Magyar Nemzet, 1904. április (23. évfolyam, 79-103. szám)
1904-04-29 / 102. szám
A MAGYAR NEMZET 1904. április 29. A forrongó Balkán, Konstantinápoly, április 28. Az entente nagykövetségek felszólították a portát, hogy tekintettel a csendőrségi kérdést illetőleg vállalt pénzügyi kötelezettségre, haladéktalanul intézkedjék az iránt, hogy a marha- és juhadót, valamint a három vilajet tizedét az ottomán bankhoz utalják és pedig évi 250.000 fontig és bízza meg az ottomán bankot, hogy előlegezze minden hónapban a csendőrség fizetésére szükséges összeget arra az esetre, ha a nevezett adók jövedelmei nem jutnának időben a bank pénztárához. Bukarest, április 28. A szenátusban Gradiszteanu meginterpellálta a külügyminisztert a miaczedóniai románok vallási viszonyait illetőleg és kijelentette, hogy Románia önálló egyházának közvetetlenül be kell avatkoznia, hogy a konstantinápolyi pátriárkátus visszatérjen az óhitű egyház dogmáinak szelleméhez, amelytől eltért, megfosztva a maczedóniai románokat ama joguktól, hogy a misét román nyelven mondják. A pátriárkátus és a görög kormány ügynökei ez eljárásának véget vetendő, a kormánynak megtorló intézkedésekhez kell folyamodnia. Szóló azt is kívánja, hogy a számos görög községgel ne bánjanak oly türelmesen. Bratiano külügyminiszter válaszában megelégedéssel konstatálja a status quo és a béke fentartására irányuló politika fentartásán észlelt haladást, ami Romániának is célja. Ami a görög birodalomban élő románokat illeti, kiknek igyekezete az, hogy vallásos egyenlőségre tegyenek szert a többi keresztény néppel, ezeknek törvényszeretete és hűsége biztosítja a török kormány jóindulatát és helyzetük pontos megismerése napról-napra jobban biztosítja számukra a nagyhatalmak rokonérzését. Azok ellenében, akik a Törökországban élő románok ellen irányuló ellenséges üzelmek eszközeivé adják oda magukat, a kormány minden kihívás elkerülésével szilárdan folytatja akcióját. Az óhitű egyház érdeke kívánja, hogy kiküszöböljék azokat a félreértéseket, melyeket a hibásan értelmezett vallásos érzés pogány propagandára használ fel és a török birodalmi románok elnemzetietlenítésére. ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. Spanyolországban a maximum és Olaszországban a depresszió fejlettebb lett, különben pedig a légnyomás eloszlása általában elég bonyodalmas. Európa időjárása igen hűvös és kelet kivételével sok helyütt esős volt. Hazánk nyugati részein erős északnyugati szelek támadtak, melyek jelentékeny hősülyedést okoztak. Az idő túlnyomóan borús, keleten száraz, míg nyugaton esős. Reggel 7 órai hőmérsékletek: Szent-Pétervár +7, Stockholm 4-5, Berlin 4-9, London 4-8, Páris 4-6, Biarritz 4-11, Nizza 4-10 Turin 4-9, Nápoly 4-15, Róma 4-14, Bécs 4-6, Budapest 4-6, Kolozsvár 4-9, Fiume 4-11, Belgrád 4-9, Konstantinápoly 4 és Athén 4-17 Celsius fok. Ma délben a fővárosban a hőmérséklet 4-97 fok Celsius volt. A meteorológiai intézet jóslata: Változékony, éjjel igen hűvös idő várható, helyenként, főleg délen és keleten csapadékkal. — Czimadományozás. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Wertheimsteini Wartenegg Vilmosnak, a cs. és kir. Ház képtára I. eszt. őrének a kért állandó nyugállományba való átvétele alkalmából a kormánytanácsosi czimet a dij elengedésével adományozta. — Idegen rendjelek. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király az alább nevezetteknek megengedte, hogy a nekik adományozott érdemrendeket, tiszteleti jelvényeket és érmeket elfogadhassák és viselhessék, u. m.: báró Beck Frigyes táborszernagy, az egész fegyveres erő vezérkari főnöke, a görög királyi Megváltó-rend nagykeresztjét ; gróf Paar Endre lovassági tábornok, ő felsége főhadsegéde, a norvég királyi Szt. Olaf-rend nagykeresztjét , gróf Uxküll-Gyllenband Sándor lovassági tábornok, a 2. hadtest parancsnoka és bécsi parancsnoki tábornok, a belga királyi Lipót-rend nagykeresztjét a kardokkal, a svéd királyi kardrend és a mecklenburg-schwerini nagyherczegségi rend korona házi rend nagykeresztjeit; ahnenburgi Bolfras Artur táborszernagy, ő felsége főhadsegéde, a katonai iroda főnöke, a svéd királyi kardrend és a mecklenburg-schwerini rend korona házi rend nagykeresztjeit; lovag Engel Erik altábornagy, bécsi városparancsnok, a svéd királyi kardrend és a mecklenburg-schwerini griff-rend nagykeresztjeit ; lovag Pfiffer Károly altábornagy, a 47. gyaloghadosztály parancsnoka, a mecklenburgschwerini nagyherczegségi grif-rend nagykeresztjét és a svéd királyi kard-rend középcsillagát; továbbá Lisseck Henrik cs. és kir. kormánytanácsos és ő felsége főudvarmesteri hivatala épitési osztályának a főnöke a badeni nagyherczegségi Zähringi oroszlán-rend II. oszt. középkeresztjét, a szász-weimar nagyherczegségi »Éberség« vagy fehér sólyomrend középkeresztjét, a bolgár fejedelemségi Szt. Sándor-rend középkeresztjét és a württembergi királyi korona-rend tiszteleti keresztjét; Nicklas Antal cs. és kir. várkapitány a perzsa császári nap- és oroszlán rend III. osztályát, a szász királyi Albrecht-rend II. oszt. középkeresztjét, a porosz királyi vörös sas-rend III. oszt. lovagkeresztjét, a nagybritanniai királyi Viktória-rend tiszti keresztjét és a belga királyi Lipót-rend tiszti keresztjét; Heinrich Ede cs. és kir. várkapitány az orosz császári Szt. Szaniszlórend II. osztályát és a porosz királyi vörös sasrend III. osztályát; ns. Worlitzky Ferencz cs. és kir. udvari gazdasági igazgató az orosz császári Szt. Anna-rend H. osztályát, a szász királyi Albrecht-rend II. oszt. középkeresztjét, a belga királyi Lipót-rend középkeresztjét, a porosz királyi vörös sas-rend al. osztályát és a nagybritanniai királyi Viktória-rend tiszti keresztjét; Röhrich Alfréd udvari fizető hivatali igazgatói czímmel és jelleggel felruházott cs. és kir. udvari fizetőmester a belga királyi Lipót-rend tiszti keresztjét; Umlauft Antal, a cs. és kir. udvari kertek igazgatója, a porosz királyi vörös sasrend III. osztályát ; Nepalleck Vilmos Frigyes cs. és kir. udvari szertartási titkár a pápai Gergelyrand középkeresztjét, a porosz királyi vörös sasrend III. oszt. lovagkeresztjét, a nagy-britanniai királyi Viktória-rend tiszti keresztjét, a szász királyi Albrecht-rend tiszti keresztjét és a belga királyi Lipót-rend tiszti keresztjét; Gatterer Ferdinand cs. és kir. építésügyi tanácsos a belga királyi Lipót-rend lovagkeresztjét; IVIk Ferencz cs. és kir. segédhivatali igazgató a porosz királyi koronarend III. osztályú lovagkeresztjét; Queisz Vilmos, ő felsége fővadászmesteri hivatalában cs. és kir. udvari titkár és hivatalvezető a porosz királyi koronarend III. osztályát és a szász királyi Albrecht-rend tiszti keresztjét; báró Lütgendorff Miksa cs. és kir. udvari főbiztos az ottomán császári Medjidie-rend III. osztályát, a pápai Szt. Szilvester-rend középkeresztjét, az orosz császári Szent Anna-rend III. osztályát, a szász királyi Albrecht-rend I. oszt. lovagkeresztjét a koronával és a belga királyi Lipót-rend lovagkeresztjét; Vogl F. A. cs. és kir. udvari kertfelügyelő az orosz császári Szt. Anna-rend III. osztályát és a porosz királyi vörös sas-rend IV. osztályát; Vesely József cs. és kir. udvari várkerti gondnok a szász királyi Albrecht-rend I. osztályú lovagkeresztjét a koronával, a szász-weimari nagyherczegségi Éberség- vagy fehér sólyom-rend I. oszt. lovagkeresztjét és a belga királyi Lipót-rend lovagkeresztjét ; végül Kirchschläger Antal cs. és kir. erdőmester a porosz királyi vörös sas-rend IV. osztályát. — A miniszter köszönete. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter Glück Johannának, a gyulafehérvári állami elemi iskola tanulói javára 600 korona tőkével tett alapítványáért köszönetét nyilvánította. — Uj közjegyző. A hivatalos lap mai száma közli, hogy az igazságügyminiszter dr. Plausich Aladár temesvári közjegyző-helyettest Nagylakra közjegyzővé nevezte ki. — A király itthon. Tegnapi számunkban jelentettük, hogy a főváros polgársága nagyszabású fogadást akar rendezni a királynak, hogy ezzel is jelét adja hálájának azért a leiratért, amely elrendeli Rákóczi hamvainak hazaszállítását. Tegnap délután a fogadás ügyében értekezlet volt, amelyen megvitatták, hogyan rendezzék a holnapi értekezletet. Abban állapodtak meg, hogy az értekezletet Császár Jenő nyitja meg s azt fogja javasolni, hogy az értekezlet elnökének a polgármestert válaszszák meg. A polgármester fogja azután előterjeszteni a részletes programmot. Azt tervezik, hogy polgárokból alakított nagy bandérium fogadja a királyt s kísérje budai palotájába. A május 10 én, kedden tartandó udvari bálon Mária Jozefa főherczegasszonynak be fogják mutatni azokat az udvarképes hölgyeket és leányokat, kiket az udvarnál még nem mutattak be. Erre a bemutatásra Apponyi Lajosné grófné, született Seherr-Thoss Margit grófnő palotahölgynél lehet jelentkezni, Andrássy út 117. szám alatt levő villájában hétfőn, május 2-án és szerdán, május 4 én, délután 2 és 4 óra között. A személyes megjelenésben való akadályoztatás esetén az illető hölgyek — budapesti lakásuk megjelölésével — írásbeli vagy távirati uton is jelentkezhetnek. — Loubet elnök Rómában, Rómából jelentik: Viktor Emánuel király és Loubet elnök ma délelőtt a turini gróffal és a génuai berezeggel, valamint Tittoni és Delcassé külügyminiszterekkel Nápolyba utazott. Az esős idő daczára nagy néptömeg gyűlt a csapatok sorfala mögé, mely a királyt és az elnököt lelkesen éltette. — Jókai Mór Budapesten. Jókai Mór, lapunk főszerkesztője, tegnapelőtt este érkezett vissza Nizzából, ahol tudvalevőleg családjával együtt a telet töltötte. Tizenhétedikén indult el Nizzából és éppen azon a napon érkezett Fiuméba, amelyen a vasutas-sztrájk kitört. Ennek következtében öt napig volt kénytelen Fiuméban vesztegelni és csak vasárnap este utazott el a déli vasúton Budapestre. Jókainak a nizzai üdülés szemmel láthatólag jót tett, bár az út fáradalmai kissé megviselték. Orvosa rendeletére most egy-két napig otthon marad. — Thaly Kálmán üdvözlése. Thaly Kálmán országgyűlési képviselő Gálszécsről a következő üdvözlő táviratot kapta: »A felső-zempléni református egyházmegye rendkívüli lelkész-értekezlete abból az alkalomból, hogy a király II. Rákóczi Ferencz hamvainak hazaszállitását elrendelte, nagyságodat, mint a ki a kurucz-korszak kultuszát megteremtette és a nagy fejedelem hamvai hazaszállításának eszméjét folyton ébren tartotta, szívből üdvözli. Az egyházmegyei lelkész-értekezlet megbízásából: Péter Mihály egyházmegyei főjegyző.« — Schermann Adolf dr. meghalt. A főváros tiszti főorvosa, »Schermann Adolf dr. az elmúlt éjjel meghalt. A hir villámgyorsan járta be a fővárost, s mindenütt őszinte részvétet keltett, mert a derék ember halála nagy veszteség a fővárosra, melynek közegészségét hiven őrizte és nevezetes újításokkal mindegyre arra törekedett, hogy polgártársainak közjólétét emelje. Az ő érdeme volt az újabb fővárosi iskolák higiénikus berendezése, a fertőtlenítő inézet megalkitása, s egyáltalán a főváros egészségügyi intézményeinek fejlesztése terén rendkívüli érdemei vannak Halála is kötelességének teljesítése közben érte. A fővárosi vízművek második szakaszának a bekapcsolása alkalmával sorra vizsgálgatta az utczai vezetékek vizét s ekkor súlyosan megkötötte magát, úgy hogy ágyba kellett feküdnie. A baj tüdőgyulladássá fajult s ez néhány nap alatt megölte az életerős férfit, nagy bánatára mindazoknak, akik vele barátjában vagy érintkezésben voltak. Mert Schermann Adolf azok közé tartozott, akik iránt lehetetlen volt rokonszenvvel nem lenni. Lekötelező, nyájas modora volt a nagytudású főorvosnak, aki csak akkor vált kérlelhetetlen szigoruságú emberré, ha közegészségi intézkedések végrehajtásáról volt szó. Schermann Adolf 1842-ben született Tétényben. Iskoláit Budapesten és Bécsben végezte s 1867-ben lett orvossá és ugyanakkor telepedett meg Budapesten, mint praktizáló orvos. A főváros hatóságának a szolgálatába ezelőtt 27 évvel, 1877-ben lépett. 1884-ig volt szaksegéd s 1894-ben lett helyettes főorvos. A közegészségügyi intézkedések, terén igen nagy érdemei voltak s ezeknek a méltánylásául nevezték ki az Országos Közegészségügyi Tanács rendes tagjává s kapta a királytól a Ferencz József-rendet. Egyik legfőbb érdeme, hogy az 1902-ik évi kolera alkalmával Gerlóczy Károly akkori alpolgármesterrel együtt megalkotta a fertőtlenítőintézetet, a melynek áldásos működését nemcsak itthon, hanem Európaszerte nagyban méltányolják a szakemberek s mintául veszik a hasonló intézetek megalkotásánál. Nem csekély érdeme volt az a szívósság, amelylyel a mesterséges szűrőkkel ellátott vízművek leszerelését folytonosan követelte, mindaddig, amíg czért ért. Felismerte ugyanis, hogy a tífuszos betegségeknek éppen ennek a vize a legfőbb okozója. Az ő gyanúját fényesen igazolták a későbbi idők, mert ennek a vezetéknek az elzárása után csak szórványosan mutatkozott a tífusz, amely azelőtt számos áldozatot szedett a főváros lakosságából. Folytonosan