Magyar Nemzet, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-10 / 136. szám
Csütörtök, 1954. június 10. AZ „ANYEGIN SZEGEDEN Szeged városa a felszabadulás utáni években joggal büszkélkedett virágzó operakultúrájával. Mostanában ismét elégedetten emlegethetik a szegediek operaszínházukat, mely Csajkovszkij »Anyegin,«-jét vitte színpadra. Versényi Ida rendezte az előadást: ez volt a »diplomamunkája". Elmélyült és tehetséges művész keze nyoma látszik ezen a munkán. A költői és zenei anyag lényeges jellegzetességeiből indul ki a rendezés; érezni, hogy gondosan keresi a hű színpadi megvalósítás »intonációs« kulcsát. Sikerült is megteremtenie a színpadon azt a légkört, amelynek hőfokát, sűrűségét, telítettségét a szöveg és a muzsika voltaképen megszabja — mégis, mértékegység híján, oly nehéz eltalálni... Az »Anyégin« muzsikájára a bensőséges hang, a zománcszerű építkezés jellemző. E lírai ívekből épülő muzsikát követte a rendező, amikor megrajzolta, pontosabban: megrajzoltatta a szereplőkkel a hősök lelki fejlődésének megfelelő íveit. Hiszen éppen a lélektani realizmus, az ember belső élete törvényeinek oly költői és annyira reális megragadása teszi mind Puskin költeményének, mind Csajkovszkij zenéjének igazi nagyságát. Csajliovszkij nem egyszerűen megzenésítette az »Anyégin« költői tartalmát, hanem adekvát módon megfogalmazta a zene nyelvén. Csajkovszkij »Anyégin«-je pszichológiai dráma, — írja Aszafjev, a híres szovjet zenetudós. S a szegedi színpadon az »Anyégin«-nak — melyet szerzője a »lírai képek" műfaji megjelöléssel bocsátott útjára —, drámaisága éppen abban áll, hogy a lelkek össze-, csapását láthatja. Éppen a nagy érzelmi viharokat megjelenítő részletek sikerültek a legplasztikusabban. Már az első felvonásnak abban a jelenetében, amikor a Larin-kúria idillikus , biztonságos hangulatába szinte belerobban Anyegin és Lenszkij érkezésének váratlan izgalma, érezni a közelgő nagy dráma előszelét. A második felvonás első jelenetében is eléri a rendezés, hogy Tatjána levélírása a levéláriáinak a dalműben elfoglalt kimagasló jelentőségéhez mért drámai csomóponttá váljék. A levélária több, hatalmas érzelmi hullámból épül fel: az utolsó, legerősebb hullám után Tatjána levelét útjára bocsátja s ezzel sorsának futását új útra tereli. A rendezés helyesen járt el, amikor az ária színészi kidolgozását engedte leegyszerűsödni, hiszen a hősnő itt a szívével beszél, belső hangjaira figyel, nem pedig monológot szaval. A harmadik felvonás két képe — Larinék bálja és a párbaj-jelenet —, a szegedi »Anyegin« két legsikerültebb, legbeszédesebb, legművészibb részlete. A bál kavargásában is harmonikus hangulatát hitelesen váltja fel a két barát szenvedélyes összecsapásakor a váratlan, rossz sejtelmű esemény döbbenete. Ebben a jelenetben a legtermészetesebbek a kórus mozgásai. A párbaj-jelenet megoldása kifejezésre juttatja a két volt barát belső küzdelmét, mely vissza-visszaidézi értelmetlenül széttépett szövetségük melegét, mialatt a háttérben a segédek — reális jelképeiként a könyörtelen társadalmi szokásnak — már a pisztolyokat méregetik. A negyedik felvonást — különösen az előbbiekhez képest — kissé elnagyoltnak érzi a néző: Grémin báljában merevek a csoportok, kezdetleges Grémin figurájának beállítása is; nem elég nagyúri, nem elég rangos a házigazda és a vendégsereg .— nincs meg a Larinék meghitt körétől elütő arisztokrata hangulat. A zárókép levegője sem elég meggyőző; néhány színpadi logikátlanság is csorbítja ezt a képet. Magát a Tatjána hercegnői fogadószobáját kietlenné teszi, hogy csak karszékek teszik a bútorzatát. Anyégin, illetve Tatjána belépése és távozása a színpadkép architektúrája által megkívánt oldallal ellentétes oldalon történik stb. A címszerepet Horváth József énekli. Anyégin-f ia zeneileg kulturált, komoly műgonddal kidolgozott, hiteles alakítás. Az első két felvonásban, különösen Tatjánával szemben lehetne kicsit kevésbbé hideg és merev, ami ugyanis idegen a világfi módján udvarias Anyegin jellemétől. Lenszkij Megyesi Pál alakításában kel életre. Forró átéléssel adta elő az első felvonás áriáját, s élményszerűen, igaz művészettel zendítette meg a harmadik felvonásban az élettől és szerelemtől búcsúzó költő gyönyörű hattyúdalát, a zeneirodalom egyik legszebb lírai költeményét. Papp Júlia Tatjánája (levélária !) országos viszonylatban is értékes énekművészett. Larina áriája Tarján Vilma előadásában jelentette az előadás egyik szép zenei részletét. A színház fiatal művésze, Sinkó György derekasan megállta a helyét Grémin herceg szerepében. Gaál József (Monsieur Triquet) túlzásoktól mentes, szellemes alakítást nyújt. Novák Mária (Olga) nehezen birkózott meg szerepével. A kórus — különösen az első felvonás női kara — tisztán, egészséges hangzással énekel. A tánckar — Kálmán Etelka betanításában —, kicsiny létszámához képest illúziót keltő módon és stílusosan működik közre. Az »Anyégin” szegedi előadását Paulusz Elemér és Simon Albert vezényli felváltva, összefoglaló helyett pedig hadd álljon itt csak annyi, hogy az előadás igénye, szán■déka és eredménye is méltó az örökértékű alkotás nagy szerzőihez: Puskinhoz és Csajkovszkijhoz, Csobádi Péter SZOMBATON június 12-én nyílik meg a VÁROSLIGETBEN a BUDAPESTI HELYIIPARI VÁSÁR Nyitva naponta 10—21 óráig A tanácsi vállalatok, kisipari szövetkezetek és a kisipar eladással, rendelésfelvétellel egybekötött árubemutatója KÖZHASZNÁII CIKKEK, ÚJ HfflJTIX DIVATBEMUTATÓK naponta hat előadásban Közvetlen útvonal a vásútterülethez: 1 autóbusz, 70 és 71 trolibusz, 25-ös villamos, földalatti vasút Belépődíj 3 forint, elővételben közönségszervezők útján 2 forint _ Magyar Nemzet _ Levél egy francia rendőrhöz André Wurmser írása Magyarországról André Wurmser, ismert francia író könyvet írt magyarországi utazásai során szerzett tapasztalatairól. Az egész mű és a »Levél egy francia rendőrhöz“ című fejezet a francia helyzetet állítja párhuzamba a magyarországi állapotokkal. All’Humanité Dimanche« részleteket közöl a levélből. A neves író, egy francia rendőrhöz intézve a többi között ezeket írja: ».. . Egyébként tudja-e ön,hány munkás foglalt helyet a (magyar) kormányban 1938- ban? Egy sem, mondja ön is! — Azt mondhatná ön, hogy a háború előtti magyar rendszer még annál is rosszabb volt, mint amilyennek én festem le, mivel tisztesség ne essék szólván, fasiszta rendszer volt, hiszen ezer budapesti lakosból csupán 276-nak volt szavazati joga, a demokratikus szabadságjogokból csúfot űztek, a munkások szabadságjoga pedig hiú remény volt. Kétségkívül, de ha tudjuk azt, hogy jelenleg száz magyar képviselőből 45 munkás, 24 paraszt, 21 értelmiségi, akkor önre bízom annak eldöntését, várjon a Horthyrendszerre, vagy a népi demokráciára hasonlít inkább ami még egy kissé liberális, de azért teljességgel kapitalista IV. köztársaságunk. Lássuk csak. Ha hinni lehet az »Etudes et conjonctures« című folyóiratnak, amelyet ön is nagyon jól ismer, hogy csak a gazdaságügyi miniszter szerinti "keresőképes” lakosságról beszéljünk, száz franciából 53 bérmunkás, 29 földművelő és 4 munkáltató, ipari vagy banktársaság vezetője, egyszóval: kapitalista (a fennmaradó 14 kisiparos, kiskereskedő, vagy szabadfoglalkozású). Nos, száz francia nemzetgyűlési képviselőből, ha őszintén hihetünk a hivatalos évkönyvnek, 15 a dolgozó, ebből 9 munkás, közülük 8 kommunista és 6 az alkalmazott, közülük 2 vagy 3 kommunista. 12 földműves (nevetni fog, biztos úr, bízva az évkönyvben, a 12 »földműves« között olyanokat találtam, mint Montjou gróf, Dalmatie herceg, Baudry d’Asson márki, Hettier de Boislambert, Lesmaisons márki), 18 pénzember, ezek bankárok, részvénytársaságok igazgatói, ismert gyárosok, ehhez még hozzá kellene tennem három tábornokot... Tehát 53 dolgozót 15 dolgozó képvisel, 29 parasztot pedig 12 földműves, akik között jónéhány arisztokrata található. A négy munkáltatót 180 népképviselő képviseli. Ilyenformán tehát azt lehet mondani, hogy három vagy négy dolgozónak joga van egy képviselőre, két vagy három parasztnak szintén joga van egy képviselőre, míg viszont minden egyes kapitalistának négy vagy öt parlamenti képviselőre van joga saját klikkjéből, a közös érdekek védelmezésére. Nem is beszélünk az ügyvédekről, a pénzügyi ellenőrökről, a mérgezett tollú hírlapírókról, a miniszteri, vagy miniszteriális tisztviselőkről és a »strohmannokról. A történelem arra tanít, hogy soha munkás nem vett részt a francia minisztertanácsokon, amióta a munkásosztály pártját kiűzték a kormányból. A statisztikákazt bizonyítják, hogy a nemzet vezetői nem azokból a rétegekből kerülnek ki, amelyek lakosságunk 82 százalékát alkotják, nem a városok és a falvak dolgozóiból. Laniel üzletember, elődje Mayer szintén az volt, Pinay is, s ha nem csalódom Pleven is. Vagyis a kormánykereket mindig a négy munkáltatónak egyike tartotta kezében, akiket száz francia közül tart számon a statisztika . . Nos, ismeri ön a Magyar Népköztársaság vezetőinek társadalmi eredetét? Az, akit mi köztársasági elnöknek hívnánk, Dobi István földművelő és a külügyminiszter is az; a népművelési miniszter író, ez logikus; a közoktatásügyi miniszter professzor, ez bölcsnek tűnik; a nehézipari miniszter vasmunkás ... Nos, mit szól mindehhez, biztos úr? ! Azokat a munkásokat és parasztokat, akik jelenleg Magyarországon vállalatvezetők, képviselők, tszcs-elnökök, vagy miniszterek, váljon varázsütésre a népi demokrácia tette alkalmassá azokra a funkciókra, amelyeket azelőtt nem vállalhattak? Nem azt kellene mondani inkább, hogy elérhetetlenek voltak számukra ezek a magas tisztségek, éppen azért, mivel munkások és parasztok voltak? Így van ez biztos úr, a népi demokráciának az a küldetése, hogy az életben valósítsa meg azokat a csodálatos szavaikat, amelyek a paloták homlokzatán honolnak. A franciák egységére, a franciák boldogságára gondolok. Miután már sokat beszéltem, emelem poharam biztos úr, az emberek győzelmére, a képtelenség, az igazságtalanság feletti diadalra.* — A vasas együttesek zenei fesztiváljának szimfonikus zenekari estjén a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár zenekara Erkel Hunyadi Lászlónyitányát, az Egyesült Izzó szimfonikus zenekara Liszt Esz-dúr zongoraversenyét adta elő Varsányi László közreműködésével. Hacsaturján hegedűversenyét Vermes Mária tolmácsolta, majd a Vasas Szakszervezet központi szimfonikus zenekara Antonin Dvorzsak V. (Új világ) szimfóniáját szólaltatta meg. _ NAPLÓ |ows Varsóban június 6-án megkezdődött a lengyel írók VI. kongresszusa. A megnyílón megjelentek a Lengyel Egyesült Munkáspárt központi bizottsága politikai bizottságának tagjai és a kormány tagjai. A vendégek között vannak a magyar írók küldöttei is. I. Kupeczky János festőművész, a XVIII. század kimagasló portréfestője és kortársainak alkotásaiból rendez kiállítást a Szépművészeti Múzeum a nyár folyamán. ..? A nagysikerű herendi porcelán-kiállítással kapcsolatban június 13-án, vasárnap 11 órakor ankétot rendeznek az Iparművészeti Múzeumban. Vitavezető: Mihalik Sándor dr. Barabás Tibor Kossuth-díjas író, nemzeti drámán dolgozik, mely a felvilágosodás korában játszódik. Hőse a mártírhalált halt magyar forradalmár, Martinovics harcostársa: Hajnóczy József. A Zeneakadémia útjára készül bocsátani a jövő zeneművészeit. Előbb azonban nyilvános hangversenyen kell számot adniok művészi tudásukról. Ma Rácz Aladár cimbalomművész tanítványai szerepelnek, pénteken, 11-én Vinizlay Mihály (gordonka) Szterszky Adrienné (ének) és Kertész Lajos (zongora) zenekari kíséretes hangversenye lesz az Állami Hangversenyzenekarral, Vaszy Viktor vezényletével. Hétfőn délután fél 6-kor tartják Vásárhelyi Zoltán karvezető növendékei diplomahangversenyüket, este pedig a Rádió Szimfonikus Zenekarával, Melles Károly főiskolai tanár vezényletével Halász Ferenc és Fodor Katalin, valamint Bánky József hegedű- illetve zongoraművészjelöltek szerepelnek. A »Magyar dráma ünnepi hetei alkalmából a fővárosba érkező vidéki színtársulatok közül a kecskeméti Katona József Színház — a fesztivál előadásai után — budapesti vendégjátékot tart. Július 1—11. között a Madách Színházban játssza esti 8 órai kezdettel Jacobin Leányvásár című operettjét. Tristan és Zsoldát adja elő ma, csütörtökön este 6 órakor a Kodály Zoltán Kultúrotthon mikrohanglemezről. Az előadást Furtwängler vezényli. Vasárnap három mikroelőadás lesz: délelőtt Beethoven IX. Szimfóniáját játsszák Toscanini vezényletével, majd a Hegedűversenyt Francescatti előadásában. Délután az Álarcosbál következik Giglivel, vasárnap este fél 8-kor Bach: H- moll miséjét adják elő. Az új felvételt Karaján vezényli. ________0 FILMHÍRADÓ bírálat 23. sz. filmhíradó A szám anyaga részben kapcsolódik a pártkongreszszushoz: színes képeket kapunk a szovjet küldöttség elutazásáról. Az ügyesen összeállított képsor túlment a szokványos beszámolókon: a gyorsan pergő, jól összeállított riport őszinteérzéseket tolmácsolt, a két nép barátságát fejezte ki. A többi riport közül kiemelkedik a csehszlovákiai, Komáromban tartott Jókai-ünnepségekről szóló rész: bepillantást ad Csehszlovákia kulturális életébe, abba, hogyan becsülik meg közös kultúrkincseinket. Örültünk volna, ha a filmhíradó riporterei Komárom életéről is többet adtak volna. A heti filmhíradó újítása, hogy a hírrovatot »Csak röviden!” cím alatt adja, nem közöl az egyes hírek előtt feliratot, csupán szövegben tájékoztat a látottakról. Szerintünk jobb volt a régi forma. Ezen a héten mutatták be a 2-es számú Világhíradót. Rendkívül érdekesen, ügyesen összeállított képanyagot közöl a külföld életéről: politikát és sportot, tájképeiket és kulturális anyagot egyaránt. Kívánatos lenne, hogy a Világhíradó ugyanannyi példányban készüljön, mint a magyar híradó s így az érdekes, külföldet ismertető anyag olvasson m*”vá. (I.) Június 14-én kezdődik A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1954. ÉVI NAGYGYŰLÉSE A Magyar Tudományos Akadémia június 14—20-a között tartja 1954. évi nagygyűlését. Ez alkalommal a tudományos osztályok beszámolnak az 1953/54. évben végzett munkájukról, tudásaink ismertetik elért tudományos eredményeiket és megvitatják az elkövetkező feladatokat. A múlt évi párt- és kormányhatározatok és az MDP III. kongresszusa új feladatokkal bízták meg tudósainkat. A nagygyűlés, amely egész tudományos életünk seregszemléje, e feladatok elvi és gyakorlati jelentőségével foglalkozik. A Magyar Tudományos Akadémia a nagygyűlés programmjának homlokterébe a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos tudományos feladatok megvitatását állítja. A mezőgazdaság fejlesztésének döntő kérdései a nagygyűlés tartama alatt az Akadémia osztályainak együttes ülésein kerülnek megvitatásra. Az ülések programmja: június 14-én, hétfőn délelőtt 10 órakor Nagy Imre akadémikus, a minisztertanács elnöke tart bevezető előadást. Sedlmayr Kurt Kossuth-díjas akadémikus ezután elhangzó előadásának címe: »A nagy termések elérésének tudományos alapjai.« Hétfőn délután Donhoffer Szilárd, az orvostudományok doktora »Az emberi táplálkozás néhány elméleti és gyakorlati kérdések címmel tart előadást, majd sor kerül az elhangzott előadások vitájára. A június 15-i, keddi együttes ülésen délelőtt Rázsó Imre levelező tag »A mezőgazdasági gépesítés időszerű kérdései" címmel, délután pedig Fogarasi Béla Kossuthdíjas akadémikus »A tudományok osztályozásának elméleti és gyakorlati kérdései" címmel tart előadást. A június 19-én, szombaton délelőtt rendezendő együttes ülésen Osztrovszki György levelező tag, a Tudományos Akadémia főtitkára tart beszámolót a Magyar Tudományos Akadémia munkáiról és feladatairól. Az együttes ülések nyilvánosak, helyük a Magyar Tudományos Akadémia díszterme (V., Akadémia u. 2). A szakosztályi üléseken elhangzó többi előadás részben a szocializmus építésének egyegy fontos kérdésével foglalkozik, részben egy-egy korszak feldolgozásának új történeti, filozófiai, néprajzi eredményeiről számol be, illetőleg a régi kutatások kritikáját adja. 5 A Német Demokratikus Köztársaság üdvözölte Thomas Mannt, a béke és a humanizmus védelmezőjét Thomas Mann, a világhírű német író most ünnepelte meg 79. születésnapját. A Német Demokratikus Köztársaság lapjai ezzel kapcsolatosan rámutattak arra, hogy Thomas Mann művei rendkívüli mesteri erővel tárták fel egy félévszázad alakulásának ellentmondásait. »Thomas Mann bátran és az igazsághoz hűen mutatta meg az imperialista világ haldoklásának folyamatát és ugyanakkor védelmezte azokat az értékeiket, amelyeket az emberiség történelme folyamán alkotott,védelmezte ahumanizmus és a béke összes hadállását* — írta Thomas Mannról a Tagliche Rundschau. Johannes R. Becher, a Német Demokratikus Köztársaság kulturális ügyeinek minisztere, táviratban köszöntötte Thomas Mannt. A távirat rámutat arra, hogy a németek napjaink legnagyobb német költőjét tisztelik Thomas Mannban, a nép egyik legnagyobb epikusát, aki mint humanista harcos is tekintélyt és becsületet szerzett Németország nevének. Thomas Mann ugyanazokért a célokért küzd, mint a német nép: Németország újraegyesítéséért békében és szabadságban. A távirat annak a reménységnek ad kifejezést, hogy a német nép belátható időn belül állan Idnan német hazájában - szinheti majd Thomas Mannt. A táviratnak ez a mondata arra céloz, hogy Thomas Mann régebben kijelentette, amennyiben az egységes Németország létrejön, nyomban visszatér külföldről hazájába. A Rákosi Mátyás középiskolai tanulmányi verseny döntőjének eredménye Tudományos társaságok képviselőiből és az oktatásügyi minisztérium szakelőadóiból alakított országos bizottságok elbírálták a Rákosi Mátyás középiskolai tanulmányi verseny döntőjébe került dolgozatokat. Az első díjon kívül a legtöbb versenynél két második díjat is kiadtak, számos dicséretet és könyvjutalmat is nyertek el a versenyzők. A magyar irodalom I. versenycsoportjában (általános gimnáziumok és tanítóképzők) az I. díjat Kibdebó Lóránt, a miskolci Földes Ferenc gimnázium IV. osztályos tanulója nyerte. A bizottság külön dicséretben három, könyvjutalomban pedig 65 tanulót részesített. A magyar irodalom II. versenycsoportjában (szakközépiskolák) az I. díjat Széles Klára, a paksi közgazdasági technikum IV. osztályos tanulója nyerte. Könyvjutalomban 41 tanuló részesült. A matematikai versenyben az I. díjat Vigassy József, a budapesti Petőfi Sándor gimnázium IV. osztályos tanulója kapta. Könyvjutalmat 68 tanuló kapott. A történelmi versenyben az I. díjat Untár Béla, a szarvasi gmnázium III. osztályos tanulója nyerte el. Dicséretet két, könyvjutalmat 53 tanuló kapott. A földrajzi versenyben az I. díjat Mertz László, a budapesti Fáy András gimnázium IV. o. tanulója kapta. A bizottság 17 tanulót részesített könyvjutalomban. Az orosz nyelvi verseny I. versenycsoportjában (orosz tagozatú I gimnáziumok Matazim Gorkij és f Oleg Kosevoj iskolák) az I. díjat Előd Nóra nyerte. Az orosz nyelvi verseny II. versenycsoportjában (nem orosz tagozatú gimnáziumok) az I. díjat Uray Éva, a debreceni Kossuth gimnázium III. osztályos tanulója nyerte. A döntőbe jutottak közül 85 tanuló kapott könyvjutalmat. Az első ízben megrendezett fizikai versenyen az I. díjat a matematkai verseny I. helyezettje, Vigassy József, a budapesti Petőfi Sándor gimnázium IV. osztályos tanulója nyerte. A bizottság 23 tanulót részesített könyvjutalomban A pedagógiai versenyben az I. díjat Gáspár László, a budapesti Kiss János altábornagy utcai tanítóképző III. osztályos tanulója kapta. 35 tanuló részesült könyvjutalomban. A gazdasági számtani verseny I. díjának nyertese Lampl Tamás, a budapesti Bethlen-téri közgazdasági technikum tanulója. Könyvjutalomban 42 tanuló részesült. A könyvviteli verseny I. díjának nyertese Haypál Ildikó, a miskolci közgazdasági technikumipari tagozati tanulója. Könyvjutalomban részesült 23 tanuló. A statisztikai verseny I. díját Bokányi István, a pápai közgazdasági technikum tanulója kapta. Könyvjutalomban 17 tanuló részesült. A díjakat és könyvjutalmakat az iskolák igazgatói az évzáró ünnepségen osztják ki a nyerteseknek. Férfi segédmunkást konyhára, kocsikísérőt, takarítónőt, mosogatónőt, női segédmunkásokat, vendéglátóiparban jártas felírónőt felvesz BÉKE SZÁLLÓ munkaerőgazdálkodás Jelentkezés naponta 9— 12-ig, d. u. 2—4-ig. Budapest, VII., Lenin-körút 49, III. em. 303. Jean-Paul Sartre a Szovjetunióban Moszkva, június 9. (TASZSZ) A Szovjet Írók Szövetségének meghívására a Szovjetunióban tartózkodik Jean-Paul Sartre, az ismert francia író. Sartre megismerkedett Moszkva nevezetességeivel, kulturális és történelmi műemlékeivel. Az író járt többek között a Kremlben, Moszkva történelmi és városépítési múzeumában, a Tretyakov-képtárban, megtekintette a moszkvai egyetem új épületét a Lenin-hegyen. Sartre néhány napot töltött Leningrádban. A leningrádi írók Klubjában találkozott a város irodalmi életének képviselőivel. Június 8-án a francia író Taskentbe, Üzbekisztán fővárosába érkezett. A repülőtéren Üzbekisztán íróinak küldöttsége fogadta.