Magyar Nemzet, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-01 / 203. szám

ozomBajf, 1951. szcpIemSer L, A Könyv Ünnepének első napja Reggel hét óra van, a nap Sugarai ferdén esnek a Kálvin­­tér köveire és pillanatok alatt felszárítják a locsolóautók per­metezte vizet. Nagy tömeg siet munkába, csilingelnek a villamosok, autóbuszok dübö­rögnek egymásután, de az ut­cának ebben a soha nem látott sodró lendületében sokan meg­­a megállnak a Múzeum­ utca sar­kánál álló DISZ-könyvsátor előtt. Fenn a magasban két hangszóró vidám indulókkal köszönti a verőfényes nyári reggelt. A könyvsátorból azon­ban egyelőre még nem sok látható. A sátor ugyan már tegnap elkészült, a könyveket azonban csak most rakja ki a pultra egy fiatal, barna lány. kiég nem is sorjába, válogatva teszi őket, hanem előbb csak egy kirakja valamennyit egy fiókból. A tömegből egy férfi válik most ki. Magas, kicsit kopasz, aktatáska van a hóna alatt. Harminckét éves lehet. Felpil­lant a villanyórára: 705. «Még van időm] — ezt árulja el tekintete és az a mozdulat, ahogyan orrára teszi szemüve­gét. Aztán nézegetni kezdi a könyveket. Három könyvet félretesz: Az Aratás-t, Don Quijote-t és a Béke-képes­­könyv­et (nyilván a Gyerek,­nek...) Aztán megnézi a könyvek hátlapját és félhango­san, gyorsan számolni kezd­— Tízötven, meg harminc­négy, meg öt... az összesen negy­venkilencöt­ven. A barna lányhoz fordul: — Ezt a hármat kérem. — Kérem, még nem lehet, még nincs itt a pénztáros. — Ne tessék már viccelni. — Nem viccelek, kérem, tes­­sék várni egy kicsit. A harminckét éves, kicsit ko­pasz aktatáskás előbb a vil­lanyórára néz, aztán a barna lányra és végül a könyvekre. Aztán megint az órára néz, elő­rántja a levéltárcáját, letesz ötven forintot, felkapja a há­rom könyvet s a lány még csak szóhoz sem jut, már el is tű­nik az utca forgatagában. A barna lány ugyancsak barna szemei korát meghazudtoló szikrákat szórnak. De­­aztán, mint a forró aszfalton a víz, úgy szárad fel a harag arcáról s már mosolyog is: — Tetszett­ látni?... Láttam. *1 A könyvnap — nem a hiva­talos megnyitással kezdődött. A betűre éhes emberek már a reggeli órákban megkezdték az ismerkedést a könyvvel. A Madách-téren a Szabadság­­harcos Szövetség szép sátra vonzotta a tekinteteket is, a vá­sárlókat is. Az első könyv, amit korán reggel megvettek, Lenin műveinek 31. kötete volt. Az MNDSZ Uránia-mozi előtti sát­ránál is ujjongva újságolták, hogy első vevőjük mindjárt nyolc óra után jelentkezett. Itt is Lenin műveinek 31. kötete kelt el először. A Cseh Kultúra Bajcsy-Zsi­­linszky-út és Sztálin-út sarkán elhelyezett sátránál már­­­is mi­kor jelentkezett az első vevő. Plitzka: Prága fényképekben című művét vette meg. Gott­­wald elnök, Jan Drda művei és a gyönyörű képeskönyvek iránt volt mindjárt kezdetben erős az érdeklődés. ★ A reggeli órákban a Keleti­­pályaudvar kijáratán özönle­nek a munkába igyekvő embe­rek. Első pillantásuk a Ma­­gyar-Szovjet Társaság szépen feldíszített könyvsátrára esik. Nyomban körülveszik a köny­vekkel roskadásig telerakott pultokat. Villámgyorsan hatal­mas forgalmat bonyolít le a könyvnapi sátor. Jóformán nem akad dolgozó, aki hóna alatt legalább egy könyvet ne vinne magával, amikor felszáll a villamosra. Illés Béla: Kár­páti rapszódia, Petőfi: János vitéze, Ady összes költeményei mind egy szálig elfogynak per­cek alatt. A könyvvásárlók nagy többsége mosolyogva meg­ígéri, hogy délután még vissza­tér alaposabb körülnézésre... A könyvsátorban dolgozók büszke örömmel újságolják a déli órákban, hogy a most ér­kezett jelentések szerint az el­adás tekintetében az élvonal­ban járnak.★ A Nemzeti Színház melletti könyvsátraknál már jóval az ünnepi megnyitó előtt nagy tömeg gyűlt össze. A megnyitó ünnepségen je­len voltak: Rónai Sándor, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, a Magyar Dol­gozók Pártja Politikai Bizott­ságának tagja, Dobi István, a minisztertanács elnöke, Jánosi Ferenc, a népművelési minisz­ter első helyettese, Nógrádi Sándor, a honvédelmi minisz­ter első helyettese, Mihályfi Ernő és Erdei Sándor népmű­velési miniszterhelyettesek, Kó­­nya Lajos, a Magyar Írók Szö­vetségének főtitkára és a ma­gyar politikai, irodalmi élet számos kiválósága. Megjelen­tek a megnyitó ünnepségen a szovjet nagykövetség, valamint a többi baráti állam külkép­viseleteinek képviselői s jelen voltak a Budapesten tartózko­dó csehszlovák írók is. Mádi Szabó Gábor, az Ifjú­sági Színház tagja Petőfi Sán­dor: «A XIX. század költői » című versét szavalta el, majd Darvas József mondott ünnepi beszédet, amelyet lapunk ve­­zető helyén közlünk. ★ Délután két óra. A Béke­­tanács November 7-téli könyv­­tátrának szárnyaló fehér ga­lambot ábrázoló táblája alatt fiatal, fekete leány Erenburg „A békéért" című kötetét vá­sárolja meg. Hegedűs Évának hívják a vásárlót, a Bástya­mozi jegyszedőnője, a VII. ke­rületi Békebizottság lelkes ak­tívája. — Sok cikket olvastam már ebből a kötetből — mondja —, sőt egyes részleteket fel is ol­vastam a Békebizottság kultúra­ünnepségein. De nagyon kí­váncsi vagyok, hogy milyen új élményt jelent majd ez a könyv, amelyben egybekap­csolva látom a nagy békeharcos ízónak a nemzetközi békeharc legkülönbözőbb területeivel fog­lalkozó írásait. Szabadnapos va­gyok, délután még egy kicsit járkálok a sátrak között, este pedig már el is kezdem az Eren­­burg-könyv olvasását... ★ Enyhülőben a hőség, vidá­man pattogó katonazene önti el a November 7-teret és színes nagy sokaság övezi a Honvéd­­ség gyönyörű pavilonját, amely mögött a zenekar játszik. Do­hánybarna alapon tulipános és csillagos motívumok díszítik, tetejét terepszínű sátorlapok ha­jtják. A pavilon körül hullám­zó közönség fele katona, fele «civil», de amikor közelebb ér és jobban szemügyre veszi az ember, örömmel és büszkén, látja, hogy a különbséget csak a ruha teszi. Az arcok ugyan­azok. Honvéd és civil ugyan­annak a dolgozó rétegnek a gyermeke, ugyanannak a mun­kának a munkása, ugyanannak a harcnak a harcosa­­Minden sikeres könyv megnyert csatá­val egyenlő értékű* — olvas­suk Zsdanov mondását , a vá­sárlás lelkes üteme bizonyítja, hogy a közönség megértette jelentőségét. Gorkij mellképe díszíti a Ho­rizont ízléses kis pavilonját, az óra elmúlt, most már ide sem süt a nap olyan hevesen, mint eddig, s megkezdődött a vásárlás. — Legjobban a szovjet gyer­mekmeséket veszi a közönség — mondja a sátorfelelős. ★ Az MTESZ Szent István-körúti könyvsátrában elsősorban mű­szaki és tudományos könyvek iránt érdeklődnek az olvasók. Sokan forgatják a szépen kiál­lított műszaki folyóiratokat. Valaki meg is jegyzi: — Nagyszerűen jött ez a Könyvnapi Megtudtam, hogy milyen sok és milyen érdekes technikai folyóirat van már nálunk. Aki ezt mondotta — Palotás Gyula, a Ganz Villamossági Gyár sztahanovista esztergályo­sa, — két műszaki folyóiratra fizetett elő a könyvsátornál. De nemcsak szakkönyveket vásárolnak az MTESZ sátrában. A sátor vezetője elmondotta, hogy az elektrotechnika egyik kiváló tudóaa, aki szigorúan természettudományos alapon álló férfiú és nem igen szokott szépirodalmat olvasni, addig la­pozgatta Örkény István „Házas­társak] című könyvét, amíg megvette. «Megveszem a felesé­gemnek» — jelentette ki zavar­tan az eladónak, aki azonban már biztos volt benne, hogy a professzor először sajátm­aga fogja elolvadni az érdekes re­gényt.★ A délutáni órákban az üze­mekben is megkezdték a köny­vek árusítását. Az üzemi könyvsátrak nem hivatalos versenyre léptek a városi sát­rakkal. És mintha az olvasók is megérezték volna a versenyt, egyre nagyobb számban keres­ték fel a sátrakat. Persze hoz­zájárult ehhez az is, hogy dél­utánra már megkapták fizeté­süket. Az esti órákban mindeneset­re tetőpontját érte el az érdek­lődő, vásárló könyvnapi han­gulat. Ötéves Tervközcsön III. sorsolása a ZENEMŰVÉSZETI FŐISKOLÁN szeptember 6-án ünnepélyes megnyitó, szeptember 7-én, szabad belépés délután szeptember 8-án, szabad belépés délután 3 órától 3 órától szeptember 9-én, szabad belépés délelőtt 9 órától. Magyar Nemzet A minisztertanács ülése Az MTI jelenti: A minisztertanács Dobi Ist­ván elnökletével pénteken dél­előtt ülést tartott. A minisztertanács az Elnöki Tanács elé terjesztendő tör­vényerejű rendelettervezetet fo­gadott el a «Tudományok dok­tora» tudományos fokozat be­vezetéséről és az egyetemi ok­tatói, valamint a kutatóintézeti kutatói állások szabályozásá­ról­ A földművelésügyi miniszter előterjesztésére rendeletet fo­gadott el a minisztertanács a szerződéses termelésről. Az Országos Testnevelési és Sportbizottság javaslatára a minisztertanács rendeletet ho­zott a sportszervezetekről. Néhány számadat arról, hogyan gondoskodik kormányzatunk a bányászokról Ötéves tervünk új létesítmé­nyek egész sorával segíti a magyar bányászokat, hogy gondtalanul, egészségesen végez­hessék munkájukat. Kormány­zatunk az ötéves terv során a bányavidékeken baleseti kór­házakat, szülőotthonokat, böl­csődéket, szállodákat, kultúr­­házakat, ételgyárakat, a hegyek­­ben szanatóriumokat építtet a bányászok részére. Ezekre az építkezésekre és a bányász­­városok csatorna- és vízvezeték­­hálózatának kiépítésére az öt­éves tervben egymilliárd 186 millió forintot ruház be kor­­mányzatunk. A bányabeli munka megköny­­nyítésére bányagépeket kapnak a bányászok. A következő gép­fajtákat állították és állítják üzembe az 5­ éves terv során: a szovjet gyártmányú Dombassz­­kombájnt, az Ajlay—Szilárd­­féle F. 4. fejtőgépet, az Ajlay— Szilárd-féle liliputi fejtőgépet, a Szemán-féle réselőgépet, a Sze­mén—Kummer—Török-féle fejtő, rakodógépet, magyar és szovjet gyártmányú gumi-szállítószala­gokat és kaparóberendezéseket, szénfúrógépeket, rázócsúrdákat, kompresszorokat, fejtőkalapácso­­kat és a Kósa-féle rakodógépet, amelynek gyártását nemrégen kezdte meg a Dorogi Bánya­gépgyár. A terv öt esztendeje alatt 19 új bányaüzem nyílik meg, 14 új szénosztályozó épül fel, 120 km hosszúságú kötélpályán kezdik meg a szénszállítást. A terv végrehajtása során a bányaszivattyúk összteljesítmé­­nye eléri a 20.000 lóerőt, a bánya­kompresszorok teljesítmé­nye percenként 2500 köbméter­re nő, a bányák villanymotor­jainak teljesítménye pedig 100.000 kilowattra emelkedik. A bányászok iránti gondos­kodást bizonyítják az eddigi eredmények is: a hároméves tervben felépült 904 bányász, lakás és 7 bányász legényszálló. Az ötéves terv első két eszten­dejében elkészült 3328 bányász­lakás és 31 legényszálló. Az öt­éves tervben összesen 10 000 la­­ká­s épül, tehát az eddig át­adott lakásokon kívül további 6672 lakást kapnak a bányá­szok. A szénbányák dolgozóinak megbecsülése megnyilvánul ab­ban is, hogy kormányzatunk a termelésben kiváló és a bá­nyához hű dolgozókat Népköz­társaságunk legnagyobb kitün­­tetéseivel jutalmazza. A magyar szénbányákban jelenleg 16 Kos­­suth-díjas, 44 munkaérdemren­­des, 138 Népköztársasági Érdem­éremmel kitüntetett dolgozó, valamint 1186 okleveles és 214 jelvényes sztahanovista dolgo­zik. Elindult Varsóból a lengyel bányászküldöttség Varsó, augusztus 31. (MTI) A szeptember 2-i magyar bá­nyásznapon küldöttség képvi­seli a lengyel bányászokat. A küldöttségben részt vesz Michal Specjal, a lengyel bányászszak­szervezet elnökségének tagja és Jozef Kowalik, a s­ztálini­­bánya állami díjjal kitüntetett bányásza. A lengyel küldöttség augusz­tus 31-én este vonaton indult Varsóból Budapestre. Német bányászk­üldöttség érkezik a Bányász Napra Német bányászküldöttség uta­zik a szeptember 2-i magyar­­országi Bányász Nap ünnepsé­geire. A küldöttség tagjai: Al­fred Kirchner, az espenhaini kombinát érdemes bányásza, Josef Koch, az ölsnitzi Karl Liebknecht - művek bányász­mestere és Heinz Reh, az I. G. Bergbauwerke központi vezető­ségének tagja. (MTI) Szeptember 2-án alakul meg a Magyar Szövetkezeti Nőszövetség A böhönyei földművesszövet­kezet nőtagjai a földművesszö­­vetkezeten belül nőbizottságot alakítottak azzal a céllal, hogy a földművesszövetkezetekbe tö­mörült dolgozó parasztasszonyo­kat szervezettebben kapcsolják be a földmű­vesszö­vet­kezet mun­kájába, hogy ezzel is fokozot­tabban harcoljanak a békéért. Megalakulásuk után felhívással fordultak az ország földműves, szövetkezeteinek nőtagjaihoz, hogy alakítsák meg minden földművesszövetkezetnél a nő­­bizottságokat. Ezt a felhívást a földműves­szövetkezetbe tömörült dolgozó parasztasszonyok kedvezően fogadták s rövid idő alatt már több mint 200 földműves­szövetkezetnél megalakították a Nőbizottságokat. A szövetkezeti nőcsoportok alakuló ülésein megválasztották országos küldötteiket. A Ma­gyar Szövetkezeti Nőszövetség szeptember 2-án tartja meg Budapesten alakuló küldött­közgyűlését, amelyen az orszá­gos vezetőséget választják meg. Megtartották a II. Országos Hajózási Csúcsforgalmi Értekezletet Csütörtökön délután a MESZHART feldíszített kultúr­termében tartották a II. Or­szágos Hajózási Csúcsforgalmi Értekezletet. Az értekezleten Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter ismertette az őszi csúcsforgalom idején a hajózás előtt álló szállítási feladatokat. Felszólaltak Radnai Antal, a közlekedés- és postaügyi mi­nisztérium hajózási főosztályá­nak vezetője, Krutyikov Vla­gyimir, a MESZHART vezér­­igazgatója és Kádár László, a BHV vezérigazgatója. „ „Az emberiség halálos szégyene..." A Lityeraturnam­ Gazetában Mihail Solohov, a nagy szovjet író méltatja a Szovjet Békevé­delmi Bizottság határozatának jelentőségét. .Országunkban, a szocializmus országában az emberiség törté­netében eddig ismert legna­gyobb szabású építkezések foly­nak. A dolgozók a maguk jólé­tének előmozdítására munkál­kodnak serényen ezeken az építkezéseken. Mi láttuk a pusztító háború halálos gyászát. Láttuk, amint drága hazánk földjét szívünk­höz igen közelállók vére festette pirosra ... Megismertük az épí­­tőm­unka minden nehézséget, azokat a nehézségeket, amelyek az újjáépítők vállaira nehezed­nek. Azzal a szeretettel, ame­lyet minden élő iránt érzünk szívünk mélyéből, egész lel­künkből fordulunk a világ min­den becsületes emberéhez. Mondjatok határozottan nem­et a háborúnak! Hívjátok harcba a népeket a békéért! A dolgozó emberiség nem a részvétkönnyektől fátyolos szem­mel nézi, mi történik most Ko­reában, hanem olyan szemmel, amelyben izzik az ellenállás ha­ragos, könyörtelen elszántsága, a gyűlölet és megvetés azokkal szemben, akik ezeket az aljas­ságokat elkövetik, gyilkolják a védtelen asszonyokat, gyerme­keket és öregeket. Itt van már az ideje annak, hogy egy­­szers m­indenkorra véget vessünk az emberiség halálos szégyené­nek, a városok és falvak bar­bár bombázásának, ártatlan em­berek tömeges irtásának. A nagy szovjet nép szívből jövő és megmásíthatatlan sza­vakban juttatja kifejezésre békeakaratát. Lenin és Sztálin ügyéért, a dolgozó emberiség ügyéért folytatott nagyszerű küzdelemben megedzett bátor szívvel, izzó akarattal törek­szünk a békére. A világ népei­vel együtt el is jutunk hozzá!. Amerikai életszínvonal Az amerikai részvénytársasá­gok átlagos évi tszta jövedelme (az adók befizetése után) az 1936—1939-es években 3.4 mil­liárd dollár volt. Ez az összeg a háborús években 8.7 milliárd­­ra növekedett, a háború utáni öt év során pedig — melyet az USA fokozott új háborús előkészületei jellemeznek — el­érte a 18,5 milliárd dollárt. Megőrizni ezt a mesebeli jö­vedelmet és megteremteni a fel­tételeket annak további növelé­sére — ez Washington egész politikájának lényege. Az ilyen­fajta jövedelmet azonban csak az tudja biztosítani, ha az óriási katonai megrendelések szünte­lenül özönlenek az amerikai iparba. Ezért követeli Bradley tábor­nok, hogy az USA-t hosszú idő­re — mint ő mondja —, leg­alább egy évtizedre m­ilitarizál­­ják. Ezért hirdették ki az USA- ban a­­rendkívüli állapotot­, ezért hoztak törvényt­­a védel­mi célokra történő termelés­ről­­, amely háborús­­szabályo­zást­ vezetett be a termelés és a munkabér terén. Az infláció, az árak spekula­tív felvetése és az adóemelés az USÁ-ban a munkások ki­zsákmányolásának egyik leg­fontosabb módszere és egyút­tal ez jelenti a fegyverkezés finanszírozásának és a mono­póliumok gazdagodásának egyik fő forrását. 1949-ben a teljes munkaidő­vel dolgozó munkás átlagosan mindössze évi 2869 dollárt ke­resett, ugyanakkor a munkás­­család létminimuma 4040 dol­lár. Azóta az USA dolgozóinak helyzete erősen romlott. Hivatalos adatok szerint is olyan mennyiségű élelmiszerért, amelyet 1939-ben 10 dollárért lehetett megvásárolni, most 24 dollárt kell adni. A hús az USÁ-ban ma két és félszer any­­nyiba kerül, mint 1946-ban. Egy szenátusi különbizottság ez év augusztus elején kiadott je­lentése beismeri, hogy az egy lakosra jutó átlagos kenyérfo­gyasztás 1936-hoz viszonyítva 19 százalékkal csökkent. A lakbér — hivatalos adatok szerint — az utóbbi évtized alatt 67 százalékkal emelkedett (a néger családoknál a lakbér emelkedése 250 százalékot is elér). Az utóbbi két év során a lakbér több mint 13 száza­lékkal emelkedett, sok városban pedig majdnem 20 százalék­kal. Ilyen módon nem kétséges, hogy a létminimum 1949 óta jelentékenyen emelkedett. Azonban az amerikai nép türelmének is van határa. Az országban egyre terjed a fegy­verkezési verseny és a háborús hisztéria szításának politikája elleni felháborodás. .Amerika —■ mondja az Amerikai Kom­munista Párt vezetőségének a közelmúltban megjelent nyilat­kozata — békét és a béke­­gazdálkodáshoz való visszatérést akarja.. Ezt követeli az egész nép, az USA egész dolgozó la­kossága. m Fontos tudnivalók a tervkölcsönkötvénye­k harmadik sorsolásáról Szeptember 6-a és 9-e között tartják a Zeneművészeti Fő­iskola nagytermében a terv­­kölcsönkötvények harmadik sorsolását. Négy nap alatt több mint 76.000 nyereményt sorsolnak ki és megkezdik a kamatozó kötvények vissza­fizetését is: több mint kétszáz­ezer kötvény kerül törlesztés­sel kisorsolásra. HOGYAN SORSOLNAK? A Zeneművészeti Főiskola színpadán öt sorsolási kereket állítanak fel. Az első kerékben a tervkölcsön nyereménykötvé­nyek sorozatszámait, a máso­dikban sorszámait helyezik el. A harmadik kerékben a nyeremények összegeinek szám­­tevélkéi lesznek. A százezer forintos főnyereményt és az 50 ezer forintos nyereménye­ket az összeg előzetes bemon­dásával sorsolják ki, ekkor a nyerőkötvény sorozat- és sor­számát húzzák ki. A 25 ezer, 10 ezer és ötezer forintos nye­reményeket egyenkénti húzás­sal sorsolják ki, az előzőhöz hasonlóan, de ezeknél a nyere­mény összegét feltüntető szám­­levélkét a harmadik kerékből veszik ki. Az ezer-, ötszáz- és háromszázforintos nyeremé­nyeket, továbbá a 200 forintos törlesztéseket sorozathúzással végzik a negyedik kerékből, így egy húzással száz köt­vényt sorsolnak ki. Ugyan­csak sorozathúzással sorsolják ki a kamatozó tervkölcsön­­kötvényeket, amelyeknek szám­levélkéit az ötödik kerék tar­talmazza. HELYSZÍNI PÉNZTÁRAKAT állítanak fel a sorsolás színhe­lyén és itt azonnal kifizetik a nyerteseknek a nyeremény­­összeget. Ezenkívül az OTP központja, valamint összes bu­dapesti és vidéki fiókjai ugyan­csak megkezdik a kifizetést. A dolgozók nyereményüket vagy­­ annak egy részét itt mindjárt betétbe helyezhetik. A sorsolás befejezése utáni napon az ezer forintos és ennél kisebb nyere­mények a postahivataloknál is felvehetők. A főnyereményt az Országos Takarékpénztár köz­pontja, az 50.000—25.000 forin­tos nyereményeket pedig az OTP fiókok is kifizetik. ÜNNEPÉLYES MEGNYITÓVAL kezdődik szeptember 6-án a sorsolás. Az első napon 673 hú­zással 16.4 millió forintot sor­solnak ki. 7-én délután 3 órakor kezdődik a sorsolás, ekkor 1023 húzással 24­6 millió forint kerül kisorsolásra. 8-án ugyan­csak 3 órakor kezdődik a sorso­lás és ekkor 25.1 millió forintot sorsolnak ki 1054 húzással. 9-én, vasárnap reggel 9 órakor kez­dik a sorsolást és ezen az utolsó napon 5,8 millió forintot sor­solnak ki a nyerők között. Ek­kor húzzák ki a százezer forin­tos főnyereményt is. Átadták a kitüntetést Háy Lászlónak Dobi István, a minisztertanács elnöke és Vas Zoltán, az Or­szágos Tervhivatal elnöke, a Magyar Dolgozók Pártja Politi­kai Bizottságának tagja, pénte­ken reggel a minisztert­anács elnökének dolgozószobájában át­­adták Háy Lászlónak, a kül­kereskedelmi miniszter első he­lyettesének a Magyar Munka­érdemrend arany fokozatát, melyet a Magyar Népköztársa­­ság Elnöki Tanácsa 60. születés­­napja alkalmából adományozott részére. A kitüntetés átadása alkal­mából Dobi István méltatta azo­­kat az érdemeket, melyeket Háy László a magyar nép fel­­szabadulásáért és a szocializmus építése terén kifejtett munkásság­­ával­­szerzett. (MTI) _

Next