Magyar Nemzet, 1939. december (2. évfolyam, 273-296. szám)

1939-12-17 / 286. szám

VASÁRNAP, 1939 DECEMBER 17. Magyar Nemzet Illyés Gyula: igy rak­ a nép... Mit mond a gyerek? 6. Következő kérdésünk a gyere­kekhez az volt: mi a legnagyobb örömöd a világon? A hatévesek válasza: a kutya a­­ testvérem tej tehen lú meg a kocsi A hétéveseké: virág mer jószagú hogy idesanyám megvan a víz meg a madár ha csendőrt látok A nyolcéveseké: a karácsonynak mer sok cukor ég rajta hogy megvagyok a disznó a forgó Az örömük ugyanabba az irányba mutat, ahová a vágyak Itt is tárgyilagosak. A városi gyer­mekeknek ebben a korban már van bőven szellemi örömük is — olva­sás, mozi, utazás —, ők tárgyak­nak, kézzelfogható dolgoknak örülnek, a leányok itt is ételnek, ru­hának, a fiúk disznónak, lónak kocsinak. Az­ érdektelen, hogy úgy mondjuk szemléleti örömet a ma­dár, a forgó, a csendőr okozza. Később nem. A kilencéveseké: az ennivaló nekem a ruha mer abba nem fázok ha apám haza jöne a játék meg a könyv kéne A tízéveseké: nekem a világon a legnagyobb, ha új ruhát kapok ha'-Hank meg anyám apám is a piz mer mer azir veszek ha lovagolok Feltűnően soknak a pénz a leg­nagyobb öröme. A százhúsz gyer­mek közül harminckettő adta ezt a választ; legtöbbjük a pénzt csak úgy ismeri, hogy filléres-e az vagy fehér; hónapszámra ilyet is alig látnak, s csak olyasmit tud­nak róla, hogy az a kulcs a vá­gyakhoz. Huszonegy gyermek leg­nagyobb öröme azért a karácsony­fa, mert a szokással tényleges is­meretük még friss: először tavaly állítottak nekik a zöldkeresztben: a tavalyi válaszok közt egyetlen egyszer sem fordul elő a kará­csonny, eladdig csak az olvasó­könyvből tudtak róla.­ A nyolc-kilencéves városi prole-­i­tárgyermekek: A zongorázás volna — Ha öröm­­­met szerezhetek a szüleimnek — Az hogy iskolás vagyok; —­­ Anyám — A bicikli, amit kapni fo­gok — Kapok olyan körzőt, amit bele lehet szúrni a papírba és lehet I rajzolni köröket. 1 Vagyonos kilenc-tízéves gyermek I kék: I Ha beszélek Sári nénivel és anyukával — Ha együtt vagyunk mindnyájan; — Amikor jön a Jé­zuska —­­4 nyaralás — 4 játszás , ■— 4 szünet — Ha olvashatok.­­ A következő kérdés az volt: M a legrosszabb az életedben? A hatévesekében: a rongy a gyerek a farkas mert az hazudozik, hogy az a mi ,anyánk a dolgozás mer megfájul a kezünk A hétévesekében: ha csúnyát mond valaki ha az édesanyám meghal a frdővész a betegség a tél A nyolcévesekében: az hogy kikapok állat csak az álat a leg roszab­b életemben ha a fülemben kiabálnak Ha elhagyok valamit nem akar­nakon mirges vagyok Életünkben a rossz csak ritkán egyéni; legtöbbször olyan, ami mindenkit érhet, általános. A vá­rosiaknak az intő rossz, a külön­legesen rossz apa; a falusiak előtt ezt a finomabbnak mondható megkülönböztetést eltakarja a sok közös, egyéniséget nem kívánó rossz: a hideg, az éhség, a tüdő­vész. Erre mondjuk, hogy a falu­siak jobban a természetben élnek A kilencévesek válaszai: a csalán az élet az ördög mert csábítja az embereket A tapasztalattal csak többféle rosszról kapnak ismeretet, de még mindig nem egyéniebbekről. Éle­tük — itt látható legjobban — kö­zösségben fog lefolyni, ezt tetszés szerint nevezhetjük sorsközösség­nek, népközösségnek, vagy vérkö­zösségnek, vagy kollektivitásnak. Jellemző, hogy a szellemi világ is e válaszokban tűnik fel leghatáro­zottabban A tízévesek feleletei: ha szidnak ha nem tiszta a lelkem a legrosszabb az életben a légy és a tűz meg az árvíz A telet és havat huszonkilencen vallották legrosszabbnak, a beteg­séget tizenkilencen. Megjelenik még a farkas is. Egy kisfiúnak a legrosszabb az volt, hogy felnő és akkor majd agyonlövik. Egynek az, hogy Magyarország csonka. ^ Városi nyolc-kilencéves prole­tárgyermekek: Ha megszidnak — Ha intőt ka­pok — Hogy én nagyon rossz vagyok is. — Apuka — Iskolába­­menés — Ha kikapok. Vagyonos kilenc-tízéves gyerme­kek: Ha­nyukámat nem látom — Az iskola — Amikor beteg vagyok — Az iskola év. — Az életben a leg­rosszabb a szegénység — A tanu­lás — Ha valaki rossz. Igen, szeretek! A következő kérdésre nem kell részletezni a feleleteket. Arra, hogy: szeretsz-e adni abból más­nak, amid van, valamennyien ezt a két szót váltogatták: igen, szere­tek. Egyetlen, egy tízéves kisfiú, B. I. írta azt, hogy nem. Az előbbi kérdés kiegészítője s ellenőrzője volt az a kérdés: ha a barátod is éhes, meg te is éhes vagy, adsz neki az ennivalódból és mennyit ? A gyerekek megállták a próbát. Következetes volt még az a kisfiú is, aki az imént nemmel vá­laszolt. „Nem adnék semennyit’– írta. A többi is előbbi magatartá­sát ismételte; a jellemző itt az­­volt hogy miképp. , A hatévesek így: adok én sokat a kenyér felit amennyit kér annyit adok, amennyi kell neki A hétévesek: igen, egy levesmerő kanállal adok én neki még a kalácsból is, meg tejet szoktam adni egy falatot a szalon­nából is ha nagyon éhes egy karist A nyolcévesek: hát kétfelé törném nincsen nekemse nincsen kicsit adnák neki ha van valamim kicsin kenyir a zsebenben azt megfelezzük A kilencévesek: adok a nagyobat magamnak ha van nálam kenyir török neki belőle hazamék a sí hozok én anyit adnák a menyit kéme Más térről is tudjuk, hogy a szegények, saját elvükkel ellentét­ben, általában szívesen adnak nagyrészt ezért szegények. A gyer­mekek közül a kisebbek rendsze­rint inkább bizonytalan mennyisé­get adnának, leginkább mindent, ami van: a nagyobbak már csak a felét, — igazság­érzékük fejlődik. V.7 nagyjából az egész osztály ma­gatartása is. Sajnos, az értelmes­­ség jelének kellett tekintenünk, ha valaki megjegyezte, hogy azért magára is gondol, magának is hagy. A százhúsz gyermek közül csak egynek jutott eszébe, hogy nincs miből adnia. A tízévesek válaszai: Én adok neki belőle felit mer nem álom meg hogy ne agyak de egy kicsit nekem is hagyom tudni adni de csak egy kicsit akár elosztom egyformán A városi proletárgyermekek: Szeretek — Én nem szeretek másnak adni semmit ■— Először megkérdem anyámat. — Igen, az ennivaló felét — Adok mindenből — Nem A városi vagyonos gyermekek: Adok neki egy felet, — Na­gyon szívesen a felét — Nem igen; — Nem szeretek adni — — Szeretek — Én nem szeretek másnak adni, mert kellenek ne­kem az iskolában — Amennyit tudok — Egy keveset szeretet­ adni, mert én is éhes vagyok. A következő kérdés így hang­zott: kit tartasz te jó embernek­? A hatévesek véleménye: 4 jó Istent Mihályunk is az lesz majd Balogh Pistát a pajtásomat Csak nagyapámat A hétéveseké: mindenkit aki nem veszekszik kersztapám mer ad pénzt a katonákat A nyolcéveseké: lyézust meg anyámat aki nem iszik l­óval a királyt talán A kilencéveseké, aki nem bánt aki jó szívű doktort bácsit meg aki kisegít senkit Szemléletük eddig a valóságra, a tárgyakra, az anyagi világra irá­nyult. Meglepő, hogy most egysze­riben irányt vált: a gyermekek zöme a lelki tulajdonságok alap­ján tesz különbséget a jó és rossz ember közt. Logikus tehát, amidőn a legjobb embernek a jó Istent tartják. A pénzre, ételre, ruhára itt alig néznek. Megható, hogy a jóságot a passzivitással is tudják mérni: nekik már feltétlenil jó az is, aki nem cselekvő rossz, aki nem bánt. Az utolsó kérdés páros volt, egy kicsit a keresztkérdésekre emlé­keztető. Még a tavalyi vizsgálatok­kor vezetett rá a tapasztalat. A gyermekek nem egyszerre feleltek rá s így saját magukat igazították ki. A feleletek egymásután állnak, a második mindig zárójelben. Az első kérdés ez volt: megvan min­dened, ami kell? A második pedig, amely csaknem minden esetben leleplezte az elsőre adott választ: mire volna leginkább szükséged? A hatévesek így vallottak s cá­folták meg rögtön vallomásukat, figyelmeztetést adva, hogy milyen alaposan kell eljárni az ilyen kér­déseknél. Meg (Ruhára hogy felöltözhessek benne) igen (ennivalóra meg tejbegriz volna jó) nekem meg (A szívemre, mert ha az nem volna, meghalnánk) meg (szalonnára leginkább) A hétévesek: igen (piz, azon lehet ruhát venni) meg van (ruha kéne meg táska — legény nem kel) igen (csak ipp itelre, hogy meg­egyem) meg (egy ótóra mer lehet menni mindenüvé vele) A nyolcévesek:­ meg (ennivalóra) Igen (hogy jól lakjak meg kötőre) megvan (ruhára cipőre) meg (csizmára meg kupédra meg téliruhára) A kilencévesek: meg (nagykabátra) meg (ngára mer akár jo mer meleg van) megvan mimdem (egy tehénre mer lehet fejni) meg (gurigára hogy gurigázam) A gyermekeknek, még a legidő­sebbeknek is, elsősorban elemi szükségleti dolgok kellettek, me­gint csak étel, kabát, csizma, aztán meg ló és kocsi. Korukhoz illő vágyról csak egy számolt be, ez játékot kért, egy üres cérna-orsót, hogy gurigázzon. (Megkapta.) Szellemi dolgot egy sem kért; nem azért, mert nem lehetett volna szükségük rá, hanem azért, mert azt még nem tartották értéknek. A tízévesek: nekem kéne csak ruha csak cipő nekem más sémi (meg még egy gobine — kombiné — mán akar megelégedek) Én nekem megvan mindenem­­,mi­­csak volt (Énekem az a leg­nagyobb szükségem hogy a jószágnak adjak) Megvan (A csizmára mert hideg van) nekem megvan (nekem egy ló mer ló) A százhúsz közül csak tizen­kilenc kezdte azzal, hogy nincs meg mindene, vagy rögtön azzal, hogy kötőre van szüksége, meg csizmára. Nyolc-kilencéves városi prole­­tárgyermekek, vagyonos gyer-Megvan . (Szeretnék 12 drb. szí­nest, nekem az év elején volt több nagy színesem, de sokat fir­káltam és aztán elvesztettem) — Megvan (Nekem tanulásra volna szükségem, mert én nem jó ta­nuló vagyok); Minden. — Igen (cukorra) — Bicikli, karóra kell (Bicikli, mert bemennék a vá­rosba, nem kell gyalog menni) — Igen (Körzőre) Kilenc-tízéves vagyonos gyer­mekek: Meg­van (Észre mert nincsen elég) — Igen (Gazdaságra) — Mi az hogy, sőt túl is (enni folyton)­ — Igen, megvan (Tanulásra, azért mert ember akarok lenni) Meg (Semmire) — Nekem meg van mert vigyázok­ rá! (A ját­szásra meg a lapdázásra van. Mert azt szeretek legjobban) —• Igen (Ruhára azért, mert azt ve­szem fel.) — Meg (Semmire sem.) Érdekes, hogy már a proletár­gyermekek sem elemi szükségletű holmit kívánnak, hanem színest, körzőt, kerékpárt. Nézni legalább felfelé néznek. A vagyonosok kí­vánsága legtöbbször merőben szel­lemi természetű, ész kell nekik, meg tanulás, meg játszás, lapdá­­zás. Az, amit szeretnek. A falusiak­nak az, ami hiányzik. Egy keresztkérdés lífj­öcsongra urna ellen ö­csön mint tetm­etőn sz r­nyeg, tat szó, paplan, pamlatfárvelő, vászonárú menyasszonyi kelengyék s b., s.b., cikkeink Magyarperzsa, torontáli és minden létező minőségű nagyszőnyegek, ágyelők Összekötők és futószőnyegek, papion k, matracok, pamlagárvelők, takarók, valamint mindennemű vászon és frittiráruk megfenő olcsó árakban. U9ME1 TzSTVd­tK, V., B.­LVAfflMirfia 8 Ma, vasárnap 10—6 óráig nyitva tartunk ! %£ D Ji É­ C­­Budapest repSvM. játékátvánítja fj H. u­rullv Kossuth Lajos­ utca 1 SgBmgo Exambco sebesség, «40 néh­auzró és fékezhető technikai remekmű.. (# P Csoda­autó hangosan szóló rádióval ................... — IV P »' Bombavető repülőgép 7 20 Szikrázó tankok f 30 f.il, 1.—. 2.10 X P agySgT­: Tökéletes élethű baba íji*— gumitesttel ............................. 12.­ 12.­, IU P­ymw A tízévesek válaszai: Én azt tartom jó embernek a ki nem isza a szeszes italt meg, aki tiszteségesen megy az után en azt aki rendes és tiszta Én azt, aki engem elvit valahová elvit még senkit A válaszok azért nem változato­sak, mert a százhúsz gyermek kö­zül 85 természetesen az édesapját tartotta a legjobb embernek. A városi proletárgyermekek: Szüleimét — Aki igazságos — Akin magam is látom, hogy jó ember — Aki minden kötelessé­gét teljesíti és mindent megtesz, amit feljebbvalói kivonnak tőle. — Miksa bácsit, az az én nagybá­tyám. Az nem bánt — Áfa­ raj­tam segít — Mikulást mert hoz ajándékot. Vagyonos városi gyermekek: Aki jószívű — Az istenfélő em­bert — Mindenkit — Aki nem lop — 4 papot; Aki segít min­denkinek — Apukámat — Aki nem követ el bűnt. 9 Zala vármegye segélyt szavazott meg a finn vöröskeresztnek Zalaegerszegről jelentik: Zala vár­megye törvényhatósági bizottságának közgyűlésén Farkas Tibor megem­lékezett a finn testvérnemzet hősi harcáról és javasolta, hogy a köz­gyűlés a finn vöröskeresztnek na­gyobb összeget utaljon át. A köz­gyűlés tagjai lelkesen ünnepelték Finnországot és a javaslatot egy­hangúan megszavazták. A közgyűlés ezután zalaszentgróti főszolgabíróvá Forintos Lászlót, vármegyei aljegy­zővé Fodor Lászlót választotta meg. lainliancsfia 40 pencg&tilSI Marnitz Kz.Jlitp7.lpt Vili, József­ körút 37-39 Képes Árjegyzék ingyen!

Next