Magyar Nemzet, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-01 / 230. szám

Szerda, 1953. szeptember 30. ­ A KÖLCSÖNJEGYZÉS ELSŐ NAPJA EGYEZ AZ ORSZÁG: a pár­, a kormány új hazafias tettre hínta fel népünket. És a tet­tek népe, az országépítők most röpke pillanatra leteszik a munka szerszámait, tollat ragadnak­­s tudják, hogy új győzelmek forrását nyitják meg. Hogyne jegyeznék az önként vállalás örö­mével a béke negyedik kölcsönét, hiszen emlé­keznek, milyen szédítő mélységből indultunk el 1945-ben! Hogyne fogadnák szívesen a jegyző­­párokat, akiknek büszkén elmondhatják saját eredményeiket, amelyekből az ország eredmé­nyei, népünk büszke alkotásai tevődnek össze. A kölcsönjegtyzés a párt nagy beszélgetése egész népünkkel, az erkölcsiekben és anyagiak­ban, öntudatban és aktivitásban megerősödött tömegekkel,­­»Megerősödtem jövőbe vetett hitemben, a béke és a munka harcos szeretetében« — ezt fejezi ki, ezt írja oda nevével a jegyzőívekre az, aki fejlett ipari ország munkása lett, akinek falu­jában felgyűlt a villanyfény, aki új gépeket­ szerkeszt, aki új, szocialista városokat emel, aki új iskolában, új kutatóintézetben, új kór­­házban és bölcsödében látja viszont a haza javára, a maga hasznára eddig adott forint­jait. Önként és boldogan jegyez békekölcsönt min­denki, aki egy tetterős, békeszerető nép közös­­ségében halad előre a felemelkedés útján­­, aki megizllte az önmagának adás örömét. Jegyez az ország, tumai is mélyen hatnak a köl­csönjegyzés ünnepi pillanatai­ban­ A magyar írók abban a biztos tudatban lépnek a köl­­csönjegyző asztalokhoz, hogy eddig is nagy eredményekre visszatekintő ku­l­túrfor­r­a­d­a­l­­munk ezekben a napokban és hetekben — a kormánypro­gramm megvalósulása során — újabb és még eredménye­sebb, az irodalmat is felemelő nevezetes szakaszába lendül. Bessenyei Ferenc Kossuth­­díjas művész, a Fáklyaláng felejthetetlen Kossu­th-alak­j­án­ak megform­álój­a, nyil­atkoz­a­tában visszatekintett életpályájára, a színészmúltra, a páratlan kul­turális fellendülésre, majd eze­ket mondotta: — Békekölcsönt jegyezni, részt kérni ilyen módon is ha­zánk építéséből, nemcsak nagy­szerű, felemelő dolog, hanem én úgy érzem, kitüntetés is, amely bizonyítja, hogy ki tud­juk venni részünket a jobbért folyó harcban, amely bizo­nyítja, hogy erősek vagyun­k a küzdelmekben, érettek az élet megértésére. Üzemben, tudományos intézetben, falun Szerdai reggelre az ország­ minden részébe eljutott a mi- m­i­nisztertanács felhívásának híre. A dolgozók üzemekben, falvaik­ban már kora reggel, munka­kezdés előtt nöpgyűléseken tár­gyalták a felhívás jelentőségét. Budapesten Zuglót ékesíti öt­éves tervünk egyik legszebb ajándéka, a Népstadion és itt épül a Lokomotív Sportpályán a hamarosan megnyíló Sport­uszoda, amelybe a Széchenyi­­fürdő vizét vezetik be, új lakó­házak is épülnek, összesen 2520 lakással. A zuglói tanácsházát vidámhan­gú csasztuska-brigád járta végig szerdán reggel: az egyik közeli iskola tíz kis első­­osztályos úttörője virágcsokrok­kal, rigmusokkal köszönte, hogy a tanács rájuk is gondol, amikor dolgozói Békekölcsönt jegyeznek. A Képzőművészeti Főiskolán,­ amelynek sok régi tanára élén­ken emlékszik a nyomorgó, éhe­ző diákokra és a pedagógus­­nyomorra, ma a megbecsült mű­vészek munkahelye, a­ tanárok közt több Kossuth-dijas van és a növendékek is már csak hírből ismerik a diáknyomort. Reggeli jegyzés után, Kisfaludy-Strobl Zsigmond Kossuth-dijas művész rövid nyilatkozatot tett: — A békekölcsönök, amelye­ket a magyar nép mindig olyan szívesen és örömmel jegyzett, meghozták a maguk eredmé­nyeit. Ha visszatekintünk az el­múlt évek hatalma­s építkezései­re, a nagyszerű művészi alkotá­sokra, világosan látjuk, hogy az it­t-ott felmerült hibák mellett is a párt és a kormány mindent megtett felemelkedésünkért. En­nek tudatában a magyar nép végtelen örömmel veszi ismét kezébe a tollat és a jövő építé­séhez, a békés fejlődés útjához odaadja a maga okulusait. Szerdán reggel az RM-Művek üzemeiben is röpgyűlésre gyűl­tek a dolgozók. A Gépgyárban elsőnek Muszka Imre Kossuth­­díjas esztergályos jegyzett. A Ganz Vagongyár kovácsműhelyében az éjszakai m­űszak beosztottjai még javá­ban dolgoztak, kezük alatt a gőzkalapácsok szikrázva for­málták a hatalmas daruoszlopo­kat, a sok-sok motoralkatrészt, amikor a­ váltó műszak hajnali tanácskozásra, ült össze a mű­hely ebédlőjében. A dolgozók sorra elmondták, hogyan segítik a kormányprogrammot, életszín­vonalunk emelését. A Gyarmat­ utcában szerdán már kora reggel egybegyűltek a Magyar Filmgyártó Vállalat dolgozói és röpgyűlésen beszél­ték meg a kormányfelhívást. Minden felszólalásból kivilág­lott: mindenki szívesen ad olyan kölcsönt, amit sokszorosan kap vissza. Miskolcon a Déryné Színház idén ünnepli fennállásá­nak 130. évfordulóját, s ezért ünnepi évadot rendez. Az ok­tóber 23-i megnyitó előadásra, Vörösmarty, Csongor és Tündé­­­jére nagy lelkesedéssel készül­nek. A művészek szerdán reg­gel, a próbák megkezdése előtt új klubhelyiségükben lelkese­déssel indították meg a kölcsön­­jegyzést. Muzs községben, ahol a gépállomás 1950 tavaszán nyolc erőgéppel és 12 cséplő­géppel indult meg a munka, ma 35 erőgép, 4 vontató, 36 cséplőgép, 2 kombájn, 1 gya­­pottisztító és 3 szelektor dolgo­zik. A gépállomáson megtartott röpgyülésen 29 dolgozó vett részt, a többiek munkahelyükön jegyeztek. Nagy­cserkeszen, az Új Élet termelőszövetkezetben a dolgozók a röpgyűlésen meg­fogadták, hogy a kölcsönjegyzés után munkájukkal is példát mu­tatnak és a termelőszövetkeze­teknek juttatott számos kedvez­ményre azzal válaszolnak, hogy még jobban megerősítik szövet­kezetüket. Az építkezések, a fellendülő lakás­építkezés egyik fontos elő­­relendítő intézménye, az Építés­tudományi Intézet. A kormány­­felhívás nyomán röpgyűlésükön megállapítonák, hogy az eddi­ginél is szebb feladatok várnak rájuk, hiszen a Negyedik Béke­kölcsön forintjaiból még több lakás épül. Az intézet Diószegi­­úti kutatólaboratóriumaiban a lakóházépítések meggyorsításá­ra és olcsóbbá tételére nagyje­lentőségű kísérleteket folytattak és homok, kvarcliszt, égetett mész és más anyag keveréséből gézszilikát nevű új anyagot ál­lítottak elő, amelyből nagy fal­elemeket lehet előregyártani. A kutatólaboratórium dolgozói örömmel beszéltek arról, hogy munkájuk mellett, kölcsönadott forintjaikkal is elősegítik, hogy több lakás épüljön az ország­ban. Nagy építkezéseink közül a Ke­leti Főcsatorna építésén dolgo­zók a kormányprogramm meg­jelenése óta azért küzdenek, hogy mire tavasszal a rizsföldek el­árasztására kerül a sor, végig­zúduljon a csatornán a víz egye­lőre 16 köbméter másodpercen­ként. A csatorna ma már 65 kilo­méter hosszúságban szeli át ki­sebb megszakításokkal az Alföl­det s az építők szorgalmasan dolgoznak. A környékbeli ter­melőszövetkezetek tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok ál­­landóan figyelemmel kísérik munkájukat. Szerda reggel a csatornaépítők lelkes röpgyűlésen vettek részt a Negyedik Béke­kölcsön jegyzésében, megfogad­ták, hogy az előírt munkákat időre elvégzik. A kölcsönjegyzés alkalmából számos tudósunk, írónk, művészünk tett nyilatkozatot. Vadász Elemér kétszeres Kos­­su­hh-díjas akadémikus ezt mon­dotta: — A közeljövőben jelenik meg új munkám: »Magyarország földtanai Sok munkával, fá­radsággal született. De szíve­sen vállaltam, mert tudtam, hogy szükség van rá. Könyvem elé azt írtam: »A magyar dol­gozó népnek ajánlom.« Ma reggel, intézetünkben a kölcs­ön­jegyzésről szólva, arról beszéltünk, szívesen jegyzünk, mert ez is közvetlenül a mi ja­vunkat szolgálja. A kölcsönjegy­­zést, éppen úgy, mint munkám megírását, kötelességemnek ér­zem. Forintjaimat éppen úgy, mint könyvemet — a magyar dolgozó népnek ajánlom. Kardos László Kossuth-díjas műfordító ezt­ mondotta: — Az előző kölcsönje­gyzé­­sek alkalmával a szocialista haza holnapi, holnaputáni képe, a terv szuggesztív távlatai in­spirálták a kölcsönjegyző töme­geket, ma a napról napra s kézzelfoghatóan emelkedő élet­­színvonal tömeges dokumen­ miimiiiiiiiiiiii mimimiiiii­mimi miiiiiiiiiiii TOVÁBB EMELKEDETT a beküldött Totó-szelvények száma. A magas szelvény­szám eredménye: 362.845 forint került szétosztásra. 11 és 12 találatos szelvény nem akadt, s így nemcsak a 10, hanem a 9 és a 8 találatos szelvényekkel is nyertek Ne dobja el 7 találatos szelvényét, mert az jó a vigaszdíjra 10 találat 9 találat 8 találat 4353Ft 483— Ft 82— Ft MIELŐBB VÁSÁROLJA MEG TIPPSZELVÉNYEIT! ­iiiiiiiiiiimiiiiiiiiiii MmHmmii HiiiHHinui Hiiu ___ma StarSteel. DÍSZELŐADÁSSAL megnyílt a kínai filmhét A Kínai Népköztársaság fenn­állása negyedik évfordulójának előestéjén, szerdán este az Urá­nia Filmszínházban tartott dísz­előadással megnyílt a Kínai Filmhét. A díszelőadás elnökségében Rusznyák István Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöke, Huan Cen, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete és Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes foglalt helyet. A Kínai Filmhét ünnepélyes megnyitásán megjelent Erdey- Grúz Tibor oktatásügyi minisz­ter, Béres Andor, a külügymi­niszter első helyettese, Jánosi Ferenc, a népművelési miniszter első helyettese, Szabó István al­tábornagy, honvédelmi minisz­terhelyettes, Szobek András bel- és külkereskedelmi minisz­terhelyettes, Majlát Jolán, a Kul­túrkapcsolatok Intézetének főtitkára, továbbá a magyar po­litikai, gazdasági és lailturális élet több vezető személyisége. Részt vettek a díszelőadáson J. V. Andropov, a Szovjetunió magyarországi nagykövet­ségé­nek ideiglenes ügyvivője, ala­­rm­int a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője­ és számos tagja. A magyar, a kínai és a­ szov­jet Himnusz elhangzása után Rusznyák István üdvözölte a díszelőadás vendégeit, majd Mihályfi Ernő miniszterhelyettes mondott megnyitó beszédet. —■ A Kínai Népköztársaság kikiáltásának negyedik évfor­dulóján nemcsak győzelmes fel­szabadulását, hanem az azóta eltelt négy év alatt kivívott győ­zelmek 6orát is ünnepli az öt­százmilliós kínai nép.­­ A kínai nép győzelmeinek napját a kínai művészet ünne­pével köszönti a magyar nép, annak a művészetnek ünnepé­vel, amely több ezer esztendő tradícióival ötvözte egybe a mai élet művészi ábrázolását és amely nép kezében nagy­szerű fegyver az imperialisták ellen, a békéért folyó harcban.­­ A most kezdődő Kínai Filmhét nagyjelentőségű ese­mény a kínai és a magyar nép közötti baráti és kulturális kapcsolatok további elmélyítése szempontjából. Folytatója lesz annak a nagy sikersorozatnak, amelyet minden kínai film je­lent a magyar közönség előtt, amely rendkívüli érdeklődéssel és szeretettel fordul a kínai művészet és a kínai nép élete felé — mondotta a többi kö­zött. Ezután Huan Cen nagykö­vet mondo­t ünnepi beszédet. — A kínai nép határtalan örömmel és lelkesedéssel kö­szönti nemzeti ünnepét, a Kí­nai Népköztársaság fennállásá­nak negyedik évfordulóját- Az idén ez a nap különösen ün­neplésre méltó, hiszen ez az első esztendő, amelyben az új Kína a tervszerű ép Kőm­unka útjára lépett — mondotta be­vezetőben, majd a kínai nép első ötéves tervének nagy fel­adatairól szólott.­­ Hazánk ötéves országépítő terve dicső és nehéz feladat, de a kipróbált Kínai Kommunista Párt és Mao Ce-tung elnök bölcs vezetésével, a Szovjetunió és a testvéri országok őszinte és ön­zetlen segítségével, a kínai mun­kásosztály és dolgozó paraszt­ság kimeríthetetlen aktivitásá­val és alkotóképességével, vala­mint ezek szilárd szövetségével biztos hatalmas építőmunkánk győzelme.­­ A kínai nép nagyrabecsüli és őszintén erősíti a kínai és a magyar nép barátságát, amely napról napra fejlődik. Nagyra­­becsüljük a magyar népnek az országépítő munka, valamint a kultúra és a művészet terén el­ért eredményeit. A Kínában nemrég rendezett magyar film­hét és a most megkezdődő Kí­nai Filmhét még jobban elieté­­lyíti a két nép közötti barátsá­got és kulturális kapcsolatot. A két ország ügye elválaszthatat­lan egymástól. Országaink min­den egyes sikere­­— a demokra­tikus béketábor sikere. A béke, a demokrácia és a szocializmus közös célkitűzése eggyé forraszt bennünket — mondotta. Huan Cen nagykövet beszédé­nek elhangzása után a díszelő­adás vendégei meleg ünneplés­ben részesítették a kínai népet és vezérét, Mao Ce-tungot. Ezután bemutatták a „Nem­­zeti ünnep 1952-ben?c című kí­nai doku­mentumfilmeit, amely a kínai nép felszabadulásának harmadik évfordulójáról ké­szült. A fővárossal egyidőben a nagy vidéki városokban is megren­dezték a Kínai Filmhetet. Az ünnepélyes megnyitóra szer­dán este került sor Szegeden, Miskolcon, Pécsett, Nyíregyhá­zán, Debrecenben, Kaposvárott és Kecskeméten. A kínai filmmű­vészet kiemelkedő alkotásait mindenütt nagy tetszéssel fo­gadták és lelkesen ünnepelték a magyar és kínai nép barátságát. Megalakult a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat központi filozófiai szakosztálya Szerdán este a Marx Károly Közgazdaságtudom­ányi Egyete­­men tartotta alakuló gyűlését a Társadalom- és Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Társu­lat központi filozófiai szakosztá­lya. Fogarasi Béla Kossuth-díjas akadémikus megnyitó szavai után Mátrai László irtott be­vezető előadást. A felszólalások után meg­választották a szakosztály el­nökségét. Elnök Fogarasi Bé­la Kossuth-díjas akadémikus lett, alelnökök: Mátrai László, az Akadémia levelező tagja és Balogh Elemér, az MDP párt­főiskolája filozófiai tanszéké­nek helyettes vezetője. (MTI) Piccard professzor 3150 méter mélyre merült a Földközi-tengerbe Rómából jelenti az MTI. Auguste Piccard 69 éves svájci tudós — mint a Reuter-iroda jelenti — szerdán saját terve­zésű búvárgömbjéber 3150 méter mélyre merült a Földközi-ten­gerbe. (Az eddig elért legmé­lyebb merülés 2100 méter volt.) Piccard Olaszországtól nyu­gatra, Ponza-sziget közelében hajtotta végre a merülést. Búvár­gömbjét elektromágnessel rögzí­tett f­émsúlyok húzták a mélybe, két és egynegyed órai lenttartóz­­kodás után kikapcsolta az elek­tromágnest, mire a súlyok lees­tek és a búvárgömb újra fel­­emelkedett. Emelkedését a felül hozzáer­ősített olajtartály segí­tette. gazdagabb és könnyebb élet kezdetét jelentik a falvakban az élenjáró termelőszövetkezet­i és gépállo­mási dolgozók országos tanács­kozásán hozott határozatok és az új alapszabály. A termelő­szövetkezeti parasztság meg­erősödéséről, a szövetkezetek felvirágoztatásáról volt szó, és így közvetve arról, ami a kor­mányprogramm célkitűzése: a lakosság életszínvonalának ál­landó emelése. Az eddig hozott határozatok és rendeletek, a kor-­­­mány intézkedései mind­ennek­­ érdekében történnek. Ahogy­­ Nagy Imre, a minisztertanács e­lnöke mondotta a Bács megyei ermelőszövetkezetek és gépkilo­­mások élenjáró dolgozóinak kecskeméti értekezletén: »Mező­­gazdasági termelésünk felvira­­­­loztatása egész népünk nagy ügyévé lett.­ A fokozódó jólét, a vidámabb Hét és a bőség azonban csak így valósítható meg, ha növel­­ük a termelést, ha több búza, kukorica, krumpli terem a föl­dön, ha több disznó hízik az ij­akban, ha nagyobb tehéncsom­­­a vonul a legelőre. Hányszor próbált változtatni keserves so­­rán a földdel dolgozó paraszt­ember az idők folyamán, de mindig csak csöbörből vödörbe jutott. Nem tudott zöldágra ver­gődni soha, nyom­a a gond, fe­nyegette az aszály, elkopott ereje a kilátástalan harcban, de a föld mégsem hozott több ter­mést és az állatállománya se gyarapodott. Egyedül, magára­­hagyatva, kis parcelláján nem tudta kiharcolni a jobb és gazdagabb életet. De sokszor még azt se, ami megélhetéséhez szükséges volt. Az elmúlt öt esztendő megmu­tatta, merre kell elindulnia an­nak, aki szakítani akar a gond­dal, aki el akarja űzni házaldí­járól a bizonytalanságot. A ter­melőszövetkezeti mozgalom hi­bái ellenére is olyan eredmé­nyeket csillogtatott meg a pa­rasztság előtt, amit egyéni gazdaságok sose tudtak elérni. A kezdeti nehézségek azonban sok dolgozóparaszt kedvét vet­ték el a múltban a szövetkezeti gazdálkodástól. Ezeknek az in­gadozóknak, tétovázóknak vilá­gosan megmutatta Nagy Imre felszólalása, merre van a helyes út. Megmutatta, csak a szövet­­kezet az a termelési forma­, amelyben a mezőgazdaság fejl­­esztésének korlátlan lehetősé­gei vannak. Amit a kormány ígért, azt megvalósítja s a­z intézkedések, amelyek a mezőgazdaság terén történtek, nem átmeneti jelle­gűek s egyre hatékonyabbak lesznek. Aki józan ésszel tekint a jö­vőbe, aki számot vet saját maga és családja életével, aki az élet napsugaras oldalát vá­lasztja, aki azt szeretné, hogy tele legyen a kamrája, szek­rénye, az csak ezt az utat vá­laszthatja, még ak­kor is, ha néha­­nehézségekkel találja ma­gát szemben. Tudja az ország minden dolgozója, hogy ezek a nehézségek és bajok rövide­sen elmúlnak, hiszen a kor­mány és a párt észrevette az elkövetett hibákat és segítette a termelőszövetkezeteket. Olyan nagyarányú támogatást biztosí­tott a szocialista mezőgazda­ságot építő parasztságnak, amely példa nélkül áll a ma­­gyar mezőgazdaság történeté­ben. Ha van olyan dolgozó pa­raszt ezek után, aki nem a jó­zan eszére hallgat, nem a job­bat, a gondtalan, gazdag jö­vőt választja, az élete további során bizonyosan sokszor meg­bánja majd elhamarkodott lé­pését. A kormány szavát olyan tet­tek támasztják alá, amelyekre jövőt lehet építeni, nemzedékek életét lehet bízni. Új életet for­máló tettek, amelyeknek az a céljuk, ho­gy jobban éljen az ember ebben az országban, hogy nagyobb legyen a bőség. De ahhoz, hogy ez így le­gyen, hogy több jusson a kam­rába, szekrénybe és piacra, nem elég csupán a kormány messze­menő támogatása. Népünk nagy ügye, az ország lakosságának jobb ellátása, az életszínvonal folytonos emelkedése megköve­zi­­, hogy a termelőszövetkezeti tagok és egyénileg dolgozók a jó gazda gondosságával végez­zék el a munkát a határban. Ez a záloga az emberi, jobb élet­nek, mert a most elvégzett szán­tás, az idejében földbetett mag hozza meg jövő évi kenyerünket. Hogy milyen lesz a termés, az nemcsak az időjárástól függ, hanem a munka minőségétől is. A kormányprogramm nagy tá­mogatást jelent a parasztság­nak, az azóta hozott intézkedé­sek megkönnyítik életét — az időben elvégzett őszi munkák viszont a kormányprogram­ magvalósítása terén jelentenek hatalmas lépést előre. Ezáltal meg tudjuk teremteni a bőséget, ami a lakosság életszínvonalá­nak további emelkedése terén döntő jelentőségű. A parasztság egész életére, jelenére és jövőjére kiható tá­mogatásra, amelyet a kormány és a párt biztosított számára, úgy adhat most méltó választ a falvak dolgozó népe, ha min­den erejével nekilát a munká­nak." Meg kell gyorsítani m­z ősziek betakarítását, fel kell szántani és be kell vésni min­den talpalatnyi területet. Álljon sorompóba minden munkabíró ember, nincs itt az ideje a této­vázásnak és bizonytalanságnak, ami gátolja a munkát. Indulja­nak el az ekék, vetőgépek, koro­nák, várja a föld a magot, vár­ja az ország népe a bő termést. Ez pedig csak akkor válik való­ra, ha mindenki becsülettel el­végzi kötelességét, ha minden dolgozó paraszt helytáll a mun­ka frontján. Dolgozó parasztsá­gunk ezekben a napokban az őszi földeken végzett munkájá­ban minden lépését a jövő felé te­szi és egész népünk nagy ügyét szolgálja. Bizonyítvány­ os is­kol­a a Mélyépítőipari Technikum a Rippl-Rónai­ utcá­­ban, ha négy éves is már. Négy esztendő nagyon nagy idő az ifjú életében, aki ezalatt gimná­ziumi éveit vagy egyetemi fél­éveit töltötte el, de az iskola éle­tében csak rövid pillanat. Az elmúlt négy év a Mély­­építőipari Technikumban azon­ban nem kevesebbet jelentett, mint azt, hogy a kezdeti hatvan diák helyén ma 800 tanul, a köz­ben kivált vasútgépészet tech­nikumról nem is beszélve. Azt jelentette, hogy ennyi idő alatt államunk egymilliónál több fo­rintot költött az iskolára, hogy 170 fiatal kap tanulószobát, ez­zel együtt naponta ebédet havi 30 forintért. Az iskola dolgozóinak szak­­szervezeti csoportja a IV. Békekölcsön kibocsátásának nap­ján, szerda délelőtt röpgyűlésre hívta össze a tanári kart. Török Tivadarné bevezetője után Dorozsmai Jenő arról be­szél, hogy az iskolával szom­szédos üres telken (a Rippl- Róm­ai és a Szondy­ utca sarkán) rövidesen felépül a tanműhely. Mennyivel könnyebb, jobb és szakszerűbb lesz a munkájuk! — Ezért is jegyzek, mert az az érzésem, hogy ez a néhány forint esetleg éppen ebben a tanműhelyben — régi álmom­ban — fog testet ölteni. És ezért is érdemes ... — mondja. Magyari Kálmán fizikatanár, saját szakmájáról beszél. Nem is lenne igazi szakember, ha nem ez járna most az eszében, amikor felszólal a röpgyűlésen: — Idén lettem a fizikaszertár vezetője. Félve kezdtem munká­hoz, kapok-e vájjon támogatást? Sokszor magam is megborzonga­tam, amikor műszereket, drága taneszközöket kértem, lehet-e, szab­ad-e ennyit, amikor szá­z és száz más iskola felszerelése okoz gondot az országnak. Sú­lyos tízezrekről, százezrekről volt szó. De elmúlt a szoron­gásom mert bárhova fordultam segítségért,­ mindenhonnan kap­tam, így érdemes tanítani. Gazdagodó fizikaszertárunkért, sokszáz gyerek örömteli tanulá­sáért, saját magam javáért, bol­dogan jegyzek békekölcsönt. Az egész röpgyűlés csak né­hány percig tartott, mert két óra között zajlott le. S e rö­vid idő alatt másról sem volt szó, csak az iskoláról Véletlen ez? Aligha. Lehet-e pedagógus­nak nagyobb öröme, mintha is­koláját, azt az intézményt, ami­hez milliónyi emlék, szívvel, tü­relemmel végzett áldozatos munka tengernyi emléke köti, gazdagodni, fejlődni látja. Lecsavarják töltőtolluk kupak­ját és megfontoltan, higgadtan odaírják nevüket a jegyzési­k­­re. Mintha iskolai bizonyítványt írnának alá. De ezt a bizonyít­ványt saját emberi becsületük­ről, házasságukról állítják ki... I.

Next