Magyar Nemzet, 1900. január (19. évfolyam, 1-30. szám)
1900-01-07 / 6. szám
8 * Márkus Emíliáról azt írta néhány lap, hogy elszerződött a Vígszínházhoz. Most a művésznő e hírrel szemben kijelenti, hogy ez nem felel meg a valóságnak, szerződési tárgyalásokat nem folytatott senkivel. Nincs is szándéka eltávozni a Nemzeti Színháztól, hol pályáját megkezdte, mindaddig, míg a színház vezetősége és a közönség működésével meg lesz elégedve. * A művészpáholy. Az Operaház intendatúrája helyes és méltányos változtatást léptet életbe az Operaház művészpáholyaiban. E páholyokban eddigelé az volt a szokás, hogy az érdekesebb előadásokon a jobb helyeket a ballerinák foglalták el, a magánénekesnők pedig hátul állva élvezték az előadást. Ennek úgy vet véget az intendánsa, hogy a páholyban a helyeket számoztatja és a művésznők kérőlappal kérhetik majd egyes előadásokra a számozott helyeket. Akinek aztán nem jut ide hely, az mehet a D alakú páholyba, ahol az operai növendékek ábrándoznak a fényes jövőről. * Uránia. Az Uránia-színház műsora érdekes darabbal szaporodott. Konkoly Thege Miklós miniszteri tanácsos beható értekezést írt a Szent- Gotthárd-alagútról, valamint annak vadregényes vidékéről s azt előadás végett felajánlotta az Urániaszinház igazgatóságának. A darab próbaelőadása ma délelőtt folyt le szűkkörű meghívott közönség jelenlétében, a mely valóban élvezettel hallgatta és nézte végig a szép előadást. * Az elutazás. Ez a czime d’Albert Jenő, a világhírű zongoraművész zenei vígjátékának, amely a napokban került első ízben színre a müncheni udvari színházban és mint Münchenből jelentik, igen kedvező fogadtatásban részesült. A jelen volt szerzőt sokszor a lámpák elé szólították. * Reszke magánszínháza, Jean de Reszko, a híres tenorista, aki hangjával már milliókat szerzett, ezen a télen nem fog a nyilvánosság előtt énekelni. A tenorista pompás palotát építtetett Párisban, a Rue de la Faisanderie-n és most annak berendezésével van elfoglalva. Mint Patti, Lucan és a többi híres primadonnák, akik jól gazdálkodtak, a híres tenorista is új palotájában egy kis színházat létesít, hogy legjobb barátainak ismert operákból minta-előadásokat rendezhessen. * A szövegírók királya. Bátran így nevezhetjük Maurice Ordonneau-t, a »Baba« szövegének íróját. Ő írta Louis Gaune »Les Saltimbanques« czímű operettjének szövegét is, amely darab a párisi Gallészínházban oly nagy sikert aratott. Ordonneau ezzel a librettóval olyan rekordot ért el, amelyhez hasonlóval egy kollegája sem dicsekedhetik. A »Les Saltimbanques« az 52-ik darab, melynek szövegét Ordonneau írta és érdekes, hogy mind az 52 darab színre került, sőt sikert aratott. Ezek után fölösleges is megjegyeznünk, hogy Ordonneau nem szegény ember. * Gyermekszínhás. Aladin csodalámpája, vagy: A keleti tündérvilág pompája czimű új varázsrege iránt nagy érdeklődés mutatkozik. Vasárnap lesz második előadása ennek a pompával és fénynyel kiállított darabnak. Jegyek már délelőtt kaphatók. Az előadás fél öt órakor kezdődik. Színházi műsorok. Ortora. Hétfő: Nincs előadás. Kedd: Aida. Szerda: Nincs előadás. Csütörtök: Bánk bán. (Bianchi.) Péntek: Nincs előadás. Szombat: Erzsébet legendája. (Mérsékelt helyárakkal.) Vasárnap: A tévedt nő. (Bianchi.) Babatündér. Népszínház. Vasárnap délután: Szökött katona. Este: Kis szökevény. Hétfőn: Kuruczfurfang. Kedden: Lili. Szerdán: Kadétkisasszony. Csütörtökön: Kadétkisasszony. Pénteken : Kadétkisasszony. Szombaton: Kis szökevény. Vasárnap délután: Kuruczfurfang. Este: Kadétkisasszony. Vígszínház. Vasárnap délután: Többsincs királyi. Este: Szeczesszió. Hétfőn: Osztrigáé Miczi. Kedden: Szeczesszió. Szerdán: Szeczesszió. Csütörtök délután 3 órakor mérsékelt helyárakkal: Többsincs királyfi. Este: A férj vadászni jár. Pénteken: Szeczesszió. Szombaton délután 3 órakor rendkívül mérsékelt helyárakkal: Többsincs királyfi. Este: Szeczesszió. Vasárnap délután: Többsincs királyfi. Este: Osztrigás Miczi. Magyar Színház. Vasárnap délután: A Gyurkovice-lányok. Este: Szulamit. Hétfőn: Az asszony- Tegement. Kedden: Szulamit. Szerdán: Az asszonytegement (huszonötödször). Csütörtökön: Szulamit. Pénteken: Névtelen levelek (először). Szombaton: Névtelen levelek (másodszor). Vasárnap délután: Az asszonyregement. Este: Névtelen levelek. MAGYAR NEMZET, 1900. január 7. TUDOMÁNY és IRODALOM. A Petőfi-társaság ülése. — Saját tudósítónktól. — Budapest, január 6. Zsúfolásig megtelt ma délelőtt az Akadémia nagy ülésterme előkelő díszes közönséggel, amely eljött a Petőfi-társaság ülésére. Esztendők óta nem volt ilyen népes ülése a Petőfi-társaságnak, mint ez a mai. Az ülés pontban 10 órakor kezdődött Bartók Lajos elnök megnyitójával. Bartók hosszú, lelkes és az éljenzésektől több ízben megszakított beszédében a nemzeti kegyeletről beszélt. Utána Szana Tamás titkár jelentésére került a sor, majd Endrődi Sándor olvasta fel érdekes tanulmányát Vörösmartyról, megemlékezve a költő élete történetéről is. A lelkes hangon megírt tanulmány nagyon tetszett és a felolvasót a pódiumról való távozása után tapsvihar kisérte helyére. Tolnay Lajos olvasta fel erre »Az új évben« czímű elbeszélését, szintén tetszést aratva. Majd Koroda Pál, az új tag, tartotta székfogató beszédét. Most következett az ülés fénypontja: Jókai Mór felolvasása. A koszorús költő Utolsó találkozásom Petőfivel czímű dolgozatát olvasta fel, melyet lapunk mai tárczarovatában közlünk. A közönség áhítattal hallgatta a mester érdekes visszaemlékezését. Zúgó éljenzés és dörgő tapsvihar hangzott végig a termen, amikor a magyar költőkirály befejezte felolvasását. Makai Emil a Hét esztendőről szóló költeményét és Pálosi Viktor Nyári délután czímű humoros elbeszélését olvasta fel még ezután; mind a kettő nagy hatást ért el. Fél kettőre járt az idő, a midőn az ülést berekesztették és az egybegyült tagok átmentek az István főherczeg-szálló éttermébe, ahol lakomára gyűltek össze. Jókai Mór is velük tartott. » A lágy. Tud. Akadémia. I. osztálya 1900. január 8-ikán, hétfőn, d. u. 5 órakor ülést tart, melynek tárgyai: 1. Asbóth Oszkár 1. t.: »A magyar nyelvbe került szláv szók átvételének helye és kora.« 2. Ifj. Szárnyai József r. t.: »Egy alanyi személyragunk eredete.« A Jókai legújabb művéről: »Öreg ember nem vén ember«, a mely most németül is megjelent, hosszabb, rendkívül rokonszenves czikket közöl a berlini Börsen-Courier. A czikk egyúttal lenyomtatja Jókai egész előszavát: © Jóbab. Rudnyánszky Gyula költő nagyérdekű irodalmi hagyatékot talált boldogult Reviczky Gyula hátrahagyott iratai között. Egy ötfelvonásos, bibliai tárgyú szomorújáték ez, melynek neve: Jobab. A fájdalom oly korán elhunyt Reviczky e tragédiájával 1877-ben pályázott az Akadémián, de ekkor Várady Tamarája vitte el a díjat. Reviczky tragédiájának a bibliai Jób a hőse, akinek az a tragikuma, hogy elbizakodik bölcseségében. Reviczky tragédiáját teljes épségben találták meg a költő írásai közt. ság szelleme, nincs a világnak olyan erőssége, amely ellent tudott volna állni az ostromlók lelkesedésének. És Cecil Rhodes se szökött volna ki ebből a táborból. Ostromlókban, nagyon természetes, ilyen körülmények között nem is lehetett hiány. Szerencsére nem is volt ágyukra szükség. Bemenni könnyű volt, csak kijönni volt egy kicsit lehetetlen. Bejuthatott mindenki, aki leszúrta az egy korona entrét, de az ostrom igazában csak itt kezdődött. A jótékonyság selyemruhás bajnokocskái, a világ legtakarosabb asszonyregementje egy pillanat alatt körülvette és vak kellett, hogy legyen, aki tüstént nem kapitulált. Csak egy csésze teát ígértek, de sok minden egyebet adtak. Mindent szívesen, de semmit se ingyen. És tegyük hozzá mindjárt, hogy semmit se drágán. Egy korona volt a szabott ára minden ennivaló csemegének és a kínálat ellenállhatatlanságának éppen a diszkrét volta adta meg a hatását. A felülfizetésért persze, nem neheztelnek meg a XVII. ker. népkonyha szegény kosztosai. A sikert különben már eleve biztosította az elárusító kisasszonyok társasága, akiknek a szépségével csak a szeretetreméltóságuk vetekedhetett. A jótékonyság e nagy zsurján a következő kisasszonyok teljesítették a házikisasszonyok, elárusítással fűszerezett, tisztét: Adler Alice, Adler Etelka, Auspitz Lujza, madarasi Beck Margit, madarasi Beck Ilonka, Brüll Elly, Bruck Jeanne, Baumgartner Erzsi, Balázs Vera, Bárdi Rachel, Donáth Sarolta, Erős Olga, Fuchs Miczi, Frank Mariska, Frankl Klotild, Freund Alice, Kószegi Freund Regina, Freund Margit, Glasner Matild, Grünfeld Elza, Garai Margit, Grosz Erzsike, Gelsei Guttmann Anny, Gompercz Dóra, Goldzieher Klárika, Grünwald Arabella, Grünbaum Margit, budai Goldberger Anna, Hirsch Lilly, Hirschler Jolán, Helsinger Laura, Hasenfeld Margit, Herzfelder Netti, Heller Margit, Herz Margit, Jakobi Laura, szántói Kőrösy Margit, Kadisch Róza, Krén Miczi, Kepf Jolán, Keppich Irén, Lichtenberg Renée, Lamm Katinka, Lamm Ágnes, Liebmann Gizella, Mauthner Lenke, Mangold Irén, Mezei Elza, Mezei Marianna, Mezei Ilma, Mandello Emma, Neumann Mariska, Oesterreicher Magda, Politzer Margit, Politzer Adél, Pollatschek Irma, Popper Ida, Rosenberg Paula, Rudich Elza, Redl Finni, Roheim Ilona, Strasser Elza, Singer Miczi, Strasser Katicza, Strasser Jolán, Stern Kornélia, Stern Anna, Stricker Irén, Stricker Matilda, Schmidl Etel, Schmidl Irma, Schrecker Emma, Tiller Ella, Varsa Lilli, Varsa Olga, Weisz Juliska, Waldmann Aranka, Waldmann Margit. MULATSÁGOK. Five o’ clock tea. — Az Izr. Nőegylet jótékonysági bazárja. — Budapest, január 6. A nyomor segítségért kiáltott és a női jótékonyság haladéktalanul mozgósított. Mozgósította elsősorban önmagát és czifra sátrak alatt tábort ütött a Royal-szálló nagytermében. És micsoda tábort! A budapesti izraelita nőegylet, amely five o’ clock tea czime alatt a VII. kerületi népkonyha javára (ahol naponta körülbelül ezer ember kap felekezeti különbség nélkül egy hatosért meleg ételt) ezt a csemegebazárt rendezte, igazán büszke lehet a maga önkénteseire. Valóságos tobzódása a szépségnek, előkelőségnek és kedvességnek. Elegáns úri asszonyok, gyönyörű fiatal leányok, valamennyien a jótékonyság szent nevénen buzogva, ugyan ki ne inna meg egy csésze teát ezek kedvéért — jótékony czélra. Ha Kimberleyben egy ilyen tábor látványossága várakoznék az ostromló búrokra, amilyet ma délután a Royal dísztermébe összetoborzott a jótékony-f Kaliko-bál az Országos Kaszinóban. Az Országos Kaszinó — mint már említettük — tegnap este rendezte fényesen sikerült első kalika-bálját, melyen a hölgyek fekete álarczczal, rózsaszínű dominóban jelentek meg. A mulatságon Milán király is megjelent házigazdája, Zichy Jenő gróf kíséretében. Milánt Wekerle Sándor, a kaszinó elnöke és Atzél Béla báró, az estély rendezője fogadták. Milán a pazarul díszített szalonokon, a remek büféken nem győzött eleget csodálkozni, sőt nagyon megbámulta az egyik asztalkán heverő Petőfi díszkiadását, melyet mint a magyar nyomdaipar remekét nagyon megdicsért. Milánnak végül számos urat s az összes megjelent tábornokokat mutatták be. Éjféltájban vacsorához ült Milán s csak jóval éjfél után távozott a kaszinóból. A katillonra is éjfél után került a sor, mikor az álarczokat levették a hölgyek. A táncz a kora reggeli órákig tartott. A kitett ívre kiírták neveiket: Ugrón Ákosné, Ugrón Mártha, Vasdényey Gézáné, Vasdényey Marika, gróf Károlyi Sándorné, gróf Károlyi Erzsébet, Latkóczy Imréné, Eörsey Józsefné, Szulyovszky Dezsőné, Rickl Gyuláné, Dubez Marguerite, Lossonczy Antalné, Földes Gyuláné, Hajós Józsefné, gróf Hugonnay Béláné, Szabó Imréné, Szabó Juliska, Földváry Gáborné, Hoitsy Festetits Mária grófnő, Dárday Sándorné, Szende Dárday Olga, Szabóné Balázsy Ilona, Balázsy Biri, Tüköry Falkenburg Paula, gróf Pongrácz Sándorné, Pongrácz Gabriella grófnő, Takács Kálmánná, Takács Lajosné, Buday Zádorné, Bakonyi Gézáné, báró Atzél Béláné, Vojnich Sándorné, Hajós Menyhértné, Molnár Béláné, Hunkár Dezsőné, Konkoly Madarassy Erzsébet, Rakovszky Istvánná, Rakovszky Etelka, Rakovszky Mártha, Máriássy Barnáné, Borbás Rózsi, Visontai Kovács Kálmánná, Kovács Róza, báró Petheő Pongráczné, Ordódy Pálné, Mattyasovszky Mátyásné, Balas Béláné, Hammersberg Miklósné, Gál Jeszenszky báróné, Jánossy Rezsőné, Jánossy Paula, Meskó Ábrisné, Putnoky Mórné, Fodor Berchtold Eugénia grófnő, Návay Jánosné, Bartha Miklósné, Joanovics Uray Irén bárónő, báró Uray Georgina, Molnár Ákosáé és még sokan.