Magyar Nemzet, 1938. szeptember (1. évfolyam, 7-31. szám)
1938-09-16 / 19. szám
2 abból. Ami viszont az ez időszerint még Csehszlovákia tartozékát képező felvidéki magyarokat és szlovákokat illeti, ők sohasem voltak a történeti Csehország része vagy tartozéka. A két évtizedet megért csehszlovák utópia, ez a doktrinér tévedés, ez a sajnálatos idényállam szakította ki először őket a természettől, történettől, gazdasági, kulturális és etnográfiai tényezőktől egyaránt egyértelműen meghatározott Kárpátmedence egységéből. Túlságosan is jól sikerült akkoriban Masarykék és Benesék törekvése, de talán éppen ezért vált olyan romlandóvá és törékennyé, hogy az alapító elnökhöz valóban izgalmas volt a Gondviselés, előbb elküldve hozzá a halál angyalát, semmint műve romlását megérhette volna. Ezeréves történelmünk folyamán csak egyetlen egyszer, a huszita mozgalom idején hatolt be a történeti Csehország a magyar Felvidékre, de akkor is csak kóbor guerilla-csapatokkal, mint ahogy később is csupán zsoldosként, vagy még később cseh Bach-huszárként, dezirkerfőnökként. Legjobb esetben átmeneti vendégek voltak itt mindig és azok is maradnak és ha van velünk ma a népek önrendelkezési jogában szolidaritás, mint ahogy mi szolidárisak vagyunk e jog hangoztatásában barátainkkal, akkor a Kárpátok földbe, vérbe, a táj végzetébe irt önrendelkezési joga ismét alkalmatlan idegeneknek, unt és fölösleges vendégeknek, kóbor jövevényeknek jelenti ki őket. — Akinek nem borja, nem nyalja — mondotta Zrínyi a XVII. század éjjelében. Ez az igazság ma is igazság és mégis azt kell hinnünk, hogy nem lehet. .egy jogot egyszerre hangoztatni és elhazudni, érvényesíteni és elhallgatni, megvalósítani és elfelejteni. Az igazságnak túl minden erőszakon és kompromisszumon, taktikán és politikán rettenetes ereje van és a megcsúfolt igazság előbb vagy utóbb feltámad és bosszúsón, számonkérőn, visszakövetelőn jelentkezik. Jól tudja ezt az ősz angol miniszterelnök. És amikor a világbékéért aggódik, egyszersmind bizonnyal hajlandó és kész megadni azt, ami a népi igazságot megilleti, ha nem is áll mögötte egy hetven milliós birodalom roppant ereje. Hiszen a “művelt és szabad brit szellem tudja, ha valaki még igazán tudja szomorú bolygónkon, hogy mit veszíthet az egész emberiség, legyőzöttek és győztesek egyaránt, egy elkövetkezhető háborúban. Ez a brit szellem szívesen költ, sőt ráfizet presztízséből, csakhogy megakadályozza azt, ami a halottasház sötétjével borítaná el világunkat és minden csillagot leszakítva egünkről, olyan sötét korszakot zúdíthatna reánk, amilyent a történelem talán csak a Krisztus utáni IV—X. századig ismert. Most is itt leselkednek a barbárok és készek alulról, az emberi lélek irracionális, rémületes mélységeiből és a társadalom szörnyű kávéméiból feltörve, a fél világot a másik felére roskasztani. Ki tudná megmondani, milyen esztelen téboly és iszonyat aratná le egy újabb szentségtelen tömegmészárlás véres vetését? Az utolsó kísérlet mindennek megakadályozására most történt. Most történik meg a berchtesgadeni hegyek között. is felszállott egy külön repülőlap, amely az angol lapok tudósítóit vitte Németországba. Valamennyi londoni lap külön Chamberlain miniszterelnök repülőgépe délben fél egy órakor leszállott a müncheni oberwiesentali repülőtéren, amelyet erre az alkalomra ünnepélyesen feldíszítettek. Az angol miniszterelnököt és kíséretét német részről Ribbentrop külügyminiszter, Weiszsäcker külügyi államtitkár, Dernberg külügyminisztériumi jegyzőkönyv-vezető és Drrcksen londoni német nagykövet üdvözölték. Angol részről Sir Neville Henderson berlini nagykövet és a müncheni angol főkonzul jött ki a repülőtérre. Csak rövid időt töltöttek a müncheni repülőtéren, majd egy óra után a német kormány által rendelkezésükre bocsátott különvonaton tovább folytatták útjukat Berchtesgaden felé. Berchtesgadenben a Grand Hotelben rendeztek be lakosztályt az angol miniszterelnök és kísérete számára. A Grand Hotelből Chamberlain miniszterelnök automobilon ment Hitler kancellár obersalzbergi házába, a kiadásában számolt be Chamberlain miniszterelnök elutazásáról. A különkiadások vezércikkei lapszemelvényeket idéztek a világsajtóból s a szemerghofba. Chamberlain miniszterelnököt a német lakosság örömujjongása kísérte végig Münchentől Berchtesgadenig. A különvonatot minden nagyobb állomáson százakra menő tömegek várták s az emberek lelkesen éltették Anglia békeküldöttjét. A vonat Rosenheim, Traunstein, Freilassing és Bad Reichenhall állomásokon néhány percre megállt, úgyhogy Chamberlain viszonozhatta a tömeg üdvözlését. Berchtesgadenben az angol vendégek szállása, a Grand Hotel előtt, Hitler személyes testőrsége áll díszőrséget Berchtesgaden lakossága is szívélyes fogadtatásban részesítette Nagybritannia miniszterelnökét. Amerre Chamberlainék autója elhaladt, mindenütt megéljenezték őket. A miniszterelnök és kísérete a pályaudvarról a Grand Hotelbe hajlott, ahonnan rövid pihenő után elindultak Hitler kancellár obersalzbergi házába, a Berghofba. melvények alapján megállapították, hogy Nagy Britannia miniszterelnökét az egész világ szerencsekívonatai kísérik világtörténelmi útján. Jetts Chamberlain miniszterelnök maga is annyira kritikusnak látta a helyzetet, hogy személyesen ment tárgyalni Berchtesgadenbe, az illetékes angol kormánytényezők maguk tettek kezdeményező lépéseket a parlament rendkívüli ülésének összehívása érdekében. Az alsóház elnöke, Fitzroy képviselő csütörtök délután felkereste a Downing Streeten Sir John Simon helyettes miniszterelnököt és megállapodott vele abban, hogy Chamberlain miniszterelnök visszatérése után, a jövő hét elejére összehívják a parlamentet a miniszterelnök beszámolójának meghallgatása és a nemzetközi helyzet megvitatása céljából. A német nép örömujjongással kísérte Münchentől Berchtesgadenig Chamberlaint Magyar Nemzet PÉNTEK, 1938 SZEPTEMBER 10. Délután 5 órakor érkezett Chamberlain Hitler házához Hitler kancellár és Chamberlain miniszterelnök világtörténelmi jelentőségű találkozása néhány perccel délután öt óra előtt ment végbe. Az obersalzbergi ház főlépcsője előtt Hitler kancellár zászlóaljának díszszázada sorakozott fel és katonai tiszteletadással fogadta Berchtesgaden felől érkező angol miniszterelnököt és kíséretét. Hitler kancellár a lépcsőn várta vendégét és kézszorítással üdvözölte. A kölcsönös üdvözlések után a kancellár a Berghof csarnokába vezette az angol miniszterelnököt, ahol terített asztal várta a társaságot. Teát szolgáltak fel s megkezdődött az első fesztelen beszélgetés. Az asztalnál tizenegyen ültek: Hitler kancellár, Chamberlain angol miniszterelnök, Sir Neville Henderson berlini angol nagykövet, Sir Storace Wilson, az angol kormány ipari tanácsadója, Sir William Strang, a Foreign Office középeurópai osztályának igazgatója, Ribbentrop német külügyminiszter, Weitzsäcker helyettes külügyi német államtitkár, Dricksen londoni német nagykövet, báró Dörnberg a német külügyminisztérium jegyzőkönyvvezetője, Meissner államminiszter, Hitler kancellár kabinetirodájának főnöke és Schmindl őrnagy, Hitler kancellár katonaifélszárnysegéde. Német hivatalos jelentés a csütörtök esti eredményről Berchtesgadenből jelentik: Hitler és Chamberlain találkozása azzal végződött, hogy mindkét részről nyíltan kifejtették véleményüket a nemzetközi helyzetről, anélkül, hogy bármilyen irányban lekötötték volna magukat. Minden jel arra mutat, hogy Hitler kancellár bizonyos határozott javaslatot tett, amelyeket Chamberlain miniszterelnök az angol minisztertanács elé terjeszt. Chamberlain ezért már pénteken visszautazik Londonba s mihelyt az angol minisztertanács meghozta döntését, újból találkozik Hitler Adolffal. Hogy ez a második találkozás hol történik meg, azt egyelőre még nem lehet tudni, bizonyos azonban, hogy már a legközelebbi napokban sor kerül rá. Az obersalzbergi megbeszélésről a késő esti órákban német részről a következő hivatalos jelentést adtak ki: Hitler vezér és birodalmi kancellár Obersalzbergben megbeszélést folytatott Chamberlain miniszterelnökkel. Az angol miniszterelnök pénteken visszautazik Angliába, hogy tanácskozzék az angol kormány tagjaival. Néhány nap múlva újabb megbeszélés lesz. Rímeiman Londonban Prágából jelentik: Lord Runciman Ashton-Guxitkin kíséretében néhány napra Londonba utazik Chamberlain meghívására, hogy tárgyaljon a miniszterelnökkel a berchtesgadeni megbeszélés által előállott helyzetről. Runciman elutazása előtt minden párthoz felhívást intézett, hogy távolléte alatt tartózkodjanak oly cselekményektől, melyek megnehezítenék Hitler és Chamberlain tanácskozásainak eredményét. Chamberlain az alsóháznak is beszámol Az angol parlament a jövő hét elején rendkívüli ülésre ül össze, hogy meghallgassa Chamberlain miniszterelnök beszámolóját németországi útjáról. A parlament rendkívüli ülésszakának összehívását, mint ismeretes, a munkáspárti ellenzék kezdeményezte a cseh kérdés kiéleződése alkalmából, akkoriban azonban a kormány visszautasította ezt a kérést. Most, hogy az európai válság a végsőkig kiélező Keddre várják vissza az angol miniszterelnököt Berchtesgadenből jelentik: Chamberlain pénteken délelőtt féltíz órakor hagyja el Berchtesgadent. Chamberlain és Hitler újabb találkozója kedden lesz egy rajnamenti városkában, Köln közelében. A város nevét még nem közölték. A francia, sőt az amerikai kormány is hozzájárult Chamberlain útjához Párizsi politikai körökben csütörtökön délben hangsúlyozzák, hogy az angol miniszterelnök kezdeményező lépése a francia kormánnyal teljes egyetértésben és az Egyesült Államok hozzájárulásával is történt. A francia fővárosban csütörtök délben másról sem beszéltek, mint Chamberlain és Hitler kancellár berchtesgadeni találkozásáról. Az utcákon, kávéházakban és egyéb nyilvános helyeken mindenki arról vitatkozott, meghozza-e Chamberlain berchtesgadeni útja Európa békéjét vagy sem. Berlin: Lépést tud-e tartani a népszavazás terve az eseményekkel? Chamberlain angol miniszterelnök berchtesgadeni látogatásának híre futótűzként terjedt el szerdán este az egész német birodalomban. A rádióállomások a rendes hírleadások időpontját megelőzve, külön leadásban közölték az utazás hírét. Csütörtökön reggel valamennyi lap első oldalon, hatalmas betűs felírással közli a hírt. A „Deutsche Allgemeine Zeitung** ezzel kapcsolatban azt írja, későn kezdik belátni az elkövetett hibákat. Most minden attól függ, hogy a jóvátételt milyen ütemben valósítják meg. Kérdés, hogy a népszavazás tervének megvalósítása lépést tud-e tartani a válság gyors kibontakozásával. Berlini politikai körökben úgy látják, hogy a szudétanémet lakosság általános felkelése elkerülhetetlen, ha az utolsó pillanatban nem történik valami. A szudétanémet vidékekről érkező jelentések szerint a helyzet most még jobban súlyosbodott, mert a katonaköteles szudétanémetek nem akarnak katonai szolgálatra jelentkezni a cseh hadseregben. A határon tömegesen menekülnek át szudétanémetek. Egyedül szerdán háromezer menekült jött át német területre. A „Berliner Tageblatt** véleménye szerint a békét csakis a szudétanémet Anschluss hozhatja meg. Németország elválaszhatatlanul egynek tekinti magát a szudétanémet testvérekkel. Senki sem vonhatja kétségbe a szudétanémetek önrendelkezési jogát s ennek a jognak az érvényesítése nem lehet más, mint a szudétanémetek csatlakozása Nagy-Németországhoz. Népszavazás — később? Egyes lapok céloznak annak a lehetőségére, hogy Chamberlain miniszterelnök két, három, vagy négy napig marad Hitler vendége. Távollétében a belső kabinetben lord Halifax külügyminiszter, a teljes minisztertanácsban Sir John Simon helyettesíti. A cseh kérdés legkézenfekvőbb gyakorlati megoldását a legtöbb estilap továbbra is a népszavazás elrendelésében látja, hozzáteszi azonban, hogy a népszavazást csak akkor lehet elrendelni, ha a kedélyek már lecsillapodtak. Előbb tehát meg kell várni, amíg helyreáll a nyugalom Csehországban és azután megtörténhetnek a konkrét lépések a népszavazás elrendelése ügyében. Több lap véleménye szerint az lenne a leghelyesebb, ha minél előbb nemzetközi rendőrséget küldenének a szudétanémet tartorányba. Ezt a tervet állítólag már francia részről hivatalosan is felvetették s Weygand tábornok, volt francia vezérkari főnök — hír szerint — már tárgyalásokat is folytat ebben az ügyben az illetékes angol tényezőkkel Londonban. ATimes64 az általános európai revízióról A Skóciából visszatért György angol király szintén egész nap folytatta a tanácskozásokat. Halifax lord külügyminiszter délután másodszor is kihallgatáson volt a királynál, majd Sir Thormas Tuskip nemzetvédelmi miniszter jelentkezett audienciára, hogy jelentést tegyen az uralkodónak az utóbbi napokban végrehajtott katonai óvintézkedésekről. A csehszlovákiai népszavazás gondolata mindjobban tért hódít az angol sajtóban. A „Times** vezércikkben foglalkozik Chamberlain miniszterelnök látogatásával és a következőket írja: Mindenütt az a felfogás uralkodik, hogy őrültség és gaztett lenne, ha a cseh—szudétanémet viszály miatt háborút kezdenének. A „Times** a megoldási javaslatok között közli Montagu Bell nyilt Remek kombinált bútorújdonságokra * 0