tett rengeteget Kolozsvár sportjáért, vagy az 1908-as londoni olimpiai játékokon magasugrásban (188 cm-es eredménnyel) ezüstérmet szerzett Somodi Istvánra, avagy a kolozsvári sportélet kiemelkedő alakjára, a tornászok és vívók mesterére, Vermes Lajosra. Bő teret kaptak az egyes egyesületek - Torna- és Vívó Egylet, Kolozsvári Atlétikai Club, Kolozsvári Korcsolyázó Egylet - és az általuk szervezett versenyek is, valamint nem hiányoznak a kötetből a Kolozsvárott megfordult sporthírességek, a technikai újdonságok, a sportpályák és a stadion építésének körülményei. De ugyanúgy olvashatunk az iskolai sportélet eseményeiről - lett légyen annak színtere a református avagy a katolikus középfokú tanintézet, az egyetemen vagy az akadémiák. A sport áldásos hatásait azonban nem minden esetben tekintette mindenki elsődlegesnek, hiszen voltak más érdekek is: 1903. május 3-án például Kolozsvár rendőrkapitánya mindenfajta sporttevékenységet megtiltott a várost körülvevő területeken, hogy a résztvevők ne tapossák le a bivalycsordák számára oly fontos legelőket. Ezzel hosszú évek után megszűntek a „bivalyréti” labdarúgó mérkőzések, de természetesen csak ott, hiszen a sportélet ment tovább. Killyéni Andrásnak számos forrást kellett felkutatnia, hogy bemutathassa Kolozsvár sportéletének több mint 50 esztendejét, a korabeli országos és helyi sajtó, valamint a különböző helyi, korabeli iskolai kiadványok, a városi rendeletek, a korszakra vonatkozó sport- és művelődéstörténeti munkák mellett fotók és plakátok százait nézte át, és több tucatot közre is adott közülük. Más megközelítésű és más jellegű a „hivatásos történész”, Zeidler Miklós az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatójának munkája. Ő, aki a két világháború közti Magyarország diplomácia- és politikatörténetének elismert szakembere, a sporttörténetet amolyan „hobbiként” műveli. Ez azonban nem az írásai színvonalára vonatkozó észrevétel, hanem a jelzése annak - amit a szerző maga is megfogalmazott -, hogy a magyar sport történetével való foglalkozás számára egyfajta kikapcsolódás. Akik figyelemmel kísérték eddigi, mintegy két évtizedes történészi pályafutását, azok ismerték sport or MAGYAROO NAPLÓ