Magyar Nemzet, 1956. október (12. évfolyam, 232-250. szám)
1956-10-02 / 232. szám
Kedd, 1956. október 2. Az új lakásrendelet A Magyar Közlöny vasárnapi száma közli a Minisztertanács rendeletét a lakásbérletről. A rendelet részletesen szabályozza a társadalmi és a személyi tulajdonban levő házakra vonatkozó rendelkezéseket. Ki kaphat lakást ? A minisztertanácsi rendelet mindenekelőtt megállapítja: a társadalmi tulajdonban levő házakban ki kaphat lakást a lakásügyi hatóság kiutaló határozata alapján, illetve szolgálati viszony szerint. Lakáskiutalásra jogosultak, akiknek nincs lakásuk, vagy van ugyan lakásuk, de az kisebb, mint a jogos igény. Lakást kaphat az is, akinek meglevő lakása egészségügyi szempontból nem megfelelő vagy életkörülményei úgy változtak, hogy új lakásra jogosult. A rendelet szerint kiutalhatnak lakást annak is, aki lakását el akarja cserélni. A kiutalt lakásba akkor lehet beköltözni, ha a bérbeadó és a bérlő megkötötték a lakásbérleti szerződést. Fontos intézkedése a rendeletnek, hogy a szolgálati lakás bérlőjét a szerv vezetője a szakszervezeti bizottság meghallgatásával jelöli ki. A szolgálati lakás kiutalását a lakásügyi hatóság ellenőrzi. A lakáscsere szabályozza a rendelet a lakáscserét is. Kimondja, hogy a bérlők lakásukat — a hatóság jóváhagyásával — kölcsönös megállapodás szerint elcserélhetik. Ilyen esetben a lakás a cserére irányuló szándék bejelentésétől számított hat hónapig mentes az igénybevétel alól. A lakáscsere-szerződés a lakásügyi hatóság jóváhagyásával válik érvényessé. Ezt a jóváhagyást meg kell tagadni a többi között akkor, ha a cserélt lakás meghaladja a jogos igényt. A hatóság megtagadhatja a jóváhagyást akkor is, ha valamelyik cserélő fél indokolatlanul hátrányos helyzetbe kerül, vagy ha — társbérlet esetében — a csere a lakásban maradó társbérlőre nézve hátrányos. Hány szoba jár ? A rendelet meghatározza a jogos lakásigény mértékét. Kimondja: minden kéttagú családnak s minden magánosan élőnek egy-egy lakószoba jár. Ha a családtagok száma kettőnél több, minden további két személynek jár egy lakószoba. (Páratlan szám esetében természetesen a páratlan számú családtag is jogosult egy szobára.) A munkakörüknél fogva magasabb szellemi munkával foglalkozók részére indokolt esetben külön szoba juttatható. Külön szoba biztosítható akkor is, ha családi, vagy egészségügyi körülmények ezt megkívánják. A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelességei A rendelet részletesen szabályozza a bérlő és a bérbeadó jogait és kötelességeit, így megállapítja: a bérlő a lakbért a kiutalástól, illetve a beköltözéstől köteles fizetni. A havi lakbért két egyenlő részletben kell fizetni: az első részletet a hó 12. napjáig, a másodikat 25. napjáig. Mérsékelni kell a lakbért, ha a bérbeadó megakadályozza, vagy korlátozza a lakás használatában. A lakbérbe be lehet számítani azoknak a költségeknek hetvenöt százalékát, amelyeket a bérlő a bérbeadó hozzájárulásával, hatósági engedéllyel a lakás helyreállítására, műszaki megosztására, vagy— eredetileg nem lakás céljára használt helyiség esetében — átalakítására fordított. Ez az összeg azonban nem lehet több, mint a lakás tízévi bérének összege. Ha a bérlő időközben elköltöznék, a bérbeadó köteles részére a hátralékos összeget olyan részletekben megtéríteni, mint ahogy azt a bérlő beszámíthatta. A rendelet kimondja, hogy a bérbeadó a többi között köteles az épület és a lakók közös használatára szolgáló helyiségek tisztántartásáról gondoskodni. Biztosítania kell az épület karbantartását, a központi berendezések használhatóságát, a falon belül keletkezett hibák kijavítását — kivéve, ha azok gondatlanságból, vagy nem rendeltetésszerű használatából keletkeztek. Pótolnia kell a lakás tartozékait és felszereléseit, ha azok a természetes használódás következtében mentek tönkre. A bérlő ez utóbbi munkákat elvégeztetheti a bérbeadó költségére is, ha a bérbeadó azokat a bérlő írásbeli felszólítása ellenére harminc nap alatt nem végezteti el s ennek következtében csökken a bérlemény használhatósága, vagy romlik az épület állaga. A bérbeadó ugyanakkor jogosult arra, hogy a lakás gondos és rendeltetésszerű használatát évente kétszer — a bérlő nyugalmának zavarása nélkül — ellenőrizze. Lakbérhátralék esetén megakadályozhatja a bérlő ingóságainak elszállítását. A bérlő köteles lakását és a közös használatú helyiségeket rendeltetésszerűen, gondosan, a szocialista együttélés szabályainak megfelelően használni. Kisebb átalakításokat — a bérbeadó előzetes hozzájárulásával — saját költségére elvégeztethet. Köteles ugyanakkor a lakás tartozékait és felszereléseit karbantartani, javíttatni és a lakásban levővillanyvezeték hibáinak kijavítsáról gondoskodni. Mikor szűnik meg a bérleti viszony A rendelet kimondja, hogy a bérleti viszony megszűnhet felmondással, bírói ítélet alapján, a bérlő halálával, lemondással, kiutasítás és elítélés esetén, valamint a lakás elhagyásával. A bérlő a hónap utolsó napjára bármikor felmondhat, de a felmondást legalább 15 nappal előre írásban kell bejelenteni. A bérbeadó akkor mondhat fel, ha a bérlő, vagy a vele együtt lakók a lakást, az épületet, vagy annak közös használatú helyiségeit rongálják, rendeltetés-ellenesen használják, vagy ha a bérlő akadályozza a karbantartási, felújítási, vagy helyreállítási munkálatokat. Felmondhat a bérbeadó akkor is, ha a bérlő nem fizeti a bért, vagy a szocialista együttélés szabályaival ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít. A rendelet részletesen szabályozza a felmondás módját. A bérlő halála esetén házastársa, egyenesági rokona, örökbefogadott, nevelt, vagy mostoha gyermeke folytathatja a bérleti jogviszonyt, ha a bérlő halálakor a lakásban lakott. A testvér, vagy élettárs is jogosult erre, ha a halált megelőzően legalább hat hónapig már a lakásban lakott. Ugyanilyen feltételek mellett folytathatja a bérletet az is, aki az elhalt bérlő eltartását szerződésben vállalta. Ezt a jogot a lakásügyi hatóság ismeri el. •A társbérlet A rendelet részletesen szabályozza a társbérleti jogviszonyt. Megállapítja: több szobából álló lakásra társbérleti jogviszony is létesíthető. A társbérlő a bérleti jogviszony szempontjából önálló bérlő. A társbérlő kizárólagos joggal a lakásnak csak azt a részét használhatja, amelyet számára kijelöltek. Társbérletet csak akkor lehet létesíteni, ha a kiutalt helyiség különbejáratú, vagy különbejáratúvá tehető. Tilos társbérletet létesíteni fertőző gümőkórossal, vagy nemibeteggel. A társbérletnél figyelembe kell venni a társbérlők szociális és társadalmi körülményeit is. A lakrész igénybevétele előtt módot kell adni arra, hogy a bennlakó bérlő vagy maga válassza ki a társbérlőt, vagy hat hónapon belül olyannal cserélje el lakását, aki arra jogosult. A társbérlő kérheti a másik társbérlő jogviszonyának megszüntetését a bíróságtól, ha az szándékosan rongálja, vagy nem tartja tisztán a közös helyiségeket, nem fizeti a reá háruló közüzemi díjakat, vagy nem tesz eleget a szocialista együttélés szabályainak. A társbérlet megszüntetését lehet kérni akkor is, ha a társbérlő a többi társbérlő beleegyezése nélkül albérletet létesít. Bérlőtársak Olyan bérleti jogviszonyt is lehet létesíteni, amelyben az egyes bérlők a lakásnak nem meghatározott részeit használják, hanem az egész lakást együtt és közösen. Ezek a bérlők a bérlőtársak. A bérlőtársak jogai és kötelességei egyetemlegesek, a lakás felett közösen rendelkeznek. Bérlőtársul csak azokat lehet elismerni, akik a lakásba együtt költöznek be. A házastársat, ha a bérleti szerződés megkötésében nem is vett részt, egyenlő jogú bérlőtársnak kell tekinteni, tekintet nélkül arra, hogy mikor költözött a lakásba. Albérlet A bérlő jogosult lakásának egy részét —■ bútorral, felszereléssel, vagy anélkül albérletbe adni. Az egész lakást, vagy annak túlnyomó részét nem lehet albérletbe kiadni. Az albérletbe adott lakásrészt nem lehet igénybe venni, még akkor sem, ha az a bérlő jogos lakásigényének mértékét meg is haladja. A rendelet a többi között kimondja, hogy az albérlő bérletét bármikor felmondhatja, 15 napos határidőre. A bérlő akkor mondhatja fel az albérletet, ha családi, vagy egészségügyi viszonyainak változása ezt indokolttá teszi, vagy ha a bérletet felmondja, lakását elcseréli, vagy ha az albérlő a bérlő hozzájárulása nélkül más személyt vesz magához, kivéve házastársát, vagy gyermekét. Szolgálati lakás A rendelet részletesen meghatározza a szolgálati lakásokra vonatkozó rendelkezéseket is. A többi között szabályozza, hogy a szolgálati lakás bérleti jogviszonya fegyelmi úton történt elbocsátás esetén megszűnik. Ebben az esetben a lakást 15 napon belül el kell hagyni. Ha nem fegyelmi úton szűnik meg a szolgálati lakásban lakó dolgozó munkaviszonya, akkor csak abban az esetben köteles kiüríteni a lakást, ha az munkakörrel kapcsolatos, vagy a munkáltató kezelésében levő lakótelepen (lakóházban) van és a munkáltató megfelelő cserelakást biztosít. A műterem-lakásokra nézve a szolgálati lakásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, s a műterem-lakásokat a Népművelési Minisztérium szolgálati lakásaként kell nyilvántartani. Mentesítés az igénybevétel alól A rendelet részletesen megszabja azt is, milyen körülmények között mentesíthető a lakás az igénybevétel alól. A mentesítésről a lakásügyi hatóság ad mentesítő bizonyítványt. A személyi tulajdonban levő lakásokra vonatkozó rendelkezések A rendelet részletesen szabályozza a személyi tulajdonban levő lakásokra vonatkozó szabályokat is. Megkülönbözteti a tanácsi rendelkezés alatt álló és a szabad rendelkezésű lakásokat. Tanácsi rendelkezés alatt állnak a háromszobásnál nagyobb lakóházakban levő lakások, a társasházakban levő háromszobásnál nagyobb lakások (öröklakások), valamint a szövetkezeti házakban levő háromszobásnál nagyobb lakások, amennyiben 1953. április 1-e előtt épültek. A rendelet megállapítja, hogy ha ezek a lakások megürülnek, s a tulajdonos, vagy egyenes ágbeli rokona igényt tart rájuk, a lakásügyi hatóság köteles a tulajdonost, illetve rokonát kijelölni a lakás használójául. A személyi tulajdonban levő tanácsi rendelkezés alatt álló lakást a bérlő csak a tulajdonos hozzájárulásával cserélheti el. A tulajdonos a lakást felmondhatja, ha arra maga, vagy rokona számára tart igényt. Ebben az esetben azonban megfelelő és beköltözhető lakást kell a bérlő részére felajánlania és meg kell térítenie a költözködés költségeit is. Részletesen meghatározza a rendelet a személyi tulajdonban levő tanácsi rendelkezés alatt álló lakás mentesítésének feltételeit is. Amennyiben az ilyen lakás gyógy- és üdülőhelyen van, és a lakás tulajdonosa, illetőleg családtagjai üdülésre használják, legfeljebb két lakószoba mentes az igénybevétel alól. A kizárólag üdülés céljára szolgáló házakat, amelyek nem tartoznak a rendelet hatálya alá, sem lakás céljára, sem más célra nem szabad igénybe venni. Ugyancsak mentes az igénybevétel alól minden olyan, a mezőgazdasági ingatlan műveléséhez szükséges helyiség (tanyai, vincellér-, kertészlakások stb.), amelynek igénybevétele akadályozza a gazdálkodást. A szabad rendelkezésű lakások A rendelet meghatározza, melyek a személyi tulajdonban levő szabad rendelkezésű lakások. Ebbe a csoportba tartoznak a személyi tulajdonban álló, 1953. április 1-e után épült házban levő, továbbá az 1953. április 1-e előtt épült, háromszobásnál nem nagyobb házban levő lakás, továbbá az 1953. április 1-e előtt épült házban levő, háromszobásnál nem nagyobb öröklakás, illetőleg szövetkezeti lakás. Ezeket a lakásokat a tulajdonos akár maga használhatja, akár részben, vagy egészben bérbe adhatja, illetve másnak használatára átengedheti. A szabad rendelkezésű lakásnál a bérletet a bérbeadó és a bérlő köti, a lakásügyi hatóság kiutalására ilyen esetben nincs szükség. A szabad rendelkezésű lakást szolgálati lakássá minősíteni nem szabad. Lakásügyi hatóságok A rendelet értelmében az elsőfokú lakásügyi hatóságok a következők: községekben a tanács végrehajtó bizottsága, járási jogú városokban a vb. városgazdálkodási csoportja, megyei jogú városokban a kerületi tanács vb. városgazdálkodási csoportja, a fővárosban pedig a kerületi tanács vb. lakásügyi osztálya. A másodfokú hatóságok, községek tekintetében a járási tanács vb. községgazdálkodási csoportja, járási jogú városoknál a megyei tanács vb. város- és községgazdálkodási osztálya, megyei jogú városok kerületeinél a városi tanács vb. városgazdálkodási osztálya, a főváros kerületeinél pedig a fővárosi tanács vb. lakásügyi osztálya. A lakásügyi hatóságok felett a fő felügyeletet a város- és községgazdálkodási miniszter gyakorolja. A lakásügyi eljárás A rendelet a lakásügyi eljárást szabályozva a többi között kimondja, hogy a lakásigénylést annál az elsőfokú lakásügyi hatóságnál kell benyújtani, amelynek területén az igénylő a lakás kiutalását kéri. A rendelet szabályozza a kiutalási eljárás és a fellebbezés módját, és megállapítja, melyek azok a szabálysértések, amelyek a lakásügyekkel kapcsolatosak. A Minisztertanács lakásbérletről szóló rendelete november elsején lép hatályba. _ Magyar Nemi___________________________________1 Magyar mezőgazdasági küldöttség utazott Berlinbe Jánossy Andor, a Földművelésügyi Minisztérium kísértetügyi és propaganda főigazgatóságának vezetője vezetésével mezőgazdasági szakemberekből álló öttagú küldöttség utazott Berlinbe a mezőgazdasági kutatások koordinálására összehívott nemzetközi konferenciára. A küldöttség tagjai között van Somos András Kossuth-díjas akadémikus és Horn Artúr egyetemi tanár. Magyar kereskedelmi küldöttség utazott Kanadába A kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok kiépítése céljából a magyar külkereskedelem képviselői már korábban tájékozódó megbeszéléseket folytattak a kanadai kormány szerveivel. Ezeknek a tárgyalásoknak eredményeképpen magyar kereskedelmi küldöttség utazott Kanadába. A négytagú delegációt Barabás Tibor, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője vezeti. A küldöttség feladata, hogy a kanadai kormány megbízottaival együtt megvizsgálja a kereskedelmi kapcsolatok szélesítésének lehetőségét. 175 kerületi és 13 fővárosi tanácstagot választottak vasárnap Hazafias Népfront valamennyi jelöltjét megválasztották A vasárnapi budapesti részleges tanácstagi választások eredménye a következő: A névjegyzékeken és a pótnévjegyzékeken szereplő választójogosultak száma 120 472 volt. A leadott szavazatok száma 108 950, vagyis a névjegyzékeken szereplő választójogosultak 90,4 százaléka járult az urnákhoz. A leadott szavazatokból 108 314 érvényes, 636 érvénytelen volt. Az érvényes szavazatok közül a Hazafias Népfront jelöltjeire leadott szavazatok száma 106 156 volt, 2158 szavazólapon a jelöltek nevét törölték. A választás eredményeképpen az érintett körzetek dolgozói a Hazafias Népfront valamennyi jelöltjét , 175 kerületi és 13 fővárosi tanácstagot megválasztottak. (MTI) A HATÁROZAT NYOMÁBAN Ne sajnáljuk a fáradságot, járjunk sorra néhány termelőszövetkezetet, lássuk frissiben, mit hozott nekik a Minisztertanács minapi határozata, amely hivatva van megerősíteni a társasgazdaságaikat és közülök nem egyet évek óta húzódó gondtól-bajtól megszabadítani. Kölcsön kötésén az Előre tsz udvarán nagy a sürgés-forgás. Téglával, mésszel és egyéb építkezési anyagokkal megrakott szekerek fordulnak a már félig készen álló istálló elé. Néhány héttel ezelőtt bizony éppen az ellenkezőjét tapasztalhatta volna a látogató. Akkor állt a munka. A 174 000 forintos kölcsönből nem futotta tovább, úgy látszott, hogy az építés befejezését tavaszra, vagy ki tudja mikorra kell halasztani. — Éppen jókor jött a határozat — mondja Surányi Pál elnök —, mert így a bank a kölcsönünket megtoldotta még 94 000 forinttal. Az építkezést még a tél beállta előtt be tudjuk fejezni. Szanaszét, kis istállókban álló teheneinket végre összeszedhetjük. Öregek A füles Búzakalász irodájában annyian vannak, hogy egy tűt is nehéz volna leejteni. Krumpliszedésre gyülekeztek éppen a tagok s a várható jó hír valamennyieket becsalta az irodába. Horváth könyvelő a dinnyéssel számolgatja, menynyi a tiszta jövedelem, menynyi jut a dinnyéből a szövetkezetnek. Moraj fut végig az embereken, amikor hallják, hogy érdemes volt 17 holdon dinnyét termelni: 200 000 forintnál többet hozott a konyhára. — Kétszázezer forint — csodálkozik egy őszhajú nénike. — Az bizony szép summa. Remélem, hogy a földjáradékosoknak is jut belőle... Az ám, a földjáradék! Úgy látszik ekörül Fülén sem volt minden rendben az elmúlt években. Például Kovács Andrásnak, aki magas kora miatt már nem tud dolgozni, minden reményét az az öt és fél hold föld jelentette, amit öt évvel ezelőtt vitt be a közösbe, de tavaly mindössze 49 forint 10 fillér jutott neki földjáradék fejében. Kőszegi István sem úgy gondolta, mikor a belépési nyilatkozatot aláírta, hogy 34 forint 35 fillér földjáradékot kap majd. Nem így gondolta, nem bizony, mert akkor mást ígértek neki. Most aztán itt az idő az ígéret beváltására, a határozat erről is gondoskodott. Erdő A mezőszentgyörgyi Alkotmány udvarán útra készen állnak a fogatok. A tagokat vinnék paradicsomszüretre. Az emberek azonban nehezen akarnak kikászolódni az irodából. Nem is lehet rovásukra írni, ha pár percet késlekednek. Nem könnyű abbahagyni a vitát. Hiszen nem kis dologról van szó. Még a tavasszal méhcsaládokat vettek 24 000 forintért. Az eladó a kaptárakat nem adta nekik. Vállalták hát, hogy a méheket még a nyár idején átrakják saját kaptáraikba. Igen ám, de azóta sem tudtak kaptárnak való deszkát szerezni. S mivel a határozat (legalább is úgy fest) az ő esetükben az effajta kérdést nem oldotta meg teljesen, hát vitatkoznak rajta. Mit lehetne tenni, hogy a méheket ne kelljen kaptárhiány miatt eladni? Néhányan, köztük Pálinkás Mihály elnök, amellett kardoskodnak, hogy szalmából fonassanak kasokat, hiszen régen csak olyanok voltak, mégis kepergettek mézet az emberek. Mások viszont szégyennek tartanák, hogy az Alkotmány ehhez a régi módszerhez folyamodjon. Ha kellene s ha volna erdő, megszerezhetnék onnan. Irni kell a Minisztertanácsnak — mondják —, hogy az olyan szövetkezetről se feledkezzenek meg, ahol nincs ugyan erdő a falu határában, de van a szomszédos faluban. Alig két kilométerre tőlük, Polgárdin, nagy erdők húzódnak, de azt elzárja tőlük a faluhatár. Pedig nagy szükségük van fára, nemcsak a kaptárak miatt, hanem azért is, mert a szekereket és egyéb gazdasági felszereléseket sem tudják kijavítani fa nélkül. Zetor Soponyán az Április 4 termelőszövetkezetben Szűcs Istvánné könyvelő éppen a bevételt s a kiadást mérlegeli. Aligha lehet megelégedve az eredménnyel, mert a kiadásnál egyre csak csóválja a fejét. Bizony sokat költenek a termények elszállítására. Meszsze esik a vasút, drága fuvart kell fizetni. A fejcsóválásban azonban »benne van« a facsillám-eset is. Tavasszal facsillámot vettettek velük. Nem tudták, hogy pontosan mikor kell lekaszálni ezt a számukra újfajta növényt. Mire hozzáfogtak a kaszáláshoz, a megérett apró magvakat széthordta a szél. Mindössze 150 kilót hagyott meg belőle. Végül 10 hold föld alig 2000 forintot hozott. Fogadkoznak is: ezentúl — akárhogy is próbálják őket másra rábeszélni — csak olyan növényt vetnek, amelyiknek ismerik a gondozását. Nem akarnak mégegyszer így ráfizetni. A facsillám-ügyben kárukon okultak, a szállítási költség dolgát pedig most megoldhatják. A határozat hozzásegíti a szövetkezeteket, hogy Zetort vásárolhassanak pótkocsival. Vásárolnak is és a jövőben maguk fuvaroznak az állomásra. Tégla Zámolyon a Petőfi tsz udvarán félig kész épület csupasz falai merednek az ég felé. A kőművesek kénytelenek voltak félbehagyni a munkát, mert kimerült a meszesgödör, elfogyott a tégla. A tagok zúgolódtak is: minek fogtak hozzá, ha az idő tönkreteszi a drága anyagot, amit az elején , nagy nehezen mégis csak be tudtak szerezni. Ide is valóban éppen jókor jött a határozat, s amely kimondja, hogy az eddiginél több építkezési anyagot kell juttatni a termelőszövetkezeteknek. Raktár Balatonszárszón a Béke tsz tagjai már régóta beszélgettek arról, hogy a Begyűjtési Minisztérium átadhatná nekik a szövetkezet területén álló két kisebb raktárt, mert istálló is kellene, magtár is kellene nekik. A beszélgetés azonban mindmáig csak beszélgetés maradt. Nagy hát most az öröm, hiszen a határozat meghagyja, hogy az ilyen épületeket adják át a termelőszövetkezeteknek és ezzel nagy gondtól szabadulnak meg a Béke tagjai. Ezt láttuk, hallottuk rövid utazáson a határozat nyomában. Várnagy József Fogadás a Kínai Népköztársaság megalakulásának 7. évfordulója alkalmából Hao Ce-cin, a Kínai Népköztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 7. évfordulója alkalmából hétfőn este fogadást adott a magyar néphadsereg központi tiszti házának Vorosilov úti helyiségében. A fogadáson megjelent a párt és a kormány vezetői közül: Apró Antal, Ács Lajos, Dobi István, Hegedűs András, Kiss Károly, Kovács István, Marosán György, Mekis József, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Egri Gyula, Vég Béla, valamint Horváth Imre külügyminiszter, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson Mirghani Hamza, a Szudáni Köztársaság miniszterelnöki helyettese. Részt vett a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. (MTI) 20000 részvevő a pákozdi ifjúsági találkozón A néphadsereg napija alkalmával ifjúsági találkozót rendeztek vasárnap a pákozdi hősi emlékműnél. Székesfehérvárról, Fejér megye községeiből nagy tömegek jöttek, hogy megnézzék az ifjúsági nap látványos sportversenyeit. Megjelent az ünnepségen Bata István honvédelmi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja, Ács Lajos, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára, Janza Károly altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes. Kutika Károly ezredes, a MÖHOSZ elnöke ünnepi beszédben méltatta a pákozdi csata győztes honvédeit, majd az ifjúsági találkozó részvevőihez szólt. A jól sikerült találkozó, amelyen mintegy húszezren vettek részt, tűzijátékkal ért véget. Felemelő ünnepségeket rendeztek a néphadsereg napján Szegeden, Dunaföldváron és Győrvárott is.* Kárpáti Sándor őrnagy, a párizsi magyar katonai attasé, a magyar néphadsereg napja alkalmából fogadást adott. A francia köztársasági elnök képviseletében Ganeval tábornok jelent meg a fogadáson. A francia fegyveres erők miniszterét Carpentier tábornok, a francia külügyminisztert Delehaye, a Quai d’Orsay főtisztviselőinek egyike képviselte. Párizs városa nevében Turpin, a városi tanács alelnöke vett részt a fogadáson, amelyen egyébként jelen volt az UNESCO számos képviselője, a Párizsban akkreditált diplomáciai testület igen sok tagja, valamennyi baráti állam katonai attaséja, valamint sok közéleti személyiség. Német ifjúsági küldöttség tanulmányozza a DISZ-munkát A Német Demokratikus Köztársaságból ifjúsági küldöttség tartózkodik hazánkban a DISZ budapesti bizottságának vendégeként. A német fiatalok többnapos budapesti tartózkodásuk során tanulmányozzák a DISZ szervezeti életét, politikai nevelőmunkáját, s megbeszélik a magyar ifjúsági vezetőkkel az értelmiségi munka kérdéseit. Ellátogatnak több üzemi DISZ-szervezetbe és úttörőházba is.