Magyar Nemzet, 1900. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1900-01-07 / 6. szám

8 * Márkus Emíliáról azt írta néhány lap, hogy elszerződött a Vígszínházhoz. Most a művésznő e hírrel szemben kijelenti, hogy ez nem felel meg a valóságnak, szerződési tárgyalásokat nem folytatott senkivel. Nincs is szándéka eltávozni a Nemzeti Színháztól, hol pályáját megkezdte, mindaddig, míg a színház vezetősége és a közönség működésével meg lesz elégedve. * A művészpáholy. Az Operaház intendatúrája helyes és méltányos változtatást léptet életbe az Operaház művészpáholyaiban. E páholyokban eddig­­elé az volt a szokás, hogy az érdekesebb előadáso­kon a jobb helyeket a ballerinák foglalták el, a magánénekesnők pedig hátul állva élvezték az elő­adást. Ennek úgy vet véget az intendánsa, hogy a páholyban a helyeket számoztatja és a művésznők kérőlappal kérhetik majd egyes előadásokra a szá­mozott helyeket. A­kinek aztán nem jut ide hely, az mehet a D alakú páholyba, a­hol az operai nö­vendékek ábrándoznak a fényes jövőről. * Uránia. Az Uránia-színház műsora érdekes darabbal szaporodott. Konkoly Thege Miklós mi­niszteri tanácsos beható értekezést írt a Szent- Gotthárd-alagútról, valamint annak vadregényes vidékéről s azt előadás végett felajánlotta az Uránia­­szinház igazgatóságának. A darab próbaelőadása ma délelőtt folyt le szűkkörű meghívott közönség jelen­létében, a mely valóban élvezettel hallgatta és nézte végig a szép előadást. * Az elutazás. Ez a czime d’Albert Jenő, a világhírű zongoraművész zenei vígjátékának, a­mely a napokban került első ízben színre a mün­cheni udvari színházban és mint Münchenből jelen­tik, igen kedvező fogadtatásban részesült. A jelen volt szerzőt sokszor a lámpák elé szólították. * Reszke magánszínháza, Jean de Reszko, a híres tenorista, a­ki hangjával már milliókat szerzett, ezen­­ a télen nem fog a nyilvánosság előtt énekelni. A tenorista pompás palotát építtetett Párisban, a Rue de la Faisanderie-n és most annak berendezésével van elfoglalva. Mint Patti, Lucan és a többi híres primadonnák, a­kik jól gazdálkodtak, a híres teno­rista is új palotájában egy kis színházat létesít, hogy legjobb barátainak ismert operákból minta-előadáso­kat rendezhessen. * A szövegírók királya. Bátran így nevezhetjük Maurice Ordonneau-t, a »Baba« szövegének íróját. Ő írta Louis Gaune »Les Saltimbanques« czímű ope­rettjének szövegét is, a­mely darab a párisi Gallé­­színházban oly nagy sikert aratott. Ordonneau ezzel a librettóval olyan rekordot ért el, a­melyhez ha­sonlóval egy kollegája sem dicsekedhetik. A »Les Saltimbanques« az 52-ik darab, melynek szövegét Ordonneau írta és érdekes, hogy mind az 52 darab színre került, sőt sikert aratott. Ezek után fölösleges is megjegyeznünk, hogy Ordonneau nem szegény ember. * Gyermekszínhás. Aladin csoda­lámpája, vagy: A keleti tündérvilág pompája czimű új varázsrege iránt nagy érdeklődés mutatkozik. Vasárnap lesz második előadása ennek a pompával és fénynyel kiállított darabnak. Jegyek már délelőtt kaphatók. Az előadás fél öt órakor kezdődik. Színházi műsorok. Ortora. Hétfő: Nincs előadás. Kedd: Aida. Szerda: Nincs előadás. Csütörtök: Bánk bán. (Bianchi.) Péntek: Nincs előadás. Szombat: Erzsébet legen­dája. (Mérsékelt helyárakkal.) Vasárnap: A tévedt nő. (Bianchi.) Babatündér. Népszínház. Vasárnap délután: Szökött ka­tona. Este: Kis szökevény. Hétfőn: Kurucz­­furfang. Kedden: Lili. Szerdán: Kadétkis­asszony. Csütörtökön: Kadétkisasszony. Pénteken : Kadétkisasszony. Szombaton: Kis szökevény. Vasár­nap délután: Kuruczfurf­ang. Este: Kadétkisasszony. Vígszínház. Vasárnap délután: Többsincs ki­rályi. Este: Szeczesszió. Hétfőn: Osztrigáé Miczi. Kedden: Szeczesszió. Szerdán: Szeczesszió. Csütörtök délután 3 órakor mérsékelt helyárakkal: Többsincs királyfi. Este: A férj vadászni jár. Pénteken: Sze­czesszió. Szombaton délután 3 órakor rendkívül mér­sékelt helyárakkal: Többsincs királyfi. Este: Sze­czesszió. Vasárnap délután: Többsincs királyfi. Este: Osztrigás Miczi. Magyar Színház. Vasárnap délután: A Gyur­­ko­vice-lány­ok. Este: Szulamit. Hétfőn: Az asszony- Tegement. Kedden: Szulamit. Szerdán: Az asszony­­tegement (huszonötödször). Csütörtökön: Szulamit. Pénteken: Névtelen levelek (először). Szombaton: Névtelen levelek (másodszor). Vasárnap délután: Az asszonyregement. Este: Névtelen levelek. MAGYAR NEMZET, 1900. január 7. TUDOMÁNY és IRODALOM. A Petőfi-társaság ülése. — Saját tudósítónktól. — Budapest, január 6. Zsúfolásig megtelt ma délelőtt az Akadémia nagy ülésterme előkelő díszes közönséggel, a­mely eljött a Petőfi-társaság ülésére. Esztendők óta nem volt ilyen népes ülése a Petőfi-társaság­­nak, mint ez a mai. Az ülés pontban 10 órakor kezdődött Bar­tók Lajos elnök megnyitójával. Bartók hosszú, lelkes és az éljenzésektől több ízben megszakított beszédében a nemzeti kegyeletről beszélt. Utána Szana Tamás titkár jelentésére ke­rült a sor, majd Endrődi Sándor olvasta fel érdekes tanulmányát Vörösmartyról, megemlé­kezve a költő élete történetéről is. A lelkes hangon megírt tanulmány nagyon tetszett és a felolvasót a pódiumról való távozása után taps­vihar kisérte helyére. Tolnay Lajos olvasta fel erre »Az új évben« czímű elbeszélését, szintén tetszést aratva. Majd Koroda Pál, az új tag, tartotta székfogató beszédét. Most következett az ülés fénypontja: Jókai Mór felolvasása. A koszorús költő Utolsó talál­kozásom Petőfivel czímű dolgozatát olvasta fel, melyet lapunk mai tárczarovatában közlünk. A közönség áhítattal hallgatta a mester érdekes visszaemlékezését. Zúgó éljenzés és dörgő tapsvihar hangzott végig a termen, a­mikor a magyar költőkirály befejezte fel­olvasását. Makai Emil a Hét esztendőről szóló költe­ményét és Pálosi Viktor Nyári délután czímű humoros elbeszélését olvasta fel még ezután; mind a kettő nagy hatást ért el. Fél kettőre járt az idő, a midőn az ülést berekesztették és az egybegyült tagok átmentek az István főherczeg-szálló éttermébe, a­hol lakomára gyűltek össze. Jókai Mór is velük tartott. » A lágy. Tud. Akadémia. I. osztálya 1900. január 8-ikán, hétfőn, d. u. 5 órakor ülést tart, melynek tárgyai: 1. Asbóth Oszkár 1. t.: »A ma­gyar nyelvbe került szláv szók átvételének helye és kora.« 2. Ifj. Szárnyai József r. t.: »Egy alanyi sze­mélyragunk eredete.« A Jókai legújabb művéről: »Öreg ember nem vén ember«, a mely most németül is megjelent, hosszabb, rendkívül rokonszenves czikket kö­zöl a berlini Börsen-Courier. A czikk egy­úttal lenyomtatja Jókai egész előszavát: © Jóbab. Rudnyánszky Gyula költő nagyérdekű irodalmi hagyatékot talált boldogult Reviczky Gyula hátrahagyott iratai között. Egy ötfelvonásos, bibliai tárgyú szomorújáték ez, melynek neve: Jobab. A­­ fájdalom­­ oly korán elhunyt Reviczky e tra­gédiájával 1877-ben pályázott az Akadémián, de ekkor Várady Tamará­ja vitte el a díjat. Reviczky tragédiájának a bibliai Jób a hőse, a­kinek az a tra­gikuma, hogy elbizakodik bölcseségében. Reviczky tragédiáját teljes épségben találták meg a költő írásai közt. ság szelleme, nincs a világnak olyan erőssége, a­mely ellent tudott volna állni az ostromlók lelkesedésé­nek. És Cecil Rhodes se szökött volna ki ebből a táborból. Ostromlókban, nagyon természetes, ilyen körül­mények között nem is lehetett hiány. Szerencsére nem is volt ágyukra szükség. Bemenni könnyű volt, csak kijönni volt egy kicsit lehetetlen. Bejuthatott mindenki, a­ki leszúrta az egy korona entrét,­­ de az ostrom igazában csak itt kezdődött. A jótékony­ság selyemruhás bajnokocskái, a világ­ legtakaro­­sabb asszonyregementje egy pillanat alatt körül­vette és vak kellett, hogy legyen, a­ki tüstént nem kapitulált. Csak egy csésze teát ígértek, de sok minden egyebet adtak. Mindent szívesen, de semmit se ingyen. És tegyük hozzá mindjárt, hogy semmit se drá­gán. Egy korona volt a szabott ára minden ennivaló csemegének és a kínálat ellenállhatatlanságának éppen a diszkrét volta adta meg a hatását. A felül­­fizetésért persze, nem neheztelnek meg a X­VII. ker. népkonyha szegény kosztosai. A sikert különben már eleve biztosította az el­árusító kisasszonyok társasága, a­kiknek a szépsé­gével csak a szeretetreméltóságuk vetekedhetett. A jótékonyság e nagy zsurján a következő ki­sasszo­­nyok teljesítették a házikisasszonyok, elárusítással fűszerezett, tisztét: Adler Alice, Adler Etelka, Auspitz Lujza, ma­darasi Beck Margit, madarasi Beck Ilonka, Brüll Elly, Bruck Jeanne, Baumgartner Erzsi, Balázs Vera, Bárdi Rachel, Donáth Sarolta, Erős Olga, Fuchs Miczi, Frank Mariska, Frankl Klotild, Freund Alice, Kószegi Freund Regina, Freund Margit, Glas­­ner Matild, Grünfeld Elza, Garai Margit, Grosz Erzsike, Gelsei Guttmann Anny, Gompercz Dóra, Goldzieher Klárika, Grünwald Arabella, Grünbaum Margit, budai Goldberger Anna, Hirsch Lilly, Hirsch­­ler Jolán, Helsinger Laura, Hasenfeld Margit, Herz­­felder Netti, Heller Margit, Herz­ Margit, Jakobi Laura, szántói Kőrösy Margit, Kadisch Róza, Krén Miczi, Kepf Jolán, Keppich Irén, Lichtenberg Renée, Lamm Katinka, Lamm Ágnes, Liebmann Gizella, Mauthner Lenke, Mangold Irén, Mezei Elza, Mezei Marianna, Mezei Ilma, Mandello Emma, Neumann Mariska, Oesterreicher Magda, Politzer Margit, Politzer Adél, Pollatschek Irma, Popper Ida, Rosenberg Paula, Rud­ich Elza, Redl Finni, Roheim Ilona, Strasser Elza, Singer Miczi, Strasser Katicza, Strasser Jolán, Stern Kornélia, Stern Anna, Stricker Irén, Stricker Matilda, Schmidl Etel, Schmidl Irma, Schrecker Emma, Tiller Ella, Varsa Lilli, Varsa Olga, Weisz Juliska, Waldmann Aranka, Waldmann Margit. MULATSÁGOK. Five o’ clock tea. — Az Izr. Nőegylet jótékonysági bazárja. — Budapest, január 6. A nyomor segítségért kiáltott és a női jótékony­ság haladéktalanul mozgósított. Mozgósította első­sorban önmagát és czifra sátrak alatt tábort ütött a Royal-szálló nagytermében. És micsoda tábort! A budapesti izraelita nőegylet, a­mely five o’ clock tea czime alatt a VII. kerületi népkonyha javára (a­hol naponta körülbelül ezer ember kap felekezeti kü­lönbség nélkül egy hatosért meleg ételt) ezt a cse­mege­bazárt rendezte, igazán büszke lehet a maga önkénteseire. Valóságos tobzódása a szépségnek, előkelőségnek és­ kedvességnek. Elegáns úri asszonyok, gyönyörű fiatal leányok, valamennyien a jótékonyság szent nevénen buzogva, ugyan ki ne inna meg egy csésze teát ezek kedvéért — jótékony czélra. Ha Kimberleyben egy ilyen tábor látványossága várakoznék az ostromló búrokra, a­milyet ma délu­­­­tán a Royal dísztermébe összetoborzott a jótékony­-f Kaliko-bál az Országos Kaszinóban. Az Országos Kaszinó — mint már említettük — tegnap este rendezte fényesen sikerült első kalika-bálját, melyen a hölgyek fekete álarczczal, rózsaszínű dominóban jelentek meg. A mulatságon Milán király is meg­jelent házigazdája, Zichy Jenő gróf kíséretében. Milánt Wekerle Sándor, a kaszinó elnöke és Atzél Béla báró, az estély rendezője fogadták. Milán a pazarul díszített szalonokon, a remek büfé­ken nem győzött eleget csodálkozni, sőt na­gyon megbámulta az egyik asztalkán heverő Petőfi díszkiadását, melyet mint a magyar nyomda­ipar remekét nagyon megdicsért. Milánnak végül számos urat s az összes megjelent tábornokokat mu­tatták be. Éjféltájban vacsorához ült Milán s csak jóval éjfél után távozott a kaszinóból. A katillonra is éjfél után került a sor, mikor az álarczokat levet­ték a hölgyek. A táncz a kora reggeli órákig tartott. A kitett ívre kiírták neveiket: Ugrón Ákosné, Ugrón Mártha, Vasdényey Gézáné, Vasdényey Marika, gróf Károlyi Sán­­dorné, gróf Károlyi Erzsébet, Latkóczy Imréné, Eörsey Józsefné, Szulyovszky Dezsőné, Rickl Gyuláné, Dubez Marguerite, Lossonczy Antalné, Földes Gyuláné, Hajós Józsefné, gróf Hugonnay Béláné, Szabó Imréné, Szabó Juliska, Föld­­váry Gáborné, Hoitsy Festetits Mária grófnő, Dárday Sándorné, Szende Dárday Olga, Szabóné Balázsy Ilona, Balázsy Biri, Tüköry Falken­burg Paula, gróf Pongrácz Sándorné, Pong­­rácz Gabriella grófnő, Takács Kálmánná, Takács Lajosné, Buday Zádorné, Bakonyi Gézáné, báró Atzél Béláné, Vojnich Sándorné, Hajós Menyhértné, Molnár Béláné, Hunkár Dezsőné, Konkoly Mada­­rassy Erzsébet, Rakovszky Istvánná, Rakovszky Etelka, Rakovszky Mártha, Máriássy Barnáné, Borbás Rózsi, Visontai Kovács Kálmánná, Kovács Róza, báró Petheő Pongráczné, Ordódy Pálné, Mattya­­sovszky Mátyásné, Balas Béláné, Hammersberg Miklósné, Gál Jeszenszky báróné, Jánossy Rezsőné, Jánossy Paula, Meskó Ábrisné, Putnoky Mórné, Fodor Berchtold Eugénia grófnő, Návay Jánosné, Bartha Miklósné, Joanovics Uray Irén bárónő, báró Uray Georgina, Molnár Ákosáé és még sokan.

Next