Magyar Nemzet, 1941. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-01 / 26. szám

SZOMBAT, 1941 FEBRUAR ?.3 Magyar Nemzet „Az északafrikai előnyomulás még sokba fog kerülni Angliának 46 Róma, január 11. (A „Magyar Nemzet“ római tu­dósítójának telefonjelentése.) Dorna feladásának a pénteki olasz hiva­talos jelentésben közölt híre sem tudta csökkenteni az olasz köz­véleményben és a sajtóban azt az­­érdeklődést és bizalmat, amely Hitler csütörtöki beszéde nyomán az Európa sorsát eldöntő harc győztes kimenetele iránt támadt. Ez a bizalom nyilván olyan erős, hogy az olasz lapok Derna fel­adása után is annak a rendületlen meggyőződésüknek adnak kifeje­­zést, hogy „az angolok minden to­vábbi előnyomulása Észak-Afrika­iban még sokba fog kerülni Ang­liának“ és hogy „Anglia soha és semmi körülmények között nem fog kedvező eredményt elérni Lí­biában“. Némi utalást arra, hogyan gondolják ezt, a Giornale d'Italia és néhány más lapnak az a be­jelentése tartalmaz, hogy Olasz­ország az eljövendő döntő har­cokba összehasonlíthatatlanul na­gyobb fegyveres erőnél fogja bele­tenni magát, mint amilyennel ta­valy júniusban, a háborúba való belépésekor rendelkezett. „Míg Né­metország óriási hatalmává j ura a háború északi szektorának — mondják tovább Rómában —, Olaszország is lényegesen fokozott és megerősített hadieszközöket fog latba vetni az ő háborús szek­torában, mégpedig levegőben, ví­zen és szárazon egyaránt. Ezeket az eszközöket ma még nem lehet egyenként felsorolni, de az ellen­ség igen hamarosan érezni fogja azokat.“ Tovább pedig: „Anglia kísérlete, hogy az egyik tengely­­hatalmat kikapcsolja és azután minden erejét Németország ellen vesse latba, máris kudarcot val­lott. Anglia annyira elszámította magát, hogy most igazán nem lenne tanácsos a Földközi-tenger­­ből kivonni a flottáját. Az észak­­ifrikai háború egyre nagyobb mér­őkben köti le Anglia legérté­kesebb csapatait és eszközeit, az anyaországtól távollévő vidéken. Ugyanez áll — mondják végül — az angolok görögországi p­ozíció­­ára is és a sors, mely ottani csa­­taikra vár, komor körvonalaiban már jelentkezik.“ --if gyu­l­ nai misszió is részt vettek. Londoni jelentés szerint a teme­tés napját Londonban is olyan gyásszal ülték meg, amilyen eddig csak külföldi uralkodó halálakor és Foch tábornagy temetése napján volt látható. Valamennyi középüle­ten félárbocon lengtek a zászlók. ♦ A kirenaikai harctérről érkezett jelentések szerint a brit csapatok elővédei Derna elfoglalása után Appollónia elé érkeztek, ahol azon­ban erősen kiépített olasz védelmi állásokba ütköztek. Már a Derna körüli harcok utolsó napjaiban nyilvánvaló volt, hogy Graziani tá­bornok Bengázi védelmére na­gyobb erőket vont össze Derna és Bengázi között és a dernai hely­őrség mindaddig nem adta fel a harcot, amíg a védelmi előkészü­letek befejezést nem nyertek. A dernai helyőrség egy része még idejében átvágta magát az ostrom­­gyűrűn és Bengázi felé vonult vissza. A védelmet itt elősegíti a hegyes, sziklás és szakadékos te­rep, amelynek kihasználásával az olaszok a Bengázi felé vezető utak mentén erős gépfegyverfészkeket építettek ki. Maguk a kairói jelen­tések is hangoztatják, hogy most következik az északafrikai harcok legnehezebb része A brit csapatok keleti és déli irányban támadnak Mekili ellen, de az előretolt olasz könnyű tüzérség tüzelése meglas­sította az előnyomulást. Úgy lát­szik, hogy a megerősített olasz csapatok az Appollónia—Faidia— M­ekili—Tengeder-Vo­nalon akarják megállítani a brit előnyomulást. Kelet-Afrikában a brit csapatok még mindig Agordat előtt állanak. Az olasz védőrség csütörtökön több ellentámadást hajtott végre. * Azokat a nagyon komoly figyel­meztetéseket, melyeket japán kor­mányférfiak az utóbbi időben az Északamerikai Egyesült Államok­hoz intéztek, aláhúzza és kiegé­szíti egy szingapúri jelentés, amely a távolkeleti helyzetnek igen kö­zeli kiéleződését biztosra veszi. A jelentés szerint Japán a Thaiföld és Francia-Indokína közötti köz­vetítést főkép azért szorgalmazta, hogy a Távol-Keletnek e fontos pontján befolyását növelje. A Francia-Indokínával történt meg­állapodás alapján Japán jelenleg még csak kisszámú csapatot tart Indokínában, de a kínai háború ellenére abban a helyzetben van, hogy ezeket a csapatokat jelenté­kényen megnövelje. Erről a terü­letről Japán kaput nyithat magá­nak, Burma, a vaalási államok és Szingapúr felé. * Stockholmból jelentik: A lon­doni Times pénteki száma igen komolyan ítéli meg a távolkel­eti helyzetet és valószínűnek tartja, hogy a távolkeleti háború ve­szélye már a legközelebbi időben közvetlenül aktuális lesz. * Mint Washingtonból jelentik, a Fehér Házban pénteken közölték, hogy Roosevelt földdel volt varsói követet Londonba fogja küldeni, hogy az ottani emigráns kormá­nyoknál képviselje az Egyesült Államokat. * A legnagyobb európai akadály­­versenyt, a londoni Grand Natio­nal-t, melyet még a világháború­ban is minden évben megtartottak, ebben az évben már nem fogják megtartani. Ezúttal a belügymi­­niszter kifejezett utasítására ma­rad el a 104 év óta minden évben megrendezett verseny. * Hopkins, Roosevelt Londonba küldött megbízottja pénteken Churchill és felesége kíséretében látogatást tett Southamptonban é° a város polgármesterével egy­ütt megszemlélte Southampton védelmi műveit. * Félhivatalosnak tekinthető lon­doni jelentés szerint az angol kor­mány a szakszervezetekkel és *a munkaadók képviselőivel beható tanácskozásokat folytat a munkás­hiány elleni védekezés ügyében. * Pénteken megismétlődtek a nap­­ilági VámfMSártok ILomdoSJ külvárosai ellen. A robbanóbom­­bák kisebb-nagyobb károkat okoz­tak. Újabb támadás volt pénteken Dover és az ottani léggömbzár ellen is. * Washingtonból jelentik: A keres­kedelmi m­inisztérium kimutatást közöl az Egyesült Államokban levő külföldi vagyonokról. A külföldiek tulajdonában levő amerikai érté­kek és követelések összege 6.2­ 3 milliárd dollár. Ebből Angliára esik 2,74 milliárd dollár, Hollan­diára 370 millió, Latin-Ameri­kára 130 millió, Németországra 120 millió, Olaszországra 48 millió, Ja­pánra 8 millió dollár. Ezek az összeállítások azonban az 1337-es állományt mutatják, azóta lénye­gesen csökkentek a külföldi köve­telések. * Moszkvából jelentik. Beria bel­ügyi népbiztost belbiztonsági nép­biztossá nevezték ki és e minőség­ben átveszi a GPU vezetését is A Pravda Hitler csütörtöki be­szédét kivonatosan közli, kommen­tárt nem fűz hozzá. Magyar—jugoszláv kulturális egyezmény készül Belgrád, január 31. , tekintettel arra, hogy Molotov berlini útja után ment vissza a követ Ankarába. Úgy vélekednek, hogy Gerebe kormányától most újabb utasításokat kapott. Azóta a követnek volt néhány jelentős ta­lálkozása, maga a köztársasági el­nök is fogadta. A belgrádi Politika berlini tudó­­sítója közli, hogy­ Hitler beszéde értelmében Németország csak ab­ban az esetben indít új akciót a Balkánon, ha az angol fegyveres erő vagy a brit politika a háborút a Balkánra akarná átvinni. Ebben az esetben a német csapatokkal ta­lálnák magukat szemben. A bal­kán népek láthatták, hogy az olasz , a görög öszeütközés is elszigetelve Bukarestben tovább olynak a le­­maradt Német politikai körök tisztában vannak a Balkán gazda­sági jelentőségével és a maguk ré­széről azt óhajtják, hogy a Balká­non ne legyenek újabb bonyodal­mak. (A „Magyar Nemzet“ belgrádi tu­dósítójának telefonjelentése.) A ma­gyar—jugoszláv közeledés újabb határállomása lesz az a kulturális egyezmény, amely rövidesen létre­jön a két ország közt. Értesülésünk szerint a legközelebbi jövőben az egyezmény aláírása céljából Hóman Bálint magyar vallás- és közokta­tásügyi miniszter Belgrádba utazik. Az időpont még nincs megállapítva Az egyezmény egyrészt a kulturális értékek kicserélésére vonatkozik, másrészt a két ország közti kultu­rális közeledést van hivatva kibőví­teni, tartóztatások. A pénteki napon újabb kétezerháromszáz lázadót fog­tak el. Katonai hatóságok nagy­mennyiségű fegyvert és lőszert fog­laltak le. Antonescu tábornok pénteken el­bocsátotta az állami szolgálatból mindazokat, akik a vasgárdista moz­galomh­oz tartoztak. Antonescu tá­bornok sajtója útján háláját fejezi ki a polgárságnak, hogy kitartott mellette. Gerede berlini török nagykövet, aki már hat hete Törökországban tartózkodik, péntek este visszaér­kezett Berlinbe. Belgrádi politikai köre­­l­m a követ visszatérésének nagy jelentőséget tulajdonítanak. Pénteken temették el Metaxasz görög miniszterelnököt. A gyász­­szertartáson megjelent a görög ki­rály, a kormány és az egész diplo­máciai kar. György király sírva búcsúzott Metaxasz miniszterelnök­től. A sírra Pál régensherceg, Cvetkovics jugoszláv miniszterelnök és Cincar­ Markovics külügymi­niszter nevében is koszorút tet­tek le. —1 —45 Washington Oilier beszédéről Zürich, január 31. (A „Magyar Nemzet“ zürichi tu­dósít­ójának telefonjelentése.) Hit­ler csütörtöki nagy beszédének amerikai hatásáról Washingtonból a következőket jelentik: Hivatalos helyen a német birodalmi kancel­lár Amerikához intézett szavairól mindeddig nem nyilatkoztak. Köz­vetett válasznak tekintik a követ­kező három tényt: 1. a Fehér Ház utasítására még csütörtök este közzétették Roosevelt elnöknek azt a­ napokkal ezelőtt elmondott be­szédét, amelyet eddig nem adtak ki és amelyben Roosevelt Halifax szavaira válaszolva biztosította Angliát, hogy az ő és kormányá­nak támogatása az új nagykövet rendelkezésére áll, elsősorban min­denféle fegyver és hadianyag szál­lítása által, mely szállítások az Egyesült Államok egyre növekvő termelési lehetőségei következtében „áradni“ fognak Anglia felé; 2. az amerikai képviselőház külügyi bi­zottsága csütörtökön este 17 szó­val 8 ellenében elfogadta a Roose­­velt-féle törvényjavaslatot, ame­lyet a képviselőház plénuma már a jövő hét elején tárgyalás alá vesz; 3. Sumner Welles külügyi államtitkárnak a newyorki egyete­men mondott beszéde, amely fel- Allacea éles szavakba© szállt sikra az európai új rend ellen és ismét azzal vádolta a tengelyhatalmakat, hogy Anglia legyőzése után gazda­­­­sági és politikai támadásra készül­­­­nek a nyugati félteke, elsősorban a latin Amerika ellen Magáról . Hitler beszédéről az amerikai ’ rádiótársaságok csak kivonatokat i­s adtak. A péntek reggeli amerikai lapok felsorakoztatják e már jól ismert bíráltaikat a nemzeti szo­cializmus ellen. ♦ Csungkingból jelentik: A kínai hadsereg főhadiszállásának közle­­■, menye szerint Honan tartomány­­ déli részén a japán hadsereg széles­­ fronton ú­j támadást kezdett. A­­ hadműveletek nagy arányaiból arra következtetnek, hogy a japán had­vezetőség döntő csapást akar mérni a Honan déli részén levő kínai had­­­­erőkre. Magán­jelentések szerint a harc mindkét részről igen nagy erők latbavetésével folyik. * Athénból jelentik: Az athéni Ak­­ropoliszon pénteken délután temet­ték nagy gyászpompával Metaxasz tábornokot. A temetésen György király, Pál trónörökös és a királyi család tagjai, az egész kormány, az athéni diplomáciai kar, a Görög­­országban levő angol légi haderő ■J spa­ramc*nokságai és­­ amgol­­kaito­i|. Stock hol­mi tudósítónk irjas A Svenska Dagbladet londoni tu­dósítója szerint az angol parlament mandátumát a békekötés után még három évre meghosszabbítják. Úgy Churchill, mint a szocialisták veze­tője, Greenwood, kijelentette, hogy azt a nemzeti összetartást, amelyet Anglia ma mutat, az újraépítés esztendeiben is meg kell tartani. A politikusok visszaemlékeznek az 1018 utáni helyzetre és az akkori események megismétlődését el akar­ják kerülni. A győztes Anglia lelke­sedését az akkori miniszterelnök, Lloyd George pártpolitikai célokra használta ki. Rögtön háború után feloszlatta a parlamentet, választá­sokat írt ki és az úgynevezett ,,khakiválasztások“ nagy többséget hoztak neki. Már egy fél év múlva ez a parlament óriási kormány­többségével egyáltalában nem kép­viselte az ország igazi politikai vé­leményét. Csak három évvel a há­ború után, mikor már a kedélyek­­ lecsillapodtak és egy pártot nem té­veszthetnek össze az országgal, ke­rül majd választásra sor. A helyzet ilyen megítélésében az angol kon­zervatívok és szocialisták meg­egyeznek . A német nemzeti szocialista párti meghívására úgy Quisling, a nor­vég N. S. párt, mint Fritz Clausen, a dán nemzeti szocialista párt ve­zére legközelebb Németországba utazik. A hollandiai párt vezetője, Mussert, már meglátogatta a ber­lini pártot. A közbejött események miatt a program most megválto­zott és a legközelebbi látogatók a norvég és dán pártvezetők lesznek. Első- és másodfokú bíróság­választások a Szovjetúnióban­ ­ A Szovjetunióban most folynak a­­ kerületi s tartományi, meg a városi­­ bíróságválasztások. Az alkotmány­­ 108. szakasza értelmében ugyanis a városi, kerületi és tartományi­­ bíróságok tagjait az illető terüle­­i­­ek tanácsai választják meg, még­pedig mindenkor öt-ötévi időtar­tamra. A moszkvai szovjet a kö­zelmúlt napokban tartott ülés­szakán már meg is választotta a városi bíróság 58 új tagját. E választásokkal kapcsolatosan a Pravda vezércikket szentelt a szovjet bíróságnak s mindenekelőtt kiemelte, hogy Lenin szerint „a bíróság a fegyelemre való nevelés­­ eszköze“, amelyet meg kell tanulni­­ jól kezelni, hogy kíméletlenül­­ megbüntessenek mindenkit, aki­­ megszegi a munkafegyelmet bár­mely gazdaságban, bármely dolog­ban. A cikk ezután rámutat, hogy a szovjet bíróság még távol áll a tökéletességtől. Ez nemcsak az elsőfokú városi és kerületi nép­bíróságokra, hanem a tartományi bíróságokra is vonatkozik (ez utóbbiak a mi Tábláink szerepét töltik be. — A szerk.) „A libera­lizmus — mondja a cikk —, amelynek a bolsevista igazságszol­gáltatáshoz semmi köze, itt­ áll meg benn fészkel a tartományi bíróságokban.“ Korántsem mind­egyik bíró értette meg a múlt év­­nyarán a munkafegyelem meg­szegőinek szigorú büntetésére vo­natkozólag kiadott ukázokat és sokhelyütt a bíróságok még mindig „szabadelvűsködnek“ a naplopók­­kal, a közvagyon hordáséival és tolvajaival. Az egyik tifliszi bíró­ság például csak feltételesen ítélt el egy köztisztviselőt, aki három­ezer rubelt pazarolt el, a grúz szovjetköztársaságban pedig az ilyen vádlottaknak több, mint a felét csupán helyi „javító munká“­­val büntették meg. Ezzel szemben a vorosilovgrádi tartomány egyik népbírája egy Türkin nevű egyént aki 916 rubel közpénzt elpazarolt, példásait k­sítélte, viszont az tt­arto­mányi bíróság a fellebbezés során megszüntette az eljárást azon a címen, hogy „az összeg jelentékte­len“. A moszkvai tartomány egyik népbírája — folytatja a cikk a pél­dák felsorolását — „restelte“ elítélni üzérkedés vétsége miatt Sz­topkin polgárt, akinél pedig a házkutatás eredményeként egy csomó rejtege­tett árut találtak. Végül a kievi tartományi bíróság túl szigorúnak talált­a és leszállította az egyik népbíróságnak azt az ítéletét, amely által az egyik állami gyár anyagtolvaját egyévi szabadság­­vesztéssel sújtotta. „Ugyan, hogyne jutnának ezek után eszünkbe a Krylov-féle bírák, akik a csukát vízbe fullasztásra ítélték és a fo­lyóba dobatták“ — mondja a cikk, utalva arra, hogy a tavaly augusz­tus 10-i ukáz értelmében a válla­latoknál, hivatalokban és más közintézményeknél elkövetett úgy­nevezett „kis lopásokat“ is leg­alább egyévi elzárással kell bün­tetni. „A mi bíróságunk a szocialista kultúra polgári iskolája kell, hogy legyen — végződik a cikk. — A bíróságnál olyan légköri­­ kell te­remteni, hogy a szovjetpolgár mély tisztelettel lépjen be a helyi­ségébe s ugyanolyan­­ tisztelet­tel hagyja is azt el... A most folvó bíróság választásoknak fokozatok kell az egész szov­jetközvélemény figyelmét a bírósági munka iránt. A szovjet igazságszolgáltatásnak na­gyok az érdemei, nagy a felelős­sége, de nagyok a jövőbeli feladatai is. Nagy munkát végzett az állami és munkafegyelem vas­megerős­lé­séért való harcban, viszont elötte is nagy munka áll.“

Next