Magyar Nemzet, 1947. december (3. évfolyam, 274-297. szám)
1947-12-25 / 294. szám
jtiiwwsuaxiw i• ) / jm mf p EJT A r:„ wlfFJIH“•=■ *• 1T EUgT J Ifi i i\7Umi\7 1 TM '• ***• Béke és Jóság írta: Parragi György Ha valamely csodás beavatkozással meg lehetne szavazgatni az emberiséget, mondja el vagy írja meg, mit szeretne legforróbban karácsonyi ajándékul 1947 karácsonyára, bizonyára ez a két szó alkotná a túlnyomó többség válaszát: igazi békességet. Békét a nemzetek, békét a társadalmi osztályok, békét a politikai pártok is békét minden ember között. Az igazi békére úgy emlékszünk vissza, mint gyermekkorunk elsüllyedt, boldog szigetére, az elrepült kék madárra, amelyet hiába várunk vissza. Pedig a külső jelek tolakodó módon akarnak meggyőzni bennünket arról, hogy itt a béke, nincs semmi okunk fájdalmas nosztalgiára, szívünk nyugtalanságára, lelkünk háborgására. A körutak fényreklámjai káprázatosabbak, mit valaha, a kirakatok roskadásig tele vannak hazai és tengerentúli árukkal. Narancs, kaviár, csokoládé hirdeti, hogy már nincsenek áthatolhatatlan kínai falak, legfeljebb vámfalak, amelyek azonban nem lehetnek olyan magasak, hogy az újgazdagok meg ne fizethessék a luxuscikkek behozatalát. A főváros és a vidéki városok legtöbbje ragyogó kivilágítással hivalkodhatnak. Nincs elsötétítés, nem hangzik fel többé a szirénák vijjogása. Több és fényesebb autó szalad az utcákon, mint a háború előtt. Béke van tehát, mindez legalább is ezt bizonyítja. És mégis a szívünk nyugtalanságát, a lelkünknek áhítozását nem tudja eloszlatni e sok külső látszat. Az eszünk elhiszi, hogy a nemzetközi jog papírszabályai szerint béke van, de a szívünkben még sincs béke. A levegőből eltűntek a bomlgvető rajok és újra át-*engedték a téli atmoszférát a vadludaknak, de mégis úgy érezzük, hogy a légkör még nem tisztult meg teljesen a háború miazmáitól. A fényreklámok színes fényáradatban fürdetik a budapesti estnket, de a szeretet és a béke mécsesei csaksápadtan imbolyognak, fénykévéjük csak kis foltokat világít meg. A háború alatt kifosztoták a kantár-, aranyló mézét és viaszát. A szeretet virága*f @lleg. asi.o u a gyűlölködés zúzmarája és nehezen nyílnak az új virágok. Honnan gyűjtsék hát egybe az új mézet, az új viaszt, amely szükséges a szeretet mécseseinek táplálására. Az új élet, a fizikai újjáépítés diadalmas himnuszát zengik az autókürtök, a száguldó villamosok csilingelése, a gyári szirénák, azonban ritkán jut el az emberi szívekhez a békét és meggbékélést, szeretetet hirdető csicsi harangszó. Pedig semi után sem vágyódik annyira a meggyötört emberi lélek, a megtört,a vérző emberi szív, mint az igazi békére. Ezt sóvárogja a nemzetközi Politikéban, ezt szeretné a hazai politikában és ezt a békét álozza a maga külön belső világában is. Ez a vágy különösen karácsony táján tör fel az emberiség leültéből él önállhatatlan őserővel. Ez a vágy ilyenkor úrrá lesz azokon is, akiknek szívét a közömbösség hideg páncélja burkolja, azokon is, akik már elvesztették hitüket, akik a lehetetlen kétségbeesés áldozatául estek, akik reménytelenül vagy lehegő, gonosz bosszúvággyal vannak már csak tekinteni a hónap elé. A karácsony nagy csodája abban van, hogy a felnőttet, a kiábrándult, csalódott, kitevesztett, cinizmusában megrögzött felnőttet is vissza tudja, varázsolni gyermekké, hivő, csodákban hivő, csodákra váró retimis gyermekké, aki úgy érzi, hogy az élet még tartogat tárnára ajándékokat, igazi békességet, belső megtisztulást és tszta örömöket. A karácsonynak ez a varázsa, belső fénye a betlehemi éjszakából származik. Földöntúli fény ez, amely nem múlik el soha. Lekísért bennünket az óvóhelyek mélységébe, a börtönök celláiba, a koncentrációs táborokba és a mai nehéz életünkben is újra felragyog. Az isteninek és az emberinek misztikus ölelkezését jelentette az a csodálatos éjszaka. Angyalok és pásztorok áldoztak a megtestesült igének. Pusztai pásztortüzek és mennyei fényesség találkoztak. Az ég és a föld nagy összeborulása a karácsony. Mait a fenyőfából az illatos gyanta, úgy gyöngyözik ki az emberi lélekből a jóság és a békesség a karácsonyi hangulat varázsa alatt. A gonoszság démonai visszavonulnak és elhallgatnak, amikor felzendül a karácsonyi glória. A szemeidben felcsillannak a régi, tiszta könnyek. Az arcokon a régi gyermekkori izgalom rózsái virágoznak ki és a szív kitárja magát szeretetre, megbocsátásra és megbékélésre. Milyen kár, hogy a karácsonyi csoda oly rövid ideig tart, hogy a karácsonyi béke és hangulat oly gyorsan elillan, hogy az embertestvériesség érzése az ünnep emultával ismét elfakul. A karácsony szent békéjét csakhamar felváltja a mindennapi kenyérért való élethalálharc, a cselszövőkkel, a gyűlölködőkkel, a démonokkal valószünetlen küzdelem. Pedig nem is volna olyan lehetetlen a karácsonyi Treuga Deinek, Isten békéjének prolongálása. Csak , el kellene a világnak határoznia magát arra, hogy nem hallgat többé a köztünk kísértő Gonosznak békebontó, gyűlölködést szító, irigységet elhintő jelszavaira és incselkedéseire.' ’ Nem szabad elhinnünk, hogy az emberiségnek nincs más választása, mint az atombomba vagy az örökös bizonytalanság, nyomorúság, testi és lelki szolgaság. A béke megteremtése éppúgy az emberek akaratától függ, mint a háború rémségeinek felszabadítása. Ahogy a háború nem kozmikus katasztrófa, mint egy vulkán kitörése vagy valamely földrengés, hanem az emberi önzés, nagyravágyás, gőg, kapzsiság eredménye, éppúgy a béke helyreállítását sem a felsőbb hatalmaktól kell ölhetett kezekkel várnunk, hanem magunknak kell kiharcolnunk, hacsak esztelenül bele nem akarunk rohanni Hiroshima sorsába. Békét azonban nem lehet gyűlölettel teremteni, sem pedig a rossznak, a nyomorúságnak, az elnyomásnak állandósításával, sem pedig a hatalmi eszközök fitogtatásával és mértéktelen módon való fejlesztésével. Az, aki 1947 évvel ezelőtt , a betlehemi istállóban megszületett, két nagy ajándékot hozott az emberiségnek: a békét és a jóságot. Földi életének drámáját mennyei dallam kíséri végig: „Békesség a földön a jóakaratú embereknek! — Békesség nektek ... Szeresd felebarátodat.. Ez a nagy krisztusi program, amelynek megvalósításában mindenknek közre kell működnie, hogy a földre visszatérhessen a jóság és béke. Ehhez neki kellenek hadseregek, atombombák, rakétalövegek, nem kellenek emberáldozatok, nagy szavak. Übermenschek, heroikus gesztusok. A Betlehemben született Eszmének legbelsőségesebb megértője, hirdetője és követője, Assisi Szent, Ferenc élete példájával bizonyította, hogy a béke megteremtéséhez nem volt szüksége zsoldosokra, körmönfont diplomatákra, csak tiszti és alázatos emberi szívre, jóságos szavakra és példamutató szeretetre. Egy a munkhez Hasonló nyugtalan, bizonytalan, háborús és polgárháborús veszedelmekkel teli kornak volt a gyermeke, amelyben minden vitát fegyvereserővel, polgárháborúval, vérpaddal intézten el. Még az egyházon belül is véres harcok dúltak, nemcsak a világi hatalmasságok között. Ebben a féktelenül gyűlöl(Folytatása a 2. oldalon) Vatikánvárosból jelentik. A vatikáni rádió szerdán déelőtt 11 órakor közvetítette XII. Pilis pápának a világ népeihez intézett karácsonyi üzenetét. A Szentatya beszédének bevezetőjében hangoztató, hogy a karácsony hagyományos szent ünnepén sem akarja szem elől téveszteni az európai helyzet sárosságát. Emlékeztetett multévi karácsonyi szózatára és hangoztatta, hogy az akkori aggodalmai ma már kétségteln és letagadhatatlan valósággá váltak. Ennek következőséyei binthatatlanok és kiszámíthatat ar.pl. A háború illáus éhekben nélkülözések, nyomor, megaláztatások, üldöztetések zúdultak nemcsak Európára, hanem az egész világra. Itt a pápa megemlítette a megkínzott Kína szörnyű helyzetét is. Az emberiség tehát igen messze van az igazi békétől, a harmónia, az egyensúly és az igazság új rendjétől. Az egyenetlenség, a viszályok szülei már-már örvendeznek annak a gondolatnak, hogy közeledik az ő órájuk. Óriási szakadék tátong Betlehem erkölcsi gazdagsága és a Krisztustól eltávolodott emberiség testi-lelki nyomorúsága közt. A keresztények egy része felismerte a krisztusi eszme fényét és ezek képesek is ezért az eszméért felemelkedni a fiyőzelmes heroizmusig — mások viszont a középszerűségbe, a kislelkűségbe süllyedve óvatosak és habérók lettek. Márpedig most Utáni harcra van szükség a gyűlölet és a romlás angyala ellen, a széthúzás szelleme ellen, amely elválasztja az embert az embertől. Mindazokat, akit hajlandók erre a hősi ellenállásra, a jóakaratú embereket hatalmas testvéri szövetségbe kell tömöríteni, amelynek megalakítására már a betlehemi üzenet hívta fel az emberiséget A pápa abban látja a mai idők legnagyobb baját, betegségét, hogy hiányzik az emberekből az őszinteség és egyesek a hazugság, az árulás, a fenyegetés klasszikus fegyvereivel offenzívába kezdtek és a modern technika minden vívmányát erkölcsi gátlás nélkül felhasználva igyekeznek átalakítani a közvéleményt, hogy politikájuk engedelmes eszközévé tegyék az embereket. Mindenáron győzni akarnak és ezért a közéletből kiküszöbölék az őszinteséget, a transzcendens Istenhitet. A pápa rámutatott, hogy a kétezeréves kereszténység megadja a lelki élet lényegét és reális alapjait. A betlehemi kisded üzenetének álarca alatt a világ Megváltójának modern utánzói mindent elkövetnek, hogy elrejtsék valódi céljaikat, hogy mindenáron megszerezzék az uralmat és lépésről-lépésre elnyomják az emberi méltóságot és szabadságot és megszüntessék a vallási életet. A pápa felvetette a kérdést, hogyan lehetne létrehozni egy új rendet, amely méltó erre a névre? Hogyan lehetne az igen és a nem, az ellenség és barát, hit és hitelenség közt eltüntetni a szakadékot? Az Egyház mindenkor a jóság álláspontját képviselte, a tévelygőkkel szemben is, de isteni Alapiójához híven hangoztatja, hogy aki nncs velem, az ellenem van. Ezért le kell leplezni a báránybőrbe bújt farkasokat. Pius pápa ezután rátért arra, hogy a világ ma két szembenálló tábora oszlott. Az egyház nem ismer különbséget fajták, népek és nemzetek közt, felette áll a nemzeti tömböknek és bármilyen időleges tötézetnek. Az egyház számán egy kérdés van: Krisztussal vagy Krisztus ellen. A pápa azután megemlékezett arról a tragikus paradoxonról amely az emberiség kettészakadásában rejlik és ezt korunk legnagyobb átkának nevezte. Hangoztatta, hogy gigantikus fal emelkedik az igazi béke útjába. Megemlékezett arról, hogy a nagyhatalmak londoni értekezlete szétoszlott, anélkül, hogy a béke fel vezető úton akárcsak az alapvető kérdésekben is meg tudott volna egyezni. A zsákutcából kivezető egyetlen út: vissza kell térnünk az igazság kátuszához és az őszinteség gyakorlásához! El kell hagyni a hazugság és a fenyegetődzés stratégiáját. Meggyőződése szerint senki, bármilyen párthoz vagy társadalmi réteghez taroznék is, nem akarhatja, hogy a jelen és a jövő a hazugság, a fenyegetés, az emberi szabadságjogok eltiprása és az erőszak politikáján épüljön fel. Holnap ünnepeljük annak születését, aki az igazság és a szabadság fényét hozta a világnak és erre soha nem volt nagyobb szükség, mint éppen ma. A pápa imával fordult a Megváltóhoz. Aki azért jött a földre, hogy út, igazság és ész legyen, világosítsa meg az igazság fényével a népek vezetőinek lelkét, hogy megtaláljuk az útat a betlehemi békéhez. Emlékeztetett a Szentatya arra, hogy azok, akik a háborút meg akarták nyerni, minden áldozatra készek voltak, még a demagógia áldozatára is. Most azoknak, akik meg akarják nyerni a lelkt, készen kell lenniök nem csekélyebb áldozatokra. A második világháború szörnyű pusztításait jogos felháborodással fogadta az emberiség, de ugyanigen felháborodással kell visszautasítani a háború utáni megtorlások és bosszúállások erkölsi nhilizmirjét. Az erkölcsi nihilizmus politikájának szerzői és végrehajtói elsősorban felelősek a világ mai nyomorúságáért. Ezek megsértik a legalapvetőbb emberi jogokat, amikor a megtorlást ártatlanokkal szemben is alkalmazzák. Ki csodálkozhatnék azon, ha méltatlanságot kelt az embertelenségnek a másik részről történő alkalmazása. A világ sorsát csakis egy bölcsebb és szélesebb látókörű politika javíthatná meg. Az új világháború réméről megemékezve, a pápa hangoztatta, hogy az ő imái a békéén szállanak Isten felé, mert az Egyház csakis békés eszközökkel harcol céljaiért. Az emberiség csak úgy lábozhat ki ebből a mostani válságból, ha a széthúzás erőt a testvériség szelleme várja fel. A pápa éppen ezért a karácsonyi ünnep alkalmából fő hívást intéz az egész emberiséghez, hogy fogjon össze a testvéri megértés szellemében, nehogy az önző szenvedélyek orrá váljanak a józan ész felett, az erőszak a megértés felett és az egyéni értékek a közjó felett. Az Egyház anyai szeretettel kebére ölel minden népet a nemzeti és nemzetközi viszályok közepette is. A nemzeteknek le kell küzdeniük a beteges túlérzékenységet és nem szabad eltúlozniok valóságosnak képzelt jogaikat és igényeiket, mert ha ez be nem következik, akkor megkezdőnk mindenek harca mindenki ellen. A Szentföld, a kereszténység bölcsője, amelyhez annyi kegyeletes érzés fűződik, most kettészakítva, véres viszály színterévé vált . Az új háború sebei még be sem hegedtek és máris új bajok sötét felhői jelentek meg az emberiség egén. Csak az emberi testvériség győzelme fordíthatja meg a világot és hozhatja meg a megbékélést. A közvélemétív adja bizonyítékát valóban emberies gondolkozásának a poltika terén is. A pápa újból megbélyegezte a hazugság módszereivel dolgozókat, az egyéni és vallásos élet szabadságának módszeres elnyomását. A Szentatya azután ualt arra, hogy Rómában, Szent Péter székhelyén sohasem dúltak o van heves vszályok és nem volt soha olyan erős a hitetlenség tázadása, mint ma. Eljött az ideje annak, hogy megvédjük az Urbs-ot, amely az antiknál méltóbb új kultúrát adott az emberiségnek és hogy ebben a városban méltóan ünnepelhessük meg a közelgő Szentévet. Mind e bajok ellenére, a pápa reményt és bizalmat követel híveitől. Újból sürgette a jóakaratú emberek összefogását, hangoztatta, hogy elérkezett az ő órájuk. Emlékeztetett arra, hogy 300 évvel ezelőtt, 1648-ban a harmincéves háború után végül győzedelmeskedett a béke üzenete. Annak a reményének adott kifejezést, hogy 19-ig is gyógyulást hoz a súlyosan sebesült Európa és a világ számára. Tildy Zoltán köztársasági elnök fogadta a Magyar Távirati Iroda munkatársát és a karácsonyi ünnepek alkalmából hosszabb nyilatkozatot tett. Az elnök a többi között ezeket mondotta: A vallásról — Jól tudom, hogy vannak, akik csak azért helyezkednek szembe az idő diktálta haladással vagy azért húzódnak félre, mert valami olyan értéket féltenek a megszületőben lévő új világtól, amelyről lemondani számukra az élet értelméről való lemondást jelenti. Talán a legnagyobb réteg valásos hitét s a hit szabad gyakorlását félti egy haladottabb gazdasági, társadalmi és politikai rendtől. Pedig annak az új rendnek, amit fel akarunk építeni, belső tartalma igazi és mély humanizmus, amely a szolgaságból, megalázottságból és nyomorúságból ki akarja emelni az embert s ez a humanizmus tiszteletben tartja mindenkinek a belső világát, nem akarja boldogtalanná tenni az embert azáltal, hogy még több jogot, biztosabb kenyeret ad az egyik kezével, elvegyen valamit, ami széles rétegek számára, azok őszinte meggyőződése szerint, az élet egyik legdrágább javát jelenti. A magyar demokrácia például tedig számtalan gyakorlati bizonyítékát adta annak, hogy nem kívánja érinteni senki valásos meggyőződését s nemhogy akadályozza, de segíti az egyházaknak a hitélet területén végzett munkáját. — Természetesen nem nézheti, nem fogja elnézni szó nélkül azt, ha egyházak és egyházi funkcionáriusok a vallási hátasokkal mozgatható erőket a hitélet területéről át akarják vinni akadályozó tényezőként gazdasági és politikai területre. Az egyházak vallásos meggyőződésű, hívő emberek példátadó, kötelességteljesítő, önzetlen élzetén keresztül komoly hatással lehetnek demokráciánk szellemének fejlődésére, de ne jelentkezzenek hatalmi szervezetként egy letűnt világ visszakozásának szándékával. Az igazi hivatásuknak élő egyházak s a demokrácia között lehetséges és kívánatos is az igazi béke és gyümölcsöző együttműködés A vallásos, hívő ember pedig nyugodt lehet: az a világ, amely felé törekszünk, nem tesz ellentétben az ő hitbeli meggyőző Végül apostoli áldását adta elsősorban a betegeknek, a bánattól és a komortól sújtottaknak, a szegényeknek, a munkanélkülieknek, a hajléktalanoknak, az éhségtől és hidegtől szenvedőknek, azoknak, akik saját vagy mások hibájából elveszítették szabadságukat, családjukat és hazájukat, a hadifoglyoknak, a menekülteknek, a hontalanoknak, valamint a vallásukhoz való hűségükért börtönnel, kínzással és halállal fenyegetetteknek, főképpen az ilyen papoknak. Huszonhárom spanyol érdekében közbelépett a pápa Vulkánvárosból jelenti a Reuter Iroda. Mint a római rádió jelenti, XII. Pius pápa a spanyol kormánynál közbelépett a spanyol földalatti mozgalom 23 halálraítélt tagjának megmentésére. Aalálraítéltek között 7 nő is van. (MTI) élésével. A Forradalmi átalakulások idején az persze természetes, hogy egyesek egyéni érdekei sérelmet szenvednek. A földreform például csak úgy vollt keresztülvihető, hogy egyszeri radikális intézkedéssel megszüntettük a nagybirtokot. Ez az intézkedés különösen az 1076 ezer holdon felüli nagybirtokos egyéni érdekét sértette; egy olyan rétegét, amely még a legutóbbi időkig is szemben állott minden fejlődéssel és megakadályozta az égető, magyar földkérdés evolúciós megoldását De azokhoz, akikhez eljut ennek a számban kicsiny rétegnek méltatlankotlása és panasza, el kell juttatni annak a 650 000, eddig szinte minden életlehetőségtől megfosztott parasztcsaládnak örömujjongását, amely s amelynek ősei századokon keresztül kitaszított szolgákként állottak, föld után sóvárogva, a gőgös úri kastélyok kapui előtt. Ha a nemzet, a haza, a nép sorsát mérlegelve ítéljük meg ezt a problémát, egy pillanatig nem lehet vitatkozni afölött, hogy melyik helyzet az igazabb, az erkölcsösebb, a régi-e, vagy az, amit a magyar demokrácia teremtett. Ugyanígy áll ez a kérdés a monopoltőke bástyái s az ipari munkásság között is. Mérlegre — Demokráciánk a magát hallatlan erőfeszítései közepette, amikor fizikai és szellemi dolgozói példa nélkül álló önmegtagadással és hősiességgel végzik az országépítés munkáját, joggal elvárhatja a becsületes tárgyilagosságot s azt is, hogy a részletek bírálgatása mellett, vagy ehelyett, nézze meg mindenki és tegye mérlegre ennek a munkának az egészét. Aki ezt maga szi, annak látni kell, hogy e demokrácia, a szabadság inspiráló hatása alatt a magyar nép dolgozó rétegei ,‘zinlo c.«j.'l'ikat műveltek. N*«u k -á■ i. többet a hitetlenektől s.ta kétségeskedökről, csak hasonlítsák össze, hogy honnan jöttünk s ma hol tartunk. Ez az egyesek által még mindig kürtiztatott vagy meg nem értett új magyar világ épített, alkotott, sebeket gyógyított s minden erejét lábába vetve, küzd embermilliók jobb sorsáért. S közben — mint ezen a karácsonyon is — szeretettel nyújtja kezét az elesellek &**■- - ■ a . .....1 A spfspíi megrázó karácsonyi üzemet© a világhoz A köztársasági elnök nyilatkozata 4 . Megalakult a görög ellenkormány Athénből jelenti a Reuter. Görög kormánykörök jelenteték, hogy Marcos tábornok szabadharcos főhadiszállásának rádiójelentése szerint, megalakult a görög ellenkormány. A kormány feje Marcos tábornok, tagjai is volt ellenállási vezetők, valamint a görög kommunista párt vezetői. (MTI)