Magyar Nemzet, 1901. június (20. évfolyam, 140-165. szám)
1901-06-01 / 140. szám
2 1901." junius 1. MAGYAR NEMZET.________ fakozását és a monarchia hatalmas védőbástyája lesznek a Balkánon. Saját nemzeti fejlődésüknek lehetővé tétele és biztosítása annál hathatósabban elő fogja mozdítani ennek a kívánatos czélnak az elérését.... Andrássy Gyula gróf szellemében beszél Kállay, amikor ilyen módon fogja fel az okkupáczió hivatását. Andrássy tényleg a monarchia archimedesi pontját akarta megszerezni Bosnyákországban és hogy csodálatraméltó éleslátása ebben az esetben sem csalt, arról tanúskodik az a körülmény, hogy pozícziónk a Száván, túl máris reánk nézve üdvösen befolyásolja a balkánfélszigeti események fejlődését. Andrássy eszméjének és az azóta szerzett tapasztalásnak természetes folyománya, hogy Kállay minden erőnk megfeszítésével a monarchiához akarja kapcsolni a megszállott tartományok lakosságát. Különösen Magyarországon érdemelne odaadó támogatást ez a törekvés. Többi között a vallási kérdésekkel igen behatóan foglalkozott a miniszter. Utalt arra, hogy az összes felekezetekkel szemben a tökéletes egyenlőség alapján áll. A hivatalos katolikus propagandáról szóló mese jellemzésére fölhozta, hogy többen hagyják el a katolikus hitet, mint amennyien katolikusokká lesznek. Az ortodoxok panaszainak megorvoslása elsősorban a hivek és főpapjaik megegyezésének a dolga; a miniszter tőle telhetőleg előmozdítja ezt a megegyezést,, de erőszakkal persze nem léphet föl. Mihelyest létrejön a jelzett megállapodás, a miniszter haladéktalanul hozzájárul, hacsak fontos állami érdekek azt lehetetlenné nem teszik. Alapelve ebben a tekintetben, hogy minden előzékenységre kész az ortodoxokkal szemben is feltéve, hogy az ő részükről hasonló előzékenységet tapasztal. Úgy hiszszük, hogy ez elég koncziliáns álláspont, amely egyenesen kizárja az ortodoxoknak gyakran emlegetett üldözését. Sem a muzulmánok, sem az ortodoxok kivándorlási mozgalma nem bizonyítja az ellenkezőt, miután a miniszter tegnap újból kimutatta, hogy az egyik is, a másik is mesterséges izgatásnak az eredménye. Budapest, május 81. , Dózsa Endre. A »Hazánk« ma azt írja Dózsa Endréről, Kolozs vármegyének tegnapelőtt megválasztott alispánjáról, hogy már volt egy ízben alispán és hogy a Bánffy-választások idején orvosi bizonyítvány alapján, teljes munkaképtelenség czímén, mint testben és lélekben rokkantat, nyugdíjazták Dózsát. Ez a közlemény tévedésen alapszik. Először is azért, mert Dózsa Endre a 96-iki általános választásokat megelőzőleg nyert mandátumot. Másodszor azért, mert Dózsa Endre mostanig még soha sem volt alispán. Harmadszor és legfőképpen pedig azért, minekutána a »Hazánk« által említett ezt a vádat a képviselőházban felhozták ugyan, de egyáltalán nem Dózsa Endrével szemben. Reméljük, hogy az említett lap kötelességének fogja tartani ezek után közlését helyreigazítani. A Mentelmi Ügy. A budapesti főügyészség megkeresést intézettt ,a képviselőház elnökségéhez, amelyben Vészi József országgyűlési képviselő, mentelmi jogát, Csinger János budapesti lakos panaszára, sajtó útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés miatt felfüggeszteni kéri.Vészi ugyanis lapjában, a Budapesti Naplóban Csingert többek között zsarolással is vádolta. Választási mozgalmak. A nagyajtai választókerület szabadelvű választópolgárai 28-án Baróthon előkészítőbizottsági gyűlést tartottak, amelyen a választókerületnek több, mint 100 választója jelent meg. Az előkészítő bizottság elhatározta, hogy az általános kijelölő-gyűlést június 9-ikére hívja össze s Weisz Bertholdnak, a mostani képviselőnek jelölését hozza javaslatba, a ki mellett a párt bizalma egyhangúlag nyilatkozott meg s a kinek megválasztása biztos, ívben röpítve diszkoszát. Hyrkanos tíz lépéssel tovább hajított, a karcsú Thoas pedig a Chrysogonos diszkoszát sem érte el. A birkózásra tehát csak ketten álltak ki. Az izzadságot gyapjukendőkkel letörölték róluk s újra beolajozták a testüket. Az elateai a czombjánál ragadta meg ellenfelét s fölemelte, hogy majd hátára fekteti, de Hyrkanos olyat lökött rajta vas öklével, hogy hátratántorodott. Azután úgy megszorította Chrysogonos balkezét, hogy ujjaiból kiserkent a vér s elterült a homokon. Kétszer újították meg a harczot s mind a kétszer Hyrkanos győzött. Az elateaiak pisszegtek, tiltakoztak, de a delphibeliek túlkiabálták őket s a győztest diadallal vitték a versenybírák elé. Az egyik fehér gyapjúszalagot kötött halántékaira, a másik átadta neki a győzelmi pálmát, Meriones pedig, a legöregebb versenybíró, Apolló borostyánkoszorúját tette a fejére, melyet egy ifjú metszett a szent berekben arany késsel. Hyrkanos körül kör képződött, az idegen gimnaszták megtapogatták a karjait és lábait. — Ha futása jobb lenne, jövő évben versenyezhetne az isztmuszi játékokon is, —monda egy athéni. — Egy korinthusi lehajolt s megvizsgálta a bokáit. — Gyere velem Korinthba, begyakorollak a futásba. Ha hat hónapig nálam maradsz, ígérem, hogy a tied lesz Poseidon tölgygatya, Hyrkanos szemei fölragyogtak. — Eredj vele! ~ kiabálták a delphibeliek, K. ’G Győzelmi lakoma. Hyrkanos az asztalfőn feküdt, a versenybírák és a papok közt. Közvetlenül mellette a korinthusi gimnaszta, ki nem távozott mellőle soha. A hosszú asztalokat a delphibeliek s vendégeik ülték körül. Előlépett Koretas, lanttal a kezében. Lassan, álmodozva ment a papokhoz. Hyrkanos fölugrott, hogy pajtásának maga mellett csináljon helyet. — Dalolni akarsz? Gyere ide a padra. Csöndesség barátaim, Koretas énekelni akar. — Csöndesség! Koretas Hyrkanos dicsőségét akarja zengeni! — kiabáltak a delphibeliek. Koretas belekezdett, de nem a barátját énekelte meg. Csöndes estéről beszélt, mikor kecskéit a Parnasszus lábánál legeltette. Megszámlálta az állatait s egy hiányzott. Keresésére indult s fölhatolt a hegyhasadékok közt. Jött az éjszaka, rémületes vihart hozva magával. Villámok czikáztak, mennydörgés mennydörgést követett, de ő csak ment tovább fölfelé, meredek sziklákon s tátongó mélységeken keresztül. A vihar elvonult, fáradtan hatolt a sűrű fenyvesen keresztül. Hó! mi suhant el előtte? Egy erdei nimfa, lobogó zöld hajjal, segítség után kiabálva. Gyorsan rohant előre, de egy mélység az útját állta. Már-már elérte üldözője, a Python, a szárnyas sárkány, mely tüzet okádott. — Segítség, segítség! — Kasztália! —-kiáltotta valaki az eredőben. — Ide, ide, segitség! — sikolta a nimfa. Az ágak szétváltak s egy csupasz állu, ragyogó szemű ifjú rohant elő.' Keni volt egyebe, csak egy dárdája, ezt a Python szemen keresztül az agyába fúrta, undok testét pedig a mélységbe dobta. — Köszönöm, Apolló! — mondá a remegő nimfa. — Egyéb köszönetet nem kapok? — kérdezte az isten. — Hetek óta szeretlek, de te mindig menekülsz előlem. — Egy pásztort szeretek — mondá a nimfa. — Én meg téged, — mondá a pythonölő isten, s a nimfa után nyúlt. Kasztália azonban kisiklott karjai közül s leugrott a tátongó mélységbe. Demeter, az istenek anyja, megszánta, a szegény nimfát átváltoztatta s most vígan csörgedez szikláról-sziklára a kasztáliai forrás. Az isten térdre rogyott, lehajtván fejét s hulló könyei belevegyültek a forrás habjai közé. Megcsókolta a vizet, ivott belőle s megnedvesité vele homlokát és fürtéit. Azután fölugrott, dalt énekelt az éjszakába, egy panaszos vágyó dalt az elvesztett kedves fölött. * * Koretas elhallgatott. Hallgattak a vendégek is. Hyrkanos fölugrott. — Hazudik, hazudik a gyáva csaló ! Verlem együtt kereste a kecskét, az Olybriós tímár fekete kecskéjét. Együtt indultunk el, de vihar nem volt, hanem nyugodalmas csöndes este. A delegácziók. Bécs, május 31. (Kiküldött tudósítónk telefonjelentése.) A magyar delegáczió hadügyi albizottsága ma délelőtt tartott ülésében befejezte érdemleges tanácskozásait. A mai ülés rövid vitája a hadügyi szállítás tételeit ölelte fel. A diskusszió azonban nagyon csendes mederben folyt, mivel az albizottság a tegnap kiküldött szűkebb körű élelmezési bizottság jelentéséből, de a hadügyminiszter felvilágosításaiból is azt a meggyőződést merítette, hogy a magyar érdekek a hadügyi kormányzatnál a legelőzékenyebb istápolásra találtak. Megelégedéssel konstatálta az albizottság, hogy a hadsereg szükségleteinek a termelőktől való közvetlen beszerzése mind nagyobb tért hódít, s így például a Magyarországon beszerzett kenyértermékeknek másfél millió korona értéket képviselő 46 százaléka direkte a termelőktől szereztetett be. A magyar delegáczió hadügyi albizottságának ülése. A magyar delegáczióhadügyi albizottsága ma déli tizenkét órakor Szilágyi Dezső elnöklete, alatt folytatta az 1902-ik évi hadügyi költségvetés tárgyalását. Jelen voltak a közös kormány részéről: Krieghammer Ödön báró közös hadügyminiszter és a szakelőadók, továbbá Kállay Béni közös pénzügyminiszter. A magyar kormány részéről: Széll Kálmán miniszterelnök ésSzéchenyi Gyula gróf, ő felsége személye körüli miniszter. Szilágyi Dezső elnök megnyitván az ülést, mindenek előtt Künnich Aurél előterjeszti a hadsereg elhelyezése ügyében kiküldött szűkebb albizottság jelentését, amelyből kitűnik, hogy a hadsereg elhelyezése nagyjában a területi elv alapjántörténik, amelytől csak ott történt eltérés, ahol ezt a nagyobb városokban szükséges nagyobb helyőrség, továbbá a megszállott tartományokban és Galicziában mutatkozó szükséglet, valamint egyes a vidékeken az elszállásolás nehézségei tették szükségessé. A jelentés észrevétel nélkül tudomásul vétetik és az elhelyezésre vonatkozó határozat megnyittatik. Miklós, Ödön mint az élelmezési szűkebb albizottság előadója, terjeszti elő jelentését, amelyből kiderül, hogy az élelmezési czikkek áraiban mutatkozó emelkedés a gazdasági viszonyoknak megfelel. A jelentés alapján az albizottság a rendes költségvetés XXII., XXIII. és XXIV. czímeiben előirányzott összegeket észrevétel nélkül megszavazza ; egyszermind a jelentés tudomásvételével a XVI/a és XVI/b czimek 'is'*’" elintézést nyertek. * * -' A tudomásul vett jelentésből kiderül, hogy mind nagyobb siker ,kiséri a hadügyi kormányzat azon igyekvését, hogy az élelmiczikkek piaci ára és beszerzési ára közti különbséget, lehetőleg csökkentse. jé” .Y Megújítja az albizottság azt a határozatot, amely a hadügyminiszter figyelmébe ajánlja a termelőktől való közvetlen beszerzés fejlesztését, amelyben már eddig is elég szép eredmény mutatkozik, amennyiben a Magyarországon beszerzett összes kenyértermények 46 százaléka közvetlenül a termelőktől szereztetett be 1,600.216 korona értékben, ami az előző évi arányhoz képest 5 százalék javulást jelent. Miklós Ödön előadó ezután ismerteti még a hadsereg szállításainak ügyét, hangsúlyozva azt a Örvendetes tudomásul vette az albizottság azt is, hogy a kisipar hathatós támogatásra talált a hadügyi kormányzat részéről és Pulszky Ágost az egész albizottság megelégedését fejezte ki a fölött, hogy a magyar kereskedelmi miniszter is befolyt a szállítások kiosztásába. A mai ülésen a hadügyi kormány összes előterjesztéseit megszavazták és az albizottság hétfőn délelőtt csak azért tart ülést, hogy a Münnich Aurél előadó által készítendő jelentést hitelesítse.