Magyar Nemzet, 1938. szeptember (1. évfolyam, 7-31. szám)

1938-09-16 / 19. szám

PÉNTEK, 1938 SZEPTEMBER 16. Magyar Nemzet levelét, amely sürgeti, hogy hívja­nak össze kerekasztalértekezletet, amelyen a békeszerződések igazság­talanságait az európai elrendezés felülvizsgálása útján orvosolják. Az értekezlet tárgyai legyenek a kö­vetkezők: 1. A leszerelés. 2. A népszövetségi alapokmány Az egész francia sajtó helyesli a nagy fordulatot jelentő döntést. Még a kommunista „Humanité" sem vonhatja ki magát az általá­nosan uralkodó hangulatból. Léon Blum volt miniszterelnök a szocialista Populaire-ben így ír: Fenntartás nélkül hozzájárulunk az úthoz. Chamberlain rendkívül súlyos percben a döntő kártyát játssza ki, egy olyan időpontban, amikor egész Európa és a világ bé­kéje van veszélyeztetve és Cseh­szlovákia polgárháború előtt áll. A Republique a Párizsban ural­kodó hangulatot a következő sza­vakban foglalja össze: — A háború most már lehetet­len. Az Homme Libre ismét a nép­szavazás kérdését veti fel és felso­rakoztatja a súlyos aggodalmakat is, amelyeket bizonyos oldalról han­goztatnak. A lap úgy látja, hogy a népszavazásos megoldás annak ki­hatásaival Európa többi olyan álla­mára is kihatással lenne, amelyek nemzetiségi népcsoportokkal ren­delkeznek. Ezek a kihatások Európa stabilitását veszélyeztetnék. A Figaro így ír: Az utazás Hitler Adolf számára nagy presztízs­­nyereséget jelent. Az angol minisz­terelnök németországi útja szenzá­ciós esemény és arra késztetheti a németeket, hogy engedjenek. A válasz, amelyet a Führer Cham­berlain miniszterelnöknek adni fog, olyan válasz lesz, amelyet az egész világ számára ad. A francia sajtóban kifejezésre jutó különböző nézeteket nem le­het közös nevezőre hozni, mert míg egyrészről növekszik azoknak a la­poknak a száma, amelyek a nép­szavazás mellett szállnak síkra, ad­felülvizsgálása az összes jövendő viták elintézése céljából. 3. Minden ország és minden nép jogos sérelmeinek orvoslása. Az értekezlet előkészítésére na­gyon célszerű volna a következő alapigazságok általános elfogadása: a) A békeszerződések, amelyek Smuts tábornok szavai szerint ad­dig a másik oldalon egyre jobban ellenzik ezt a tervet. Az angol lapok tartózkodó ma­gatartásával szemben a párizsi sajtó élénk találgatásokba bocsát­kozik a berchtesgadeni tárgyalások alapját és kimenetelét illetően s annak a véleményének ad kifeje­zést, hogy a cseh problémán kívül, amely természetesen a megbeszélé­sek központjában fog állani, az egész európai helyzetet alaposan megvitatják. A cseh kérdés — írja az Intransigeant — végeredmény­ben csak egyik eleme egy sokkal nagyobb problémának, annak tudni­illik, hogyan lehetne békés alapon újjáépíteni Európát. Chamberlain miniszterelnök nemes gesztusával bebizonyította — folytatja a lap —, hogy nem riad vissza semmiféle kezdeményezéstől. Remélni kell, hogy a berchtesgadeni megbeszélés nem egyszerű pihenés lesz a há­ború felé vezető úton, hanem új korszakot nyit meg, azt a korsza­kot, amelyben Európa végre meg­találja a békét. A cseh probléma megoldását il­letően most már párizsi kormány­körökben is komolyan mérlegelik a csehországi népszavazás gondola­tát, sőt olyan hangok is hallatsza­nak, hogy a francia kormány fel­tétlenül keresztülviszi Prágában ezt a megoldást. Egyes hírek sze­rint akár prágai mértékadó körök­ben is próbálnak megbarátkozni a népszavazás gondolatával és kezdik belátni, hogy a szudétanémetség amúgy is csak terhet jelent a cseh­szlovák állam számára. A szudéta­­német kérdésben tehát nem lesz túlságosan nehéz a megegyezés Hit­ler és Chamberlain között — mond­ják Párizsban. Izzó szenvedélyek boszorkányüst­jében születtek meg, kézzelfogható igazságtalanságokat tartalmaznak. b) Az anyaországuktól elszakí­tott nemzeti kisebbségek kormány­zása az eddigi tapasztalatok szerint meghaladja a kontinens képessé­geit. * változtatni, amelyeket Isten keze és az emberek vére vonz meg. Gauda a Giornale d'Italia vezér­cikkében a következő magyarázatokat fűzi e nagyfontosságú cikkhez.­­ Olasz felfogás szerint Csehország valamennyi nemzetiségének, vagyis a németeknek, magyaroknak, szlová­koknak és lengyeleknek meg kell adni az önrendelkezés jogát, de nem­csak ígéretben, hanem gyakorlatban is, vagyis népszavazás útján. Ennek a népszavazásnak az eredménye csak az lehet, hogy a nemzetiségek ott, ahol egységes tömböt alkotnak vagy nagy többségben élnek, elszakadnak f­él köztársaságtól. Ahol nincs meg az egységes tömb vagy kevert a lakos­ság, ott szintén népszavazás útján­­ önkormányzatot kell létesíteni és fenntartani a cseh állam­ keretében Svájc mintájára. Ennek a műtéti be­avatkozásnak eredménye természete­sen az lesz, hogy a cseh köztársaság területe körülbelül felére csökken és ugyanannyival csökken lakosságának­ száma is, a szomszédos országok pe­dig bekebelezik azokat a részeket, amelyek őket megilletik. A cseh köz­társaság központi része egységesebb lesz és állami függetlenségét a kis és nagy nemzetek egyaránt tiszteletben tarthatják, minthogy léte igazságon fog alapulni. A cseh nemzet — írja Gajda —■ megérdemli, hogy független­ségét tiszteletben tartsák, de az a soknyelvű állam, amelyet a csehek fenntartani akartak, meghazudtolja az igazságot, a nemzetiségek elvét és az európai érdekeket. Ennek tehát el kell tűnnie, amivel a béke nagy meg­erősítést kap és amivel az európai békének egyik legnagyobb zűr­zavart okozó tényezője kü­szöbölődik ki. Bá­tor revízióra és egész megoldásra van tehát szükség. Ha ezt Prága vissza­utasítja, akkor kívülről kell azt rá­kényszeríteni. Párizsban is mérlegelik a népszavazás gondolatát A Berlin—Róma—Toki­ó-háromszög Tokióból jelentik. Konoyo miniszterelnök a következőket mondotta: — A Berlin—Róma—Tokió világpolitikai háromszög to­vábbi megszilárdítására újabb lépések történnek majd, ame­lyeket most vizsgálnak az arra illetékes tényezők. — Ami a többi hatalmat illeti, Japán mindent el akar követni, hogy rábírja őket Csang­ Kai-Sek kormánya támogatásának meg­szüntetésére. Minden csehországi nemzetiség számára népszavazást követel a „Popolo d’Italia46 A Popolo d’Italia csütörtöki száma a csehszlovák válságról kö­zöl Mussolininak tulajdonított cik­ket. A szenzációs cikk magyar vo­natkozású részeiben a következő­ket tartalmazza: — Nem csupán szudétanémet kérdés van, hanem magyar, len­gyel, szlovák probléma. Amiképpen nem létezik csehszlovák nemzet, úgy nincsen csehszlovák állam sem. A csehszlovák népcsalád tag­jai túl sok fajból tevődtek össze és egymást ki nem állhatják. Csak a kényszer tartja őket össze. — Lord Úr — írja tovább Run­­ciman­hoz intézve szavait —, ön­nek most népszavazást kell kérnie nemcsak a szudétanémetség, hanem valamennyi népcsoport számára. Ha Benes a népszavazást elutasítja, úgy közölheti vele: Anglia nagyon is meg fogja gondolni, mielőtt há­borúba keveredne, hogy ezt az idomtalan látszatállamot, ez a kro­kodil-államot, ezt a hurka-államot lehetetlen földrajzi fekvésével fenn­tartsák. — Európa földrajzi térképének ezzel a változásával eltávolítanák a zűrzavar és nyugtalanság fészkét. A békés módon deflacionált Prága erősebb és biztosabb lenne és job­ban is boldogulna, mint a sok nép­csoporttal amely ellenségesen áll vele szemben. Olaszország számára ma gyakorlatilag lehetetlen a jelen­legi Csehszlovákiával baráti politi­kát folytatnia, holnap azonban megtehetné ezt egy történelmi Cseh­országgal. — A tintával húzott határokat — fejezi be Mussolini nevezetes cikkét — más tintával meg lehet változtatni. Ez valami egészen más, mintha olyan határokon kellene Henlein bejelenti a szudéta Anschlusst Ugyanabban az órában, amikor Chamberlain miniszterelnök német földre lépett, a szudétanémetség vezére, Henlein Konrád, kiáltványt intézett a német néphez és az egész világhoz és bejelentette, hogy a szudétanémetek semmi körülmé­nyek között sem hajlandók meg­maradni a csehszlovák állam kere­tében, hanem haza akarnak térni a német birodalom kebelébe. A történelmi jelentőségű kiáltvány a következőképpen hangzik: — Néptársaim! Mint bizalmatok hordozója, felelősségem tudatában az egész világ közvéleménye előtt megállapítom, hogy a cseh nép által gyakorolt elnyomatás rend­szere elérte a tetőpontját azzal, hogy gépfegyvereket, kézigránáto­kat és tankokat vetettek harcba a védtelen szudétanémetség ellen. A cseh nép ezzel az egész világ előtt bebizonyította, hogy végleg lehetet­lenné vált az egy államban való együttélés vele. A Húszévi terroruralom tapasz­talatai és elsősorban az elmúlt na­pok súlyos véráldozatai kötelessé­gemmé teszik, hogy kijelentsem: 1. 1919-ben a számunkra ünne­pélyesen biztosított önrendelkezési jog megvonásával akaratunk elle­nére kényszerítettek bennünket a cseh államba. 2. Anélkül, hogy valaha is le­mondottunk volna az önrendelke­zés jogáról, a legsúlyosabb áldoza­tok mellett mindent megkísérel­tünk, hogy biztosítsuk létünket a 3 cseh államban. 3. Minden törekvésünk, amely arra irányult, hogy becsületes és igazságos kiegyezésre vegyük rá a cseh népet és felelős vezéreit, meg­hiúsult az ő engesztelhetetlen ma­gatartásukon. — A szudétanémet végszükség­nek ebben az órájában odaállok elétek, a német nép elé s az egész civilizált világ elé és a következő­ket jelentem ki: — Szabad német emberekként akarunk élni! Ismét békét és mun­kát akarunk szülőföldünkön! Haza akarunk térni a birodalomba! Áldjon meg bennünket az Isten és áldja meg igazságos harcunkat! Henlein Konrád. Elfogatási parancs Henlein ellen Prágából jelenti a német távirati iroda. Az AS 7-et című lap jelentése szerint Henlein Konrád és a szu­détanémet párt egész vezetősége ellen elfogatási parancsot adtak ki, Henlein legutóbbi kiáltványa miatt. Ez annyit jelent, hogy Henlein Konrád ellen a köztársaság védel­méről szóló törvény alapján az ügyészség büntető feljelentést tesz. Azzal, hogy az állami szervek utasítást kaptak a kiáltványok dol­gában való eljárásra, az amúgy is súlyos helyzet újra kiélesedett. Ha Henlein szövege hitelesnek bizo­nyulna, a felhívás kibocsátását cseh állami szempontból hazaárulásnak minősítenék. Henlein mellett azon­ban a másik kiáltvány miatt a szudétanémet párt több vezető tagja ellen is megindítják az eljá­­rást. Ez a másik felhívás, mint is­meretes,­ a szudétanémeteket erő­­­szakosságnak esetén önvédelemre hívja fel. Prágai lapok a felhívást törvénytelenségekre való biztatás­nak minősítik. A felhívások Prágában rendkívül nagy feltűnést keltettek és a lapok azokat különkiadásokban ismertet­ték. Berlini jelentés a gyilkos cseh terrorról Berlinből jelentik: A szudétanémet vidéken vad dühvel folyik a csehek írtóhadjárata a német lakosság ellen — jelentik csütörtök délután a ber­lini lapok égeri tudósítói. A szudéta­­német földön végleg felborult a rend és a nyugalom s a cseh katonaság, csendőrség és rendőrség tűzzel-vassal próbál elfojtani minden szudétanémet megmozdulást. A karhatalom támoga­tására a cseh telepeseket is fölfegy­­verzik s különösen a kommunisták kapnak nagy mennyiségekben fegyve­reket. A marxista fogyasztási szövet­kezetek titkos raktáraiban őrzött fegyvereket mindenütt szétosztották s egyre több kommunista osztag vesz részt a szudétanémetek ellen folyó harcban. A szudétanémet városok és falvak utcáin német vér folyik s a csehek páncélautomobilokkal, tan­kokkal, ágyúkkal és gépfegyverekkel támadják a német őslakosságot. Az egész szudétanémet lakosság csütörtö­kön reggel általános sztrájkba lépett, hogy tiltakozzék a gyilkos csehi terror ellen. Az összes üzleteket, irodákat és üzemeket bezárták, valamennyi szudétanémet lap önként beszüntette megjelenését. A cseh terror pusztító dühe csü­törtök délelőtt Henlein Konrád szülő­városában, Aschban is kirobbant — jelentik az Egerben tartózkodó német laptudósítók. Cseh katonaság, csend­­őrség és rendőrség vonult be páncél­automobilokkal és tankokkal a vá­roskába s minden előzetes figyelmez­tetés nélkül géppuska- és ágyútűz alá vette a szudétanémet párt ottani köz­pontjának irodahelyiségeit. Az ágyú­dörgést még a hat kilométerre fekvő Franzensbadban is hallani lehetett. Hosszabb ágyútűz után a cseh katona­ság megrohamozta az egész épület­komplexumot és teljesen kifosztotta. A halottak számát egyelőre még meg­közelítőleg sem lehet felbecsülni, misszió tagjai is igyekeztek tisztázni a helyzetet és szintén tárgyalásokat foly­tattak Henlein és Frank megbízottjai­val. A Runciman-misszió tagjai a tár­gyalások során azt az ígéretet kapták, hogy mihelyst a szudétanémet párt tárgyalóbizottságának tagjai befejezték Henlein Konráddal folytatott aschi megbeszéléseiket, a szudétanémet párt valamelyik tagja külön felhatalmazás alapján telefonon érintkezésbe lép Hodzsa miniszterelnökkel. Ezt az ígéretet azonban nem teljesí­tették — mondja végül a prágai kor­mány hivatalos jelentése. — Ehelyett az történt, hogy a szudétanémet párt elnöke szárnysegéde útján szerdán hajnali 0 óra 15 perckor a következő telefonüzenetet juttatta el a prágai miniszterelnökségre Hodzsa miniszter­­elnökkel való közlés céljából. Henlein Konrád szerdán a szudéta­német párt tárgyalóbizottságának tag­jaival egyetemben megvitatta a hely­zetet. Tekintettel az elmúlt 48 óra ese­ményeire, nincs többé lehetőség a tár­gyalásoknak az eddigi keretekben való folytatására. Henlein ezért felmentette megbízatásuktól a tárgyalóbizottság tagjait. A prágai kormány terjedelmes köz­leménye azzal a megállapítással vég­ződik, hogy ezen a tényálláson nem lehet többé változtatni. ­ Prága tervszerűséget akar látni a szudéták tüntetései mögött A cseh kormány csütörtök reggel terjedelmes nyilatkozatot tett közzé, amelyben válaszol a szudétanémet párt szerdai kommünikéjére. Ez a szudétanémet kommüniké — mondja a kormány nyilatkozata — olyan okokkal magyarázza az utóbbi napok eseményeit, amelyek azt a látszatot keltik, mintha a tárgyalások végleges megszakításáért csakis a prágai kor­mányt terhelné a felelősség, mert nem válaszolt a szudétanémet párt négy követelésére, amelyeket Ném­eth Kon­rád helyettese, Frank képviselő ulti­mátum formájában telefonon közölt Hodzsa miniszterelnökkel. Hodzsa miniszterelnök — folytatja a kormány hivatalos jelentése — azt válaszolta Frank képviselőnek, aki a követeléseket átnyújtotta hogy elvben hajlandó tárgyalásokat folytatni az összes követelésekről a szudétanémet párt megbízottjaival, le akarja azon­ban szögezni, hogy telefonon nem le­het tárgyalni ezekről a dolgokról. A kormány ezzel a felszólítással tel­jes mértékben kifejezésre juttatta jó­akaratát, a szudétanémet párt azonban mégsem küldte el megbízottjait Prá­gába, noha tisztában volt a helyzet súlyosságával. Röviddel azután, hogy Frank képviselő közölte Hodzsa mi­niszterelnökkel a szudétanéimjet párt ultimatív követeléseit, a Runciman­ Nem zárták le a magyar—cseh határt A „Vecser" című prágai lap csü­törtökön különkiadást terjesztett, amelyben megbízható magánforrás­ból azt jelenti, hogy a magyar— csehszlovák határt lezárták és a vízumok kiadását is beszüntették. A lap nem tudja, hogy az intézke­dés magyar vagy cseh részről tör­tént-e. A prágai magyar követségen megcáfolták a hetár lezárásáról szóló hír­t. A követség útlevélosztá­­lyán közölték, hogy csak a vízumok kiadását voltak kénytelenek korlá­tozni, mert túl sok a jelentkezés.

Next