Magyar Nemzet, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-02 / 27. szám

/ NAPI KRÓNIKA immmiinMiUHiiiiimmininiimnimiimiiimimniminiminimiimiiiiiiHiiiimiiuiiiiimuiiimi A Bánk bán nagy sikere Novoszibirszkben Novoszibirszkben nagy si­kerrel mutatják be Erkel Fe­renc Bánk bán című operá­ját. Az operát egészen rövid idő alatt, körülbelül 40 ezren tekintették meg. A környék­beli kolhozok és szovhozok dolgozói a színháznál bejelen­tették, hogy szeretnék meg­tekinteni a Bánk bánt. Január 30-án mutatták be először az operát a Novoszibirszk kör­nyékén élő dolgozóknak. Az előadáson több mint 1500-an vettek részt. — óránként száz tonna gőzt termel a borsodi hőerőmű új, nemrég elkészült kazánja. Az utolsó próbaüzemeltetés ked­den fejeződött be s rövidesen áramot ad Kazincbarcikán épülő büszkeségünk: a borsodi hőerőmű.­­ Kohászvédőruhákat ter­veznek a Ruhaipari Tervező­­vállalatnál. A ruhákhoz olyan anyagot keresnek, amely hőtől és tűztől védi a kohászok testi épségét. Jelenleg a dublé növéséhez hasonló, kívül fém, balul üvegfonalból szőtt anyag­gal próbálkoznak. Többféle védőruhát már ki is próbáltak. Beváltak a különleges flanell­­i igék, az éghetetlen filctalpú bakancsok, a fémmel szórt ko­hászkötények és az impregnált filckalapok. — Újabb két lakóépület ké­szült el az Erzsébet királyné útján. A villaszerű, kétemele­tes lakóházakban húsz kétszo­bás és négy háromszobás össz­komfortos lakás van, amelybe már megkezdték a beköltözést. — Veszprém megye szabad­ságküzdelmeiről a megye fel­­szabadulásának 10. évfordu­lójára történelmi füzetet ad­nak ki a megyei népfrontbi­­zottság kezdeményezésére. A könyvben külön fejezetek is­mertetik a balatonparti vég­vár-rendszer szerepét, történe­tét, a megye kuruckori törté­netét, a 48-as szabadságharc­ban részt vett Veszprém me­gyeiek tetteit és a Tanácsköz­társaság eseményeit.­­ Húsz vagonnal több ter­ményt őrölnek naponta a ta­nácsok kezelésébe vett Fejér megyei malmok, mint 1950- ben. Több malmot modern gé­pekkel láttak el a tanácsok, a nádasladányit villamosították. A megyei tanács 1955-ben to­vábbi egymillió forintot költ a Lovasberényi, vértesacsai és fehérvár csurgói malmok kor­szerűsítésére.­­ Ellopták a British Mú­zeumból a Marseillaise egyik kéziratát, amelyet maga a szerző, Rouget de Lisle írt. A kéziratot 1946-ban vásárolta meg a British Múzeum, más könyvekkel és kéziratokkal együtt, 120.000 fontsterlingért. A rendőrség hétfőn megkezdte a nyomozást. Attól tartanak, hogy ha elfogás veszélye fe­nyegeti a tolvajt, megsemmi­síti a kéziratot.­­ Újból megindul a terme­lés a hajdúsági bőrgyárban. A több mint négy évig csendes üzemben már három hónapja folynak a helyreállítási mun­kálatok.­­ Közlekedési kiállítás nyílt gyermekek részére az V. kerü­leti Sütő utcai általános isko­lában. A kiállítás szemléltető eszközökkel, képekkel, versek­kel, filmmel oktatja a gyerme­keket a közlekedés szabá­lyaira. A Méhész továbbképző tan­folyamot indít a Földművelés­­ügyi Minisztérium február 14- től május 13-ig, a lengyeli me­zőgazdasági szakiskolában. A tanfolyamon az oktatás és az ellátás ingyenes. A felvételhez hat elemi iskolai végzettség és kétéves gyakorlat szüksé­ges. A felvételi kérelmeket ön­életrajzzal és az illetékes szerv írásbeli javaslatával a lengyeli mezőgazdasági szakiskola igaz­gatójához kell eljuttatni. Enyhe idő Budapesten kedden 12 órakor a hőmérséklet 4 fok 21 órakor 3 fok, a tengerszintre átszámított légnyo­más 759 milliméter, gyengén süly­­lyedő irányzatú. Várható idő,Járás szerda estig. Fel. K­ös, párás, helyenként ködös idő. Néhány helyen kisebb eső. Mérsé­kelt déli szél. Az enyheség tovább tart. Várható legalacsonyabb hőmérsék­let ma éjjel, általában 0—plusz 3 fok között; az északkeleti megyék­ben egy-két helyen gyenge fagy. Leg­magasabb nappali hőmérséklet szer­dán északkeleten 5—8, máshol 9—12 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet 4 fok felett lesz.­­ Áprilisban lesz 350 éve, hogy a szerencsi országgyűlés Magyarország fejedelmévé vá­lasztotta az osztrák elnyomás ellen hadat viselő Bocskai Ist­vánt. A szerencsi Hazafias Népfrontbizottság ebből az al­kalomból nagyszabású ünnep­séget rendez az egykori ország­­gyűlés színhelyén, a reformá­tus templomban. — A római iskolások néma tüntetést rendeztek a városi tanácsháza előtt. A diákok táblákat vittek, amelyeken ar­ról panaszkodtak, hogy tanter­meik piszkosak és igen sok a patkány bennük. — A kaposvári kórházban új épületrészt építenek a gyer­mekes anyák részére, hogy a szoptatás idején a kórházban ápolt gyermekük közelében lehessenek. Az épületrész feb­ruár végére készül el.­­ A Zengő-hegy lábánál el­terülő Óbánya községben ifjú­sági táborhelyet építenek a pécsváradi járási DISZ-bizott­­ság kezdeményezésére. Kibő­vítik a község kicsiny strand­ját is. « Meghalt Incze Gyula egyetemi tanár A Budapesti Orvostudományi Egyetem tanácsa jelenti, hogy Incze Gyula egyetemi tanár, az orvostudományok kandidá­tusa, az Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója január 30- án, életének 52. évében el­hunyt. Temetése február 4-én, pénteken délután fél 4 órakor lesz a Farkasréti temetőben. — Új étterem nyílt Rákos­­palotán, a Hubay Jenő téren. A »Palota gyöngye« étterem­nek két helyisége van, az egyik alkoholmentes, a másik pedig zenés szórakozóhely. Nyáron megnyitják a kerthelyiséget is. — Nagy-Britanniában 238.318 közúti baleset történt 1954-ben. Ez a szám húsz év óta a leg­magasabb. A halálos áldozatok száma megközelíti az ötezret. — Ritka európai bölény tel­jes csontvázát szerezte meg a Természettudományi Múzeum. Az értékes lelet a budapesti Állatkert egykori híres euró­pai bölénytenyészetéből szár­mazó állat maradványa. — Helyiipari mintabolt nyílt a Martinéni téren. A korsze­rűen berendezett üzletben a fővárosi tanács textil-, bőr- és szőrmeipari trösztjének válla­latai mutatják be termékeiket a közönségnek. — Kocsikeréknagyságú saj­tot gyártanak az Igali Sajt­gyárban. A »Pannónia« néven forgalomba kerülő kemény sajt tömbjének súlya 40—50 kiló. — Feketevágásért kétévi börtönre ítélte a szolnoki já­rásbíróság Szekeres László szandaszőlősi lakost, aki két birkát, négy borjút és két ser­tést vágott le engedély nélkül. Czakó Ferenc kulákszárma­­zású állatkereskedőt engedély nélküli kupeckedésért egyévi és nyolchónapi börtönre ítélte a ceglédi járásbíróság. Tízévi börtönre ítéltek egy rablótámadót Kovács Emil 26 éves foglal­­kozásméilküli budapesti lakost hét esetben büntették társa­dalmi és magántulajdon ellen elkövetett bűncselekménye­kért, valamint közveszélyes munkakerülésért. Legutoljára múlt év novemberében szaba­dult a börtönből, de munkát azóta sem vállalt, szülei tar­tották el és ha pénzhez jutott, italra költötte. November 22-én egy pesterzsébeti ital­boltban meghallotta, amint egy idős asszony mesélte is­merősének, hogy megkapta nyugdíját. Almáskor az asszony hazafelé tartott, Kovács Emil egy üres telken nekitámadt és pénzt követelt tőle. Az asszony el is adta a nála levő pénzt, de a további bántalmazástól csak az mentette meg, hogy egy közeli házban villany gyulladt ki, mire a támadó el­menekült. A XX. kerületi bíróság Ko­vács Emilt 10 évi börtönre ítélte és politikai jogai gya­korlásától ugyancsak 10 évre eltiltotta. — Halálozás: Aknai Tibor kutató­mérnök elhunyt. Temetés© a rákos­­keresztúri köztemetőben 3-án délután 2 órakor. . JUpartanns A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének ülése A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának Elnöksége Szabó Pál elnökletével ülést tartott, amelyen Jánosi Fe­renc főtitkár beszámolója alap­ján részletesen elemezte a népfront-mozgalom eddigi ta­pasztalatait, majd Szabó Pál elnök előterjesztése alapján megvitatta a Hazafias Nép­front 1955. évi célkitűzéseit. A beszámoló és a vita kap­csán az Országos Tanács El­nöksége meghatározta a nép­front-mozgalom továbbfejlesz­tésének feladatait, amelyek megvalósításával a Hazafias Népfront egyre eredménye­sebben betöltheti nagy, haza­fias, segítő szerepét a párt és a kormány politikájának vég­rehajtásában. (MTI) Magyar küldött felszólalása a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet konferenciáján Genfből jelenti az MTI. A Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet Genfben folyó európai regionális konferenciájának január 29-i ülésén felszólalt Vincze József, a magyar dele­gáció szakszervezeti képvise­lője. Beszédében rámutatott arra, hogy míg a nyugateuró­pai és déleurópai országokban széles tömegek vannak mun­­kátlanságra kárhoztatva, Ma­gyarországon mindenki szá­mára biztosítva van a munka­­lehetőség. A továbbiakban a magyar delegátus ismertette a magyar szakszervezetek jogait, tevékenységét és kijelentette, hogy a magyar dolgozók, vala­mint a magyar szakszervezetek békés kapcsolatok kiépítését kívánják a többi ország dol­gozóival. A szénbányászat 101,4 százalékra teljesítette januári tervét A hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére fo­lyó lelkes szocialista munka­verseny és az országos szén­bányászati tanácskozás alkal­mából tartott bányászőrség eredményeképpen januárban nyolc tröszt túlteljesítette ter­vét és több ezer tonna szenet szállított felszínre terven fe­lül. Az egész szénbányászat 101.4 százalékra teljesítette január havi előirányzatait. Az első helyet a Mátravitléki Szénbányászati Tröszt dolgozói szerezték meg 104.6 százalék­­k­al. Másodikak Komló bányá­szai 103,6 százalékos ered­ménnyel, a harmadik helyen a közép-dunántúli bányászok állnak, teljesítményük 103,5 százalék. Még a nyolcadik he­lyen álló dorogiak is 101 szá­zalékos eredményt értek el. Komoly eredmény, hogy amíg az elmúlt évben csak a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjével kitüntetett tatabá­nyai és pécsi tröszt között folyt komoly vetélkedés az elsőségért, most a felszabadu­lási versenyben újabb trösztök küzdenek eséllyel a miniszter­tanács és a SZOT vándor­zászlajáért. A szénbányászat mellett a brikettgyárak is eredményes munkát végeztek, januári ter­vüket 4,1 százalékkal túltel­jesítették. A fővárosban a Kerepesi úti lakásépítkezésen még egyetlen versenyszakaszban sem folyt olyan eredményes és lelkes munka, mint a felszabadulási versenyben. Alig volt brigád, amelyik száz százalék alatt maradt volna januárban. Igen elterjedt a gépi vakolás. Far­­nadi László kőműves brigádja januárban naponta átlagosan két lakást vakolt be. Most feb­ruárban naponta több mint két és fél lakás vakolását irá­nyozták elő. A gépek jelentős segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a már átadott 160 lakás mellett újabb 107 család kap­jon új otthont. A textilipari üzemekben is jó eredményeket hozott a ja­nuári verseny. A Kőbányai Textil dolgozói januárban majdnem százezer méter kar­tont, bejént és pamutvásznat szőttek terven felül. Az előírt 93,3 százalék helyett az anya­gok 97,4 százaléka volt első­osztályú. A győri Gyapjúfonóban 1000 méter szövethez elegendő fo­nalat takarítottak meg az el­múlt hónapban. Magyar—belga árucsereforgalmi, pénzügyi és fizetési egyezmény jött létre A Magyar Népköztársaság, valamint a Belga—Luxem­burgi Gazdasági Unió kormá­nyainak képviselői 1955. feb­ruár 1-én Budapesten áru­csereforgalmi, pénzügyi és fize­tési egyezményt írtak alá. A barátságos légkörben le­folytatott tárgyalások ered­ményeként létrejött egyezmény 1955. február 1-től egy évre szabályozza a szerződő orszá­gok közötti áruforgalmat s egyúttal a magyar—belga— kongói árucsereforgalmat is. Az egyezmény értelmében Magyarország olajat, külön­féle magvakat, elektromos- és gépipari cikkeket, textíliá­kat, a Belga—Luxemburg-i Gazdasági Unió és Belga-Kon­gó pálmaolajat, kakaót, kávét, hengerelt árukat, különféle készárukat és textilipari nyers­anyagokat szállít. (MTI) Vita a főváros általános rendezési tervéről Budapest Főváros Tanácsa február 1-én, délután a ta­nácsháza kultúrtermében érte­kezletet tartott Budapest ál­talános rendezési tervének megtárgyalására. Az értekez­leten megjelent Farkas László, Szűcs Lajos, Csikesz Józsefné, a budapesti pártbizottság tit­kárai, Lux László építésügyi miniszterhelyettes, Tarpéry Iván, a Magyar Építőművé­szek Szövetség­einek elnöke, Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó bizottságának több tagja, a kerületi tanácsok el­nökei és titkárai, valamint tudományos és művészeti éle­tünknek több képviselője. Pongrácz Kálmán, Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke üdvö­zölte a megjelenteket. Elmon­dotta: Budapest általános városrendezési tervének elő­készítő munkálatai felszaba­dulásunk után azonnal meg­indultak, a reális, konkrét ter­vezéshez azonban csak 1950- ben foghattak. A munkát a város adottságainak, szükség­leteinek részletes feltárása alapján végezték el Ezt a ter­vezési programot a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága 1952 áprilisában fogadta el. A program alapján a felsőbb szerveik is — elsősorban gaz­dasági, technikai vonatkozás­ban — rögzítették a tervezés legfontosabb szempontjait. Szükségesnek mutatkozott ugyanakkor a terv széleskörű megvitatása is, amelyre 1953 novemberében a fővárosi ta­nács és a Magyar Építőművé­szek Szövetsége által rende­zett ankétem került sor. Az ankétet követően a BUVÁTI külső szakértők be­vonásával kidolgozta a szak­tárcákkal már korábban egyez­tetett általános rendezési ter­vet, amelyet a kerületi taná­csok végrehajtó bizottságainak megfelelő szerveivel is megtár­gyaltak. Az így elkészült ter­vet ez év januárjában tárgyal­ta meg a Budapest Főváros Ta­nácsa végrehajtó bizottsága által felkért szakértő bizottság és a városrendezési állandó bi­zottság. A terv nagy jelentősé­ge miatt volt szükséges annak ismertetése e széleskörű érte­kezlet előtt, amelyben képvi­selve vannak a vezető szakem­berek és a városrendezési kér­désekkel kapcsolatban álló tu­dományos, művészeti és társa­dalmi szervek képviselői. Ezután Preisich Gábor, Bu­dapest főépítésze ismertette a főváros általános rendezési tervét. A terv vitáját február 4-én délután 4 órakor folytat­ják a tanácsháza kultúrtermé­ben. (MTI) .Szerda, 1955. februiT fc A Paksi Halászcsárda „ANYAINTÉZ­ETÉBEN14 — Egy­­szép halászlét kérek! — Sajnos, ma nincs! Tegnap főztünk valami hetven kiló kecsegéből, meg a hozzávaló apróságokból, de egy tányér kocsonyára való se maradt! Ha ez a párbeszéd itt Buda­pesten hangzott volna el, az ízekre, zamatokra, illatokra felajzott rendelő egyszerűen továbbáll egy házzal. De Pak­son folyt le, a Duna utcában, még pontosabban a paksi Ha­lászcsárdában, ami erősen sú­lyosbítja az esetet. Végül is kénytelenek voltunk csak úgy "szárazon­", halászlé nélkül be­szélgetni Zelza Istvánnal, a paksi Vörös Csillag halászati termelőszövetkezet elnökével és Bencze Ferenccel, a csárda vezetőjével, akinek az ükapja is halász volt. Csárdanyitás Budapesten Nem olyan egyszerű ám a csárdanyitás Budapesten. Még a Műemlékek Országos Bizott­sága is beleszólt a Mártírok útján lévő Paksi Halászcsárda megnyitásába. Ez pedig úgy esett, hogy az átalakításnál a kapubejárat felett egy régi, faragott követ találtak, amiről kiderült, hogy műemlék. — Persze, a legmesszebbme­­nően figyelembe vettük a bi­zottság kívánságát s a követ sértetlenül, méltó helyére épí­tettük — nyugtatott meg az elnök. — Akadt még nehézség szép számmal, sőt még azt is kifogásolta valaki, hogy alkal­mazottakat tartunk. Hát pedig halászaink­at nem küldhetjük Pestre felszolgálni! — Nem is mennénk mán’­! — mordul közbe egy harcsabaj­­szú, öszbecsavarodott hajú ví­ziember. — örülünk, hogy vég­re a halászatból is meg tudunk élni. Igen, végre valahára a halá­szatból is meg lehet élni. Ré­gebben úgyis csak napszámo­sok voltak, napszámból­ kap­tak, akármennyit fogtak is a halászati jog bérlőjének. Ida a harminchárom tagú szövetke­zet 6—6 tagú brigádokkal dol­gozik, mégpedig igen eredmé­nyesen. A halászszövetkezetek közül — és erre igen büszkék a paksiak — az övék az egyet­len, amelynek semmiféle mel­lékvize nincs a 42 kilométeres Duna szakaszukon kívül, az egy főre eső »kifogás« mégis ná­lunk a legnagyobb. Ez pedig azt jelenti, hogy igen ,bele­­való­x emberek dolgoznak a Dunán. (Hogyne lennének be­levalók, amikor a vizen élnek évtizedek óta, s a fiatalok egy­­től egyig itt nőttek fel, a bár­kák körül, de leginlább is a Bé­ka­­városban, ahogyan a halá­szok, hajósok, molnárok város­részét nevezik.) — Tudjuk mi, kérem, hogy melyik dunai forgónak mi van a fenekén, tudjuk mi mind­azt, ami a mesterséghez kell. Aztán télen se malmozunk ám az ujjunkkal! Hálót kötünk, je­get vermelünk, motort javí­tunk. Van munkája a halász­nak télen is éppen elég. Hát még, ha sikerül megcsinálnunk a jég alatti halászatot! Akkor a keresetünk is megugrik ala­posan. — A jéggel egyelőre nincs soti bajuk... — De akár már holnap is le­het! Ak­kor aztán­ milyen jó lesz, ha meglesznek az eszkö­zeink a jég alatti halászáshoz! Halászat és haltenyésztés Akárhogy is igyekszünk ke­rülni, a beszélgetés mindunta­­lan visszakanyarodik a szövet­kezet pesti halászcsárdájához. Ez most a paksiak szívügye s igen sokat várnak tőle. Nem csoda, mert a volt újpesti csár­dájuk­­jövedelmén máris vettek két motort. Nem kell már hajnaltól napestig evezniük, ami az aratás mellett a legne­hezebb munka a világon. Az újpesti halászcsárd­ában 70 százalék volt a bor- és har­minc százalék a halfogyasztás. Ezt az arányt a Mártírok útján meg akarják fordítani. — Népszerűsíteni akarjuk a halételt, mert nincs messze az idő, amikor a téeszek, a rizs­termelők, de maguk a halászati szövetkezetek is valósággal on­tani fogják a halat — így mond­ja Bencze Feri. — Meg akarjuk kedveltetni a lakossággal a ha­lászlét, a halpaprikást, a rác­halat, a rántott halat és tár­sait. — Hát a »megkedveltetéssel«­­nagy munkájuk nem lesz — nyugtatjuk meg az aggodal­maskodókat — csak hal legyen. — Lehet, de valahol meg kell kezdeni a munkát. Az a célunk, hogy szövetkezetünk ne a boron, hanem a halon ke­resse meg a kenyerét. El akar­juk érni, hogy napi egy—más­fél mázsa hal fogyjon a Már­tírok útján — veti közbe Ma­rosi főkönyvelő, aki úgy fújja a hal­ dolgokat, mintha nem is főkönyvelő, hanem fő-fő ha­­lászmester volna. (A cél szép és most már csak rajtunk, pes­tieken múlik, hogy a pesti Paksi Halászcsárda teljesítse, sőt túlteljesítse tervét...) A szövetkezet jövedelméből a kémányosi és a karlagi Du­nnádban halastavat létesít, tó­­gazdálkodást folytat, hogy tagjainak munkáját ezzel is megkönnyítse. (Mert nagy kü­lönbség a tóból kifogni a halat vagy Dunaföld­várig evezni érte!) Mesterséges ívató be­rendezést állít fel, korszerű ha­lászati eszközöket szerez be, most készülnek a téli jégalatti halászás megszervezésére­­— ha ugyan­­beáll a Duna* ezen a télen. Dunaföldváron, Duna­­patajon és Úszódon halászta­nyát építtetett máris, mind­egyiket felszerelte ágyaikkal és rádióval. Ahol szükséges, zsili­pet emelnek és gáttal rekesz­­tik el a Duna vizét a mester­séges haltenyésztés céljaira. A kecsege nem hagyja magát Ment a kifogott halat pótolni is kell. Ezért majd mindegyik halászszövetkezet haltenyész­téssel is foglalkozik. A paksi, amelynek nincsenek álló mel­lékvizei, kecsegét tenyészt — egyedül az országban. Megtudtuk, hogy szívese­n tenyésztenének harcsát is, de ahhoz nyugodt állóvíz kell, ami Parksinak még a környékén sincs. A Duna a ponttyal is el­bánik: lesodorja. Megjelöltek egy sereg pontyot, Romániá­ban fogták ki őket. A gyors vízhez szokott kecsege azonban nem hagyja magát. Bírja a víz sodrását s amit itt íratnak, itt is marad. A paksi halászszövetkezett tehát nem nyugszik: állandóan figyel, gondolkodik, ötleteket termel, a használhatókat meg is valósítja és ha kell, alaposan meg tudja fogni a dolog vé­gét, így tudják csak biztosítani tagjaik jó jövedelmét. Most még legfeljebb egy vágyálmot lebegünk el: mi volna, hogy ha a paksi halász­léhez nem holmiféle "színes asztalit­", hanem valódi paksi bort lehetne kapni... Kussinszky Endre AZ ELSŐ SZÓ Egy kislány megható története Angol film Hilda Lewis műve után filmre írta NIGEL BALCHIN ÉS JACK WHITTINGHAM Rendezte : ALEKSZANDER MACKENDRICK Főszereplők : MANDY MILLER - PHYLLIS CALVERT JACK HAWKINS, TERENCE MORGAN

Next