Magyar Nemzet, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-07 / 57. szám

S % é r d a, 1956. március ?.< abban van, hogy a hasadó anyagokat világszerte minde­nütt kizárólag békés célokra használják fel. Tekintetbe veszem e téren az ön kormányának 1955. má­jus 10-i javaslatában megem­lített nehézségeket, amelyek amiatt támadnak, hogy lehe­tőségek vannak a nemzetközi ellenőrzés megkerülésére és az atom- és hidro­­génfegyver titkos gyártá­sának megszervezésére. Azok a veszélyek azonban, amelyek akkor keletkeznének, ha nem sikerülne az ellenőr­­zést biztosítani, szükségessé teszik a nehézségek leküzdé­sét, a biztosítékok hatékony rendszerének kidolgozását és megvalósítását. Meggyőződé­sem, hogy, amennyiben mind­két fél igazán törekszik erre, akkor sikert érhetünk el e té­ren. Egészben véve úgy vélem, hogy a leszerelésre főként, ha­bár nem kizárólag, a fegyver­zet, nem pedig az emberállo­­mány korlátozása szempontjá­ból kell törekedni. Az előbbi jobban megfigyelhető, szabá­lyozható és ellenőrizhető, mint az utóbbi. Úgy látom, hogy a jelen nemzetközi helyzetben és különösen az igazi távol-keleti béke hiánya miatt mostanában nehézségekbe ütközhet a fegy­veres erők általános színvona­lának csökkentéséről való megegyezés. Meg kell azonban lennie annak a lehetőségnek, hogy már most megegyez­zünk olyan stabilizáló jellegű intézkedésekben, amelyek kellő biztosítékokkal, a fegy­verzet fő faj­táinak ellenőrzésére és korlátozására vonatkoznak. Ezek az intézkedések elszakít­hatatlan részei lesznek egy olyan, mindent magában fog­laló rendszernek, amelyre a részvevő államok biztonságá­nak szavatolásához szükség van. Ha az Egyesült Államok és a Szovjetunió az Egyesült Királysággal, Franciaországgal és Kanadával, albizottságbeli kollégáinkkal együtt el tudja érni az alapvető megegyezést, akkor meggyőződésem, hogy más államok is csatlakozni akarnak majd azokhoz az in­tézkedésekhez, amelyeket az egyetemes béke szempontjából­ pozitív jelentőségűeknek fog­nak tekinteni. Az Egyesült Államok felté­telezi, hogy a többi érdekelt állam hozzájárulásával a meg­egyezés alapján létrejövő fel­ügyeleti rendszer kellő és ha­tékony alkalmazást nyer azok­ra a fegyveres erőkre és esz­közökre vonatkozólag is, ame­lyekkel országaink határaikon túl rendelkeznek. E program kezdeti szaka­szaiban mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok igen jelentős fegyveres erőkkel fog rendelkezni, köztük atomfegy­verkészletekkel is. Világosan rá kívánok mutatni arra, hogy az Egyesült Államok a maga részéről továbbra is fenn fogja tartani ezeket az erőket, de nem agresszió céljára és nem önző nemzeti célok elérésére, hanem annak érdekében, hogy ebben az átmeneti időszakban az általános stabilitás ügyét szolgálják. Üdvözlöm azt a közlést, hogy Ön nagy figyelmet szentel e kérdésnek, amely rendkívül nagy jelentőségű államainknak és a világ többi országai né­peinek szempontjából. Engedje meg, hogy biztosít­sam önt és országának népét arról, hogy az Egyesült Álla­mok célja továbbra is az igaz­ságos és tartós béke biztosí­tása. Remélem, a leszerelési albizottság küszöbönálló ülés­szaka lehetővé teszi majd, hogy valóban előrehaladjunk e cél felé. Szeretném megragadni az alkalmat arra is, hogy megerő­sítsem az ön­­február 1-i leve­lének vételét, válaszként ja­nuár 28-i levelemre. Felfogá­som általában ugyanaz maradt, mint említett levelemben ki­fejtettem. Mindamellett tovább fogom tanulmányozni ezt a kérdést, hogy tisztázzam, nem lehetne-e újabb hasznos lépé­seket tenni kapcsolataink szempontjából. Később, való­színűleg újból érintkezésbe lé­pek önnel ebben a kérdés­ben. Őszinte híve Dwight D. Eisenhower. Megkezdődött a SEGTO karacsi értekezlete Karacsiból jelenti az MTI. Nyugati hírügynökségek jelen­tik, hogy kedden délelőtt meg­nyílt a SEATO tanácsának há­romnapos értekezlete Karacsi­­ban. A megnyitó ülésen a nyolc tagállam, Nagy-Britannia, Franciaország, az Egyesült Ál­lamok, Ausztrália, Új-Zéland, Pakisztán, Thaiföld és a Fü­­löp-szigetek külügyminiszterei vettek részt. A megnyitó beszédet Moha­med Ali, pakisztáni minisz­terelnök mondotta. Ezután mind a nyolc kül­ügyminiszter felszólalt. Vala­mennyien a SEATO ►"védelmi" feladatainak fontosságát bi­zonygatták. Többen foglalkoz­tak a SEATO tagállamok la­kossága életszínvonalának kér­désével és ezirányú nagyobb szabású gazdasági intézkedé­sek szükségességéről beszél­tek. Ezt a gondolatot különö­sen Pineau francia külügy­miniszter, Van Vaithajakon Thaiföld és Garcia, a Fülöp­szigetek külügyminisztere fej­tegette. Az érdemi vitában Dulles amerikai külügyminiszter, az első felszólaló, éleshangú be­szédben "a szovjet mesterke­désekkel" próbálta indokolni a SEATO-országok politikáját ebben a térségben. Dulles többször hangsúlyozta, hogy ►►elégséges erőt kell szembe­állítani Oroszországgal", majd hozzátette, "ugyanakkor vi­gyázni kell arra, hogy a ka­tonai terhek ne veszélyeztes­sék a nyugat gazdasági hely­zetét". A Reuter tudósítója az érte­kezletről írott kommentárjá­ban megállapítja, hogy a SEATO értekezleten résztvevő külügyminiszterek magatartá­sát ►►aláfesti majd az aggoda­lom, nemcsak azért, mert kom­munista és semleges részről elítélik a SEATO egyezményt, hanem azért is, mert a nyu­gati világban kétségek támad­tak annak értéke felől". Finnország semlegesség­­politikát kíván folytatni A Fagerholm-kormány programnyilatkozata Helsinkiből jelenti a TASZSZ. A március 3-án megalakult új finn kormány hétfőn ülést tar­tott. Az ülésen kormánynyilat­kozatot hoztak nyilvánosságra. A kormánynak — hangzik a nyilatkozat — kivételesen ne­héz gazdasági és politikai helyzetben kell megkezdenie tevékenységét. A kormány ezért legsürgősebb feladatának tartja, hogy haladéktalanul megoldja a gazdasági és poli­tikai kérdéseket és az ország­ban nyugalmat teremtsen az alkotómunka feltételeinek biz­tosítására. A kormány ezen­kívül arra törekszik, hogy megszilárdítsa a lakosság kü­lönböző rétegei közti megér­tést és hatékonyabbá tegye a nemzeti egységet. A kormány olyan külpolitikát folytat majd, amely a vala­mennyi országgal és különösen szomszédainkkal való jó kap­csolatok fenntartását célozza, valamint arra irányul, hogy Finnország ne vegyen részt a nagyhatalmak közti ellentétek­ben. Az ülésen megalakították a külügyi és pénzügyi kormány­­bizottságot. A külügyi bizott­ság tagjaivá Fagerholm mi­niszterelnököt (elnök), Töm­ören külügyminisztert, Viro­­lainen közoktatásügyi minisz­tert, az államtanács irodájá­nak ügyeit intéző minisztert, Kleemola kereskedelmi és iparügyi minisztert, valamint Skog hadügyminisztert válasz­tották. Az országban ugyanakkor folytatódik az általános sztrájk. Fagerholm miniszterelnök és Simonen első pénzügyminisz­ter kapcsolatba lépett a Finn Szakszervezetek Központi Egyesülésével és a vállalkozók központi szövetségével. A kor­mány megtárgyalja azt a kér­dést is, hogy esetleg közvetít e szervezetek között az általá­nos sztrájk megszüntetése vé­gett. Molotov fogadta Myrdalt Moszkvából jelenti a TASZSZ: V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első el­nökhelyettese, külügyminiszter kedden fogadta Gunnar Myr­­dalt, az ENSZ Európai Gazda­sági Bizottságának végrehajtó titkárát. A beszélgetésen részt vett A. A. Gromiko, a szovjet külügy­miniszter első helyettese is. silagjai símzet A Kínai Népköztársaság Külügyminisztériuma nyilatkozatot adott ki a kínai—amerikai tárgyalásokról Pekingből jelenti a TASZSZ. Az Új Kína hírügynökség kö­zölte a Kínai Népköztársaság Külügyminisztériumának nyi­latkozatát a nagyköveti szin­ten folyó kínai—amerikai tár­gyalások előzményeiről, ismer­teti azokat a lépéseket, ame­lyeket a Kínai Népköztársaság képviselői az említett tárgya­lásokon tettek, kifejti az egyes kínai határozattervezetekben leszögezett álláspontot és rá­mutat az Egyesült Államok képviselőinek halogató és a határozott állásfoglalást meg­kerülő intézkedéseire és kije­­lentéseire. Részletesen foglalkozik a nyilatkozat a tajvani kérdés­sel és megállapítja: »Mivel az Egyesült Államok már erősza­kot alkalmazott és azzal fenye­getőzött, hogy erőszakot al­kalmaz Tajvan térségében Kí­na ellen, a kínai fél úgy véli, hogy kínai—amerikai külügy­miniszteri tanácskozást kell tartani a Kína és az Egyesült Államok közötti konfliktus bé­kés rendezésére irányuló tö­rekvés erőszak alkalmazása nélküli megvalósítása érdeké­ben. Bár az amerikai fél rá­mutatott, hogy a gyakorlati és megvalósítható intézkedések közül nincs kizárva a kínai— amerikai külügyminiszteri ta­­nácskozás, nem volt hajlandó konkrétan állást foglalni a ta­nácskozás végrehajtásának kérdésében A továbbiakban a Kínai Népköztársaság Külügyminisz­tériumának nyilatkozata a kí­nai—amerikai nagyköveti sí­kon folyó tárgyalások során a kínai fél által előterjesztett nyilatkozattervezetekkel fog­lalkozik és befejezésül meg­állapítja: »Tajvan térségében a feszültséget az okozta, hogy az Egyesült Államok meg­szállta Tajvan kínai területét és beavatkozik Kína belügyei­­be. A kínai fél a kérdés békés rendezésére törekedve, a kínai és az amerikai nagykövet tár­gyalásain már nagy erőfeszíté­seket tett. Az amerikai fél azonban nemcsak akadályozza, hogy a tárgyalásokon meg­egyezésre kerüljön sor, de Taj­van térségében még fokozza is katonai aktivitását. A kínai fél nem érthet egyet azzal, hogy a kínai—amerikai nagy­követi tárgyalások elhúzódja­nak, mint ahogy most elhúzód­nak és nem engedheti meg, hogy ezeket a tárgyalásokat az Egyesült Államok fegyverként használja fel azzal a céllal, hogy megakadályozza Kínát szuverén jogainak érvényesíté­­sében.-x- Véget ért a Szocialista Internacionálé tanácsának ülésszaka Párizsból jelenti a TASZSZ. Március 4-én Zürichben véget ért a Szocialista Internacio­­nálé tanácsának három napig tartó ülésszaka. Mint a lapok megállapítják, Oskar Pollak (Ausztria), az egyik felszólaló a szocialista és kommunista pártok közötti együttműködés ellen foglalt állást. Hasonló álláspontra he­lyezkedett Haakon Lie (Nor­végia) is. Mindamellett az ülésszak egész sor részvevője közölte, hogy nem ért egyet ezzel az állásponttal. Egyes szocialista pártok küldöttei azt is kijelen­tették, hogy óhajtják a keleti és nyugati országok viszonyá­nak javulását. Barbara Castle, az angol Munkáspárt tagja kijelentette, hogy "a nyugati szocialisták­nak pozitív álláspontra kell helyezkedniük" a Szovjetunió­tól érkező javaslatokkal szem­ben. Walter Bringolf, a Svájci Szocialista Párt elnöke kije­lentette, hogy kívánatosnak tart­ja­ a szorosabb kulturális és gazdasági kapcsolatokat »a szovjet tömbbel". Az ülésszak részvevői között nézeteltérések támadtak­­a Szocialista Internacionáléhoz tartozó pártok és más politikai erők közötti kapcsolatokra" vonatkozó határozati javaslat kérdésében. Vita fejlődött ki e határozati javaslat körül, amely kimondja, hogy ►►nincs semmiféle indok" a Szocialista Internacionálé álláspontjának megváltoztatására, amelynek értelmében »nem hajlandó egységfrontban résztvenni és elutasítja a politikai együtt­működés minden egyéb formá­ját" a kommunista pártokkal. Az angol Munkáspárt kül­döttsége ellen javaslatot ter­jesztett be, amelynek szövegét nem tették közzé. Lapjelenté­­sek szerint az ellen­javaslat szintén elutasítja a munkás­­mozgalom egységének megszi­lárdítását célzó intézkedéseket, de kísérletet tesz a szocialista pártok álláspontjának "konk­­retizálására". A munkáspárti ellenjavaslatot a francia és a kanadai szocialisták küldöttei támogatták. A vita után az ülésszak el­határozta, hogy elfogadja a fent említett határozati javas­latot, az angol Munkáspárt el­lenjavaslatát pedig a Szocia­lista Internacionálé irodájának a közeljövőben Londonban megtartandó ülésszaka elé ter­jeszti megvitatás végett. Az ülésszak deklarációt fo­gadott el a közép-keleti hely­zetről. A deklaráció "aggodal­­makat hangoztat amiatt, hogy fokozódik a feszültség ebben a térségben", de ugyanakkor követeli, hogy szállítsanak fegyvereket Izrael államnak. A bonni parlament megszavazta az alkotmánymódosító militarista törvényeket Berlinből jelenti az MTI. A bonni parlament az eredeti tervektől eltérően kedden mind második, mind harma­dik olvasásban befejezte az úgynevezett katonatörvény megtárgyalását. A törvény le­hetővé teszi, hogy az Adenauer­­kormány megszervezze az új nyugatnémet hadsereg 150 000 főnyi keretét és előkészítse az általános hadkötelezettség bevezetését Nyugat-Németor­­szágban. A parlament ezenkívül má­sodik és harmadik olvasásban megtárgyalta a kormány által előterjesztett 14 alkotmány­módosító törvényjavaslatot. Ezek ugyancsak Nyugat-Né­­metország újrafelfegyverzésé­­nek meggyorsítására és meg­könnyítésére irányulnak. A parlament a­­katonatörvény is egyszerű, az alkotmánymódo­sító törvényeket előírássze­rűen kétharmados többség­gel fogadta el. A Német Szo­ciáldemokrata Párt képviselői Osenhauer pártelnök ígéreté­nek megfelelően, az alkot­mánymódosító törvények mel­lett foglaltak állást. A francia nemzetgyűlés algériai vitája előtt Párizsból jelenti az MTI. A francia nemzetgyűlés csütörtö­kön kezdi meg az algériai kér­dés vitáját, amely valószínű­leg csak a jövő hét elején, előreláthatólag bizalmi szava­zással fejeződik be. A kor­mány ugyanis a jelek szerint felveti a bizalmi kérdést. Az algériai vitát megelőzően Guy Mollet miniszterelnök hétfőn és kedden tárgyaláso­kat folytatott a különböző pártok megbízottaival. Megfigyelők valószínűnek tartják, hogy az algériai kér­désről kezdődő vita során egyéb kérdések is felmerülnek majd. Adenauer mindig az Egyesült Államok akaratát érvényesítette — mondotta Dehler Dehler vasárnap egy ham­burgi gyűlésen olyan támadást intézett Adenauer politikája ellen, amely — politikai meg­figyelők szerint — az eddigi legélesebb Adenauer-ellenes támadás volt. Dehler hangoz­tatta, hogy Adenauer sohasem a nép akaratát, hanem mindig a nyugati hatalmak és elsősor­ban az Egyesült Államok aka­ratát érvényesítette. »Aden­­auerék tíz évig úgy tettek, mintha Kelet nem is léteznék" — mondotta Dehler. Beszédé­ben az a felfogás nyilvánult meg, hogy Németország de­mokratikus újraegyesítése el­képzelhetetlen a Német Szö­vetségi Köztársaság politikai rendszerének alapvető átszer­vezése nélkül. Dehler azonban nem halad következetesen fel­ismerésének vonalán, amit mutat a többi között beszédé­nek ama kitétele, hogy a Sza­bad Demokrata Párt nem kí­vánja a Német Szövetségi Köztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság köz­vetlen tárgyalásainak felvé­telét. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének levele a magyar nőkhöz A világ asszonyainak és leá­nyainak március 8-i ünnepén a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége meleg üdvözletét küldi a városok és falvak, az üzemek, állami gazdaságok, termelőszövetke­zetek, hivatalok asszonyainak és leányainak, a magyar édes­anyáknak. Napjainkban derül több a nemzetközi élet látóhatára, mint a háború óta bármikor. A kilencszázmilliós szocialista tábor rendíthetetlen békepoli­tikája, amelyet a béke hívei­nek az egész világot átfogó mozgalma támogat, a semle­ges országokkal együtt kiala­kított hatalmas békeövezet erőfeszítései meghozzák gyü­mölcsüket, ma már lehetőség van arra, hogy elkerüljük a háborút. Minél odaadóbban, egységesebben és éberebben védelmezik a népek a békét, annál nagyobb a biztosíték arra, hogy nem lesz új világ­háború. A nemzetközi nőnapot a magyar asszonyok és leányok azzal a felemelő tudattal ün­nepelhetik, hogy munkájuk­kal már eddig is értékesen hozzájárultak békénk és füg­getlenségünk megóvásához, s munkájuk eredményei ezután is tükröződni fognak a béketá­bor új nagy sikereiben. A Magyar Dolgozók Pártja azon munkálkodik, hogy derű­sebbek legyenek az otthonok, még több öröme legyen az anyáknak, leányoknak. E ma­gasztos cél eléréséhez az is szükséges, hogy a magyar nők is tevékenyen , napról napra nagyobb lendülettel küzdjenek az építőmunka minden terüle­tén. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége bizalom­mal számít a munkásnőkre. A munkásosztály asszonyainak és leányainak legyen szívügye, hogy ez évi tervünk, a máso­dik ötéves terv első csatája, a dolgozók jólétének emelése érdekében győzelemmel érjen véget. Fejlesszék a »Nők a ter­vért "-mozgalmat! Törekedje­nek magasabb szakmai isme­retek elsajátítására! A Központi Vezetőség bízik a szocialista mezőgazdaság út­törőiben, a termelőszövetkeze­tek asszonyaiban és leányai­ban. Törekedjenek a jövőben még inkább a termelés szünte­len növelésére! A közös va­gyon és saját jövedelmük gya­rapítása, a mezőgazdasági ter­melés legjobb módszereinek elsajátítása — ez teremti meg boldogabb életünk alapjait. A Központi Vezetőség biza­lommal fordul az egyénileg dolgozó parasztasszonyokhoz. A nemzetközi nőnap váljék körükben is új sikerekre lelke­sítő ünneppé! Állampolgári kötelességeik becsületes telje­sítésével, a tavaszi munkák jó elvégzésével erősítsék szabad hazánkat! Az iskolákban, bölcsődékben, kórházakban, a tudományos és kulturális intézményekben dol­gozó nőket, a hivatalokban munkálkodó asszonyokat és leányokat szintén lelkesítse a nemzetközi nőnap a nép még odaadóbb szolgálatára. A Központi Vezetőség külö­nös megbecsüléssel adózik az édesanyáknak. A családban betöltött nemes hivatásuk je­lentősége messze túlterjed ott­honuk falain. Neveljenek egészséges, munkaszerető, a néphez és hazához hű gyerme­keket, neveljék erőssé a jövő Magyarországát. A Központi Vezetőség mele­gen üdvözli a nemzetközi nő­nap alkalmából az MNDSZ társadalmi munkásait, akik ál­dozatos, fáradságot nem isme­rő tevékenységükkel segítik elő a magyar nők felemelkedé­sét, hazánk felvirágzását. Le­gyenek büszkék nemes szere­pükre, buzdítsák az asszonyo­kat fokozott aktivitásra az élet minden területén. A Központi Vezetőség to­vábbi sikereket kíván a ma­gyar nőknek a szocializmus győzelméért, a családjuk, gyer­mekük boldogabb életéért, a béke megőrzéséért vívott küz­delmükben. A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE A Török Köztársaság új magyarországi követe átadta megbízólevelét Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke kedden, március 6-án fogadta Cemal Yesil rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert, a Török Köztársaság új ma­gyarországi követét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Kárpáti József külügyminiszterhlyet­­tes és Csatorday Károly, a Külügyminisztérium protokoll­­osztályának helyettes vezetője. Cemal Yesil követ megbízó­­levele átadásakor a következő beszédet mondotta: — Van szerencsém átnyúj­tani Excellenciádnak megbízó­­levelemet, amellyel a Török Köztársaság elnöke, mint rend­kívüli követet és meghatalma­zott minisztert a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsa mellé akkreditált,­ valamint elődöm visszahívó levelét. — Rendkívül örülök és büsz­ke vagyok arra, hogy Török­ország képviseletével ebben a szép országban bíztak meg és ezáltal abban a kiváltságos helyzetben vagyok, hogy még közelebbről értékelhetem a magyar nemzet nagyszerű tu­lajdonságait, azét a nemes és lovagias nemzetét, amely iránt a török nemzet soha sem szűnt meg igaz megbecsüléssel és mély rokonszenvel viseltetni, amit én is teljes szívemmel át­­érzek. — Biztos vagyok abban: or­szágom érzései és személyes törekvéseim lehetővé teszik nekem, hogy szlárd baráti kapcsolatokat építsek ki Ma­gyarországon, amelyeket az­után mindig becses emlékként fogok megőrizni. — Biztosíthatom Excellen­­ciádat, hogy a magam részéről minden lehetőt megteszek a nemzeteink között évszázadok óta fennálló oly szívélyes kap­csolatok megerősítése érdeké­ben. — Meggyőződésem, Elnök Úr, hogy feladatom teljesítése során részem lesz Excellen­­ciád, az Elnöki Tanács és a magyar kormány támogatásá­ban.­ Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke Yesil követ beszé­dére a következőkben vála­szolt: — Átveszem megbízólevelét, amellyel önt­őexcellenciája, a Török Köztársaság elnöke a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa mellé mint rend­kívüli követet és meghatalma­zott minisztert akkreditálja, valamint elődjének visszahívó levelét. — Jól esett hallanom Követ Úr azon szavait, hogy megbí­zatásának ideje alatt tevékeny­sége legfőbb céljának a török és a magyar nemzet között meglevő oly szívélyes kapcso­latok további megerősítését és elmélyítését fogja tekinteni.­­ A magyar nép és kormá­nya szívből üdvözli azokat az eredményeket, amelyek a két nép közötti kapcsolatok terén az utóbbi időkben mutatkoz­nak és őszinte vágya, hogy ezen eredmények alapján tovább, fejlessze a magyar—török kap­csolatokat. Úgy gondolom, e kapcsolatok mindkét ország előnyére történő elmélyítésé­nek erős alapot adnak a né­peink közötti múltbeli szoros történelmi kapcsolatok és az az őszinte rokonszenv, amelyet a magyar nép táplál a vitéz tö­rök nép iránt. Meggyőződésem, hogy a kapcsolatok fejlesztése megfelel országaink érdekének és hozzájárul az egyetemes béke megszilárdításához. — Biztosítom önt, hogy fe­lelősségteljes megbízatásának teljesítésében a legőszintébb támogatásra számíthat, mind az Elnöki Tanács és a magyar kormány, mind a magam ré­széről és üdvözlöm önt kö­rünkben. A megbízólevél átadása után az Elnöki Tanács elnöke szí­vélyes beszélgetést folytatott Cemal Yesil követtel, majd a követ bemutatta neki a kísé­retében megjelent Celal Ziyal követségi tanácsost és Hamid Uzgören követségi másodtit­­kárt. (MTI)

Next