Magyar Nemzet, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-17 / 136. szám

SZOMBAT, 1939 JÚNIUS 17. Magyar Nemzet A felsőház pénteki ülésén megalakította bizottságait Báró Radvánszky Albert tizen­egy emker nyitotta meg a felsőház pénteki ülését, amelynek napi­rendjén a bizottsági tagok meg­választása szerepelt Az ülésen megválasztották a földművelésügyi, a gazdasági, az iparügyi, az igaz­ságügyi, a kereskedelem- és köz­lekedésügyi, a kérvényi, a közigaz­gatási, a közjogi, a közoktatásügyi és a külügyi bizottság tagjait. A külügyi bizottságba a követ­­kező felsőházi tagokat választot­ták meg: Balogh Jenő, Baranyay Lipót, Beöthy László, gróf Bethlen Ist­ván, Chorin Ferenc, gróf Csekonics Iván, gróf Cziráky József, Dérig Balázs, Egri­ Aurél, Erney Károly, Fabinyi Tihamér, herceg Festetics György, Glattfelder Gyula, Hegedűs Lóránt, Herczeg Ferenc, gróf Hu­­nyady Jó­zsef, gróf Jankovics Be­lson József, Jekkelfalussy Zoltán, Józan Miklós, József főherceg, Jó­zsef Ferenc főherceg, Kállai­ Mik­lós, Kónya Kálmán, báró Kemény­­Árpád, gróf K.huen-Héderváry Ká­roly, Kornfeld Móric, vitéz Kozma Miklós, Mutschenbacher Emil, gróf Nemesi Albert, Orffy Imre,­­gróf Pallavicini Alfonz Károly, Pa­tan­y Tibor, báró Petényi Zsigm­ond, báró Prónay György, Puky Endre, vitéz Purgly Emil, báró Radvánszky Albert, Ravasz László, Rőder Vil­mos, Scitovszky Tibor, Serédi Jusz­­tinián, gróf Somssich József, gróf Somssich László, gróf Somssich Miklós, vitéz Lónyi Hugó, vitéz Soós Károly, gróf Szapáry Lajos, gróf Széchenyi Domonkos, gróf Széche­nyi Viktor, báró Szterényi József, vitéz báró Szurmay Sándor, Szüllő Géza, Parányi Ferenc, Tomcsányi Móric, Tomcsányi Vilmos Pál, Vida Jenő, báró Vojnich Sándor, báró Waldbott Kelemen, gróf Zelenka- Zelenski Róbert, Zilahy Sebes Dénes. Megválasztották ezután a men­telmi, naplóhitelesítő, a pénzügyi, társadalompolitikai és a véderő bi­zottság tagjait, majd a harminchat tagú országos bizottságba a követ­kező tizenkét tagot: Baranyai Lipót, Chorin Ferenc, Fabinyi Tihamér, Juhász Andor, Koós Zoltán, Lip­­thay László, Mutschenbacher Emil, Puky Endre, vitéz Purgly Emil, gróf Somssich László, Szüllő Géza, Wekerle Sándor. A királyi és országos legfőbb fe­gyelmi bíróságba delegált ezután a felsőház hat-hat tagot, majd a ki­­vándorlási tanácsba négyet, az or­szágos telepítési tanácsba két ren­des és két póttagot és végül a h­ar­­minchat tagú honvédelmi országos bizottságba kiküldte választás útján a következő tizenkét tagot: gróf Apponyi Károly, gróf Bethlen Pál, Farkasfalvi Farkas Géza, Glattfel­­der Gyula, vitéz Görgey László, Ju­hász Andor, vitéz Kozma Miklós, Lipthay László, Majzik Viktor, vi­téz Simon Elemér, Szilágyi Lajos és báró Szurmay Sándor. Báró Radvánszky Albert elnök ezután felfüggesztette az ülést és a szünetben a­z egyes bizottságok megtartották alakuló üléseiket, meg­választották elnökeiket és előadói­kat. Báró Radvánszky Albert elnök tíz perc múlva ismét megnyitotta az ülést és ekkor gróf Bethlen Pál jegyző felolvasta az egyes bizottsá­gok megalakulásáról szóló jelentést. Az igazságügyi bizottság Töreky Gézát, a közjogi bizottság Juhász Andort, a közoktatásügyi bizottság Serédi Jusztiniánt, a külügyi bizott­ság Kánya Kálmánt, a pénzügyi bi­zottság Baranyai Lipótot, a véderő bizottság József főherceget válasz­totta elnökévé. A bizottságok meg­alakulásáról szóló jelentés felolva­sása után az igazoló bizottságba vá­lasztott tagok, majd a királyi és országos legfőbb fegyelmi bíróságba kiküldött tagok az elnök előtt le­tették az­ esküt. Ezzel az ülés fél­­egykor véget ért. * ... I . 3* ruhát. A párttagok egy része haza­küldött rendes polgári öltözetért, a többieket pedig bekísérték a fő­­kapitányságra és meghagyták, hogy oda hozassanak polgári ruhát ma­guknak. Az egyenruhákat a rend­őrség elkobozta és eljárást indított tulajdonosaik ellen a tiltott egyen­ruha viselése miatt. A belügy­miniszter elrendelte, hogy a ható­ságok a jövőben szigorúbban sze­rezzenek érvényt az egyenruha­viselési tilalomnak. A zöld inget szabad viselni, a formaruha vise­lése azonban szigorúan tilos és a rendőr köteles előállítani minden­kit, akit ilyen ruhában lát. A miniszterelnök hétfőn ismerteti a kormány törvényjavaslatait a Házban A képviselőház legközelebbi ülé­sét, mint ismeretes, hétfőn dél­előtt tizenegy órakor tartja. Való­színűnek tartják, hogy gróf Teleki Pál miniszterelnök már a hétfői ülésen ismertetni fogja a kép­viselőház előtt is programját és be­szédében részletesen ismertetni fogja azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket a kormány az új ország­­gyűlés elé terjeszt a közeljövőben. Esetleg már a hétfői ülésen be­nyújtják a felvidéki képviselők be­hívásáról és a féléves pénzügyi felhatalmazásról szóló javaslatot. Ez esetben a felvidéki képviselők behívása már a keddi ülésen meg­történik, illetve házhatározattá vá­lik, mert terv szerint a bizottságok még hétfőn délután letárgyalják a javaslatot. A kormányzó beszédének visszhangja a világsajtóban Horthy Miklós kormányzó be­szédével még mindig változatlan érdeklődéssel foglalkozik az egész európai sajtó, sőt az amerikai la­pok is. Londonban és Párizsban a csütörtök délutáni lapok még ugyanolyan részletesen közölték és kommentálták a beszédet, mint a reggeli lapok, de visszatérnek a beszéd egyes részleteire és kije­lentéseire még a pénteki angol és francia lapok is. Londonban a Star azt írja, hogy Magyarország kormányzójának fel­hívása a pápához azért is fontos, mert a pápa még bíboros állam­titkár korából nagyon jól ismeri Horthy kormányzót, akinek tavaly tíz napig vendége volt Budapes­ten. Az Information budapesti táv­iratában megállapítja, hogy a kor­mányzó beszéde átütő sikert ara­tott és mély hatása lesz a ma­gyar közéletre. Kiemeli a lap, hogy a kormányzó erélyesen ki­fejezésre juttatta, hogy Magyar­­ország fenn akarja tartani teljes függetlenségét és cselekvési sza­badságát. A belgrádi lapok bő kivonatban ismertetik Horthy Miklós beszédét és mindegyik kiemeli a beszédnek azt a részét, amely Délszláviára és a pápa által­ összehívandó nem­zetközi értekezletre vonatkozott. A beszéd utóbbi mozzanatának a belgrádi lapok nagy jelentőséget tulajdonítanak a világbéke szem­pontjából. A Newyork Times első oldalon számol be a kormányzó beszédé­ről és szintén nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy Magyar­­ország kormányzója a pápa béke­­konkurencia-tervét támogatja. Ki­emeli ezenkívül a lap a kormány­zónak az alkotmányról, a függet­lenségről, a hadseregről és az iparpolitikáról tett kijelentéseit. Az Associated Press és az United Press szintén igen részletesen és nagy érdeklődéssel számolnak be a beszédről. Minisztertanács A kormány tagjai pénteken dél­után öt órakor gróf Teleki Pál mi­niszterelnök elnöklésével, miniszter­­tanácsot tartottak. A minsztertanács folyó ügyeket tárgyalt és egy óra­kor ért véget. Egyenruha-razzia a nyilas házban A nyilaskeresztes párt Andrássy­­úti központi párthelyiségében a rendőrség váratlan egyenruha­­razziát tartott. Az egyenruhás nyi­laskeresztes párttagokat összegyűj­tötték az udvaron és felszólították, hogy azonnal vessék le az egyen­ Szombat délben sajtókamarai választás Az egész ország újságíró körei­ben nagy várakozással tekintenek a Sajtókamara újságírói főosztálya első szakosztályának megalakulása elé, mely szombaton déli 12 óra­kor fog lezajlani a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Ez a vá­rakozás érthető is, mert ezúttal történik meg az első lépés az újságíró-társadalom szociális viszo­nyainak és társadalmi helyzetének általános rendezése felé. Termé­szetes, hogy minden vérbeli újság­íróban az az óhaj támad fel, hogy az újságíró végre a maga kezébe vehesse sorsának irányítását, hogy az új alakulás ne személyi és poli­tikai érvényesülések fedőszervezete legyen, hanem az, aminek lennie kell: az újságíró-érdekek­­védelme­zője, a kari egység kifejezője. Ép­pen ezért érezte szükségét a fővá­rosi és vidéki újságírók nagy cso­portja annak, hogy a kamarából eleve száműzzön minden szétfor­gácsoló és elválasztó politikát, sze­mélyi kultuszt és magánérdek­­hajhászást. Ez a felismerés hozat létre a „politikamentes kamarát kívánó újságírók csoport­já“-t. Amikor a csoport összeállította a jelöltek listáját, tudatában volt annak, hogy nem személyeket akar kiemelni, hanem az újságírók szo­ciális érdekeinek legrátermettebb harcosait akarja az első vonalba küldeni, hogy önzetlenül harcolja­nak az összesség érdekeiért. A pénteki nap folyamán már megkí­sérelték az úgynevezett hivatalos lista összeállítói, hogy a politika­­mentes újságírók mozgalmát, amelyben minden pártárnyalatú újságíró együtt küzd, azzal disz­­kreditálják, hogy elkeresztelték „liberális*­ listának. Ez a jelszó­­handabandázás azonban célját té­veszti az újságírók előtt, akik nagyon jól tudják, hogy miért kel­lett ráhúzni a „liberális** szót a politikamentes listára. Ez a han­gulatkeltés is épp eléggé elárulja azokat a politikai szándékokat és személyes érvényesülési vágyakat, amelyek a hivatalos lista mögött meghúzódnak. Épp ezért — ismé­teljük — minden Vérbeli újságíró politikamentes listával fog a szom­bat déli választásokon szavazni. Lajos, Bárt­fai László, Thury Zsig­­mond.* A politikamentes kamarát kí­vánó újságírók csoportja részéről annak közlésére kértek fel ben­nünket, hogy a kamarai rendelet értelmében minden szakosztályi tag arra a szakosztályi tagra szavaz­hat, akire akar. A forgalomban lévő listákon mindenki kihúzhatja mindenkinek a nevét s olyan nevet írhat a helyébe, amilyet akar. Az, hogy egyes jelöltek — akár jó­szántukból, akár kényszerből — olyan nyilatkozatot tettek közzé, hogy a nevük nem az ő akaratuk­ból került a listára, nem számít, mert a kamarai rendeletben sehol sincsen benne, hogy a jelöltséget előzetesen vállalni kell. A kamarai rendelet szerint az első szakosz­tályban minden szakosztályi tagra szavazni lehet, tekintet nélkül arra, hogy a tag pályázik-e valamilyen tisztségre vagy sem. Ne tévesszen meg senkit, hogy a kormánylapok egyes kollégák nevében nyilatko­zatokat közöltek, ezek a kollégák nem léphetnek vissza, csak akkor, ha megválasztották őket. A rájuk történő szavazás tehát érvényes. Éppen ezért a politikamentes kamarát kívánó újságírók cso­portja arra kéri híveit, hogy sza­vazzanak a csoport listájával, de ha bármely jelölt ellen kifogásuk van, húzzák ki a nevét s írjanak be mást a helyébe. A szombati szavazáson minden változtatás ér­vényes és semmiféle szakosztályi tag nevének beírása vagy kihúzása nem teszi a listát érvénytelenné. A politikamentes csoport listája Pénteki számunkban leközöltük már a politikamentes kamarát kí­vánó újságírók szavazólistáját. Ez a lista pénteken némi változtatá­son ment át, úgyhogy a végleges lista a következő: Szakosztályi elnök: Hegedűs Gyula. Szakosztályi titkár: Kele­men Géza. Választmányi tagok: 1. Hegedűs Gyula, 2. Dr. Berecz Sán­dor, 3. Bónyi Adorján, 4. Dallos Sándor, 5. Endrődy Béla, 6. Felkai Ferenc, 7. Kertész Róbert, 8. Mi­­hályfi Ernő, 9. Ottlik György, 10. Korodi Béla, 11. Saly Dezső, 12. Zathureczky Gyula. Vidék: Thúry Levente, Császár Ferenc, Migend Dezső, Pálfy József. Választmányi póttagok: 1. Dr. Téglás Dezső, 2. dr. Kán Andor, 3. Dékány András, 4. Magyar Imre, 5. Várady József, 6. Lövik Károly. Vidék: Kálmán Viktor, Kozma Ferenc. Állandó jelölő bizottság tagjai: 1. Tors Tibor, 2. Pethő Sándor. Egyeztető bizottság tagjai: Balla Antal, vitéz Bodor Aladár, T. Boros László, Lovászy Márton, Szvatkó Pál, Un Károly. Vidék: Hajdú Ernő, Schiller Ignác. Jóléti bizottság tagjai: Bagyó János, Ba­kos Ákos, Bibó Lajos, Gergely Győző, Barabás Endre, Gábor Áron, Gurka Márton, Ligeti Endre, Thury Lajos, Vidék: Dr. Kovács A kamarai rendelet értelmében a szombati szakosztályi közgyűlésen csak olyan szavazólappal lehet sza­vazni, amelyen rajta van a minisz­teri biztos bélyegzője. Ilyen hitele­sített üres nyomtatványokat a sza­vazás előtt a helyszínen, a minisz­teri biztostól lehet igényelni, ugyan­csak hitelesített szavazóborítékkal együtt. A szavazólapon részletesen fel van sorolva és sorszámmal el­látva minden szavazás útján betöl­tésre kerülő hely. A szavazónak te­hát csupán a név számára üresen hagyott és pontozott vonallal alá­húzott helyet kell kitöltenie oly mó­don, hogy beírja annak a nevét, akinek megválasztását kívánja. A jelölt nevén kívül a szavazólapra, semmi mást írni nem szabad. A ki­töltött szavazólapot a miniszteri biztostól kapott szavazóborítékba kell elhelyezni és leragasztani, majd a szavazatszedő küldöttségnél a szavazó­urnába bedobni. Egyes csoportok vagy érdekkép­viseleti tömörülések csoportosan is igényelhetnek a miniszteri biztostól szavazólapot és erre rányomtathat­ják jelöltjeik névsorát. (Ilyen sza­vazólap, amelyen már nyomtatott nevek szerepelnek, kettő lesz a szombati közgyűlésen. A politika­­mentes kamarát kívánó újságírók csoportjának listája Hegedűs Gyula nevével kezdődik, míg a kamarai csoport listáját Szadnai Endre ve­zeti.) Ha a szavazónak a névsor el­len semmi kifogása nincs, a sza­vazólapra szükségtelen bármit is ráírni. Természetesen még az ilyen előre kinyomtatott szavazólapon is lehetséges javítani, még­pedig oly­módon, hogy a nem kívánt nevet módon, hogy a nem kívánt és he­lyébe másikat ír. Több nevet a lis­tára ráírni, mint amennyi számára üres hely van, nem szabad. Miután a betöltésre kerülő tisztségek ará­nyosan oszlanak meg a fővárosi és a vidéki újságírók között, ügyelni kell arra is, hogy a fővárosi jelölt számára fenntartott helyre senki se írja be vidéki jelölt nevét, vagy fordítva, mert ez esetben ez a sza­vazat érvénytelen. A szombati gyűlésen csak azok szavazhatnak, akik a kamarai fel­vételi bizottság által kiállított felvé­teli értesítvényt a személyazonosság igazolása, végett fel tudják mutatni. Aki ilyen értesítést nem tud felmu­tatni, az is szavazhat, de csak ab­ban az esetben, ha a szavazatszedő küldöttség elnöke vagy tagjai sze­mélyesen ismerik. Éppen ezért fon­tos, hogy mindenki hozza el a fel­vételről szóló értesítvényét. A szavazás a Zeneakadémián, négy szavazatszedő bizottság előtt történik. A bizottságok egy-egy tag­ját a miniszteri biztos a politika­­mentes kamarát kívánó újságírók csoportjából nevezi ki. A választások eredményét egy­szerű szavazattöbbség dönti el. , A jelölt egyetlen szavazatkülönbséggel is megválasztottnak tekintendő. A sajtókamarai rendelet módosítása A Budapesti Közlöny szombati száma a minisztérium 5830/1939. M. E. számú rendeletét közli, mely a sajtókamara újságírói főosztályá­nak harmadik szakosztályát a ta­gok csekély létszáma miatt meg­szünteti és beolvasztja az újságírói főosztály negyedik szakosztályába. Ennek megfelelően a sajtókamara újságírói főosztálya négy szakosz­tályra fog tagozódni: 1. az időszaki lapok felelős szerkesztői közül és ilyen lapoknak állandó munkavi­szonyban álló munkatársai közül azok, akiknek főfoglalkozásuk az újságírás, 2. ugyanilyenek, ha az újságírást nem főfoglalkozásként űzik, 3. a nem időszaki lapok szer­kesztésével megbízott munkatársak, úgyszintén az időszaki vagy nem időszaki lapoknak állandó munka­­viszonyban álló olyan munkatársai, akik tudományos, szépirodalmi, művészeti avagy más szakírói vagy egyéb tevékenységgel működnek közre a­ lap szellemi részének elő­­állításában, 4. az újságíró-jelöltek. Ez új beosztás következtében az újságírói főosztály eddigi első és második szakosztálya változatlanul megmarad, a harmadik és a negye­dik szakosztály harmadik szakosz­tály néven egybeolvad, az eddigi ötödik szakosztályból pedig negye­dik szakosztály lesz. Az újságírói főosztály első szakosztálya az át­csoportosítás után a kamara vá­lasztmányába tizenhat rendes és nyolc póttagot, az egyeztető bizott­ságba nyolc­ tagot, a jóléti bizott­ságba tizenkét tagot választ. Az új­ságírói főosztály másik három szak­osztálya a kamara egyes szerveibe a régi rendeletnek megfelelően vá­laszt tagokat, kivéve a jóléti bizott­ságot, ahová az ú­jságí­ri főosztály második szakosztálya 6, harmadik szakosztálya 4, negyedik szakosz­tálya pedig 2 tagot választ. Az újságkiadói főosztály három szakosztályra való beosztása válto­zatlan marad, csupán a kiadók ré­széről a sajtótanácsba kiküldendő tagok arányszámát szabályozza újra a rendelet. Ez a rendelet a szombati válasz­tás rendjét nem érinti, mert a forga­lomban lévő hivatalos szavazólapo­kon ezeket a változtatásokat már keresztülvitték. Hogyan kell szavazni Figyelmeztetés A sajtókamara megalakításának előkészítésére kinevezett miniszteri biztos ez úton figyelmezteti a sajtó­kamara tagjait, hogy az újságírói főosztály I. szakosztályának tag­gyűlése folyó hó 17-én, szomba­ton déli tizenkét órakor, az újság­írói főosztály II. szakosztályának taggyűlése ugyancsak 17-én, szom­baton délután fél hat órakor, az újságírói főosztály III. és IV. szak­osztályának (a felvételi bizottság által a III., IV. és V. szakosztályba felvett tagok) taggyűlése folyó h­ó 18-án, vasárnap délben féltizenegy órakor a Zeneművészeti Főiskola épületében (Budapest, VI., Liszt Ferenc­ tér 8.) lesz. A tagok felkéretnek, hogy szak­osztályaik taggyűlésén feltétlenül megjelenni szíveskedjenek. A ka­marába való felvételi értesítését mindenki hozza magával. 7

Next