Magyar Nemzet, 1957. december (13. évfolyam, 73-96. szám)

1957-12-11 / 81. szám

em,a­ Magyar Nemzet . .­­ _________A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA » Békegyűlések százain tárgyalják a moszkvai békekiáltványt, az Országos Béketanács felhívását Szeged üzemeiben, hivatalai­ban, népfront-szervezeteiben mintegy 50 békebizottságot alakítottak újjá, amelyek szé­leskörű programot dolgoztak fei a békemozgalom feladatainak, valamint a kommunista és munkáspártok békekiáltványá­nak ismertetésére. Számos kis­­gyűlésen kívül külön találko­zókat rendeznek az orvosok, a pedagógusok, a színészek és művészeti dolgozók részére. Heves megye üzemi, városi és falusi MSZMP alapszerve­­zeteiben mindenütt megvitat­ták a békemozgalom nagy je­lentőségű eseményeit. A Hazafias Népfront jász­berényi járási és községi bi­zottságai eddig több mint két­száz békegyűlést rendeztek. A közeli napokban mintegy 70 pécsi üzem és intézmény kommunistái tájékoztatják dolgozótársaikat a békemozga­lom soron következő feladatai­ról. Borsod megye több mint 200 nőtanácsa is részt vesz a békemozgalmi feladatok vég­zésében. Az első békegyűlése­ket a Lenin Kohászati Művek asszonyai rendezték s példáju­kat a többi üzem nőtanácsai is követték. A városokban, az üzemekben gyűléseket, a fal­vakban pedig tanyázó esteket,­ családlátogatásokat szervez­nek. Eddig már csaknem 400 összejövetelt tartottak. A ko­máromi járásban most folynak a pártaktívaülések, 27 község­ben pedig békegyűlés lesz. A Viharsarok békeharcosai december 13-án nagygyűlést rendeznek Békéscsabán. A Ha­zafias Népfront Vas megyei és szombathelyi városi bizottsága december 14-én tart nagygyű­lést. December 19-én Nyíregy­házán lesz megyei béke-akti­­­va értekezlet, majd ezt köve­­­tően a járási székhelyeken és a községekben ismertetik ú­ dolgozókkal a kommunista és­ munkáspártok moszkvai béke-­ kiáltványát. j 1958-ban elkészül Miskolc városrendezési és fejlesztési terve Miskolc város tanácsa ked­den rendkívüli ülésen tár­gyalta meg a város fejlesztésé­vel és rendezésével kapcsola­tos kérdéseket. Kolonits Lajos, az építési állandó­ bizottság elnöke is­mertette az utóbbi három­ év­ben végzett munkát. A beszá­molóhoz több mint harmincan szóltak hozzá. Legtöbben a közművesítéssel foglalkoztak, de sokan kifogásolták­ azt is, hogy nem­ egységes városren­dezési elvek szerint jelölik ki az új lakótelepeket. A széleskörű vita után a ta­nácsülés több határozatot ho­zott Többek között elhatároz­ták, hogy 1958-ban el kell ké­szíteni a városrendezési és vá­rosfejlesztési tervet. A felsőbb kormányszervekhez fordulnak, h­ogy biztosítsák a csatorná­zási, a víz- és úthálózat kiépí­téséhez szükséges összeget. Az egészségügyi követelmények­nek megfelelően jelölik ki a jövőben az új lakótelepek he­lyét, s nem engedélyeznek építkezést ott, ahol az egész­ségre ártalmas, szennyezett a­­ levegő. Be­jel­entették, hogy jövőre a városi tanács kezelé­sében megkezdi működését a salakblokktéglagyártó üzem, amely a kislakás-építkezések anyagát biztosítja. Az új fővárosi tanácstagoknak átadták megbízólevelüket Kedd délután a központi városháza tanácstermében dr. Pongrácz Kálmán vfo-elnök átadta a most megválasztott új fővárosi tanácstagoknak kerületük megbízólevelét. Is­mertette a főváros jövő évi költségvetésének­ főbb adatait és hangsúlyozta, hogy a ta­nácsok most saját hatáskörük­ben új módszer szerint hatá­rozzék meg bevételeiket. A jövő évi költségvetés igazi jelentőségét a tanácsok meg­növekedő­ hatásköre adja meg. Alapvető különbség, hogy míg a múltban az or­szággyűlés által meghatáro­zott kereteket osztotta fel a tanács, most már az ország­­gyűlési tárgyalás előtt álla­pítja meg kiadásait a bevételi lehetőségek szerint. A továbbiakban hangsú­lyozta, hogy a tanácsok a jö­vőben megnövekedett hatás­körrel működnek. Részletezte a jövő évi beruházásokat, a­­ tanács egyre növekvő felelős-­­ségét, amit bizonyít az is,­­ hogy jelenleg 190 ezer szel­l­­emi és fizikai dolgozót fog-­ lalkoztat. Ezután dr. Mikó Jó-­ zsef vfő-titkár felhívta az új­­ tanácstagok figyelmét a ta-­­nácstagság jelentőségére, a­ választópolgárokkal való szo-­­ros együttműködésre, a ta-­ nácstagi beszámolók fontos-1 ságára és a tanácstagi fo-1 gadóórák rendes betartására. I Végül ismertette a tanács és I az egyes osztályok működé-­ sét. I Az új fővárosi tanácstagok I természetesen már részt vesz-l neke a pénteki tanácsülésen. I ■Wr'.f.'TT—■. I Jövőre megkezdődhet a rendszeres magyar ultrarövidhullámú rádióadás A posta az év elején kísér­letképpen üzembehelyezte az első ultrarövidhullámú rádió­adót. Az ultrarövidhullámú kísérleti rádióadás bevezetésé­vel a posta célja az volt, hogy a közönséggel megismertesse az újszerű adást és műszaki tapasztalatokat szerezzenek. Az­ ultrarövidhullám 10 mé­tertől egy méterig terjedő hul­lámhosszú. Ilyen hullámon "dolgozik" többek között a te­levízió is. Előnye elsősorban az, hogy ezen — nem úgy, mint a túlzsúfolt középhullámon — bőségesen áll rendelkezésre más adóállomásoktól nem za­vart hullámhossz. Gyakorlati­lag nem terjednek túl a látó­határon, s így más adóállomá­sok nemigen zavarják. Ugyan­akkor ebben a sávban lénye­gesen kevésbé érezhetők a légköri zavarok. . Az ultrarövidhullámú frek­vencia-modulált radioadás a középhullámhoz képest lénye­gesen jobb minőségű zenei, s prózai adásra nyújt módot. A zene, a beszéd élethűbb, szé­lesebb hangskálát ölel fel, ki­elégíti a nagyigényű rádióhall­gatókat. Hazánkban több ilyen adó üzembeállításával megoldha­tó az egész ország területére a zavarmentes, jó minőségű műsoradás. Ennek érdekében a posta tervezi, hogy a követ­kező években az országban 5-6 helyen felszerelnek ilyen adókat. A Beloiannisz Híradástech­nikai Gyárban rövidesen elké­szül egy három kilowatt telje­sítményű adó. Ezt előrelátha­tólag jövőre helyezik üzembe, s ezzel megkezdődhet a rend­szeres magyar ultrarövidhullá­­m­ú frekvencia-modulált rádió-1 adás. Z Zűrzavar és tanácstalanság jellemzi a NATO-értekezlet előkészületeit — állapítja meg a Yorkshire Post I .­­A bonni szovjet nagykövet átnyújtotta Bulganyin Adenauerhoz intézett levelét A külpolitikai helyzet 11 A BIZALOM VÁLSÁGÁRÓL ír a nyugati sajtó a NATO a jövő héten kezdődő csúcsértekezlete előtt. Az értekezlet-­­ tel kapcsolatban mind gyakrabban szerepel a cikkekben, hogy ■ vajon Eisenhower elnök részt vesz-e az értekezleten. Az AFP ■ washingtoni tudósítója szerint az elnök legutóbbi betegsége ■ ellenére is azért vállalná mindenáron ezt az utat, mert az a ■ meggyőződése, hogy az európai országokban megszerzett "sze- smélyes tekintélye" még mindig elég ahhoz, hogy döntő ténye- szőként hasson az Atlanti Szövetség stratégiájának az új fegy- s­zerek fejlődése folytán szükségessé vált felülvizsgálatára. A­­ tudósító úgy véli, az elnöknek meggyőződése, hogy a kormány- s főknek mindenekelőtt lélektani feladatot kell megoldaniuk­­ ahhoz, hogy elérjék a tagországok­ fokozottabb katonai, politi-­ikai, technikai és gazdasági egymásrautaltságát. I Eisenhower elnök helyzetével és az amerikai belpolitika­i bonyodalmaival foglalkozik Walter Lippmann is a New York I Herald Tribune-ben. A neves publicista megállapítja: a Fehér­­ Házban ismét elhatározták, hogy a kormány átevickéli vala- ihogy azt az időt, amíg az elnök felgyógyul. Lippmann véle- Iménye szerint ezzel az elhatározással megkerülték azt a nehéz ■ kérdést, hogy felgyógyulásának idejére átruházza-e másvalam skire hatáskörét. A tanácsadók ezúttal is úgy döntöttek — írja ■ Lippmann —, hogy az elnök jelképes tevékenységet folytat, ■ aláír néhány hivatalos okmányt vagy tanácskozásokon vesz­­ részt, tényleges hatáskörét azonban különböző személyek és­­ bizottságok gyakorolják. A cikkíró úgy vélekedik, hogy az­­ amerikai közvélemény nagy változásokon ment át és egyálta­lán nem bizonyos, hogy harmadszor is elfogadja ezt a meg- toldást. A változást Walter Lippmann a következőkkel jellemzi: la múltban az amerikai nép túlnyomó többsége azt kívánta, ■ Hogy Eisenhower legyen továbbra is az Egyesült Államok el­­lnöke, most azonban fokozódik a nyugtalanság és egyre inkább ■ azt követelik, hogy valaki legyen elnöke az Egyesült Államoko Inak. A helyzetképhez hozzáfűzi azt a megállapítását, hogy "­­a nemzet nem fog sohá megelégedni a vezetés látszatával, I hanem követelni fogja a valóságot és különbséget tud majd " tenni a hatalom gyakorlásának formaságai és lényege között". IHa az a taktika, amelyet Lippmann »az átevickélés taktikájá­­­nak« nevez, nem oldja meg a problémát, akkor szerinte két­­lehetőség között lehet választani: egyik a lemondás, a másik­­ pedig az eddig ugyan példa nélkül álló, de az alkotmány sze­­­rint feltétlenül törvényes eljárás, amellyel az elnök hatáskö­­­rét, de nem tisztségét, az alelnökre ruházza át. Az előbbi lehe- t­­őséget mint végső megoldást nem lehet kizárni — írja Lipp- Jmann, aki az utóbbi hetekben Nixon előretörését támogatja.­­ A Le Monde washingtoni tudósítója szerint Eisenhower a elnök leghatározottabb szándéka, hogy elindul Párizsba. A­­ francia lap is azzal magyarázza az amerikai elnöknek ezt a­­ szándékát, hogy Eisenhower jelenléte az Atlanti Szövetség kü­­­lönböző tagjaiban helyreállíthatja az eléggé megingott­­b­izal­­lmat Amerika iránt. A York­shire Post "Válság a NATO-ban­" címmel írt vezér­cikket. Az előkészületeket jellemezve, a zűrzavar, a tanács­­­­talanság és a rémület légköréről beszél. Azok a nemzetek, ame­lyeknek most szilárdabb egységbe kellene tömörülniük, mint valaha, »úgy civakodnak és marakodnak egymással, mint mos­­­datlan, neveletlen kisgyermekek rongyos bandája a játszóte­rem". A bajok igazi okait kutatva, a lap úgy vélekedik, hogy könnyű dolog lenne mindezért Eisenhower betegségét vagy Dulles szószátyár viselkedését és merev gondolkodásmódját hi­báztatni. A bizalom válságáról van szó — állapítja meg a­­ Yorkshire Post és hangsúlyozza, hogy a NATO-válság nemcsak politikai vagy katonai, hanem egyszersmind erkölcsi válság is.­­ AZ ANGOL—NYUGATNÉMET VISZONY rosszabbodásá­­ról írnak az angol lapok. A Sunday Express »Mekkora szemtelenség« című vezércikkében így ír: A németek kölcsönt ajánlanak Angliának, segítségül a rajnai csapatok költségei­nek viseléséhez. Ennél súlyosabb sértést nehéz elképzelni. Ha kormányunknak koldulnia kell volt ellenségeinktől, akkor in­kább hozzuk haza csapatainkat." A Western Mail még ennél is sértőbbnek találja a bonni külügyi szóvivő nyilatkozatát "Anglia állítólagos lesüllyedéséről másodrangú hatalommá". A lap szerint legfőbb ideje, hogy az angol kormány legyen szikla­szilárd. Ugyancsak azon a véleményen van, hogy Anglia hozza haza rajnai csapatait. Az angol—nyugat­német viszonyt kom­mentálja a Gazette de Lausanne is. Óva inti az angolokat attól, hogy visszavonják csapataikat Németországból és ezt azzal in­dokolja többek között, hogy­ Dulles és Adenauer lelki rokon­sága előkelő helyet biztosított Nyugat-Németországnak a Fehér Ház kedvencei között. Egészen nyilvánvalóan az a németek tö­rekvése, hogy »most már kikovácsolják a Washington—Bonn­­tengelyt«. A svájci lap hangsúlyozza, hogy az angol csapatok visszavonása csak a német célkitűzések megvalósítását könnyí­tené meg.­­ A FRANCIA LAPOKBAN ugyanekkor az angol-amerikai megállapodás és az ehhez fűzött kommentárok kerültek előtérbe. Az AP hírmagyarázója szerint az angolok azért egyeztek bele négy rakétakilövő támaszpont létesítésébe Anglia területén, mert ezzel rá akarják kényszeríteni az angol—ame­rikai elgondolásokat a többi szövetségesre. Francia hivatalos körök nemtetszéssel fogadták ezt a megállapodást és hangoz­tatják: ez arra irányuló erőfeszítés, hogy befejezett tényként terjesszék a NATO csúcsértekezlete elé a kérdés angol name-2. 13. rikai megoldását. A hivatalos francia körök viszont már most hangsúlyozzák, hogy a NATO többi tagállamának meg kell őrizniük teljes cselekvési szabadságukat, bármiben állapodja­nak is meg egymás között az angolszász hatalmak. A szocialista nemzetköziség és hazafiasság egysége A Pravda vezércikke Moszkvából jelenti a TASZSZ: A Pravda keddi száma .A szo­cialista nemzetköziség és ha­zafiasság egységes címmel kö­zölt vezércikket. A cikk egye­bek között hangsúlyozza: Az egész világ a kommunis­ta és munkáspártok moszkvai tanácskozásáról kiadott nyilat­kozatra és békekiáltványra fordítja figyelmét. A nyilatkozat és a béke­kiáltvány nemzetközi tanul­mányozása azt mutatja, hogy a kommunista és munkáspár­tok ma egységesebben sora­koznak fel a marxizmus,leni­­nizmus és a proletár nemzet­köziség diadalmas zászlaja alatt, mint valaha, a testvér­pártok, az országaik konkrét nemzeti sajátosságaiból eredő fontos kérdéseket nem választ­ják el a békéért, a demokrá­ciáért és a szocializmusért, a nemzetközi kommunista moz­galom további felsorakoztatá­sáért vívott harc általános fel­adatairól. A kizsákmányoló osztályok ideológusai és az álszocialisták számtalanszor kijelentették, hogy a hazafiasság össze­egyeztethetetlen a nemzetkö­ziséggel, hogy a nemzetköziség tagadja a hazát. Lenin, a munkások nemzetközi egysé­gének nagy vezére leleplezte a burzsoáziának ezt a hazug­ságát Lenin megmagyarázta, hogy a nemzeti érdekek he­lyes felfogása teljesen azonos a világ proletárságának szocia­lista érdekeivel. A hazafiasság és a nemzet­köziség egysége az eszmei alapja a szocialista országo­kon belül a nemzetiségek ba­rátságának, a szocialista or­szágok, a kommunista és mun­káspártok viszonyának. A szo­cialista országok kommunista és munkáspártjainak tanács­kozásáról kiadott nyilatkozat azt mutatja, hogy a szocialista országok testvéri viszonyának és barátságának megszilárdí­tása érdekében szükség van a kommunista és munkáspártok marxista-leninista interna­cionalista politikájára, szük­ség van arra, hogy a dolgozó­kat a nemzetköziség és a ha­zafias­ság egységének szelle­mében neveljük, szükség van arra, hogy határozottan harcbaszálljunk a burzsoá na­cionlizmus és sovinizmus szö­kevényeinek kiirtására. Ismeretes, hogy a szocialista országok viszonyát a teljes egyenjogúság, a területi épség, az állami függetlenség és a szu­verenitás tiszteletben tartása, valamint a belügyekbe való be nem avatkozás elvei jel­lemzik. Ez lehetővé teszi min­den szocialista országnak, hogy nemzeti sajátosságainak és ér­dekeinek megfelelően fejlesz­­sze gazdaságát és kultúráját, szilárdítsa szuverén egyenjogú állami helyzetét. A szocialista országok köl­csönös viszonyának elválaszt­hatatlan része a testvéri segí­tés, s valójában ebben jut ki­fejezésre a szocialista nemzet­köziség elve. A kommunista és munkás­pártok helyesen tekintik egyik legfon­tosabb­­feladatuknak, hogy fokozzák a tömegek mar­xista-leninista nevelését, har­coljanak a burzsoá ideológia ellen, népszerűsítsék a szocia­lizmusnak, a békének és a né­pek barátságának eszméit. A kommunista és munkás­pártok arra törekszenek, hogy a gyarmati elnyomás ellen küzdő népek országaiban az összes hazafias és demokrati­kus erőket imperialista- és feudális-ellenes frontba egye­sí­tsék.­A kommunisták­ most követ­kezetes internacionalisták, egy­szersmind igaz hazafiak is. Előljárnak a békéért, az impe­rialista háborús gyújtogatók ellen vívott harcban. A kom­munisták a népek sorsáért ér­zett felelősségük teljes tudatá­ban az egész világ előtt kije­lentették, hogy a háború ma nem elkerülhetetlen, hogy a béke megvédhető és megőriz­hető, ha az összes békeszerepv elők nemzeti és világméretük­ben egyesülnek. A kommunista és munkás­­pártok még jobban egyesítik soraikat, könyörtelen harcai f­olytatnak az imperialista boto­­soázia és ügynöksége —­ a kül­ön­böző színezetű revizionistíófé — ellen, egyesítik a proletár­­nemzetköziség magasztos esz­méit a néptömegek h­azaszerre­­etével, s újabb győzelmeket aratnak a békéért, a demoterá­­iáért, és a szocializmusért vis­zott harcban. Bulgan­yin levele Adenauerhoz Bonnból jelenti az AFP. Szmirnov bonni szovjet nagy­követ kedd délelőtt kihallgatást kér­t von Brentano nyugatnémet külügyminisztertől. Kormány­körökben kijelentik, hogy Bul­­ganyin marsall Adenauer kancellárhoz szóló levelét to­vábbította a nagykövet. Az Egyesült Államok irányított lövedékekkel szereli fel a belga és a török hadsereget Brüsszelből jelenti az AFP. Az amerikai kormány a Bel­giumnak szóló amerikai kato­nai segély keretében a NATO katonai hatóságainak bele­egyezésével felajánlotta, hogy Nifce-típusú irányított löve­dékekkel szereli fel a belga fegyveres erőket. A brüsszeli kormány elfo­gadta az ajánlatot. Az AP jelentése szerint Menderes török miniszterelnök közölte, hogy a török hadse­reget hamarosan felszerelik az Egyesült Államok­ »Nike« és "Honest John" rakétalöve­dékeivel. A miniszterelnök, szerint az Egyesült Államok hozzájárult ahhoz, hogy a ra­kétalövedékeket az amerikai katonai segélynyújtási prog­ram és a NATO irányítása alapján­­­ adja át a török had­seregnek. A rakétalövedékek átadása előtt — az értesülések szerinte — az Egyesült Államokban kapnak kiképzést azok a tarok katonák, akikre a rakétaláa­­­dók őket­­bízzák.

Next