Magyar Napló, 2017 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2017-08-01 / 8. szám

www. magy­arnap­lo.hu SZEMHATÁR­ színűleg arról is tudott, hogy a szultáni diplomácia felvette a kapcsolatot az ekkor a franciaországi Gros­­bois-ban élő II. Rákóczi Ferenccel. A távolba kény­szerült fejedelem mellett jó lehetőségnek kínálkozott a békéjének felhasználása a császár elleni hadjáratban. A fejedelemnek ugyan átadták a szultáni meghívó­­levelet, ő azonban óvatosan, nehezen és szomorúan szánta rá magát a Törökországba való költözésre. A belgrádi csata napján Vallomások című munkájá­ban megjegyezte: „közeledett a boldog nyugalomból való elhivatásom ideje... 1717. augusztus 16-án ma­gányom békéjéből Párizsba utaztam, hogy búcsút vegyek barátaimtól, és hogy felkészüljek a további útra.”21 Amikor ezt megtette­­ október 10-én érkezett meg Gallipoliba Belgrád már régen a császáriak kezén volt.22 Azt is tudnunk kell, hogy III. Ahmed szultán pá­tenseivel magyar földön hadba hívták az elégedetle­neket. Gróf Esterházy Antal például proklamációban tudatta, hogy Erdélybe fog csapataival betörni. 1717 tavaszán toborzásba is kezdett. Azt jól megérezte, hogy a jobbágyság körében a kuruc forrongás még nem múlt el teljesen. Augusztus 22-én a határon vá­rakozott, végül 1717 őszén - Rákóczi esetleges pa­rancsát meg sem várva - tört be Erdélybe Rakovicza Mihály moldvai vajda csapataival, illetve a tatár kán fia által vezetett 15-20 ezer fős lovas tatár sereggel. Éppen az augusztus 16-i belgrádi csatavesztés hírére fordult vissza a határra, miközben a tatár seregek még tovább pusztítottak Nagyvárad körül.23 Ez volt az „utolsó tatárjárásnak” nevezett pusztítás, amely például Máramarost, Ugocsát, a Szamos-völgyet, Szatmár városát érintette.24 II. Rákóczi Ferenc pedig Törökországban jól lát­hatta, hogy a Porta a belgrádi kudarc után - angol és holland közvetítéssel - inkább békét szeretne kötni Ausztriával, mintsem a háború folytatását erőltetné.25 Ebből a szempontból az 1718-ban megkötött pozsa­­reváci béke a kuruc mozgalmak lehetséges folytatá­sának is véget vetett. 1. melléklet. Bánlaky (Doberdói) József: III. Károly első háborúja a törökök ellen. 1716-1718, XIX/6. számú térképmelléklet . B. J.: A magyar nemzet hadtörténelme, www.mek.hu (A letöltés ideje: 2016. november 14.) 21 Rákóczi Ferenc: Vallomások (fordította: Szepes Erika), Pécsi Direkt Kft., Bp. 2003, 223., 229. 22 Köpeczi Béla - R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc (harmadik kiadás), Osiris, Bp., 2004, 518. 2017. augusztus 23 Köpeczi-R. Várkonyi, 2004, 511. 24 Várady 1894, 201-202. 25 Köpeczi-R. Várkonyi 2004, 518. MAGYAR NAPLÓ 17

Next