Magyar Nemzet, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-02 / 27. szám
/ NAPI KRÓNIKA immmiinMiUHiiiiimmininiimnimiimiiimimniminiminimiimiiiiiiHiiiimiiuiiiiimuiiimi A Bánk bán nagy sikere Novoszibirszkben Novoszibirszkben nagy sikerrel mutatják be Erkel Ferenc Bánk bán című operáját. Az operát egészen rövid idő alatt, körülbelül 40 ezren tekintették meg. A környékbeli kolhozok és szovhozok dolgozói a színháznál bejelentették, hogy szeretnék megtekinteni a Bánk bánt. Január 30-án mutatták be először az operát a Novoszibirszk környékén élő dolgozóknak. Az előadáson több mint 1500-an vettek részt. — óránként száz tonna gőzt termel a borsodi hőerőmű új, nemrég elkészült kazánja. Az utolsó próbaüzemeltetés kedden fejeződött be s rövidesen áramot ad Kazincbarcikán épülő büszkeségünk: a borsodi hőerőmű. Kohászvédőruhákat terveznek a Ruhaipari Tervezővállalatnál. A ruhákhoz olyan anyagot keresnek, amely hőtől és tűztől védi a kohászok testi épségét. Jelenleg a dublé növéséhez hasonló, kívül fém, balul üvegfonalból szőtt anyaggal próbálkoznak. Többféle védőruhát már ki is próbáltak. Beváltak a különleges flanelli igék, az éghetetlen filctalpú bakancsok, a fémmel szórt kohászkötények és az impregnált filckalapok. — Újabb két lakóépület készült el az Erzsébet királyné útján. A villaszerű, kétemeletes lakóházakban húsz kétszobás és négy háromszobás összkomfortos lakás van, amelybe már megkezdték a beköltözést. — Veszprém megye szabadságküzdelmeiről a megye felszabadulásának 10. évfordulójára történelmi füzetet adnak ki a megyei népfrontbizottság kezdeményezésére. A könyvben külön fejezetek ismertetik a balatonparti végvár-rendszer szerepét, történetét, a megye kuruckori történetét, a 48-as szabadságharcban részt vett Veszprém megyeiek tetteit és a Tanácsköztársaság eseményeit. Húsz vagonnal több terményt őrölnek naponta a tanácsok kezelésébe vett Fejér megyei malmok, mint 1950- ben. Több malmot modern gépekkel láttak el a tanácsok, a nádasladányit villamosították. A megyei tanács 1955-ben további egymillió forintot költ a Lovasberényi, vértesacsai és fehérvár csurgói malmok korszerűsítésére. Ellopták a British Múzeumból a Marseillaise egyik kéziratát, amelyet maga a szerző, Rouget de Lisle írt. A kéziratot 1946-ban vásárolta meg a British Múzeum, más könyvekkel és kéziratokkal együtt, 120.000 fontsterlingért. A rendőrség hétfőn megkezdte a nyomozást. Attól tartanak, hogy ha elfogás veszélye fenyegeti a tolvajt, megsemmisíti a kéziratot. Újból megindul a termelés a hajdúsági bőrgyárban. A több mint négy évig csendes üzemben már három hónapja folynak a helyreállítási munkálatok. Közlekedési kiállítás nyílt gyermekek részére az V. kerületi Sütő utcai általános iskolában. A kiállítás szemléltető eszközökkel, képekkel, versekkel, filmmel oktatja a gyermekeket a közlekedés szabályaira. A Méhész továbbképző tanfolyamot indít a Földművelésügyi Minisztérium február 14- től május 13-ig, a lengyeli mezőgazdasági szakiskolában. A tanfolyamon az oktatás és az ellátás ingyenes. A felvételhez hat elemi iskolai végzettség és kétéves gyakorlat szükséges. A felvételi kérelmeket önéletrajzzal és az illetékes szerv írásbeli javaslatával a lengyeli mezőgazdasági szakiskola igazgatójához kell eljuttatni. Enyhe idő Budapesten kedden 12 órakor a hőmérséklet 4 fok 21 órakor 3 fok, a tengerszintre átszámított légnyomás 759 milliméter, gyengén sülylyedő irányzatú. Várható idő,Járás szerda estig. Fel. Kös, párás, helyenként ködös idő. Néhány helyen kisebb eső. Mérsékelt déli szél. Az enyheség tovább tart. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel, általában 0—plusz 3 fok között; az északkeleti megyékben egy-két helyen gyenge fagy. Legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán északkeleten 5—8, máshol 9—12 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet 4 fok felett lesz. Áprilisban lesz 350 éve, hogy a szerencsi országgyűlés Magyarország fejedelmévé választotta az osztrák elnyomás ellen hadat viselő Bocskai Istvánt. A szerencsi Hazafias Népfrontbizottság ebből az alkalomból nagyszabású ünnepséget rendez az egykori országgyűlés színhelyén, a református templomban. — A római iskolások néma tüntetést rendeztek a városi tanácsháza előtt. A diákok táblákat vittek, amelyeken arról panaszkodtak, hogy tantermeik piszkosak és igen sok a patkány bennük. — A kaposvári kórházban új épületrészt építenek a gyermekes anyák részére, hogy a szoptatás idején a kórházban ápolt gyermekük közelében lehessenek. Az épületrész február végére készül el. A Zengő-hegy lábánál elterülő Óbánya községben ifjúsági táborhelyet építenek a pécsváradi járási DISZ-bizottság kezdeményezésére. Kibővítik a község kicsiny strandját is. « Meghalt Incze Gyula egyetemi tanár A Budapesti Orvostudományi Egyetem tanácsa jelenti, hogy Incze Gyula egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa, az Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója január 30- án, életének 52. évében elhunyt. Temetése február 4-én, pénteken délután fél 4 órakor lesz a Farkasréti temetőben. — Új étterem nyílt Rákospalotán, a Hubay Jenő téren. A »Palota gyöngye« étteremnek két helyisége van, az egyik alkoholmentes, a másik pedig zenés szórakozóhely. Nyáron megnyitják a kerthelyiséget is. — Nagy-Britanniában 238.318 közúti baleset történt 1954-ben. Ez a szám húsz év óta a legmagasabb. A halálos áldozatok száma megközelíti az ötezret. — Ritka európai bölény teljes csontvázát szerezte meg a Természettudományi Múzeum. Az értékes lelet a budapesti Állatkert egykori híres európai bölénytenyészetéből származó állat maradványa. — Helyiipari mintabolt nyílt a Martinéni téren. A korszerűen berendezett üzletben a fővárosi tanács textil-, bőr- és szőrmeipari trösztjének vállalatai mutatják be termékeiket a közönségnek. — Kocsikeréknagyságú sajtot gyártanak az Igali Sajtgyárban. A »Pannónia« néven forgalomba kerülő kemény sajt tömbjének súlya 40—50 kiló. — Feketevágásért kétévi börtönre ítélte a szolnoki járásbíróság Szekeres László szandaszőlősi lakost, aki két birkát, négy borjút és két sertést vágott le engedély nélkül. Czakó Ferenc kulákszármazású állatkereskedőt engedély nélküli kupeckedésért egyévi és nyolchónapi börtönre ítélte a ceglédi járásbíróság. Tízévi börtönre ítéltek egy rablótámadót Kovács Emil 26 éves foglalkozásméilküli budapesti lakost hét esetben büntették társadalmi és magántulajdon ellen elkövetett bűncselekményekért, valamint közveszélyes munkakerülésért. Legutoljára múlt év novemberében szabadult a börtönből, de munkát azóta sem vállalt, szülei tartották el és ha pénzhez jutott, italra költötte. November 22-én egy pesterzsébeti italboltban meghallotta, amint egy idős asszony mesélte ismerősének, hogy megkapta nyugdíját. Almáskor az asszony hazafelé tartott, Kovács Emil egy üres telken nekitámadt és pénzt követelt tőle. Az asszony el is adta a nála levő pénzt, de a további bántalmazástól csak az mentette meg, hogy egy közeli házban villany gyulladt ki, mire a támadó elmenekült. A XX. kerületi bíróság Kovács Emilt 10 évi börtönre ítélte és politikai jogai gyakorlásától ugyancsak 10 évre eltiltotta. — Halálozás: Aknai Tibor kutatómérnök elhunyt. Temetés© a rákoskeresztúri köztemetőben 3-án délután 2 órakor. . JUpartanns A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége Szabó Pál elnökletével ülést tartott, amelyen Jánosi Ferenc főtitkár beszámolója alapján részletesen elemezte a népfront-mozgalom eddigi tapasztalatait, majd Szabó Pál elnök előterjesztése alapján megvitatta a Hazafias Népfront 1955. évi célkitűzéseit. A beszámoló és a vita kapcsán az Országos Tanács Elnöksége meghatározta a népfront-mozgalom továbbfejlesztésének feladatait, amelyek megvalósításával a Hazafias Népfront egyre eredményesebben betöltheti nagy, hazafias, segítő szerepét a párt és a kormány politikájának végrehajtásában. (MTI) Magyar küldött felszólalása a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet konferenciáján Genfből jelenti az MTI. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Genfben folyó európai regionális konferenciájának január 29-i ülésén felszólalt Vincze József, a magyar delegáció szakszervezeti képviselője. Beszédében rámutatott arra, hogy míg a nyugateurópai és déleurópai országokban széles tömegek vannak munkátlanságra kárhoztatva, Magyarországon mindenki számára biztosítva van a munkalehetőség. A továbbiakban a magyar delegátus ismertette a magyar szakszervezetek jogait, tevékenységét és kijelentette, hogy a magyar dolgozók, valamint a magyar szakszervezetek békés kapcsolatok kiépítését kívánják a többi ország dolgozóival. A szénbányászat 101,4 százalékra teljesítette januári tervét A hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére folyó lelkes szocialista munkaverseny és az országos szénbányászati tanácskozás alkalmából tartott bányászőrség eredményeképpen januárban nyolc tröszt túlteljesítette tervét és több ezer tonna szenet szállított felszínre terven felül. Az egész szénbányászat 101.4 százalékra teljesítette január havi előirányzatait. Az első helyet a Mátravitléki Szénbányászati Tröszt dolgozói szerezték meg 104.6 százalékkal. Másodikak Komló bányászai 103,6 százalékos eredménnyel, a harmadik helyen a közép-dunántúli bányászok állnak, teljesítményük 103,5 százalék. Még a nyolcadik helyen álló dorogiak is 101 százalékos eredményt értek el. Komoly eredmény, hogy amíg az elmúlt évben csak a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett tatabányai és pécsi tröszt között folyt komoly vetélkedés az elsőségért, most a felszabadulási versenyben újabb trösztök küzdenek eséllyel a minisztertanács és a SZOT vándorzászlajáért. A szénbányászat mellett a brikettgyárak is eredményes munkát végeztek, januári tervüket 4,1 százalékkal túlteljesítették. A fővárosban a Kerepesi úti lakásépítkezésen még egyetlen versenyszakaszban sem folyt olyan eredményes és lelkes munka, mint a felszabadulási versenyben. Alig volt brigád, amelyik száz százalék alatt maradt volna januárban. Igen elterjedt a gépi vakolás. Farnadi László kőműves brigádja januárban naponta átlagosan két lakást vakolt be. Most februárban naponta több mint két és fél lakás vakolását irányozták elő. A gépek jelentős segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a már átadott 160 lakás mellett újabb 107 család kapjon új otthont. A textilipari üzemekben is jó eredményeket hozott a januári verseny. A Kőbányai Textil dolgozói januárban majdnem százezer méter kartont, bejént és pamutvásznat szőttek terven felül. Az előírt 93,3 százalék helyett az anyagok 97,4 százaléka volt elsőosztályú. A győri Gyapjúfonóban 1000 méter szövethez elegendő fonalat takarítottak meg az elmúlt hónapban. Magyar—belga árucsereforgalmi, pénzügyi és fizetési egyezmény jött létre A Magyar Népköztársaság, valamint a Belga—Luxemburgi Gazdasági Unió kormányainak képviselői 1955. február 1-én Budapesten árucsereforgalmi, pénzügyi és fizetési egyezményt írtak alá. A barátságos légkörben lefolytatott tárgyalások eredményeként létrejött egyezmény 1955. február 1-től egy évre szabályozza a szerződő országok közötti áruforgalmat s egyúttal a magyar—belga— kongói árucsereforgalmat is. Az egyezmény értelmében Magyarország olajat, különféle magvakat, elektromos- és gépipari cikkeket, textíliákat, a Belga—Luxemburg-i Gazdasági Unió és Belga-Kongó pálmaolajat, kakaót, kávét, hengerelt árukat, különféle készárukat és textilipari nyersanyagokat szállít. (MTI) Vita a főváros általános rendezési tervéről Budapest Főváros Tanácsa február 1-én, délután a tanácsháza kultúrtermében értekezletet tartott Budapest általános rendezési tervének megtárgyalására. Az értekezleten megjelent Farkas László, Szűcs Lajos, Csikesz Józsefné, a budapesti pártbizottság titkárai, Lux László építésügyi miniszterhelyettes, Tarpéry Iván, a Magyar Építőművészek Szövetségeinek elnöke, Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó bizottságának több tagja, a kerületi tanácsok elnökei és titkárai, valamint tudományos és művészeti életünknek több képviselője. Pongrácz Kálmán, Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke üdvözölte a megjelenteket. Elmondotta: Budapest általános városrendezési tervének előkészítő munkálatai felszabadulásunk után azonnal megindultak, a reális, konkrét tervezéshez azonban csak 1950- ben foghattak. A munkát a város adottságainak, szükségleteinek részletes feltárása alapján végezték el Ezt a tervezési programot a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága 1952 áprilisában fogadta el. A program alapján a felsőbb szerveik is — elsősorban gazdasági, technikai vonatkozásban — rögzítették a tervezés legfontosabb szempontjait. Szükségesnek mutatkozott ugyanakkor a terv széleskörű megvitatása is, amelyre 1953 novemberében a fővárosi tanács és a Magyar Építőművészek Szövetsége által rendezett ankétem került sor. Az ankétet követően a BUVÁTI külső szakértők bevonásával kidolgozta a szaktárcákkal már korábban egyeztetett általános rendezési tervet, amelyet a kerületi tanácsok végrehajtó bizottságainak megfelelő szerveivel is megtárgyaltak. Az így elkészült tervet ez év januárjában tárgyalta meg a Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó bizottsága által felkért szakértő bizottság és a városrendezési állandó bizottság. A terv nagy jelentősége miatt volt szükséges annak ismertetése e széleskörű értekezlet előtt, amelyben képviselve vannak a vezető szakemberek és a városrendezési kérdésekkel kapcsolatban álló tudományos, művészeti és társadalmi szervek képviselői. Ezután Preisich Gábor, Budapest főépítésze ismertette a főváros általános rendezési tervét. A terv vitáját február 4-én délután 4 órakor folytatják a tanácsháza kultúrtermében. (MTI) .Szerda, 1955. februiT fc A Paksi Halászcsárda „ANYAINTÉZETÉBEN14 — Egyszép halászlét kérek! — Sajnos, ma nincs! Tegnap főztünk valami hetven kiló kecsegéből, meg a hozzávaló apróságokból, de egy tányér kocsonyára való se maradt! Ha ez a párbeszéd itt Budapesten hangzott volna el, az ízekre, zamatokra, illatokra felajzott rendelő egyszerűen továbbáll egy házzal. De Pakson folyt le, a Duna utcában, még pontosabban a paksi Halászcsárdában, ami erősen súlyosbítja az esetet. Végül is kénytelenek voltunk csak úgy "szárazon", halászlé nélkül beszélgetni Zelza Istvánnal, a paksi Vörös Csillag halászati termelőszövetkezet elnökével és Bencze Ferenccel, a csárda vezetőjével, akinek az ükapja is halász volt. Csárdanyitás Budapesten Nem olyan egyszerű ám a csárdanyitás Budapesten. Még a Műemlékek Országos Bizottsága is beleszólt a Mártírok útján lévő Paksi Halászcsárda megnyitásába. Ez pedig úgy esett, hogy az átalakításnál a kapubejárat felett egy régi, faragott követ találtak, amiről kiderült, hogy műemlék. — Persze, a legmesszebbmenően figyelembe vettük a bizottság kívánságát s a követ sértetlenül, méltó helyére építettük — nyugtatott meg az elnök. — Akadt még nehézség szép számmal, sőt még azt is kifogásolta valaki, hogy alkalmazottakat tartunk. Hát pedig halászainkat nem küldhetjük Pestre felszolgálni! — Nem is mennénk mán’! — mordul közbe egy harcsabajszú, öszbecsavarodott hajú víziember. — örülünk, hogy végre a halászatból is meg tudunk élni. Igen, végre valahára a halászatból is meg lehet élni. Régebben úgyis csak napszámosok voltak, napszámból kaptak, akármennyit fogtak is a halászati jog bérlőjének. Ida a harminchárom tagú szövetkezet 6—6 tagú brigádokkal dolgozik, mégpedig igen eredményesen. A halászszövetkezetek közül — és erre igen büszkék a paksiak — az övék az egyetlen, amelynek semmiféle mellékvize nincs a 42 kilométeres Duna szakaszukon kívül, az egy főre eső »kifogás« mégis nálunk a legnagyobb. Ez pedig azt jelenti, hogy igen ,belevalóx emberek dolgoznak a Dunán. (Hogyne lennének belevalók, amikor a vizen élnek évtizedek óta, s a fiatalok egytől egyig itt nőttek fel, a bárkák körül, de leginlább is a Békavárosban, ahogyan a halászok, hajósok, molnárok városrészét nevezik.) — Tudjuk mi, kérem, hogy melyik dunai forgónak mi van a fenekén, tudjuk mi mindazt, ami a mesterséghez kell. Aztán télen se malmozunk ám az ujjunkkal! Hálót kötünk, jeget vermelünk, motort javítunk. Van munkája a halásznak télen is éppen elég. Hát még, ha sikerül megcsinálnunk a jég alatti halászatot! Akkor a keresetünk is megugrik alaposan. — A jéggel egyelőre nincs soti bajuk... — De akár már holnap is lehet! Akkor aztán milyen jó lesz, ha meglesznek az eszközeink a jég alatti halászáshoz! Halászat és haltenyésztés Akárhogy is igyekszünk kerülni, a beszélgetés minduntalan visszakanyarodik a szövetkezet pesti halászcsárdájához. Ez most a paksiak szívügye s igen sokat várnak tőle. Nem csoda, mert a volt újpesti csárdájukjövedelmén máris vettek két motort. Nem kell már hajnaltól napestig evezniük, ami az aratás mellett a legnehezebb munka a világon. Az újpesti halászcsárdában 70 százalék volt a bor- és harminc százalék a halfogyasztás. Ezt az arányt a Mártírok útján meg akarják fordítani. — Népszerűsíteni akarjuk a halételt, mert nincs messze az idő, amikor a téeszek, a rizstermelők, de maguk a halászati szövetkezetek is valósággal ontani fogják a halat — így mondja Bencze Feri. — Meg akarjuk kedveltetni a lakossággal a halászlét, a halpaprikást, a ráchalat, a rántott halat és társait. — Hát a »megkedveltetéssel«nagy munkájuk nem lesz — nyugtatjuk meg az aggodalmaskodókat — csak hal legyen. — Lehet, de valahol meg kell kezdeni a munkát. Az a célunk, hogy szövetkezetünk ne a boron, hanem a halon keresse meg a kenyerét. El akarjuk érni, hogy napi egy—másfél mázsa hal fogyjon a Mártírok útján — veti közbe Marosi főkönyvelő, aki úgy fújja a hal dolgokat, mintha nem is főkönyvelő, hanem fő-fő halászmester volna. (A cél szép és most már csak rajtunk, pestieken múlik, hogy a pesti Paksi Halászcsárda teljesítse, sőt túlteljesítse tervét...) A szövetkezet jövedelméből a kémányosi és a karlagi Dunnádban halastavat létesít, tógazdálkodást folytat, hogy tagjainak munkáját ezzel is megkönnyítse. (Mert nagy különbség a tóból kifogni a halat vagy Dunaföldvárig evezni érte!) Mesterséges ívató berendezést állít fel, korszerű halászati eszközöket szerez be, most készülnek a téli jégalatti halászás megszervezésére— ha ugyanbeáll a Duna* ezen a télen. Dunaföldváron, Dunapatajon és Úszódon halásztanyát építtetett máris, mindegyiket felszerelte ágyaikkal és rádióval. Ahol szükséges, zsilipet emelnek és gáttal rekesztik el a Duna vizét a mesterséges haltenyésztés céljaira. A kecsege nem hagyja magát Ment a kifogott halat pótolni is kell. Ezért majd mindegyik halászszövetkezet haltenyésztéssel is foglalkozik. A paksi, amelynek nincsenek álló mellékvizei, kecsegét tenyészt — egyedül az országban. Megtudtuk, hogy szívesen tenyésztenének harcsát is, de ahhoz nyugodt állóvíz kell, ami Parksinak még a környékén sincs. A Duna a ponttyal is elbánik: lesodorja. Megjelöltek egy sereg pontyot, Romániában fogták ki őket. A gyors vízhez szokott kecsege azonban nem hagyja magát. Bírja a víz sodrását s amit itt íratnak, itt is marad. A paksi halászszövetkezett tehát nem nyugszik: állandóan figyel, gondolkodik, ötleteket termel, a használhatókat meg is valósítja és ha kell, alaposan meg tudja fogni a dolog végét, így tudják csak biztosítani tagjaik jó jövedelmét. Most még legfeljebb egy vágyálmot lebegünk el: mi volna, hogy ha a paksi halászléhez nem holmiféle "színes asztalit", hanem valódi paksi bort lehetne kapni... Kussinszky Endre AZ ELSŐ SZÓ Egy kislány megható története Angol film Hilda Lewis műve után filmre írta NIGEL BALCHIN ÉS JACK WHITTINGHAM Rendezte : ALEKSZANDER MACKENDRICK Főszereplők : MANDY MILLER - PHYLLIS CALVERT JACK HAWKINS, TERENCE MORGAN