Magyar Nemzet, 1904. március (23. évfolyam, 52-78. szám)
1904-03-01 / 52. szám
2 MAGYAR NEMZET. 1904. márczius 1. lesz, melyben további tevékenysége fölött határoz. I T. Tisza István gróf miniszterelnököt a király vasárnap délelőtt magánkihallgatáson fogadta. Este a miniszterelnök hazaérkezett.In: Közös miniszteri értekezlet. Bécsből távíratozzák a Bud. Tud.-nak. Tegnap délután két órakor a külügyminisztériumban közös miniszteri értekezlet volt Goluchowski gróf közös külügyminiszter elnöklésével. Az értekezleten, amely fél négy óráig tartott, résztvettek Tisza István gróf magyar és Körber dr. osztrák minisztereinek, Hieronymi Károly magyar és Call báró osztrák kereskedelemügyi miniszter, Tallián Béla magyar és Giovanelli báró osztrák földmivelésügyi miniszter, Lukács László magyar és Böhm-Bawerk lovag osztrák pénzügyminiszter, valamint Szögyény-Marich László, a berlini magyar-osztrák nagykövet. Az értekezleten, beható megvitatás után, azokat az irányelveket állapították meg, amelyeket a német birodalommal kötendő kereskedelmi szerződés dolgában szerdán délután három órakor összeülő vámértekezlet elé tűztek. Résztvettek még az értekezleten: Andreánszky István báró magyar pénzügyi államtitkár, Biró Tamás kereskedelemügyi min. tanácsos, Lestyánszky Sándor és Ottlik Iván földmivelésügyi minisztériumi miniszteri tanácsosok, továbbá Stibral és Bossier lovag osztályfőnökök az osztrák kereskedelemügyi minisztérium részéről, Suzzara lovag osztályfőnök és Mihalovich udvari és miniszteri tanácsos a külügyminisztérium részéről és Beck báró osztályfőnök, az osztrák földmivelésügyi miniszterum részéről. A jegyzőkönyvet Princig lovag külügyminisztériumi miniszteri titkár vezette. A magyar miniszterek tegnap este visszautaztak Budapestre. . .A beruházási törvényjavaslat, úgy értesülünk, hogy az állami beruházásokról szóló törvényjavaslatot a képviselőház holnapi ülésében még előterjeszteni nem fogják. A törvényjavaslat még minden részletében nincs teljesen kidolgozva, s így a kormány csak rövid idő múlva lesz abban a helyzetben, hogy azt előterjeszthesse ......- ■ ■ ■■-<■• • Mint a P. Ll. értesül, a beruházási törvényjavaslat 250 millió korona kiadást kontemplál. ~ A tőzsdebíróság és községi bíróság. Sok panaszt lesz hivatva orvosolni az a törvényjavaslat, melyen most dolgoznak az igazságügyi minisztériumban. Ez az új perrendtartás életbeléptetésére vonatkozik, de ebben szabályozva lesz a tőzsdebíróság, valamint a községi bíráskodás kérdése is. Mint értesülünk, úgy a tőzsdebiráskodás, mint a községi bíráskodás egész gyökeresen lesz reformálva és azok az eshetőségek ki lesznek rekesztve, amelyek főként a tőzsdebiráskodást majdnem illuzóriussá teszik. Tömeggondnokságok kiosztása. A Bud. Tud. jelenti: Az igazságügyminisztériumban vasárnap délután Fless Sándor igazságügyminiszter elnöklésével szaktanácskozmány volt, melyben az ügyvédeknek a tömeggondnokságok és egyéb bírói gondnokságok megfelelő kiosztása iránti óhajait közösen megbeszélték. Az Ügyvédi Kamara jelenlevő képviselői kifejtették ezen óhajukat, melyek azután hosszabb eszmecsere tárgyát képezték. Az elnöklő miniszter megköszönte a tanácskozmány tagjainak fáradozásaikat és megígérte, hogy az adott véleményeket megfontolás tárgyává fogja tenni, valamint azon reményének is kifejezést adott, miszerint sikerülni fog oly módot találni, mely jogos óhajaikat kellő mértékben tekintetbe fogja venni. A szabadelvűsért szervezkedése. Az újvidéki szabadelvűpárt végrehajtó bizottsága a bizottság tagjainak úgyszólván teljes részvétele mellett Szlávi János kir. közjegyző elnöklete alatt vasárnap értekezletet tartott, amelyen a város szabadelvűpárti országgyűlési képviselője, Bakonyi Gyula is részt vett. Az értekezlet egyhangúlag kimondotta, hogy a liberális pártot újból szervezi és ebből a czélból a legintenzívebb működést fogja kifejteni, ez a magyar nyelv a népiskolában. A Bud. Tud. jelenti: Egy napilap tegnapi számában egy, Berzeviczy Albert kultuszminiszter részéről kidolgozott s a magyar nyelv népiskolai oktatására vonatkozó törvényjavaslatról közöl egyet mást. A legilletékesebb helyről vett értesülésünk nyomán közölhetjük, hogy Berzeviczy miniszter eddig még nem terjesztett törvényjavaslatot jóváhagyás végett ő felsége elé; valóság azonban, hogy készített törvényjavaslatot, — előadói tervezet gyanánt — amelynek czélja a többi közt a magyar nyelv tanítására vonatkozólag 25 évvel ezelőtt hozott törvény intézkedéseinek eredményessé tétele, s melyet a miniszter rövid időn belül valószínűleg egy szélesebb körű ankét elé fog bocsátani.* A képviselő választói jog új szabályozása. A hivatalos lap vasárnapi száma a vallás- és közoktatásügyi miniszter által folyó évi 1136. évi. szám alatt kiadott rendeletet közöl a népiskolai tanítóknak az országgyűlési képviselőválasztói jog új szabályozása czéljából foganatosítandó statisztikai összeírásnál leendő igénybevétel esetén három napi iskolai szünet engedélyezése tárgyában. A rendelet igy szól: »A m.kir. központi statisztikai hivatalnak 1897. évi XXXV. t.-czikk 3. §-a értelmében az országgyűlés elé terjesztett 1904. évi munkaterve alapján a folyó évi márczius hó 16-ike és 31-ike közötti időszakban az országgyűlési képviselőválasztói jog új törvényes szabályozását célzó országos statisztikai adatgyűjtés foganatosíttatik, amely munkálat nagy terjedelménél fogva kivonatos, hogy annak végrehajtásánál, úgymint az 1960 évi népszámlálás alkalmával is történt, mindazon községekben, ahol azt a községi elöljáróságok a munkálat érdekében nélkülözhetetlennek látják, a népiskolai tanítókat igénybe vehessék. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter úr tehát az 1897. évi XXXV. t.-czikk 8. §-ában gyökerező jogánál fogva a mai napon az összes vármegyei törvényhatóságokhoz velem egyetértőleg kiadott körrendeletével elrendelte, hogy a szóban forgó országos összeírásban a kis- és nagyközségekben nyilvános vagy nyilvánossági joggal felruházott iskolákban tényleges alkalmazásban levő elemi iskolai férfitenitők az illetékes községi elöljáróságnak hozzájuk intézett felhívására mint összeíró biztosok részt vegyenek. Ennek folytán hozzájárultam ahhoz is, hogy mindazon iskolákban, illetőleg osztályokban, melyeknek tanítói a szóbanforgó összeírásban részt fognak venni, a tanítás három összeírási napon szüneteljen. Hasonló törvényes kötelezettség hiányában a városi iskolákban alkalmazott tanítók, ha csak a városhoz való alkalmaztatási viszonyuknál fogva nem kötelezhetők az összeírásban való részvételre, az összeírásnál csak saját beleegyezésükkel vehetők igénybe, minthogy azonban az országos összeírás sikere érdekében kívánatos, hogy mindazon helyeken, ahol a városi hatóság szükségesnek tartja, az összeírásban a városokban alkalmazott tanítók is részt vegyenek, nehogy ez a tanítók elfoglaltsága miatt akadályba ütközzék, megengedem, hogy a tanítás mindazon városi iskoláiban, illetőleg a városi iskoláknak mindazon osztályaiban gőtt a szűk átjárónál, úgy hogy az Élet mezői kezdtek teljesen elnéptelenedni. Visnu, kinek föladata az Életet védelmezni, megrémült, látva, hogy mit eredményezett egy haragos pillanatban adott tanácsa. Aggódva fordult a mindenható Brahmához: — Teremtő, jövel az Élet oltalmára. Olyan széppé, boldoggá, fényessé tetted a Halálnak országát, hogy az én királyságomat mindenki elhagyja. — Senki sem maradt? — kérdé Brahma. — De igen, Uram, egy ifjú és egy leány, akik véghetlen szerelmükben inkább lemondtak az örök békességről, semhogy lehunyva szemeiket, egymást többé ne láthassák. — Mit kívánsz? — Tedd kevésbé csábítóvá és kevésbé boldoggá a Halál birodalmát, különben ezek ketten is el fogak hagyni engemet, mihelyt szerelmek tavasza elmúlt. Brahma gondolkodott, azután így szólt: — Nem, Siva országának szépségét és boldogságát meg fogom hagyni és az emberek ezentúl is átmehetnek egyik partról a másikra, de az átkelés nem lesz oly kellemes, mint eddig, így az Élet biztosítva lesz. Ezt mondva, áthatolhatlan, sűrű fátyolt szőtt a sötétségből; azután teremtett két iszonyt keltő szörnyeteget, elnevezve az egyiket Fájdalomnak, a másikat Borradalomnak és meghagyá nekik, hogy a fátylat kifeszítve tartsák a vázló elé. Azóta ismét megteltek a Visnu mezői, mert bár a Halál birodalma fényes, nyugodt maradt, az emberek irtóznak az átjárótól. Ez annyira bántotta őket, hogy harmadszor is elmentek Visnuhoz. — Uram, nagy és örökbecsű kincset adtál nekünk, de adományod nem teljes. Tedd, hogy ökké tartson az álom. Visnu megunva a sok zaklatást, haraggal vonta össze szemöldökét: — Ezt én meg nem tehetem. De menjetek el a folyó gázlójához, a túlparton megtaláljátok, amit kerestek. A tömeg megfogadva az istenség parancsát, azonnal elment a kis tóhoz, távolról vizsgálva a másik partot. A virágtól övezett kristálytiszta, nyugodt kis vízmedencze másik oldalán a Halál mezője terült el, Siva birodalma. Itt nem kelt föl a nap, se le nem nyugodott, nem volt sem nappal, sem éjszaka, e helyett az egész tér egyöntetű klaszin fényben derengett. A tárgyak nem vetettek árnyékot, a derengő fény betöltve mindent, úgy látszott, mintha ez a fény a dolgok lényegét képezné. De a táj mégsem volt pusztaság: a láthatárt dombok és völgyek szegélyezték. A dombokon terebélyes fák állottak, befutva folyondárral, borostyán és szőlő zöldeit a sziklák között. De a sziklák, a fatörzsek, a növények szárai áttetszők voltak, mintha csakürített fényből volnának alkotva. A folyondár levelein a korai hajnal pirkadása látszott. Itt minden bűbájos volt, megédesítve valami méla ragyogással, mely az Élet mezőiről hiányzott. A tiszta légben szellőcske sem lebbent, a virágok kölyke meg nem hajolt, a levélke meg nem rezzent az ágon. A tömeg, mely nagy zsibongva ért a parthoz, elhallgatott a mozdulatlan, lilaszinü világ láttára. Suttogását is alig lehet hallani. — Milyen nyugalom van odaát! Minden fényben úszik! — Igen, ott a béke honol, az örökös álom ... Végre a legfáradtabbak így szóltak : — Menjünk, keressük fel az örökös álmot . . . Beléptek a vízbe. Az irisszínű tükör ketté vált előttük, hogy mintegy megkönnyítse átkelésüket. A parton maradók, fájlalva a válást, vissza akarták hívni a távozókat, de azok közül egy sem fordítá vissza fejét, könnyű léptekkel haladtak előre, mind jobban-jobban elbűvölve a gyönyörű táj varázsától. Az Élet partján maradottak láthatták, mint válik a távozók teste mind fényesebbé, átlátszóbbá, könnyebbé, sugárzóbbá, anyagiatlanabbá, míg végre egészen eltűnik, összefolyva a Halál mezőit betöltő álalános fénynyel. A túlpartra érkezve leheveredtek és nyugalom szállt reájuk a virágok között, a fák tövében és a sziklák közelében. Szemeik zárva voltak, de arczük nemcsak végtelen nyugalmat, de akkora boldogságot árult el, a minőt az Élet mezőin még a szerelem sem adhat. Ezt látva az első parton maradtak, gondolák magukban: — Siva országa jobb és boldogabb. És mind többen mentek át a túlsó partra. Ez volt az ágya az Öregnek, az erőteljes férfinek, a férjnek, a feleségnek, az anyának gyermekeivel együtt, serdülő ifjaknak és viruló szüzeknek. Végre is millió és millió egyén teléna kincstári erdők vadászbérlete. Némely lapban azt olvassuk, hogy a kormány a kincstári erdők bérletéből ki akarja rekeszteni az állami és közigazgatási köztisztviselőket. Ezen híresztelésekből — mint illetékes helyről értesülünk — csak annyi igaz, hogy a földmivelésügyi kormány a kincstári erdők legnagyobb részében a vadászati jogot árverés útján bérbe szándékozik adni és erre nézve előkészületek történnek a földmivelésügyi minisztérium erdészeti osztályában, de még az egész ügy tárgyalás alatt áll, ennélfogva a részletekről, mint pozitívumról, beszélni sem lehet. Annyit, mint biztosat, előre is jelezhetünk, hogy a bérletek a jövő vadászati szezonban már ki lesznek adva. — Választási mozgalom. A nagylaki kerületben a képviselőjelöltek most járják be a kerületet. Tegnap Rász szabadfelvűpárti jelölt Csanádiba érkezett és kedvező fogadtatásra talált. Csanádpalotára Szűcs János ellenzéki és Nagylakra Nagy Sándor Kossuth-párti jelölt érkezett. A nemzetiségiek dr. Suciu aradi ügyvédet léptetik fel s támogatására Weszelovszky képviselőt is várják.