Magyar Napló, 2022 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2022-10-01 / 10. szám
Könyvszemle 63 Van egy kiváló magyar költőnk, kire még ma is fokozottan illik a letagadott, sőt, a kitagadott jelző. Béri Géza, egykori internált, a Rádiónál, a Széna téren, a várban is fegyverrel harcoló 1956-os hős, haláláig mellőzött költő, író verseinek magas színvonala ellenére napjainkban is alig kanonizálódott. Nem mindennapi tragédiák, viszontagságok övezték 1933. február 3-tól 1979 Szentestéjéig tartó földi kálváriáját. A korán verselni kezdő Bérit 1953-ban, az államrend elleni fegyveres szervezkedéssel vádolták meg, melyet ő emelt fővel, büszkén vállalt törvénytelen bírái előtt. Az infernális börtönévek elíziumi hozadéka, hogy életre szóló barátságot kötött az úgynevezett Füveskert költőcsoport tagjaival. E név onnan ered, hogy a társulat vezéregyéniségei, Kárpáti Kamil, Tóth Bálint, Tollas Tibor, Gérecz Attila, Szathmáry György, Béri Géza az első Nagy Imre-időszak enyhüléses napjaiban lehetőséget kaptak arra, hogy a váci fegyház börtönkápolnája előtti parányi füves terecskén papírfecniken írhatták, szerkeszthették az úgynevezett Füveskert-antológiákat saját verseikből és műfordításaikból. E kötetek jó része elveszett, másik fele megjelent Letagadott költő, kimaradt élet 1990 előtt Nyugaton, 1995-ben itthon, Kárpáti Kamil Stádium Kiadójának gondozásában. Béri Gézának a többi füveskerteshez képest is alig sikerült költészetéből bármit nyilvánosságra hoznia. A mindenki másnál nyíltabban tanúsított rendszerellenesség miatt mellőzték szinte száz százalékosan a sunyi 1963-as amnesztia után is, hébe-hóba néhány versét közölve, majd kötettervét végleg elutasítva. A kor aljas precizitással adagolt, tudatos lélektani kínzása a végletekig fokozta depresszióját, végül öngyilkos lett 1979. december 24-én. A költő egykori cellatársa, Kárpáti Kamil 1992-ben jelentette meg először önálló könyvben Béri Géza százhúsz versét és elbeszéléseit. Az új, a Tornác kövén című összegyűjtött verskötet Béri költői életművének eddigi legteljesebb gyűjteménye, melyet fia, ifjabb Béri Géza író, műfordító és T. Tóth Tünde rendezett sajtó alá Scheibner Tamás utótanulmányával. A Torzó című nyitó költemény a létfilozófia magasságait és mélységeit, az emberi élet és lélek elíziumi és infernális tartományait ostromolja. A kezdet már-már ódaian életörömtől teli: „Zendülj meg lélek, most zendülj meg újra!” Ám Pósa Zoltán