Magyar Nemzet, 1938. szeptember (1. évfolyam, 7-31. szám)
1938-09-16 / 19. szám
PÉNTEK, 1938 SZEPTEMBER 16. Magyar Nemzet levelét, amely sürgeti, hogy hívjanak össze kerekasztalértekezletet, amelyen a békeszerződések igazságtalanságait az európai elrendezés felülvizsgálása útján orvosolják. Az értekezlet tárgyai legyenek a következők: 1. A leszerelés. 2. A népszövetségi alapokmány Az egész francia sajtó helyesli a nagy fordulatot jelentő döntést. Még a kommunista „Humanité" sem vonhatja ki magát az általánosan uralkodó hangulatból. Léon Blum volt miniszterelnök a szocialista Populaire-ben így ír: Fenntartás nélkül hozzájárulunk az úthoz. Chamberlain rendkívül súlyos percben a döntő kártyát játssza ki, egy olyan időpontban, amikor egész Európa és a világ békéje van veszélyeztetve és Csehszlovákia polgárháború előtt áll. A Republique a Párizsban uralkodó hangulatot a következő szavakban foglalja össze: — A háború most már lehetetlen. Az Homme Libre ismét a népszavazás kérdését veti fel és felsorakoztatja a súlyos aggodalmakat is, amelyeket bizonyos oldalról hangoztatnak. A lap úgy látja, hogy a népszavazásos megoldás annak kihatásaival Európa többi olyan államára is kihatással lenne, amelyek nemzetiségi népcsoportokkal rendelkeznek. Ezek a kihatások Európa stabilitását veszélyeztetnék. A Figaro így ír: Az utazás Hitler Adolf számára nagy presztízsnyereséget jelent. Az angol miniszterelnök németországi útja szenzációs esemény és arra késztetheti a németeket, hogy engedjenek. A válasz, amelyet a Führer Chamberlain miniszterelnöknek adni fog, olyan válasz lesz, amelyet az egész világ számára ad. A francia sajtóban kifejezésre jutó különböző nézeteket nem lehet közös nevezőre hozni, mert míg egyrészről növekszik azoknak a lapoknak a száma, amelyek a népszavazás mellett szállnak síkra, adfelülvizsgálása az összes jövendő viták elintézése céljából. 3. Minden ország és minden nép jogos sérelmeinek orvoslása. Az értekezlet előkészítésére nagyon célszerű volna a következő alapigazságok általános elfogadása: a) A békeszerződések, amelyek Smuts tábornok szavai szerint addig a másik oldalon egyre jobban ellenzik ezt a tervet. Az angol lapok tartózkodó magatartásával szemben a párizsi sajtó élénk találgatásokba bocsátkozik a berchtesgadeni tárgyalások alapját és kimenetelét illetően s annak a véleményének ad kifejezést, hogy a cseh problémán kívül, amely természetesen a megbeszélések központjában fog állani, az egész európai helyzetet alaposan megvitatják. A cseh kérdés — írja az Intransigeant — végeredményben csak egyik eleme egy sokkal nagyobb problémának, annak tudniillik, hogyan lehetne békés alapon újjáépíteni Európát. Chamberlain miniszterelnök nemes gesztusával bebizonyította — folytatja a lap —, hogy nem riad vissza semmiféle kezdeményezéstől. Remélni kell, hogy a berchtesgadeni megbeszélés nem egyszerű pihenés lesz a háború felé vezető úton, hanem új korszakot nyit meg, azt a korszakot, amelyben Európa végre megtalálja a békét. A cseh probléma megoldását illetően most már párizsi kormánykörökben is komolyan mérlegelik a csehországi népszavazás gondolatát, sőt olyan hangok is hallatszanak, hogy a francia kormány feltétlenül keresztülviszi Prágában ezt a megoldást. Egyes hírek szerint akár prágai mértékadó körökben is próbálnak megbarátkozni a népszavazás gondolatával és kezdik belátni, hogy a szudétanémetség amúgy is csak terhet jelent a csehszlovák állam számára. A szudétanémet kérdésben tehát nem lesz túlságosan nehéz a megegyezés Hitler és Chamberlain között — mondják Párizsban. Izzó szenvedélyek boszorkányüstjében születtek meg, kézzelfogható igazságtalanságokat tartalmaznak. b) Az anyaországuktól elszakított nemzeti kisebbségek kormányzása az eddigi tapasztalatok szerint meghaladja a kontinens képességeit. * változtatni, amelyeket Isten keze és az emberek vére vonz meg. Gauda a Giornale d'Italia vezércikkében a következő magyarázatokat fűzi e nagyfontosságú cikkhez. Olasz felfogás szerint Csehország valamennyi nemzetiségének, vagyis a németeknek, magyaroknak, szlovákoknak és lengyeleknek meg kell adni az önrendelkezés jogát, de nemcsak ígéretben, hanem gyakorlatban is, vagyis népszavazás útján. Ennek a népszavazásnak az eredménye csak az lehet, hogy a nemzetiségek ott, ahol egységes tömböt alkotnak vagy nagy többségben élnek, elszakadnak fél köztársaságtól. Ahol nincs meg az egységes tömb vagy kevert a lakosság, ott szintén népszavazás útján önkormányzatot kell létesíteni és fenntartani a cseh állam keretében Svájc mintájára. Ennek a műtéti beavatkozásnak eredménye természetesen az lesz, hogy a cseh köztársaság területe körülbelül felére csökken és ugyanannyival csökken lakosságának száma is, a szomszédos országok pedig bekebelezik azokat a részeket, amelyek őket megilletik. A cseh köztársaság központi része egységesebb lesz és állami függetlenségét a kis és nagy nemzetek egyaránt tiszteletben tarthatják, minthogy léte igazságon fog alapulni. A cseh nemzet — írja Gajda —■ megérdemli, hogy függetlenségét tiszteletben tartsák, de az a soknyelvű állam, amelyet a csehek fenntartani akartak, meghazudtolja az igazságot, a nemzetiségek elvét és az európai érdekeket. Ennek tehát el kell tűnnie, amivel a béke nagy megerősítést kap és amivel az európai békének egyik legnagyobb zűrzavart okozó tényezője küszöbölődik ki. Bátor revízióra és egész megoldásra van tehát szükség. Ha ezt Prága visszautasítja, akkor kívülről kell azt rákényszeríteni. Párizsban is mérlegelik a népszavazás gondolatát A Berlin—Róma—Tokió-háromszög Tokióból jelentik. Konoyo miniszterelnök a következőket mondotta: — A Berlin—Róma—Tokió világpolitikai háromszög további megszilárdítására újabb lépések történnek majd, amelyeket most vizsgálnak az arra illetékes tényezők. — Ami a többi hatalmat illeti, Japán mindent el akar követni, hogy rábírja őket Csang Kai-Sek kormánya támogatásának megszüntetésére. Minden csehországi nemzetiség számára népszavazást követel a „Popolo d’Italia46 A Popolo d’Italia csütörtöki száma a csehszlovák válságról közöl Mussolininak tulajdonított cikket. A szenzációs cikk magyar vonatkozású részeiben a következőket tartalmazza: — Nem csupán szudétanémet kérdés van, hanem magyar, lengyel, szlovák probléma. Amiképpen nem létezik csehszlovák nemzet, úgy nincsen csehszlovák állam sem. A csehszlovák népcsalád tagjai túl sok fajból tevődtek össze és egymást ki nem állhatják. Csak a kényszer tartja őket össze. — Lord Úr — írja tovább Runcimanhoz intézve szavait —, önnek most népszavazást kell kérnie nemcsak a szudétanémetség, hanem valamennyi népcsoport számára. Ha Benes a népszavazást elutasítja, úgy közölheti vele: Anglia nagyon is meg fogja gondolni, mielőtt háborúba keveredne, hogy ezt az idomtalan látszatállamot, ez a krokodil-államot, ezt a hurka-államot lehetetlen földrajzi fekvésével fenntartsák. — Európa földrajzi térképének ezzel a változásával eltávolítanák a zűrzavar és nyugtalanság fészkét. A békés módon deflacionált Prága erősebb és biztosabb lenne és jobban is boldogulna, mint a sok népcsoporttal amely ellenségesen áll vele szemben. Olaszország számára ma gyakorlatilag lehetetlen a jelenlegi Csehszlovákiával baráti politikát folytatnia, holnap azonban megtehetné ezt egy történelmi Csehországgal. — A tintával húzott határokat — fejezi be Mussolini nevezetes cikkét — más tintával meg lehet változtatni. Ez valami egészen más, mintha olyan határokon kellene Henlein bejelenti a szudéta Anschlusst Ugyanabban az órában, amikor Chamberlain miniszterelnök német földre lépett, a szudétanémetség vezére, Henlein Konrád, kiáltványt intézett a német néphez és az egész világhoz és bejelentette, hogy a szudétanémetek semmi körülmények között sem hajlandók megmaradni a csehszlovák állam keretében, hanem haza akarnak térni a német birodalom kebelébe. A történelmi jelentőségű kiáltvány a következőképpen hangzik: — Néptársaim! Mint bizalmatok hordozója, felelősségem tudatában az egész világ közvéleménye előtt megállapítom, hogy a cseh nép által gyakorolt elnyomatás rendszere elérte a tetőpontját azzal, hogy gépfegyvereket, kézigránátokat és tankokat vetettek harcba a védtelen szudétanémetség ellen. A cseh nép ezzel az egész világ előtt bebizonyította, hogy végleg lehetetlenné vált az egy államban való együttélés vele. A Húszévi terroruralom tapasztalatai és elsősorban az elmúlt napok súlyos véráldozatai kötelességemmé teszik, hogy kijelentsem: 1. 1919-ben a számunkra ünnepélyesen biztosított önrendelkezési jog megvonásával akaratunk ellenére kényszerítettek bennünket a cseh államba. 2. Anélkül, hogy valaha is lemondottunk volna az önrendelkezés jogáról, a legsúlyosabb áldozatok mellett mindent megkíséreltünk, hogy biztosítsuk létünket a 3 cseh államban. 3. Minden törekvésünk, amely arra irányult, hogy becsületes és igazságos kiegyezésre vegyük rá a cseh népet és felelős vezéreit, meghiúsult az ő engesztelhetetlen magatartásukon. — A szudétanémet végszükségnek ebben az órájában odaállok elétek, a német nép elé s az egész civilizált világ elé és a következőket jelentem ki: — Szabad német emberekként akarunk élni! Ismét békét és munkát akarunk szülőföldünkön! Haza akarunk térni a birodalomba! Áldjon meg bennünket az Isten és áldja meg igazságos harcunkat! Henlein Konrád. Elfogatási parancs Henlein ellen Prágából jelenti a német távirati iroda. Az AS 7-et című lap jelentése szerint Henlein Konrád és a szudétanémet párt egész vezetősége ellen elfogatási parancsot adtak ki, Henlein legutóbbi kiáltványa miatt. Ez annyit jelent, hogy Henlein Konrád ellen a köztársaság védelméről szóló törvény alapján az ügyészség büntető feljelentést tesz. Azzal, hogy az állami szervek utasítást kaptak a kiáltványok dolgában való eljárásra, az amúgy is súlyos helyzet újra kiélesedett. Ha Henlein szövege hitelesnek bizonyulna, a felhívás kibocsátását cseh állami szempontból hazaárulásnak minősítenék. Henlein mellett azonban a másik kiáltvány miatt a szudétanémet párt több vezető tagja ellen is megindítják az eljárást. Ez a másik felhívás, mint ismeretes, a szudétanémeteket erőszakosságnak esetén önvédelemre hívja fel. Prágai lapok a felhívást törvénytelenségekre való biztatásnak minősítik. A felhívások Prágában rendkívül nagy feltűnést keltettek és a lapok azokat különkiadásokban ismertették. Berlini jelentés a gyilkos cseh terrorról Berlinből jelentik: A szudétanémet vidéken vad dühvel folyik a csehek írtóhadjárata a német lakosság ellen — jelentik csütörtök délután a berlini lapok égeri tudósítói. A szudétanémet földön végleg felborult a rend és a nyugalom s a cseh katonaság, csendőrség és rendőrség tűzzel-vassal próbál elfojtani minden szudétanémet megmozdulást. A karhatalom támogatására a cseh telepeseket is fölfegyverzik s különösen a kommunisták kapnak nagy mennyiségekben fegyvereket. A marxista fogyasztási szövetkezetek titkos raktáraiban őrzött fegyvereket mindenütt szétosztották s egyre több kommunista osztag vesz részt a szudétanémetek ellen folyó harcban. A szudétanémet városok és falvak utcáin német vér folyik s a csehek páncélautomobilokkal, tankokkal, ágyúkkal és gépfegyverekkel támadják a német őslakosságot. Az egész szudétanémet lakosság csütörtökön reggel általános sztrájkba lépett, hogy tiltakozzék a gyilkos csehi terror ellen. Az összes üzleteket, irodákat és üzemeket bezárták, valamennyi szudétanémet lap önként beszüntette megjelenését. A cseh terror pusztító dühe csütörtök délelőtt Henlein Konrád szülővárosában, Aschban is kirobbant — jelentik az Egerben tartózkodó német laptudósítók. Cseh katonaság, csendőrség és rendőrség vonult be páncélautomobilokkal és tankokkal a városkába s minden előzetes figyelmeztetés nélkül géppuska- és ágyútűz alá vette a szudétanémet párt ottani központjának irodahelyiségeit. Az ágyúdörgést még a hat kilométerre fekvő Franzensbadban is hallani lehetett. Hosszabb ágyútűz után a cseh katonaság megrohamozta az egész épületkomplexumot és teljesen kifosztotta. A halottak számát egyelőre még megközelítőleg sem lehet felbecsülni, misszió tagjai is igyekeztek tisztázni a helyzetet és szintén tárgyalásokat folytattak Henlein és Frank megbízottjaival. A Runciman-misszió tagjai a tárgyalások során azt az ígéretet kapták, hogy mihelyst a szudétanémet párt tárgyalóbizottságának tagjai befejezték Henlein Konráddal folytatott aschi megbeszéléseiket, a szudétanémet párt valamelyik tagja külön felhatalmazás alapján telefonon érintkezésbe lép Hodzsa miniszterelnökkel. Ezt az ígéretet azonban nem teljesítették — mondja végül a prágai kormány hivatalos jelentése. — Ehelyett az történt, hogy a szudétanémet párt elnöke szárnysegéde útján szerdán hajnali 0 óra 15 perckor a következő telefonüzenetet juttatta el a prágai miniszterelnökségre Hodzsa miniszterelnökkel való közlés céljából. Henlein Konrád szerdán a szudétanémet párt tárgyalóbizottságának tagjaival egyetemben megvitatta a helyzetet. Tekintettel az elmúlt 48 óra eseményeire, nincs többé lehetőség a tárgyalásoknak az eddigi keretekben való folytatására. Henlein ezért felmentette megbízatásuktól a tárgyalóbizottság tagjait. A prágai kormány terjedelmes közleménye azzal a megállapítással végződik, hogy ezen a tényálláson nem lehet többé változtatni. Prága tervszerűséget akar látni a szudéták tüntetései mögött A cseh kormány csütörtök reggel terjedelmes nyilatkozatot tett közzé, amelyben válaszol a szudétanémet párt szerdai kommünikéjére. Ez a szudétanémet kommüniké — mondja a kormány nyilatkozata — olyan okokkal magyarázza az utóbbi napok eseményeit, amelyek azt a látszatot keltik, mintha a tárgyalások végleges megszakításáért csakis a prágai kormányt terhelné a felelősség, mert nem válaszolt a szudétanémet párt négy követelésére, amelyeket Németh Konrád helyettese, Frank képviselő ultimátum formájában telefonon közölt Hodzsa miniszterelnökkel. Hodzsa miniszterelnök — folytatja a kormány hivatalos jelentése — azt válaszolta Frank képviselőnek, aki a követeléseket átnyújtotta hogy elvben hajlandó tárgyalásokat folytatni az összes követelésekről a szudétanémet párt megbízottjaival, le akarja azonban szögezni, hogy telefonon nem lehet tárgyalni ezekről a dolgokról. A kormány ezzel a felszólítással teljes mértékben kifejezésre juttatta jóakaratát, a szudétanémet párt azonban mégsem küldte el megbízottjait Prágába, noha tisztában volt a helyzet súlyosságával. Röviddel azután, hogy Frank képviselő közölte Hodzsa miniszterelnökkel a szudétanéimjet párt ultimatív követeléseit, a Runciman Nem zárták le a magyar—cseh határt A „Vecser" című prágai lap csütörtökön különkiadást terjesztett, amelyben megbízható magánforrásból azt jelenti, hogy a magyar— csehszlovák határt lezárták és a vízumok kiadását is beszüntették. A lap nem tudja, hogy az intézkedés magyar vagy cseh részről történt-e. A prágai magyar követségen megcáfolták a hetár lezárásáról szóló hírt. A követség útlevélosztályán közölték, hogy csak a vízumok kiadását voltak kénytelenek korlátozni, mert túl sok a jelentkezés.