Magyar Nemzet, 1906. november (25. évfolyam, 258-280. szám)

1906-11-01 / 258. szám

A MAGYAR NEMZET 1906. november­ig hogy készek volnának a hadügyi vezetőség által kért újonczlétszámemelést megsza­vazni, ha a közös hadsereg magyar ezre­deiben behozzák a magyar vezényszót. Ma is ez a koalíczió álláspontja. Ha a hadve­zetőségnek feltétlen szüksége van több tüzérre, akkor ezeket a rendes ujoncz­­létszámból pótolhatja, mert hisz szabad rendelkezési joga van az iránt, hogy az ujonczkontingenst miképpen császa be. De ha a hadvezetőség az egész hadilétszám emelését követeli, úgy ennek a kívánság­nak teljesítését a magyar vezényszó meg­adása által érheti el. Arról ma már be­szélni sem lehet, hogy a magyar vezényszó komoly esetben hátrányos lehetne. Ausztria- Magyarország szükség esetén két millió ka­tonát küldhet táborba. De háromszázezer­nél több katonát úgy sem lehet egy cso­portban sem vezényelni, sem ellátni és így a hadsereget több hadtestbe kellene osztani, a­mely egy közös főparancsnokság alatt állna. A magyar hadtesteknek pedig a ma­gyar vezényszó csak előnyük lehetne és harczképességüket csak növelné, így tehát az újonczlétszám felemelésé­nek követelésével szemben áll a magyar ve­zényszó követelése. A kölcsönös megértés alapja megvan. Azt pedig, hogy ezt a problémát csakis a koalíc­iós kormány és a koalíc­ió képesek megoldani, minden ember tudja Magyarországon. Ki van zárva az az eset, hogy egy új törvénytelen kísérletezés­sel czélt lehetne érni. A többség elsöpörne minden kormányt, a­mely az ujonczlétszám fölemelését nemzeti vívmányok nélkül ja­vasolná.­­ Beck gróf arciére-testőrkapitány. A hiva­talos lap mai számának híradása szerint ő felsége a következő legfelsőbb kéziratot bocsátotta ki: Kedves gróf Beck Táborszernagy! Kineve­zem önt — jelenlegi állásától való felmentése mellett — első arciére-testőrségem kapitányává. Kelt Bécsben, 1906. évi október 27-én. Ferencz József s. k. — A képviselőház folyó évi november hó 3-án, szombaton, délelőtt tiz órakor ülést tart, melynek napirendjén vannak: 1. Elnöki elő­terjesztések, 2. az iparfejlesztő javaslat foly­tatólagos tárgyalása, 3. mentelmi ügyek és 4. interpellácziók. — Pitreich Budapesten. Pitreich lovag, volt hadügyminiszter ma reggel kilencz órakor hagyta el a Vadászkürt-szállóban lévő lakását és a közoktatásügyi minisztériumba hajtatott, a­hol Apponyi Albert gróf közoktatásügyi minisztertől vett szívélyes búcsút. Pitreich ezután a kabinetnek Budapesten időző többi tagjait látogatta meg, déli tizenkét órakor pedig a nyugati pályaudvarról Bécsbe uta­zott. A volt hadügyminisztert fia, Pitreich lovag, 88-ik gyalogezredbeli kapitány, a­ki állandóan Budapesten lakik, kisérte a pálya­udvarra.­­ A honvédelmi miniszter táborszernagy. A hivatalos lap mai száma a következő legfelsőbb kéziratot közli: Kedves Jekelfalussy altábornagy! Kineve­zem Önt táborszernagygyá. Kelt Bécsben, 1906. évi október hó 27-én. Ferencz József s. k. : Az osztrák választói reform. Prágából táviratoztak. A Narodni Listy jelenti, hogy azok a képviselők, kik kötelezték magukat arra, hogy sürgős indítványokat fognak a Reichsrathban beadni, hogy ez által a választói reformot a plénumban meghiúsítsák, a cseh nemzeti szoc­ialis­­tákhoz és cseh agráriusokhoz tartoznak. Ezenfelül még Sternberg, Udrzal, Sokol és Dvorzak kép­viselők kötelezték magukat arra, hogy a sürgős­ségi indítványokat az előbb említettekkel együtt aláírják. Reggelizés déli félpohár SC­HM­I­DTH­AU­ER-féle radio activ Igmándikeserűviz az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt teljesen rendbe hozza Használata valódi áldás gyomorbajosoknak és székszorulásban szenvedők­­nek, Kútkezelőiig Komáromban. Kapható mindenütt kit és nagyüvegben a delegációk. Kent választják újból. Csak a költségvetési bizottságot. A delegácziók ülésszaka — mint most már végleg megállapították — november 24-én kezdődik. Újból nem választják a delegácziót sem Magyarországon, sem Ausztriában, most már ez is egészen bizonyos. Hogy nálunk nem választják újból a delegátusokat, az ki­tetszik nemcsak abból, hogy az ülésszakot nem zárták be, hanem abból is, hogy a ta­vaszi delegátusoknak máris megküldték az egyes jelentéseket és a közös költségvetésre vonat­kozó előterjesztéseket. De nemcsak nálunk, Ausztriában sem kerülnek a delegátusok új választás alá. Oda­át ugyanis hivatkoznak az 1868-iki prec­e­­densre, a­mikor — csakúgy, mint most — egy esztendőben kétszer üléseztek a delegá­cziók, tavaszszal Bécsben, az őszkor Buda­pesten. Akkor sem választottak új delegátuso­kat. A delegácziók a kitűzött időpontban összeültek és az elnökök — a magyar is, az osztrák is — az egybehívó legfelsőbb kézirat felolvasása után egyszerűen konstatálták, hogy a delegácziók újra megkezdték műkö­désüket. Miután a delegáczió nem parlament, csak parlamenti bizottság, a házszabályok értelmé­ben annak elnöke és albizottságai is a régiek maradnak, csak a költségvetési albizottságot — erre nézve másképp intézkednek a ház­szabályok — választják újból, a­mint hogy 1868-ban is újból kellett választani a költ­ségvetési albizottságot. A magyar delegáczióban azonban a költ­ségvetési­ albizottságon kívül új választás alá esik az alelnök is. Barabás Béla, a tavaszi delegáczió alelnöke ugyanis időközben lemon­dott mandátumáról, a­mivel összes bizottsági tagságait, tehát a delegátussá­got is elvesz­tette. Mint delegátust, egy póttagot hív­nak be helyette, az alelnöki székbe pe­dig valószínűleg Batthyány Tivadar gró­fot választják. Elnök marad Zichy Tivadar gróf, a­mi szintén érdekes, mert hosszú idő óta ez lesz az első eset, hogy a delegáczió­­nak két ízben egymásután főrendi elnöke lesz. Miután azonban a házszabályok értel­mében a tisztikar nem változik, Zichy Tiva­dar is kétszer egymásután jut ahhoz a meg­tiszteltetéshez, hogy a delegácziók tanácsko­zásait mint elnök vezesse.­­ Aerenthal és Wekerle. A miniszter­­elnök tegnap este tudvalevőleg Aerenthal báró tiszteletére ebédet adott. Ebéd után Aerenthal báró külügyminiszter és Wekerle Sándor dr. miniszterelnök még másfél óra hosszat folytatták a déli órákban megkezdett beszélgetést, a­mely a két államférfiunak va­lamennyi kérdésben való teljes egyetértését eredményezte. A tárgyalásokon szóba került a magyar elemnek a diplomácziában való ér­vényesülése, végrehajtása annak a delegácziós határozatnak, hogy minden külügyi hivatal­ban magyarul beszélő közeg is alkalmaztassék és a magyar beadványokat is figyelembe ve­gyék. A megbeszélések során érintették eset­leg a jelvény- és czimerkérdést is, de egészen bizonyosan szóba került a Szerbiával való vámháború. BUDAPEST ÉS KASSA: Mi a különbség? A nép! A nép! Azt hiszszük, nem vétünk a budapesti ünne­pély rendezőségének lelkes buzgalma és érdemei ellen akkor sem, ha azt állítjuk: a kassai ünne­pély sokkalta szebb volt, mint a budapesti. Kisebb méretű, de fenségesebb. Emelte a kassai ünnep hatását az, hogy a menet nagyobb részét a nép tette ki. Míg Buda­pesten a daliás úri bandérium tündökölt, addig Kassán a különböző népies küldöttségek vonták magukra a közfigyelmet. Tizenkilencz vármegye különböző vidékének népe egyszerű öltözékben hódolt a nagy fejedelem előtt. Ez oly magasztos pillanat volt, mely nagy mértékben emelte az ünnepély hatását. De szebb volt Kassa külső képe is. Míg Budapesten a házak s a paloták öltöttek ilyen­olyan díszruhát, addig Kassán az ablakok ver­sengtek abban, hogy díszükkel emeljék az ünne­pély fényét. A merre a menet elhaladt, minden ablakból zászlók lógtak alá; a házak virággal, zöld gal­lyal, czímerekkel, ékes jelvényekkel any­­nyira voltak díszítve, hogy a ház falából alig látszott valami. A többi utczák házai is fel voltak diszitve s eltérőleg Budapesttől, Kassán nem volt ház, mely ki nem vette volna a maga részét az ünnep­lésből. Kassán a katonaság, ha nem hivatalosan is, de mégis ünnepelt. A menetben láttuk tolcsvai Nagy Gábor ezredest, Serényi Orosgyöt, Bányay és Új Bókay főhadnagyokat és a két Sibrik huszár­főhadnagyot. Egyben azonban még felülmúlta Kassa Buda­pestet. Abban tudniillik, hogy a vendéglőkben és kávéházakban még a budapesti magas áraknál is jóval drágábban kapott enni-inni az, a­ki éppen hozzáférhetett. Tudta ezt az ottani rendezőség jó előre , már napokkal előbb felkérték a résztvenni akarók figyelmét erre a körülményre. Volt is hatása, mert a különvonatokon jött sok-sok ezerből álló tömeg ugyancsak el volt látva tarisznyával, úti­táskával. Kissé kínosan hatott Kassán az emberekre, hogy a csendőrség óriási apparátussal jelent meg. 1600 csendőrt vezényeltek ki a rend fentartá­­sára. Az igaz, hogy Kassán nem is zavarta meg az ünnepélyt a legkisebb inczidens sem. Az egész Programm a legnagyobb mérnöki pontossággal lett végrehajtva. Nagy az érdeme ebben Semsey László dr. orsz. képviselőnek, a­ki a leglázasabb tevékenységet fejtette ki. Elismerés illeti kívüle még a Máv. főnöksé­gét is, a­mely emberfeletti munkássággal le tudta bonyolítani az óriási forgalmat minden panasz nélkül. Nem csekély munka volt az: két nap alatt 230 vonatot indítani. — Előléptetett főherczegek. A hivatalos lap mai száma közli, hogy ő felsége 1906. évi november hó 1-vel Lipót Szalvátor főherczeg altábornagyot, a 25. gyaloghadosztály parancsnokát, ezen parancs­nokságtól való felmentése és a tüzérségi főfel­ügyelő mellé való beosztása mellett, táborszer­­nagygyá és Károly Ferencz József főherczeg, Lothringen herczeg 7. sz. dragonyos-ezredbeli hadnagyot, főhadnagygyá kinevezte.­­ A munkásügyi bizottság ülése. A mun­kásügyi bizottság, mint a Magyar Nemzet értesül, a jövő hétfőn délután öt órakor a képviselőház­­ban ülést tart.

Next