Magyar Nemzet, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-01 / 230. szám

S'xord'a, 1952. o­ctőber 1- f. A békekülcsön-jegy­zés hatodik napján újabb nagyszerű eredmények születtek A­­kölcsönjegyzés hatodik napján folytatódott a békeköl­­csönjegyzés népi mozgalmának diadalútja az ország fővárosá­ban és üzemeiben. Munkásosz­tályunk példamutatását, az ál­lami gazdaságok, termelőszö­vetkezetek jó példáit követve falun is tovább fejlődött a jegy­­zésgyűjtés lendülete: egyre fo­kozódó ütemben folyik ország­szerte népünk hatalmas béke­szavazása. A keddi nap folya­mán is újabb tíz- és százezrek járultak hozzá kölcsönjegyzé­­sükkel ötéves tervünk mielőbbi megvalósításához, függetlensé­günk, békénk védelméhez. Budapest dolgozói most is, a­­kölcsönjegyzés során is példát mutatnak az­ ország egész népének. A főváros mun­kásai, értelmiségi dolgozói, Bu­­dapest egész népe a békekölcsön teljes jegyzésével mond köszö­netet a terv nagyszerű létesít­ményeiért. A budapesti kerületek között még nagyobb lendülettel folyik a verseny. Az üzemi kerületek csoportjában élénk­ verseny fo­lyik a IX. és VilI. kerület kö­zött. A legutóbbi jelentések sze­rint a IX- kerület ismét meg­előzte a VlII-at. A belső kerületek között ked­den többször is gazdát cserélt az első hely. A legfrissebb ada­­tok szerint az V. kerület el­hagyta a XII.­­kerületet. A har­madik helyre a VI. kerület tört fel. Sokat javult a II., az 1. és a VII. kerület eredménye is. Munkásosztályunk, műszaki értelmiségünk, az üzemek alkalmazottai példa­mutatóan veszik ki részüket a békekölcsön jegyzéséből, tetteik­kel bizonyítják be hazaszerete­tüket, békeakarat­ukat. Az ipar­­­ágak közül a kohászat jár az élen a kölcsönjegyzésben. Kü­lönösen az Ózdi Kohászati Üzemekben, a Lőrinci Henger­műben, a Borsodnádasdi Lemez­gyárban, az R. M. Kovácsoló­gyárban születtek kiváló ered­mények. Méltóan kiveszi ré­szét a­ kölcsönjegyzésből a Diós­győri Kohászat is. Az iparágak közül a kohásza­tot nyomonköveti a gépgyár­tás és a magasépítőipar. Vidéki nagyüzemek közül ezen a napon különösen sokat javultak a jegyzés ered­ményei a Csepel Autógyárban. A dolgozók jelentős része jegy­zett az elmúlt napon s ezzel, pótolták elmaradásukat. Az elsők között van az RM és a MÁVAG is. Nehéziparunk két hatalmas fellegvárának dol­gozói között az első nap óta len­dületes párosverseny alakult ki. Ebben továbbra is a MÁVAG vezet. Jobb helyezését elsősor­ban annak köszönheti, hogy a népnevelők valamennyi üzem­részben igen jó munkát végez­tek. A gépipar erős versenytársa, a magasépítőipar. Az építkezések dolgozói közül továbbra is a sztálinvárosiak vezetnek, nagy­szerű jegyzési eredményeikkel is segítik büszkeségünk, legna­gyobb alkotásunk felépítését. Az iparágak közül a második hely felé­­tör a textilipar is. Kü­lönösen a­ Keltex munkásnői, dolgozói mutatták meg, hogy kölcsönjegyzéssel is harcolni akarnak a békéért, gyermekeik boldogságáért. A textilipari üze­mek versenyében a legjobbak között vannak a Győri Textil, a Pápai Textil és a Győri Gyap­­júfonó is. Némileg javított eredményein a Győri Fonó is. A bányászatban az első Somsály. A második helyen a­ Nagybá­­tonyi Szénbányák állnak. A harmadik helyre került Petőfi­­bánya. A versenyben a negye­dik helyen áll a komlói szénbá­nya. A komlóiaknak még igen jelentősen fokozn­iuk kell a jegy­zés ütemét, ha az élre akarnak kerülni a bányák versenyében. Keressenek fel a­­népnevelők ki­vétel nélkül minden bányászt, hogy a széncsatánk valamennyi hőse, hogy Komló minden bá­nyászdolgozója mielőbb méltó módon kivehesse részét a béke­kölcsön j­egy­zésből, s ezzel is gyorsítsa szénbányászatunk büszkeségének, tervünk egyik legnagyobb alkotásának az új szocialista Komlónak építését! Hazánk ipari városai közt élen jár Debrecen. Szorosan nyomon követi Szeged az első helyért vívott küzdelemben. A középső csoportban egy sorban versenyeznek Győr, Miskolc és Pécs. E városokban a népneve­lők lelkes munkája nyomán szinte óránként születnek újabb kiváló eredmények, változik en­nek megfelelően versenyben el­ért helyezésük — bármelyikük felzárkózhat az eddig élen hala­­dó Debrecen és Szeged mellé. A városok versenyében to­vábbra is erősen elmaradt Ta­tabánya. .A dolgozó parasztság jegyzését tekintve, az első he­lyen továbbra is Zala megye áll, ahol a jegyzés üteme a legnagyobb előrehaladást érte el. Zala megyében a letenyei járás már javított munkáján, s most a­ zalaegerszegi járás ma­radt el a megyén belüli ver­senyben. Nemcsak a zalaeger­szegi járásban, de a megye egész területén javítsák meg a termelőszövetkezetekben a fel­­világosító munkát, különben a megye megtisztelő első helye­zését veszélyezteti a munkája lendületét tovább fokozó Pest megye. A falu jegyzésgyűjtő munkája is felfejlődésben van, fokozódik a jegyzés lendülete, a felvilágosító és nevelőmunka, s így Heves megye kedden a harmadik helyre került a ver­senyben. A falusi jegyzésgyűj­tő munkában még mindig nem zárkózott fel­ a versenyben élen haladókhoz Békés, Szol­nok, Tolna, Vas és Csongrád megye. A termelőszövetkezeti váro­sok versenyében Túrkeve szö­vetkezeti város halad az első sorban. Mezőtúr, Cegléd, Kis­újszállás, Hatvan ter­melőszö­­vetkezeti, dolgozó parasztjai fo­kozzátok munkátok lendületét, kövessétek az élenhaladókat s jegyzésgyűjtésetek lendületével mutassatok példát a dolgozó parasztoknak. A keddi nap folyamán to­vábbi községek, így a többi között Sáta, Zalaköveskút, Ba­latongyörök, Pusztaradvány je­lentették büszkén, hogy náluk minden dolgozó paraszt, a község valamennyi békeszerető dolgozója eleget tett hazafias kötelességének, kivette részét a békekölcsön jegyzéséből. Ezek­ről a példamutató községekről vegyenek példát azok a fal­­vaink, falusi népnevelőink és jegyzésgyűj­tőink, ahol még nem bontakozott ki teljes lendületé­vel a felvilágosító, jegyzésgyűj­tő munka. Az állami gazdaságok jegy­zésgyűjtő munkája különösen Zala megyében mutatott nagy­szerű eredményeket. A Harmadik Békekölcsön dia­dalútja a jegyzés hatodik nap­ján, kedden is folytatódot. Egy­re szélesebben bontakozik ki a nemes, hazafias versengés azért a dicsőségért, hogy ki ad többet kölcsön a hazának, melyik üzem, kerület, falu vagy járás, megye vagy város járul hozzá nagyobb összeggel az ötéves terv meg­valósításához, a teremtő békénk megvédéséhez. A lelkesedés lángja magasra csap és ez a lelkesedés tettekben nyilvánul meg. Minden kölcsönjegyző és minden népnevelő érzi, hogy a minisztertanács felhívása: Rákosi Mátyás szava. Ezeket a­ szava­kat idézik újra és újra a nép­nevelők és ezek a szavak lelke­sítik új tettekre dolgozóinkat a diadalmasan haladó kölcsön­­jegyzési verseny következő nap­ján. A­ Thököly­ úti kultúrházban MNDSZ-kultúrcsoportok fellép­tével kultúrestet rendeztek s va­­­­lamennyi műsorszámot a kerü­letben jól jegyző dolgozóknak, háziasszonyoknak, jó munkát végző népnevelőknek ajánlották. A kölcsönjegyzésben élenjáró MÁVAG dolgozói és népnevelői átadták tapasztalataikat a Ruggyantaárugyárnak és a Te­lefongyárnak. Hatalmas táblá­kat vittek magukkal, amelyeken ötletes rajzok szólítják fel a dolgozókat, hogy teljesítsék ha­zafias kötelességüket. Dunakeszin a békebizottságok is kedves ötletet valósítanak meg: felkérték a község út­törőit, hogy rajzoljanak üd­vözlő lapokat s ezeket a színes, sok szeretettel rajzolt üdvözle­teket elküldik a jegyzésben élenjáróknak. A dunakeszi kez­deményezést több más Pest megyei község követi. A nyugdíjasok, háztartásban dolgozó asszonyok is jegyez­nek békekölcsönt és ezen a té­ren szép példát mutat a Szent István­ körút 13. számú ház, ahol azoknak a lakóknak több­sége is jegyzett már békeköl­csönt, akik nyugdíjasok, ház­tartásbeliek, vagy háztartási alkalmazottak. Az őket felkere­ső népnevelők beszéltek a ke­rületben látható tervlétesítmé­­nyekről. Ettől a háztól tanul­hatnának a Kálmán-utca 19. számú ház lakói, akik eddig csak 200 forintot jegyeztek. A vidékről érkező jelentések­ből fel­emelkedik­ a Tét község­ből érkező hír. Itt­ azoknak a dolgozó parasztoknak a kapu­jára, akik példamutatóan je­gyeztek a kölcsönből, piros zászlócskákat tűztek ki. Ezt a­ módszert a járásban több köz­ség alkalmazza már. A megyék és járások verse­nyében jó módszert alkalmaz­nak a Bács-Kiskun megyei ka­locsai járásban, amely vezet a megyében. Hangszórós autó járja a lemaradt községeket és a tanyavilágot. Magukkal vit­tek egy kézi sokszorosítógépet is. Minden községben össze­gyűjtötték a legfrissebb jegy­zési eredményeket, röplapokat készítettek és azokat szétosztot­ták a dolgozó parasztoknak. A jegyzésben példamutatóknak pedig nótát küldtek. Különösen Szakmáron értek el jó ered­ményt, mert ez a község a 14. helyen állt a járásban és most a második helyre tört előre. Eger város dolgozói vasár­nap estig 7.256.000 forint béke­kölcsönjegyzéssel járultak hoz­zá hazánk további gyarapításá­hoz. Bányaüzemeink közül a Nóg­rádi Trösztből elsőnek a mátra­­nováki déli bánya jelenti, hogy befejezte a jegyzést. Az üzem minden dolgozója becsülettel teljesítette hazafias kötelezett­ségét és átlag 1206 forintot je­gyeztek. A zagyvai szénbányák­ban, ahol a Nógrádi Trösztben elsőnek fejezték be a harmadik negyedévi tervet, kedd reggelig elérték az 1058 forintos jegyzési átlagot. A várpalotai bányászok­nak az Ern­ómez­ó dolgozói mu­tatnak példát, ahol az éjszakai műszakban egy kivétellel már mindenki jegyzett. A dunakeszi úttörők üdvözlőlapja és a kalocsai járás hangszórós autója Budapest dolgozói átérzik a Békekölcsön jelentőségét. Ezt bizonyítja a sok kedves ötlet, amellyel a jó jegyzőknek kö­szönetet mondanak, hogy békén­ket erősítik. Üzemekben kapuk alatt, faliújságokon, utcai táb­lákon nemcsak a termelésben, de a Békekölcsön-jegyzésben példamutató dolgozókait is nép­szerűsítik. Az üzemi propa­gandisták mellett Budapest hu­szonhárom nagyüzemében kép­zőművészeink is részt vállaltak a Békekölcsön sikeréért folyó agitációs munkából és 42 festő­művész, grafikus, karikaturista készít rajzokat és karikatúrákat a jegyzőkről, illetőleg lemara­dókról. , s&gjarfénizes Péter János püspök nyilatkozata a III. Békekölcsönről Péter János püspök, a Béke Világtanács tagja a következő­ket mondta a III. Békekölcsön­­jegyzésről: — Amikor kölcsönt jegyzünk, magunk előtt látjuk az új vá­rosokat, utakat, iskolákat, gyá­rakat, kórházakat és a szántó­földeken az ember munkáját megkönnyítő új gépeket. Minden eddigi eredményért hálásak va­gyunk az államnak. Minden erőnkkel a felemelkedés és a béke terveinek megvalósítását akarjuk szolgálni, népünk és gyermekeink életét akarjuk vé­deni, ezért áldozunk jószívvel és örömmel. Az ötéves terv min­den eredménye a magyar nép javát szolgálja. A terv új alko­tásaiért járulunk hozzá szívesen kölcsönadott forintjainkkal is a további tervek megvalósításá­hoz. A kölcsönnel a nép, a bé­ke, a szabadság ügyét támogat­juk. — A kölcsön visszatérül. Visszakapjuk pénzben, de visz­­szakapjuk sokszorosan azokban az eredményekben, azokban az alkotásokban, amelyekre a vi­lág minden részéből csodálattal tekintenek. Ez a békekölcsön­jegyzés új alkalom, hogy meg­mutassuk: a­ magyar nép hűsé­gesen, áldozatkészen munkálja és védi a szabadság és béke ügyét. — A kölcsönjegyzéssel mi, papok is kifejezésre juttatjuk, mennyire egyek vagyunk né­pünkkel, hazánkkal. Ezért je­gyeztem én is többet, mint ta­valy. Rábaiék 25.000 forintot nyertek , 14.500-at jegyeztek Négy pár táncol a színpa­don puhatalpú kínai papucsban. Négy fiú és négy leány kezé­ben lebben lobogva a vörös se­lyemkendő. Kéthúrú kínai he­gedűk finom muzsikájára tán­colnak a fiatalok: mélyhangú dotb brummogása, cintányér csörrenése adja hozzá a rit­must. Az Állami Népi Együttes tagjai Kínában tanulták meg a jaó-t, ezt az ősi kínai táncot, amelyet a kardtánccal együtt a Kínai Népköztársaság három­éves fennállásának ünnepén mutatnak majd be. Lent a nézőtéren barna bár­sonykabátos ember ül a mikro­fon előtt. Ütemesen bólogat fe­jével a zene ritmusára; amint hibát talál, lekopogja a próbát. Rábai Miklós, a táncegyüttes Kossuth-díjas vezetője irányítja a próbát a mikrofon mellől. Rábai Miklóst a szerencse na­gyon megkedvelte az elmúlt hó­napokban. Heteket töltött az együttessel a Szovjetunióban, a felszabadult Kínában, itthon Kossuth-díj várta és a leg­utóbbi húzáson 25.000 forinttal kihúzták egyik kötvényét. Most próbaszünetben arról számol be, hogy hogyan vette ki részét a III Békekölcsön­jegyzésben. — Az a 12.000 forint, amit jegyeztem, még jelképesen sem fejezheti ki mindazt, amit a nép államával szemben érzek. Annyi köszönni valóm van! A felesé­gem az együttes énekese, ugyancsak jegyzett 2500 forin­tot. A két gyerekünk békéjéért... Jegyzés után, mint önkéntes népnevelő, a Szabó Ilonka­ utca 11. számú házban tartottam kis­előadást, úgy fogadtak, mint kedves vendéget, mint jóbará­tot. És záporoztak a kérdések. Szovjetunióbeli, kínai emlékeim­ről, élményeimről kérdezgettek, a szemtanú véleményére voltak kíváncsiak. A mi jövőnkre... Ami ott már valóság, nálunk még jövő csupán. Egy idős né­nike reszkető hangon azt kér­dezte: — Sztálint látta-e? Hát Mao Ce-tungot? Fiatal lány a jegyzését mutatta: az első fize­téséből jegyzett 600 forintot. Nem kellett sokat agitálnom: a Szabó Ilonka­ utca 11-es számú ház minden lakója a béke mel­lett szavazott, minden lakás­ban ott volt a jegyzésről szóló elismervény —•­ mondja el nép­nevelés közben szerzett élmé­nyeit. — Nézzen itt körül. Ez az otthonunk, ilyen a munkahe­lyünk! — mutat a fényesre lak­kozott ajtókra, a fehérrel ge­rezdéit, csontszínű falakra. A Budai Vigadó romos épületét újjávarázsolta az együttes szá­mára a nép állama. Ragyog minden, a frissen festett falak, a fiatalok boldog arca. Csupa jókedvű, vidám ember él az újjászületett épületben. — Ezért jegyeztem, ezért jegyzett jóval többet a tavalyi­nál az együttes minden tagja! És a békéért, amelyre mi is vigyázunk! — mondja búcsúzóul Rábai Miklós és siet vissza a mikrofon mellé, hogy a tao-tánc méltó legyen azokhoz, akiktől megtanulták: a felszabadult kínai néphez. Megútsíít a FLEKKENTANYA VENDÉGLŐ — VII., Jósika­ utca 28. sz. alatt. Kitűnő vacsorázó hely. — Zene. 33-as autóbuszmegállónál. A KÍNAI NÉP ÜNNEPÉN H­árom évvel ezelőtt, 1949. ok­­tóber 1-én mondotta ki a Kí­nai Népi Politikai Tanácskozó Testület a­ Kínai Népköztársaság megalakulását. "A kínai nép ifjú, hatalmas erejű állama, csakúgy, mint a népi demokráciák, a Nagy Októberi Forradalom vi­lágtörténelmi győzelmének szü­lötte. Az új korszak, amelyet a Nagy Október jelentett a világ népeinek életében, döntő jelen­tőségű volt Kína népe számára is, Sztálin mondotta: »Eljött a felszabadító forradalmak kora a gyarmatokon és függő orszá­gokban, ez országok proletariá­tusának ébredési kora, a forra­dalomban való hegemóniájának kora«. Eljött a­ forradalom kora Kína számára is, és Kína népe azért vívhatta meg győze­lemmel népi forradalmát, mert vezetőit, a kommunistákat a marxizmus-leninizmus, a győze­lem tudománya vezette, mert Kína népét, a Kínai Kommunista Pártot Sztálin személyes út­mutatása segítette a legnehe­zebb időkben, a kínai forra­dalom első, 1925—27-es szaka­szában, mert a Szovjetunió pél­dája, a szovjet emberek példá­ja lángolt a reakció és a japán intervenció ellen küzdő, a nép felszabadításáért harcoló haza­fiak százezreiben. Az egész kínai nép, a széles milliók támogatása, hűsége és odaadása a Felszabadító Há­ború ügye iránt: ez vitte győze­lemre a népi­ forradalmat. Ami­kor megindult a nemzeti szabad­­ságharc, a kommunisták kiadták a jelszót. ..Akinek ereje van, erejét adja; akinek pénze van, pénzét adja; akinek fegyvere van, fegyverét adja; akinek tudása van, tudását adja — a haza megmentésére!” S ez a­ jelszó élt és gyújtott a győzelemig. A népi forradalom győzelme megdöntötte Kínában a földes­urak és a külföldi tőkével ösz­­szeforrott tőkések hatalmát. A Kínai Népköztársaság legköze­lebbi feladatául az antiimperia­­lista és antifeudális forradalom befejezését tűzte ki. A feladatok sorában ott volt az ország egyesítése, az imperialisták tá­madásától való megvédése és a japán rablóhadjáratok, a Csang­­kajsek-klikk uralma és az im­perialisták »támogatása« nyo­mán lerombolt és ezernyi seb­ből vérző ország újjáépítése. A győzelmes Felszabadító Háború befejezése után az 500 milliós kínai nép a Kínai Kommunista Párt és Mao Ce-tung vezetésé­vel, a Szovjetunió testvéri se­gítségére támaszkodva, látott hozzá a népgazdaság hely­reállításához. Az infláció megállítása, a költségvetés egyensúlya már 1950-ben, a szi­lárd pénz megteremtése, a ha­marosan be is fejeződő földre­form, az iparnak Kínában eddig még soha nem látott teljesítő­­képessége, a további iparosodás fokozódó üteme jellemzik az e téren elért eredményeket. A nemzetközi helyzetben is új, változott erőviszonyokat je­lentett a Kínai Népköztársaság megalakulása. Churchill, az agg háborús gyújtogató, 1950 ele­jén hírhedt bostoni beszédében vallotta be, hogy »a kínai ve­reség a legnagyobb katasztrófa, amit a ~civilizált világ* az orosz forradalom és a második világháború óta elszenvedett*. Ha a jogtalanul és hazug mó­don használt »civilizált világ* kifejezés helyébe azt tesszük, amit voltaképpen jelent: »impe­­rialista világ«, akkor helytálló a Churchill­ megállapítás. A ki­zsákmányolt, milliárdos trösz­tök szabad vadászterületének tekintett Kína 1949 október 1-én valódi nagyhatalom lett, amely az egyre szorosabbá váló szovjet-kínai barátság érc­alapján leküzdhetetlen akadály az imperialisták tébolyodott há­borús gyújtogatói előtt. Sztálin a japán imperialisták felett aratott győzelem hetedik évfor­dulóján, ez év szeptemberében így határozta meg a szovjet­kínai barátság világtörténelmi jelentőségét: »A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság nagy­szerű barátsága szilárd bizto­síték az új agresszió veszélyé­vel szemben. Ez a barátság a Távol-Kelet és az egész világ békéjének erős bástyája.­ Az amerikai háborús tervek­ben külön szerepe van Kína földjének. A Pentagon urai, akik szinte változtatás nélkül átvették a japán militaristák eszeveszett terveit Ázsia leigá­zására, e japán recept sze­rint Koreát tekintik az első ál­lomásnak Kína leigázásában­. Akárcsak a japánok, ők is a koreai népet rohanták meg, mintegy bevezetéseképpen a Kína elleni támadásnak. A kí­nai nép legjobb fiai, ezt fel­ismerve, tömörültek önkéntes egységekbe, hogy visszaverjék már Korea földjén a támadó­kat. Amikor a kínai népi őr­­­kéntesek megjelentek a koreai hadszíntéren, hogy szembe­­szálljanak a testvéri koreai népet és a koreai népen ke­resztül a Kínai Népköztársasá­got és egész Ázsia, az egész Távol-Kelet békéjét fenyegető amerikai gyilkosokkal, megmu­tatták, hogy tudatában vannak annak a nagy várakozásnak és forró szeretetnek, amellyel az egész Távol-Kelet szabadság­szerető népei tekintenek a tri­nai nép hazájuk szabadságát kivívott fiaira. A Kínai Népköztársaság meg­alakulása új szakaszt jelent az ázsiai és csendesóceáni népek szabadságáért és függetlensé­géért folytatott harcában. A kí­nai nép megmutatta a ma még imperialista rabságban élő ázsiai és csendesóceáni népek­nek a felszabadulás felé vezető utat. Éppen ezekben a napokban kezdődik meg Pekingben az ázsiai és csendesóceáni népek békeértekezlete. A békeértekez­leten részvevő küldöttek — viet­namiak, maláj­földiek, indiaiak, brazilok, chileiek, japánok és ki tudná még felsorolni mind a harminckét országot, ahonnan a nép elküldi képviselőit a béke­­értekezletre — a maguk szemé­vel láthatják, mit épített és al­kotott szabadsága, igazi törté­nelme első három esztendejé­ben Kína szabad népe. A kül­döttek meghallgatják Kína népének szavát, azt a forró és alkotó örömet, amely mar min­den kínai hazafit eltölt. Ezek a küldöttek elviszik majd az ázsiai és csendesóceáni orszá­gokba, a szemtanú megbízható és megcáfolhatatlan hitelével a hírét annak, hogy a Kínai Nép­­köztársaság első három eszten­dejében századokat lépett előre. De elviszik a hírét annak is, hogy a kínai nép megismerte és keserves századokon át is­­merte meg, hogy mit jelent az elnyomás és most, amikor há­rom esztendeje végre a maga életét, szabad életét élheti, a népmilliók elszánt és megmá­síthatatlan akaratával üzeni mindenkinek, aki szabad életé­re, ragyogó jövőjére törne, hogy megvédelmezi a Kínai Népköztársaságot, a nép hatal­mát, a jövőt. A kínai népi forradalom­i, a nemzeti felszabadító háború győzelme az egész világ, min­den békeszerető ember számá­ra győzelem volt , most a kínai nép nagy ünnepe, ünnepe a Föld minden békét akaró em­berének. Abban a hatalmas táborban, amely a Sárga-tenger partjaitól az Elba partjaiig építi a jövendőt és védelmezi a békét, hatalmas erőt jelent a kínai nép egysége, alkotóereje és a béke védelmében mindig helytálló szilárdsága. A dolgozó magyar nép együtt ünnepel a sanghaji munkások, a hunani parasztok, a pekingi diákok, a kínai dolgozók száz­millióival, Mao Ce-tung győzel­mes népével. A kínai és a ma­gyar nép barátságának száz meg száz látható jeléről talán nem is kell külön beszélni ezen az ünnepen. Mao Ce-tungnak, a marxizmus-leninizmus egyik klasszikusának művei könyvtá­raink legolvasottabb könyvei közé tartoznak. Egymásután je­lennek meg kínai regények, el­beszélések, versek. Kínai szín­darabok, kínai filmek sorát is­mertük meg a legutóbbi eszten­dőkben. A magyar nép most ismerkedik a régi Kínával is — azzal a Kínával, amely az em­beriség történetébe, az emberi kultúra történetébe olyan cso­dálatos lapokat írt. A magyar és a kínai nép felszabadulásá­nak kellett elkövetkeznie, hogy megismerkedhessünk egymással. Pekingi magyar diákok, buda­pesti kínai diákok szinte otthon érzik magukat , s ez a barát­ság egyre csak mélyül, egyre csak erősödik, ahogy a két nép diadalmasan halad előre a jö­vendő útjain. Forró szeretettel és nagy megbecsüléssel kö­szönti ezen a napon egész né­pünk a szabadságát kivívott és a szabadság, a béke, az emberi­ség nagy ügyéért helytálló, a tőlünk oly sokezer kilométerre élő s szívünkhöz mégis oly kö­zeli, nagyszerű kínai népet. *

Next