Magyar Nemzet, 1900. október (19. évfolyam, 269-299. szám)

1900-10-26 / 294. szám

1900. október 26._ ________A MAGYAR NEMZET._________ ugyan a régi iskola reczipéje, de Újházi Shylokja azért még sem a régi iskola terméke, mert egy­részt teljesen híjával van a pátosznak, másrészt veristikusan természetes a játéka. Ez természetesen művészi kvalitás és kellő méltatást érdemel. Ebben nem is volt hija Újházinak, a­ki tegnap szintén tapasztalhatta a közönség iránta való nagy szere­tetek Hegyesi Mari gyönyörű Porcia, Gabányi kitűnő Gobbo, Zilahi Vízvári híres szerepében mulatságos Lancelot volt. Ellenben Nagy Ibolyka nem tudta elfelejtetni Cs. Alszegi Irma poétikus Jessicáját. Az előadásra az igazgatóság 200 darab mérsékelt áru­jegyet osztatott szét a különböző iskolák ifjúsága között. * A rabszolgák. A Nemzeti Színháznak január havi első újdonsága Palágyi Lajosnak ilyen czímű antik­ tárgyú verses drámai költeménye lesz, a­mely tudvalevőleg a bírálók meleg dicséretével nyert díjat a legutóbbi Karátsonyi-pályázaton. A drámát Beöthy igazgató rendezi színpadra s jelenetezi. A drámában karok is fognak szerepelni, egyebekben pedig a színház csaknem egész személyzetének dolga akad majd benne. * Operaház. Fauszt tegnap fontos részében új szereposztással ment. Kertész Ödön, Operánk fiatal lírai tenorja először énekelte benne a czímszerepet, a magunk meggyőződése, és a közönség ítélete sze­rint is, szép sikerrel. Hangja a fáradtság feltűnő nyomai nélkül bírta a hosszú szerep nehézségeit, sőt helyenkint kiválót is nyújtott. Margaréta Ka­­czér Margitnak sokszor méltatott kitűnő alakítása. Kitűnőek voltak kívüle Romár és Beck. * B­agiar tenoristavendég az Operában. Az Opera­házban legközelebb föllép Mihályi Ernő, a temes­vári színház fiatal tenoristája. A »Mesterdalnokok« Dávidjában mutatkozik be, azután »Villars drago­­nyosai«-ban szerepel s ő kreálja az Operában a »Hoffmann meséi« czímszerepét. * Asszonyháború. Ez a czime a Népszínház ez idei első eredeti újdonságának, a­melynek szer­zője Gerő Károly. A darab műfaja fővárosi életkép és főszerepét Blaha Lujzának írta a szerző. * Elmaradt bemutató. Góth Sándor betegsége miatt a Vígszínház mai bemutatója elmarad, »A farkas« a jövő­­héten kerül először színre. Ma »Fernand házasságát« adják, a női főszerepben Lenkei Hedviggel,­a­ki azt először játszsza. A szín­ház műsora úgybb változik, hogy pénteken, szomba­ton és vasárnap 1­ este a »Coralie és Társa« (Du­­fauret szerepében Tapolczai Dezsővel), vasárnap délután pedig »A takácsok« megy. A mára váltott jegyeket az esti pénztár tetszés szerint visszaváltja, vagy kicseréli. * Csillag Teréz a Vígszínházban. Csillag Teréz Meilhac és Halévy Kis­mam­á­jában mutatkozik be új otthonában. A darab bemutató előadása novem­ber közepe felé lesz. * Eredeti újdonság a Vígszínházban. Jövő hónap­ban kerül bemutatóra a Vígszínházban Rákosi Viktor és Guthi Soma új darabja,­­a »Tartalékos férj« czímű bohózat. * olasz opera Berlinben. Megemlítettük, hogy a berlini új királyi operaházban S­embrich Marcella olasz operatársulata vendégszerepel ez idő szerint. A trupp tagjai csupa elsőrendű művész. Bellini »Puritán«-jaival mutatkoztak be, a­melyben óriási sikerük volt. Fokozódott ez a siker a második elő­adás során, a­melyen Rossini »Sevillai borbélya« ment. Ezt az izig-röviglen olasz operát fényesen énekelte és­­ játszotta meg a stagioné. A középpont Sembrich Rosinája volt, de kivále hatalmas basz­­szusával és pompás játékával feltűnt még Ari­­mondi (Brizilia), azután Bensande (Figaro) és Ta­­vecchio (Bartolo). Régen ért operai előadás akkora sikert Berlinben, mint az olaszoknak ez a produk­­cziója. Legközelebb Donizetti »Don Pasquale«-jában mutatkoznak be. * Darázs mérge. A kassai színház vasárnap hozza színre Palásthy Marczell »Darázs mérge« czímű népszínművét, mely Kada Elek egy falusi történetéből készült. Az új darabban a kassai szín­ház legjobb színészei játszanak. MŰVÉSZET. Budapest, október 25. ** A kormány művásárlásai. Walter Crane mun­kái közül, melyek az Iparművészeti Múzeumban vannak kiállítva, több becses darab a magyar­ állam birtokába került. Dr. Lippich Elek kultusz­miniszteri osztálytanácsos, a művészeti osztály vezetője, már kiválasztotta azokat a vízfestménye­­ket és műipari rajzokat, melyeket a kormány meg­vásárolt. Szalay Imre, a Nemzeti Múzeum igaz­gatója, szintén több rajzot vett meg a Nemzeti Múzeum számára. SPORT. E rovat munkatársait kérjük, hogy közleményeiket a papírnak csak egyik oldalára írják. Madén e rovatba tartozó közlemény a Magyar Nemzet Sport­szerkesztőségébe küldendő. Bécsi lóversenyek. (VI. nap.) — Saját tudiitónk telefonjelentése. — Bécs, október 27. I. Nyeretlen kétévesek versenye. Dij 3000 korona. Táv: 1200 méter. Péchy Andor Falb-ja (lov. Poole) első, Montezuma második, Windsor harmadik. Futottak még: Marc Aurél, Anita és Nina. Birói Ítélet: igen könnyen hat hoszszal első, két hoszszal harmadik. Tót.: 10:19. Helyre: I. 50:69, II. 50:104. II. Kétévesek eladóversenye. Díj 2000 ko­rona. Táv: 1000 méter. Rohonczy Gedeon Pe­regri­nus­a (lov. Morgan) első, Cagliostro máso­dik, Tacskó harmadik. Futottak még: Vox populi, Sporting Lady, Gay Ágnes, Barbara II., Satanella, Orphan, I’nstite, Szemrevaló, Iffy. Birói ítélet: Fejhoszszal első, 3 hoszszal har­madik. Tót.: 10:37. Helyre: I. 50 : 85, II. 50 : 206, III. 50 . 284. III. Nagy bucsu-handicap. Dij 10.000 ko­rona. Táv: 2000 méter. Dreher A. Hang di’an-ja (lov. Southey) első, Dondi második, Semper Idem harmadik. Futottak még: Kartal, Per Butters, Polonius, Andrée, Hamlet, Miss Dun­­can, Boldog, Sellő, Topromene, Malice, Beau­­harnais. Birói Ítélet: Igen könnyen 5 hoszszal első, 2 és fél hoszszal harmadik. Tót.: 10 : 65. Helyre : I. 50 : 322, II. 50 : 322, III. 50 : 867. IV. Eladó handicap. Dij 2000 korona. Táv: 1200 méter. Schossberger L. Illúzión-ja (lov. Slack) első, Ártatlan II. második, Hardly har­madik. Futottak még: Tippu Tipp, Gaudriole, Albatros, Balek, Mondaine, Wabern de Loire, Ilis, Magaera, Lencia, Pas de quatre. Birói Íté­let: Küzdelem után félhoszszal első, három hoszszal harmadik. Tót.: 10:40. Helyre: I. 50:101. H. 50:171. III. 50:133. —~ ■ :.............../—-•­­TÖRVÉNYSZÉK. A polnai gyilkosság. — Saját tudósítónk távirata. — Fisek, október 25. A polnai gyilkosság ügyét ma tárgyalja másod­szor a piseki esküdtszék. Először a kuttenbergi kerületi bíróság foglalkozott az ügygyel, a­mely a vádlott Hilsner Lipótot Hruza Ágnes meggyil­kolásában bűnösnek találta és kötélhalálra ítélte. A semmitőszék ezt az ítéletet megsemmisítette és új tárgyalást rendelt el. Az ítélet megokolásában azt mondja a semmitőszék, hogy az egyetem orvos­­tudományi karának véleménye szerint, a gyilkossá­got egy ember is elkövethette, továbbá, a­hogy ugyan a szakvélemény szerint, a meggyilkolt személy vérének elvonása bármilyen czélra, ki van zárva. Az új vádirat azzal vádolja Hilsner Lipótot, hogy 1899. márczius 29-én a Polna mellett lévő brzinai erdőben megölte Hruza Ágnest és 1898. július 17-éről 18-ára virradó éjjel a Polna közelé­ben levő mrsniki Klima Máriát. Vádat emel to­vábbá Hilsner ellen rágalmazás miatt, mert a kut­­tenbergi bíróság előtt Erhhmann Józsuát és Wasser­­n­ann Salamont Hruza Ágnes meggyilkolásával vá­dolta. Az új tárgyalásnak Hruza Ágnest illetőleg a régi vádirat szolgál alapjául, Kiima meggyilko­lását és a rágalmazást illetőleg pótvádat emelt az ügyészség. Kiima meggyilkolását illetőleg elmondja a vádirat, hogy Kiima Mária 1898. július 17-én Polnába ment reggeli misére, a­honnan többé nem tért vissza. 1898. október 27-én Chaluha Ferencz erdőkerülő a mrsniki erdőben női hajjal födött emberi koponyát és körülbelül egy méternyire on­nan emberi csontvázat talált. A leletről rögtön jelentést tett a csendőrségnek. A helyszíni szem­lén Klima Mária szülei kijelentették, hogy a haj színe és fonása szerint ítélve, a talált csontváz csak a leányuké lehet, ellenben Kiima Máriának egy barátnője a fogakról azt mondta, hogy Kiima Máriának nem volt olyan foga. 1899. deczember 1-én egy napszámos asszony, nem messze attól a helytől, a­hol a csontvázat találták, egy kis fenyő alatt piros zsinórral összekötött két szok­nyát talált. A leletet rögtön megmutatta az erdő­kerülőnek, a­ki másnap jelentést tett a csendőr­­ségnek. Két csendőr konstatálta, hogy a szoknyák mintegy 45 lépésnyire voltak attól a helytől, a­hol a csontvázat találták és öt lépéssel odább egy kabátot találtak, a­mely a moha alatt el volt ásva. A tanuk, Klíma Mária anyja és három más asz­­szony határozottan kijelentette, hogy ezek ugyan­azok a ruhadarabok, a­melyekben Klima Mária 1898. július 17-én hazulról elment. A vádirat azután leírja, hogy milyen állapot­ban találták a holttestet és abból, hogy Klima Mária beteg nem volt és öngyilkosságra sem volt­ oka, azt következteti, hogy gyilkosságnak lett ál­dozata. A gyilkosság gyanúja akkor fordult Hils­ner Lipót ellen, mikor Hruza meggyilkolásával vá­dolták, mert több körülmény arra vallott, hogy mind a két esetben ugyanaz az ember követte el a gyilkosságot. Hilsner határozottan tagadja, hogy ő követte el a tettet, sőt azt is, hogy Klima Máriát ismerte és hogy vele érintkezett. Alibit is akart bizonyítani, de a tanúk vallomása szerint Hilsner július 17-én a zkori búcsún késő estig együtt volt Kiima Máriával, sőt látták őket, a­mint a brzi­nai erdőből rándultak ki. Egy polnai cselédleány azonkívül egész határozottan állítja, hogy Kiim­a Máriának viszonya volt Hilsnerrel és azt mondja, hogy Kiima Máriát többször intette, hogy szakít­son Hilsnerrel és figyelmeztette a közöttük levő valláskülönbségre. Hogy a gyilkos mind a két eset­ben ugyanaz, azt a vádirat szerint megerősíti az a körülmény, hogy a két holttestet ugyanabban a helyzetben, mind a kettőt fenyőágakkal fedve ta­lálták. Hruza holtteste részben meztelen volt és ingének felső része a nyaka köré volt csa­­varva. Ugyanígy találták Klima Mária csontvázát. Mind a két holttestnél a ruhák erőszakosan vol­tak széttépve vagy szétvágva és egyformán el­rejtve, a­miből azt kell következtetni, hogy ugyan­azok az emberek követték el a gyilkosságot. Igaz, hogy a vád nem bizonyíthatja be Hilsner közvet­­en bűnösségét, de az ő közreműködése nélkül nem lehetett volna a gyilkosságot végrehajtani, mert Klima Mária éjjeli erdei útjában nyilván az ő védelmére bízta magát. A tettnek a vádirat szerint mind a két esetben csak szexuális indító oka lehetett. A mai tárgyalás alkalmából a törvényszék épülete előtt már kora reggel nagy néptömeg ve­­rődött össze. Több fotográfus is várakozott a vád­lottra, hogy felvételeket készítsenek róla. A tár­gyaló­terem már jóval a tárgyalás megnyitása előtt megtelt. Tekintettel a lakosság izgatott han­gulatára, a közönség­ számára fentartott helyekre csak 40 embert bocsátottak, míg az újságírói kar­zaton 47, jórészt külföldi hírlapí­ó foglalt helyet. A bírósági tanácsban a kerületi törvényszék elnöke elnökölt, a vádat az ügyészség részéről dr.­­ Ma­­lignoni, a magánfelek részéről, mint az első tár­gyaláson, dr. Baxa, a védelmet pedig dr. Vodicska és dr. Auvevnicsek képviselték. Kilenc­ órakor kisorsolták az esküdteket, tized­­fél órakor pedig a tárgyaló­terembe vezették a vádlottat. Kíváncsian maga körül tekintett, majd, háttal a közönségnek, helyet foglalt a vádlottak padján. A védők azt indítványozták, hogy a tár­gyalást hivatalos gyorsírók jegyezzék és a törvény­szék helyt adott e kívánságnak. Ennek folytán a védelem által kijelölt négy gyorsírót megeskették, mire a tárgyalás megkezdődött. Az elnök legelőbb az általános kérdéseket in­tézte a vádlotthoz. Hilsner kijelentette, hogy 24 éves, Nagy-Mesedízben született, jelenleg Polnában lakik és zsidó vallású. Foglalkozására nézve gyári munkás, írni és olvasni tud, bírja a német nyel­vet. Hamis jelentkezés miatt egyszer már 24 órai elzárást szenvedett el. Ezután megeskették a kisorsolt esküdteket és felolvasták a terjedelmes vádlevelet, mire déli tizenkét órakor félbeszakították a tárgyalást. Délután három órakor megkezdték a vádlott kihallgatását.

Next