Magyar Nemzet, 1900. augusztus (19. évfolyam, 209-238. szám)
1900-08-01 / 209. szám
1900. augusztus 1. MAGYAR NEMZET. A gyógyhelyeket a javaslat ama vállalatok közé sorozza, melyek fejlesztésére kisajátításnak van helye. Gyógyhely létesítésére a kisajátítási jog azonban csak az ásványos vizek fölhasználásával létesítendő fürdőtelepeknek adatik meg. A védőüvön belül fekvő területek tulajdonosai kártalanítás ellenében kötelesek gyalogutak kihasítását eltűrni. Részletesen intézkedik a tervezet a gyógyhelyek létesítésére alakuló részvénytársaságok alapításáról, czimletek kibocsátásáról stb. Az összes kedvezmények kiterjesztetnek a hazai vegyelemzés által gyógyhatásúnak nyilvánított ásványvizekre. Mesterséges ásványvizek készítése, árusítása és behozatala tilos. Végül a javaslat szabályozza az üdülőhelyek és nyaralótelepek viszonyait . Beszámoló: Purgly Sándor orsz. képviselő tegnap tartotta beszámolóját Vilonyán. Beszédjét nagy lelkesedéssel fogadták a választók, kiknek nevében Szüts lelkész tartalmas, szép beszédben köszönte meg a képviselőjük megjelenését községükben. A monzai királygyilkosság, Budapest, július 31. A monzai revolverlövéseknek fájdalmas visszhangja kelt világszerte. Mérhetetlen felháborodás a gaztett fölött s bensőségteljes részvét az olasz királyi család és az olasz nemzet iránt, — ezekben jut kifejezésre a czivilizált világ gondolata és érzülete a gyászhit első pillanatában. A merénylet czélja és jellege iránt nem lehetet ugyan kétség a tett elkövetésének perczében sem, de a gyilkos vallomása most már bizonyossá teszi, hogy nem Olaszország belpolitikai villongásai, nem pártgyűlölet és boszú, hanem a nemzetközi anarchista banda rémtette a monzai gyilkosság. Ez a gaz szövetkezet, a mely minden létező intézménynek halálos ellensége, időről-időre kiszemel egy-egy fejedelmi áldozatot s kisorsolván a gyilkost és czinkostársait, rettentő útjára küldi. S ez a kiszemelt gyilkos az őrült anarkista tanok szuggesztiv erejétől üzetve, mint a kopó jár nyomában az áldozatnak, kilesi az alkalmas pillanatot s hidegvérrel teljesti küldetését gyilokkal vagy revolverrel. Gaetano Brescia — ez az igazi neve a monzai királygyilkosnak — ugyanaz a típus, mint Ravachol, Vaillant, Caserio és Luccheni. Valamennyien nyiltan hirdetik anarchista voltukat ; mindnyájukban közös az a henczegő vonás, amely a műveletlen, de fanatikus gonosztevő.... Li._WWJSgnS- ben a herosztrateszi dicsőség érzületét fejezi ki. Számukra a társadalomnak nincs és nem is lehet mentsége, sem izgalma. Ezeket ki kell pusztítani, mint a dúvadakat. A gyilkostól könytelt szemekkel fordul tekintetünk az olasz nemzet felé, amelynek gyászáról és fájdalmáról megható hírek érkeznek. S ha valami vigasztalhatja a megpróbáltatás e súlyos napjaiban az olaszokat, az a tudat lehet csak, hogy a művelt világ összes népei részvétteljesen osztoznak mély bánatukban. Merénylet után. Róma, július 31. (Saját tudósítónk távirata.) Azok az emberek, akik a monzai ünnepély alkalmával a király környezetében voltak, alig győzik elmesélni, hogy a király milyen jókedvben töltöte el a halála előtti néhány órát. Nagyon boldognak érezte magát és a monzai polgármesterrel tréfálkozott is. Az ünnepély befejeztével igy szólt hozzá, mikor a nép éljenezte: — Már régóta nem éreztem olyan belső örömöt, mint itten; az üde ifjúság közepette úgy érzem magam, mintha újjászülettem volna. Ezután pedig Pennati radikális képviselőhöz fordult és, amint már ilyenkor szokása volt, kedélyesen a képviselő vállára ütött és így szólt: — Kedves Pennati, ön itten mindenesetre jőbb szerepet játszik, mint én. — Oh, miért mondja ezt, felséges uram? — Ezért — szólt a király, széles, hosszú, ősz bajuszára mutatva. De — folytatá ezután komolyabban — én is éltem jobb időket. Ezek után a szavak után a környezetében levő uraktól szívélyes kézszoritással vált el a király. Erre a király beleült a kocsiba, hadsegéde helyet foglalt mellette és a kocsi éppen elindult mikor az első lövés eldördült. Az első lövés után a király fölemelkedett a kocsiból és abba az irányba nézett, a merről a lövés jött. úgy látszik, meg is pillantotta a merénylőt, mert jobb kezével abba az irányba mutatott. A másik két lövés ellen a jobb kezével igyekezett azután védekezni, de mind a két lövés mellen találta. A merénylő fegyvere, amelylyel a királyt lelőtte, egy amerikai 9 milliméteres revolver. Róma, július 31. (Saját tudósítónk távirata.) Monzából ideérkezett jelentések szerint Savio dr., aki a király mellett volt az utolsó perczeiben, a következőket beszéli: Abban a pillanatban, amikor a monzai kastély kapuján bejöttünk a királylyal, kirohant Margit királyné és azt kiáltotta felénk: — Meg van sebesítve? Oh, mentsék meg, az Istenre kérem önöket! Mi hallgattunk. Erre a királyné rögtön felismerte a helyzetet és igy kiáltott fel: — Meghalt ! A királyné erre eszméletlenül összeesett. A királynét az udvarhölgyek segélyével bevitték termeibe. Mi pedig ezalatt a királyt beszállítottuk a hálószobájába. Miután levetkőztettük, megvizsgáltuk sebeit. Három seb volt a királyon. Az első golyó a szíve csúcsát fúrta keresztül. A második golyó a bal kulcscsontját érte , a harmadik golyó pedig az ötödik és hatodik jobboldali bordacsontja közé hatolt be a jobb váll irányában. Az első és második lövés feltétlenül halálos volt. Mi ezután kimostuk a sebeket és lefektettük a királyt az ágyára. A holttetemet ezután betakartuk egy vászonlepedővel. A rögtönzött ravatal előtt egy szolga két gyertyát gyújtott meg. Ebben a pillanatban tért vissza a királyné belső szobáiból a halottasszobába. Látszólag teljesen uralkodott magán, a mikor odatérdelt a király lábai elé és nyugodtan imádkozott. Egyszerre azonban felugrott és heves sírásban tört ki. Sírógörcsöket kapott. Sírása mindenkit könyekig megindított. — Meggyilkolták őt, őt, a jó, a teljes szivéből jó embert. Hát mit tett ő nekik, hogy megölték? Mondd meg, édes Umbertóm, mondd meg! Szólj csak egyetlen szót, én szegény Umbertóm! Mindenki hangosan sírt, amikor a királyné jajveszéklését hallotta. Yossi, akinek a királynét meg kellett volna vigasztalnia, nem tudott egy árva szót sem szólni. Végre Villamarina grófnő udvarhölgy elvezette Margit királynét és lecsendesítette egy kissé. A királyné később ismét bejött a halottasszobába, a mely gyönyörű virágokkal lett feldíszítve és a monzai városi biróval átvirrasztotta az egész élét folytonos imádkozással a ravatal mellett. A királynénak eredetileg ma este el kellett volna Monzából utaznia Gressoney-be. II. Fr. Pr.) Róma, július 31. (Saját tudósítónk távirata) Margit királyné azon anapon, amelyen férjét a halálos szerencsétlenség érte, valami sajátságos sejtelem folytán nagyon aggódott férje életéért. A királyné az ebéd után könyörgött a királynak, hogy maradjon otthon a villában. — Mit akarsz a díjkiosztásnál? — kérdő a királyné, mikor Umberto azt mondta, hogy a tornaünnepre megy. — Hisz ott heves, fiatal emberek közé kerülsz, könnyen történhetik valami kellemetlenséged. •— Oh dehogy, dehogy! — válaszolta a király. — Én megígértem, hogy elmegyek és meg is akarom tartani a szavamat. — De akkor nagyon vigyázzon a királyra,— szólt Margit királyné gróf Penzio Vaglia hadsegédhez. Umberto erre mosolyogva fordult a királynéhoz : — Hiszen, ha vendégül hívnak meg, akkor csak barátságosan fogadnak. Ezek voltak Umberto utolsó szavai feleségéhez. Margit királyné már csak a holttestét látta viszont Umberto királynak. A király környezete azt állítja, hogy Umberto akkor is elment volna az ünnepre, ha nem is lett volnaoly kedvező hangulatban, mint halála napján volt. Margit királynénak, akinek megdöbbentő fájdalmában és végtelen gyászában egy egész világ osztozik, már a gyilkosságot megelőzőleg balsejtelmei voltak. Kérte a királyt, ne menjen Monzába, de ő felsége kijelentette, hogy meg kell tartania ígéretét. És elment s személyesen nyújtotta át a monzai tornaegyesületnek az első aranyérmet és egy Ids szobrot, mely a szabadságot jelképezte. Néhány percz múlva azután az olaszok királya meghalt. Bresciának mind a három golyója talált. A harmadik halálosan. A király hónalja alatt hatolt a testbe és elért a szívhez. Ő felsége fájdalmat nem érzett, fele sem volt szenvednie. Még arra sem, hogy elbúcsúzhasson nemeslelkű feleségétől. A szerencsétlen asszony egyébként sem akarta, sem tudta elhinni, hogy férje meghalni jött a palotába. Alighogy meghallotta, hogy a király visszaérkezett a palotába, sietett a folyosóra. Itt Szabió orvostól kérdezte elsőbben: — Ugye, egy kis rosszullét mindössze? Az orvos nem felelt. A királyné ekkor férjéhez rohant és kétségbeesésében nem látta, hogy a már meghalt. — Mentse meg doktor, mentse meg! — kiáltotta kezeit tördelve. Az udvarhölgyek is bejöttek a terembe és rinói főkonzulunk is valószínűleg ide fog kerülni egykoron. A főváros zegzugos és igen meredek utczáin felkapaszkodva fokról-fokra szebb a kilátás. Vezetőm ennek is ismeri fokozatait, mert a Borghese-kertből mutogatja a keleti kilátást, melyet aztán betetőz a hatalmas panoráma a Bocca tetejéről. Északra messzire beláttam Itália hegyei közé, míg délre ott kéklik a szemhatáron a pompás Adria, Köröskörül csupa hegy-völgy. Egy-egy csúcson vár. Ott messze S. Leo erődje, melyet most börtönül használnak. Itt halt meg tömlöczében a hírhedt kalandor, Cagliostro, ki olyan érdekes ember volt és annyi bajt szerzett az egykorú világnak. E kis operett-államnak csodaszép a fekvése. Védve a Titán-hegy három erődjétől, közel egymáshoz terül el a nyolc városka, igénytelenül és festőién. A harminckét főből álló fegyveres erő méltóan egészíti ki az államhatalom fontosságát és a börtönül használt Bocca-erőd üressége azt bizonyítja, hogy nem is olyan nagyon fontos az a katonaság és általában a fegyveres erő. Boldog kis operett-ország ! Mily szerencsés vagy te érdekes múltaddal és oly szépen értékesíthető jeleneddel. A tél ugyan borzasztó hideg, a hó alig akar olvadozni, de annál szebb a nyár, amikor a nap megérleli a szegény vetést, a kíváncsiság pedig meghozza a turistákat, akik szintén elég termékenyek. 3