Magyar Nemzet, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-01 / 102. szám

2 zói és a nagy kínai nép a Szov­jetunióval szoros barátságban harcolnak a tartós ,békésit, a demokráciát és a szocializmus ügyéért. "■­­ A Szovjetunió Kommunista Pártja dicső története során mindig eltökélten védelmezte és megvalósította a proletárinter­­nacionalizmus elveit, ezzel pél­dát mutatott a többi ország dol­gozó Írlak. A gyarmati és függő orkcsigok dolgozóinak nemzeti felszabadító harca A Pravda csütörtöki száma közli I. Plisevszkij »A gyarmati és függő országok dolgozóinak nemzeti felszabadító harca” című cikkét. A gyarmati és függő orszá­gok dolgozói az imperialista járom ellen vívott harcban el­ért új sikerekkel köszöntik má­jus elsejét. Ma valamennyi gyarmaton harc folyik az ide­, gén imperializmus ellen, a feudalizmus maradványai ellen, a nemzeti függetlenségért, a gazdasági haladásért, a népek anyagi jólétéért. Ez a nemzeti felszabadító mozgalom lényege. Ha nem volna nemzetiségi el­nyomás, ha nem volnának aka­dályok a gyarmati és függő or­szágok termelő erői fejlődésének útjában, akkor nem léteznének azok az okok sem, amelyek a külföldi gyarmatosítók és az or­szágon belüli hűbérurak és nagybirtokosok elleni nemzeti felszabadító mozgalmat meg­indítják. Következésképpen, a nemzeti felszabadító mozgalom a gyarmatokon és félgyarmato­­kon nem egyes emberek sugal­­­mazásának eredményeképpen indul meg, hanem elkerülhetet­len történelmi folyamatként, történelmi törvényszerűségként. Epoly­­ törvényszerű az is, hogy a gyarmati népek nemzeti felszabadító mozgalma irányí­tásának történelmi szerepét a gyarmatok és félgyarmatok munkásosztálya vállalta magá­ra. E munkásosztálynak meg­van a politikai pártja, amelyet az egyedül helyes marxi-lenini elmélet vezet. Ez a párt ismeri az emberi társadalom fejlődésé­nek objektív törvényeit, világo­san látja, merre kell haladni, merre kell vezetni az elnyomott, kisemmizett, politikailag jog­fosztott gyarmati néptömegeket. Plisevszkij számos ténnyel bi­zonyítja a gyarmatokon és fél­­gyarmatokon megindult nemzeti felszabadító mozgalom fokozó­dását a második világháború után. Megírja, hogy ez a moz­galom az egész nép mozgal­mává lett. A gyarmatok népei lendületesen haladnak céljuk, a szabadság és a függetlenség felé. „Mi, kínaiak teljes mértékben egyetértünk a Pravda vezércikkével44 — írja a Zsenminzsibao Pekingből jelenti az Új Kinn, hogy a Zsenminzsibao április 29-i t A tettek értékesebbek a szavaknál című vezércikkében Eisenhower elnök beszédével és a Pravda válaszával foglalko­zik. »A Pravda vezércikke — ál­lapítja meg a Zsenminzsibao — az ismert és nyilvánvaló té­nyek felsorakoztatásával világít rá a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a na­gyobb nemzetközi problémák tekintetében folytatott, egymás­tól eltérő­­külpolitikájára. Vilá­gosan kifejezésre juttatja, hogy a Szovjetunió akár közvetlen tárgyalások útján, akár —szük­séges esetekben — az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretei között is hajlandó a megfelelő problémákról komoly tárgyalá­sokat folytatni. A Pravdának ez a vezércikke meggyőzően bizonyítja, hogy a Szovjetunió­nak a különböző nemzetközi problémák békés megoldása céljából tett gyakorlati erőfeszí­­tései következetesek és őszin­ték­ Ez a vezércikk a Szovjet­unió következetes ,békepollitiká­­ai ainak újabb megnyilvánulása. Várható volt, hogy a vezércikk gyors,­ kedvező fogadtatásra ta­lál a világ közvéleményénél. Mi, kínaiak, teljes mértékben egyetértünk a Pravda cikkével és támogatjuk azt.« A Zsenminzsu­hao azután le­szögezi, hogy mennyire igaz a Pravdának az a­ megállapítása: *A tettek értékesebbek a sza­­vaknál." Az öt »tétel«, amely Eisenhower szerint az Egyesült Államok külpolitikáját megha­tározza, csupán üres állításokat tartalmaz és tettek nem­ tá­masztják alá azokat. A Zsenminzsibao vezércikke a továbbiakban a koreai tárgya­lásokat teszi szóvá. Azután rámutat arra, hogy — mint a Pravda hangoztatta — álta­lában meglepetést okozott. Eisenhower beszédében nem tett említést a kínai kérdésről. .Egyébként az Egyesült Álla­­­mok elnöke — az általa han­goztatott tételekkel ellentét­ben— 1953. február 2-án nyíltan kijelentette, hogy a Tajvanra menekült Kuomintang-banditá­­kat a kínai szárazföld megtá­madására fogják felhasználni. John Foster Dulles külügy­miniszter tovább ment: nyíltan és félreérthetetlenül támogatta a Kuomintang-banditákat és di­csérte a Kína ellen alkalmazott amerikai ostromzárat és em­bargót.­­Nyilvánvaló — álla­pítja meg a Zsenminzsibao —, hogy az Egyesült Államok kül­ügyminisztere által széles kör­ben hirdetett amerikai külpoli­tika homlokegyenest ellentétben áll az Eisenhower beszédében foglalt tételekkel* és azzal a megállapítással, hogy »az igazi és teljes békére törekszünk egész Ázsiában". Nem meglepe­tés tehát, hogy Strachey, a volt angol labourista kormány mi­nisztere, úgy jellemezte Duiles beszédét, hogy az törekvés Eisenhower beszédének »hábo­­rús aktussá« való átalakítására. A Pravda vezércikke hangsú­lyozza: » ... a szovjet vezetők a nemzetközi kérdések békés ren­dezésére irányuló felhívásukat nem kötik össze semmiféle elő­zetes követeléssel az Egyesült Államok vagy más országok cí­mére, akár az angol-amerikai tömbhöz tartoznak, akár nem.­ Eisenhower azonban beszédében — amikor több követelést tá­masztott — úgy tüntette fel a dolgot, hogy nem is lehet béke a világon, ha más országok nem (A vezércikk folytatása) elérte, hogy — így mondják a nyugati lapok is — már »folyik a párbeszéd« a béke ügyéről­ A sztálini békepolitika, a sztálini eszmék győzelme az, hogy most a világ előtt kell be­szélniük azoknak, akik támadó tervekkel, támaszpontok háló­zatával, atlanti és földköziten­geri szövetségekkel, koreai há­borúval, esztendők óta nemet mondtak a béke ügyére. A há­borús gyújtogatóknak egyre ke­­vésbbé sikerül hazugságaikkal befonni a néptömegeket. »A Szovjetunió politikája nem el­lenkezhet a többi békeszerető ál­lam érdekeivel. Ez a politika megfelel minden olyan állam tö­rekvéseinek, amely kész hozzá­járulni a nemzetközi együttmű­ködés fejlesztéséhez, függetle­nül attól, hogy társadalmi rend­szere ilyen vagy olyan« — írta a Pravda Eisenhower elnök leg­utóbbi beszédéről írt vezércik­kében. Ezek világos szavak. »... a szovjet fél kész a meg­­elelő problémák komoly, tár- Volagos megvitatására, akár közvetlen tárgyalások útján. . akár —­ szükséges, esetekben —, az ENSZ keretei között is« — írta a Pravda Ezeket a sza­vakat nem lehet félrem­agya­­rázni. .. A mai májusi menetben, ezt is ünnepük a világ egyszerű­ em­berei. Köszönik és köszöntik ezeket a megfontolt és komoly szavakat, amelyek újra megerő­sítik a milliókat, új erőt adnak a harci cél, a tartós béke ki­vívásáért folytatott küzdelem­ben. Bizakodóan, erejük tudatá­ban, figyelmeztetik hol szóval, hol meg csak éppen a tüntető menet tényével a háború bussi­­nesman-jait az egyszerű embe­rek: válaszolni kell a béke hangjára. Válaszolni kell, mert az embe­riség a világos beszédet, azt, amelyet a Pravda vezércikke jelent a béke, a népek jövője ügyében, nemcsak meghallotta, hanem meg is értette és azt követeli, hogy feleljenek ezekre a szavakra. Válaszolni kell azoknak, akik­től most a választ várja a világ. S ezekben a napokban a Themze mellett is, a Szajna és a Rajna partján is, akárcsak a Dunánál, minden tisztességes ember harcba lép az egyetemes ügyért. A mag, amely a májusi föld párás melegében már felpattan­­totta páncélját, a nap felé, a friss levegőre tör. A vetés, az emberek vetésének gondja nem­csak parasztoké, az épülő­­falat, az emberek otthonainak falát, nemcsak a kőműves védi —■ az élet, a béke minden jószándékú, ember akarata. A békemozgalom, amely esztendőről esztendőre erősebb, most, ezen a májusi ünnepen, büszkén tekinthet visz­­sza megtett útjára. Ezen a ta­vaszon a békéért küzdő tábor ereje minden eddiginél hatal­masabbra nőtt. A régi harcosok, a békemozgalom első soraiban menetelők mögött most m­ár ott vannak azok is, akik egy-két esztendeje még »semlegesként« a sorokon kívül, óvatos helyte­lenítéssel nézték a háborús gyújtogatók kezében a tüzesó­­vát. A béke védelmének gondo­lata erősíti nálunk is napról napra a nép, a nemzet egységét .H­a a nyugati világban is ez a gondolat hozza egymáshoz köze­lebb a népük jövőjéért aggódó hazafiakat. A nyugati világban egyre több kötelessége tudatára ébredt becsületes ember ragadja meg a békeharcosok feléje nyúj­tott kezét — azoknak a kapita­lista országokban élő értelmisé­gieknek a száma, akik Wroc­­lawban még, Párizsban és Varsóban még csak egy csopor­tot jelentettek, a Bécsi Népek Kongresszusáig s az azóta el­telt időben többséggé növeked­tek. Ezen­ a májuson mindenütt, ahol ma reggel elindult a fel­vonulók menete, a legfőbb jel­szó: megvédelmezzük a béke ügyét. A mi budapesti menetünk, út­ban a Sztál­in-tér felé, a fel­díszített utcákon találkozik a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének májusi jel­szavaival. Így­­szól az egyik: »Védd a békét, népünk hatal­mát, hazánk függetlenségét! Szavazz a Népfrontra!« A ma­gyar nép választásokra, készül, s abban a választási felhívás­ban, amelyet a Magyar Függet­lenségi Népfront intézett né­pünkhöz, állnak ezek a monda­tok: »Munkások, dolgozó pa­rasztok, értelmiségiek testvéri egységben építik az új magyar hazát. Egység az építésben, egy­séget követel a választásokon is.« A mi májusi ünnepünk en­nek az egységnek, a teremtő béke oldalán, az építésben ki­alakult és megacélozódott egy­ségnek erejét mutatja, meg. Ez az egység mutatkozik majd meg május 17-én, a választásokon is, a béke, a munka, a jólét program­mja mellett, a Népfront mellett állást foglaló magyar milliók szavazatában. A teremtő béke szándéka, aka­rata, megvédésének elszántsága: ez a mi májusi ünnepünk igaz tartalma. Gárdos Miklós _i A Magyar Nemzet. teljesítik ezeket a követeléseket az Egyesült Államok korm­ányá­­nak megelégedésére. Az ameri­kai elnök teljesen kihagyta szá­mításaiból annak lehetőségét, hogy más országoknak is lehet­nek bizonyos követeléseik, ame­lyek megfontolást érdemelnek az Egyesült Államok részéről. Az ilyen magatartás nemhogy előmozdítaná, hanem éppen el­lenkezőleg, nagymértékben hát­ráltatja az­­igazi és teljes bé­ke­ megvalósítására irányuló tö­rekvést. Az Egyesült Államok kormánya nem biztosíthatja a békét azzal, ha a világ urának tünteti fel magát és feltételeket szab. A béke megvalósítására irányuló helyes magatartás az, amelyet a szovjet vezetők tanú­sítanak, akik — amint a Pravda vezércikke rámutat — s üdvö­zölni fogják az Egyesült Álla­mok vagy m­ás állam kormá­nyának bármely lépését, ha ez a vitás kérdések barátságos ren­dezésére irányul.« A világ békeszerető népei a Pravda vezércikkéből még job­ban megértik a nemzetközi pro­blémákat. Mi több: ebben a ve­zércikkben vitá­rosan felismerik a Szovjetunió következetes, meg nem alkuvó békepolitikáját. G. M. Malenkov elvtárs a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának 4. ülésszakán mondott beszédében kijelentette: »A szovjet békepoli­tika a több­ ország — nagyok és kicsinyek — népes jogainak tisz­telet­ben tartásán, s az elismert nemzetközi jogszabályok betar­tásán alapszik. A szovjet kül­politika mindazoknak a szerző­déseknek szigorú és sérthetetlen betartásán alapszik, amelyeket a Szovjetunió más államokkal kö­tött. Nincs jelenleg olyan vitás, vagy megoldatlan kérdés, ame­lyet ne lehetne békés úton meg­oldani az érdekelt országok köl­csönös megegyezése alapján. Ez vonatkozik a Szovjetuniónak valamennyi állammal, köztük, az Amerikai Egyesült Államokkal való viszonyára is . A szovjet kormánynak ez a világos béke­­politikája mind nagyobb és na­­­gyobb helyeslésre és támogatás­ra talál a világ közvéleménye részéről. Ez a békepolitika most ismét erős támogatást és ösztönzést adott mindazoknak a népeknek,­­amelyek a vitás nemzetközi kér­dések tanácskozások útján tör­ténő rendezését követelik, mind­azoknak az országoknak, ame­lyek békében akarnak egymás mellett élni. Nem férhet kétség ahhoz, hogy a kínai nép őszintén támogatja a szovjet politikát és a két ország­ barátságának to­vábbi megszilárdításával moz­dítja elő a világ békéjének és a nemzetek közötti békés együtt­működésnek ügyét. Kína és Ko­rea ezidőszerint folytatja erőfe­szítéseit a koreai fegyverszünet megvalósítása és a koreai kér­dés békés rendezése érdekében. Tudatában vagyunk annak, hogy erőfeszítéseink nagyban hozzájárulnak a Távol-Kelet­ és az egész világ békéjének és biz­­tonságának előmozdításához.* Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa elvetelte az Egyesült Államok és Franciaország javaslatát New Yorkból jelenti a TASZSZ. Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának április 27-i délelőtti ülésén végetért a vita az Egye­sült Államok és Franciaország határozati javaslata fölött, amely indítványozza a Bao Baj­iéit Vietnamnak, Laosz, Kam­bodzsa és Dél-Korea bábkormá­nyának, valamint Nepálnak, Ceylonnak és Japánnak felvé­telét a bizottságba- India képviselője az Egyesült Államok és Franciaország ja­vaslatával szemben foglalt ál­lást. Emlékeztetett arra, hogy a tanács legutóbbi ülésszakán megtagadta a szavazati jogot az ENSZ európai gazdasági bizott­ságában több európai ország­tól (Magyarországtól, Bulgáriá­tól, Romániától, Albániától, Olasz­országtól, Svájctól és Finnnor­­szágtól). Nem lehet most más álláspontra helyezkedni az ázsiai országokkal szemben — mondotta az indiai küldött. Ez­után javasolta, hogy az ENSZ ázsiai és távolkeleti gazdasági bizottságába való újabb tagfel­vétel kérdésének tárgyalását halasszák el a Gazdasági és Szociális Tanács legközelebbi ülésszakára. Arutjunjan, a Szovjetunió képviselője ellenezte az Egye­sült Államok és Franciaország határozati javaslatát. A Gazdasági és Szociális Ta­nács 9 szavazattal 8 ellenében elfogadta az indiai javaslatot. A TASZSZ a kereskedelmi szakértők genfi tanácskozásainak eredményeiről Genfből jelenti a TASZSZ: Genfben befejeződött a kelet- és nyugateurópai országok keres­kedelmi szakértőinek tanácsko­zása. Ezzel kapcsolatban Myr­­dal, az ENSZ Európai Gazda­sági Bizottságának titkára saj­tóértekezletet tartott. Rámutatott, hogy a kelet- és nyugateurópai szakértők kétol­dalú tárgyalásainak eredménye­ként létrejöttek a további meg­beszélések feltételei. A tanácskozás egyben alapul szolgál a kereskedelem volume­nének növelésére. Megállapodás történt arra nézve, hogy hasz­nos volna 1954-­ben hasonló ta­nácskozást összehívni. Myrdal titkár a záró­­ülésein rámutatott: a kelet- és nyugateurópai országok szakér­tői között több mint száz külön­böző tájékoztató megbeszélés folyt. Sajtó­körök szerint a tanács­kozás az ENSZ Európai Gazda­sági Bizottságának eddigi legje­lentősebb gyakorlati eredmé­nyekkel járó értekezlete volt. Rá­mutatnak, hogy a keleteurópai országok és a Szovjetunió szak-'­ értői konkrét javaslatok szem­pontjából jobban felkészültek, mint a nyugateurópai országok szakértői. Utalnak arra is, hogy a tanácskozás több eredmény­nyel járt, mint amennyit vártak, tőle. A London, (TASZSZ) Mint Kairóból közült, az Egyiptom új alkotmánytervezetének kidolgo­zásával megbízott albizottság április 29-én amellett foglalt ál­lást, hogy az országban köztár­sasági államformát vezessenek be. Az albizottság javasolta, hogy a köztársaság kikiáltásának kér­dését népszavazás útján döntsék el végérvényesen. A népszava­zás idejére az ostromállapotot fel kell függeszteni. Sok külföldi küldömé­g május elsejei Moszkvából jelenti a TASZSZ. Május 1. ünnepére, a Szovjet­­unió Szakszervezetei Központi Tanácsa­ és a VOKSZ meghívá­sára sok külföldi munkáskül­­döttség érkezett­­ a Szovjet­unióba Április 29-én reggel érkezett meg a Finn-Szovjet Társaság küldöttsége, Izland kulturális életének több képviselője, egy norvég munkásküldöttség és a svéd építőmunkások küldöttsé­ge. Ugyancsak megérkezett egy dán nőküldöttség és egy finn ifjúsági küldöttség is. Április 29-én érkezett meg a lengyel, a bolgár, a román, az albán szakszervezeti­­küldöttség és ezen a napon érkezett meg a CGT küldöttsége is. Megérkezett Moszkvába a Belga-Szovjet Baráti Társaság küldöttsége, az olasz kultúrkül­­döttség, valamint a Német- Szovjet Baráti Társaság kül­döttsége is. • A számos krónikus küldöttség érkezésével kapcsolatban Vla­gyimir Berjozin, a SZSZKT el­nökségének tagja, nyilatkozatot adott a TASZSZ tudósítójának. — A szovjet szakszervezetek hűen a prok­tamnem­zetköziség­­hez, állandóan szélesítik és erősítik kapcsolataikat a kül­földi szakszervezetekkel — mondotta Berjozin, majd el­mondotta, hogy évről évre nő a Szovjetunióba látogató külföldi szakszervezeti küldöttségek és a­ külföldre látogató szovjet szakszervezeti küldöttségek száma. Ő érkezett Moszkvába ünnepségekre intet, 1­953. május 1. Három év és tíz hónap alatt teljesítette első ötéves tervét a Bolgár Népköztársaság Szófiából jelenti a Bolgár Távirati Iroda. A Bolgár Nép­köztársaság állami tervbizott­­sága és a Bolgár Népköztár­saság minisztertanácsa mellett működő statisztikai hivatal igaz­gatósága nyilvánosságra hozta a Bolgár Népköztársaság 1949— 1953. közötti első ötéves, terve teljesítéséről­­készült jelentését. A Bolgár Népköztársaság 1949—1953. évi első népgazda­­ságfejlesztési tervét, amelyet 1948. december 29-én fogadott el a nemzetgyűlés, határidő előtt haj­tották végre. Egész sor fon­tos feladat megoldásánál jelen­tősen túlteljesítették az elő­irányzatokat. Az ipar területén az ötéves terv feladatul tűzte ki a terme­lés — nem számítva a helyi és szövetkezeti ipart, az erdőipart és a halászatot — 2,2-szeresére való emelését az 1948. évi szint­hez képest, illetve 3,8-szorosára való emelését az 1939. évihez képest. 1952-ben, az ötéves terv negyedik évében,­­az ipar terme­lése­­— a helyi és szövetkezeti ipar, az erdőipar és a halászat nélkül — 2,4-szeresen szár­nyalta túl az 1948. évi és 4.3- szorosán az 1939. évi termelési eredményeket. Az ipar termelése 1952-ben 20,5 százalékka­l szár­nyalta túl a tervben 1953-ra előírt termelési szintet. Az öt­éves terv ipari- termelési célki­tűzéseit három év és tíz hónap alatt telj­esí­tették. A mezőgazdaság területén lé­nyegében megoldották azokat a feladatokat, amelyeket a Bol­gár Népköztársaság ötéves terve kitűzött a mezőgazdaságnak. A mezőgazdasági termelőszövetke­­zetekben tömörült a szegény- és középparasztok legnagyob része. 1952 végén a termelőszövetke­zetek földjeinek területe elérte a megművelt földterület 60,5 százalékát. Az áruk vasúti szállítása 1952- ben 23,3 százalékkal múlta fe­lül az ötéves tervben 1953-ra előirányzott szintet. Az előirány­zott 13 százalékos emelkedés helyett az elmúlt négy év alatt a nemzeti jövedelem évi át­lagban 13,8 százalékkal emelke­dett. Az 1949—52 közötti évek­ben 700 ipari vállalatot létesí­tettek, bővítettek és helyeztek üzembe. A tervteljesítés négy eszten­deje alatt a munkások és alkal­mazottak száma 333.043 fővel emelkedett. A munkanélküliség a Bolgár Népköztársaságban teljesen megszűnt. Kiemel­ke elő sikereket értek el a kultúra és a közegészségügy terén is. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottstásának levele a Szovjetunió Kommunista­ Pártja Központi Bizottságához A THumanité közli a Francia­ Kommunista P­árt Központi Bi­zottságának levelét a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságához. A levél köszönetet mond a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának azért a gondos ápolásért, amelyben­­ Maurice Thorez a Szovjetunióban ré­szesült. »A munkások, Franciaország egyszerű emberei köszönetet mondanak önödnek azért a gon­­dos­ ápolásért, amelyben népünk legjobb fiát, szeretett Thorez elvtársunkat részesítették. Maurice Thorez irányításával még szilárdabban élére állunk a munkásosztálynak és Francia­­ország népének, tovább erősít­jük megbonthatatlan kapcsola­tainkat Lenin és Sztálin nagy országával, a Szovjetunió dicső­séges Kommunista Pártjával.A ítélet Emil Arnold ügyében Baselből jelenti az MTI. Ba­­selben a svájci szövetségi bíró­ság ítéletet hirdetett Emil Ar­nold, a svájci Munkapárt poli­tikai bizottságának tagja, a Vorwarts című lap szerkesztője perében. Mint ismeretes, Emil Arnol­­dot annak­­a beszédnek alapján fogták perbe, amelyet 1951-ben mondott a Nemzetközi Újság­író Szövetség­­végrehajtó bizott­ságának budapesti ülésén. Az AFP jelentése szerint Emil Arnoldot 8 havi börtönre ítélték. A bíróság kénytelen volt­ figyelmein kívül hagyni a vádnak azt a részét, amely szerint Emil Arnold­­külföldi hatalmat bujtogatott az állam ügyeibe való beavatkozásra, és amelynek alapján a­z ügyész súlyos fegyházbüntetést kért. Újabb külföldi küldöttségek érkeztek Budapestre a május elsejei ünnepségekre A SZOT meghívására újabb külföldi küldöttségek érkeztek haztárakba, hogy részt vegye­nek a május 1-i ünnepségeken. Emil Ottó vezetésével megérke­zett a Szakszervezeti Világszö­vetség küldöttsége. A Német Demokratikus Köztársaság szer­vezett dolgozóit Adolf Dester, a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség titkárságának tagja, Otto Trinks ércbányász, a Mun­ka Hőse képviselik a budapesti május elsejei ünnepségeken. A csehszlovák szakszervezetek küldöttségének tagjai: Jaroslav Ftrincil, a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének titkára és Elena Vidiecanova állami-áru­házi igazgatónő. Az albán szak­­szervezeteket Hasszán Alimer­­ko, az Albán Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára­ képviseli, az osztrák dolgozók küldöttei: Josef Rösslkuber és Johann Müllner. A küldöttsé­geket a pályaudvaron a SZOT vezetői és a magyar szakszer­vezeti mozgalom számos más képviselője fogadták. A május 1-i ünnepségekre hazánkba érkezett szovjet kül­döttség csütörtökön a Rákosi Mátyás Művekben tett látoga­tást, ahol a szovjet vendégek átadták tapasztalataikat az üzem dolgozóinak. A kínai kül­döttség a Kőbányai Textilgyár I­rat látogatta meg, majd a Textil és Ruházatipari Dolgo­zók Szakszervezete vezetőivel folytatott megbeszélést. Román és bolgár vendégeink városné­zésen vettek részt, majd megte­kintették a »Magyarország a béke országa« című kiállítást Kiosztották a kitüntető jelvényeket a felsőoktatás kiváló dolgozóinak Csütörtökön az ország felső­­oktatási intézményeinél első íz­­ben osztották ki a szocialista felsőoktatás érdekében kifejtett eredményes munkáért »A felső­oktatás­­kiváló dolgozója« kitün­tető jelvényt. A kitüntetéseket Erdey-Grúz Tibor felsőoktatási miniszter, Andics Erzsébet, a felsőoktatási miniszter első he­­lyettese és Kónya Albert minisz­terhelyettes nyújtotta át a ki­váló dolgozóknak. A felsőoktatás területén 96­ dolgozót tüntettek ki az ország­ban. Szárazabb idő Várható időjárás péntek estig. Mérséklődő északi-északnyugati szél, felszakadozó felhőzet. Átmenetileg szárazabb idő. Hűvös éjszaka. A nappali hőmérséklet kissé emelke­dik Várható hőmérsékleti értékek az ország területére: pénteken reggel nyugaton 1—4, keleten 3—6. Délben országszerte 13—16 fok között.

Next