Magyar Nemzet, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-01 / 102. szám

Éljenek a békéért harcoló, hazánk függetlenségét és szocialista rendünket védelmező magyar munkások, parasztok és értelmiségiek! Magyar kulturális delegáció utazott Brüsszelbe A forradalmi munkás-pa­raszt kormány által kinevezett kulturális delegáció utazott szerdán a Ferihegyi repülőtér­ről Brüsszelbe, a május 2-i ma­gyar nemzeti nap rendezvé­nyeire. A delegáció vezetője Aczél György, a művelődésügyi mi­niszter első helyettese. Tagjai: Nádasdy Kálmán, az Állami Operaház főrendezője és Csű­rös Zoltán, a Budapesti Mű­szaki Egyetem rektora. A finn dolgozók a békéért, a munkanélküliség megszüntetéséért és az infláció ellen küzdenek Szakasits Árpád nyilatkozata finnországi tapasztalatairól A napokban érkezett haza Finnországból Szakasits Ár­pád, a Hazafias Népfront or­szágos bizottságának tagja, ahol részt vett a Finn Nép Demokratikus Szövetségének V. kongresszusán. Szakasits Árpád lapunk munkatársának nyilatkozott tapasztalatairól. Milyen szerepet tölt be a Finn Nép Demokratikus Szövetsége Finnország poli­tikai és gazdasági életében? — Mielőtt a kérdésre vála­szolnék — mondotta Szaka­sits Árpád —, meg kell, hogy ismertessem az olvasót ma­gával a mozgalommal. Ez a mozgalom egy sajátos nép­front-mozgalom. Gerincét a kommunisták alkotják. Mun­kájában részt vesznek a szakszervezetek, a tömegszer­­vezetek, a női, ifjúsági és sportegyesületek. A szövetség­nek úttörő mozgalma van. Negyvenhárom képviselője tagja a parlamentnek. A lap a földet is belevéve számos alap­szervezetre tagozódik. A dol­gozók az SKDL-t nagyon sze­retik, értelmes és konstruktív politikája miatt. A polgári ré­tegek felé is nagy a tekinté­lye. Ebből adódik, hogy most az általános választásoknál az SKDL is törekszik mandátum­szerzésre. Ugyanis minél több mandátumot szereznek, annál biztosabb, hogy nem hagyhat­ják ki a kormányból a szövet­ség képviselőit. E rövid váz­latból is látható, hogy az SKDL jelentős erőt képvisel mind politikailag, mind gazda­ságilag. Mi volt a kongresszus célja? — A kongresszus megnyitá­sának ideje egybeesett hazánk felszabadulásának ünnepével, április 4-ével, így abban a kedves meglepetésben volt ré­szem, hogy igen baráti hang­nemben emlékeztek meg a magyar népről, a magyar kommunisták harcáról az el­lenforradalom leverésében. A kongresszus négy napig tar­tott, székhelye a festői Turku volt. Csodálatosan ünnepélyes külsőségek között, hangver­sennyel nyitották meg és Kos­ta Kulo, a szövetség vezetője nyitó beszédében elmondta, hogy a szövetség kiállta az idők próbáját. Bár nem tudja, hogy másutt beválna-e ez a fajta népfront, de náluk igen jól egyesíti a haladó erőket és széles társadalmi bázisa van. Júliusban lesz a választás Finnországban és ebben a szö­vetség is érdemileg részt akar venni. Eino Kilpi, az SKDL alelnö­­ke, beszámolójában széleskörű ismertetést nyújtott a finn társadalmi és politikai viszo­nyokról. Elmondta, hogy a má­sodik világháború után az or­szág életében mélyreható vál­tozások születtek. Megváltozott a gazdasági felépítés. Mező­­gazdasági országból erősen ipa­rosodó állam lett, ami kihatott a népesség összetételére is. A kisparasztok esztendők óta sor­­vadoznak Finnországban. A nagyarányú kivándorlás elle­nére is nőttön nőtt a földjük­től elszakadt parasztok szá­ma, akik a városokban, ipar­ban próbálnak elhelyezkedni. Földjeik átvándorolnak a gaz­dag parasztok birtokába. Eino Kilpi beszélt arról, hogy már a múlt év derekától kezdetét vette az ipari és mezőgazdasági munkanélküliség. Ez természe­tesen magával hozta a drága­ságot, a rejtett és nyílt inflá­ciót. Mindez érezteti hatását a politikai életre is. A szövetség tavaly hozott egy határozatot baloldali kormányzat alakítá­sára, ezt akkoriban el is fogad­ták, csak éppen nem valósítot­ták meg. Helyette hivatalnok kormány vette át az uralmat. Természetesen nem voltak ké­pesek megbirkózni a válsággal. Ahogy most közeledik a vá­lasztás, egyre világosabb lesz, az Agrárpárt és a Szociálde­mokrata Párt ellenzékieskedé­se. Az érdekes a dologban az, hogy mind a két párt a legna­gyobb mértékben felelős a hi­vatalnok kormány tetteiért, gazdasági politikájáért, mert mind a két párt képviselője részt vett a kormányban. Egyébként ezt a kormányt ép­pen eljövetelünkkor buktat­ták meg. Ebből az alkalomból demonstráció folyt le Helsin­kiben a parlament előtt. El kell még mondanom — mon­dotta Szakasits Árpád —, hogy a Finn Szociáldemokrata Párt belső válsággal küzd. Egy ki­sebb csoport máris kivált a parlamenti frakcióból és kö­rülbelül 10—12 szociáldemok­rata képviselő fordult szemb­e a párt politikájával. A választások esélyeit ille­tően a szövetség számíthat újabb sikerekre, mert a han­gulat számára erősen kedvező. Milyen formában érezhető a gazdasági válság Finnor­szágban? — A kongresszuson Yrjö Enne terjesztette elő az iparo­sítási program tervezetét. A Finnországot is sújtó gazdasági válságban egyetlen párt sem tudott programot adni, csak az SKDL. A szövetség részle­tes iparosítási programot dol­gozott ki, amely megmarad a finn viszonyok talaján. Apró­lékos, gondos munkával olyan szempontokat dolgoztak ki a szövetség vezetői, amelyek lényegesen enyhítenék a gaz­dasági válságot. Finnországban 80 ezer ember munkanélküli. De ez csak a kezdet, még to­vábbi emelkedés várható e szo­morú számokban. A részleges munkanélküliek száma sok tíz­ezer. Míg a bérek változatla­nok, emelkednek a közszükség­leti cikkek árai. Tehát inflá­ciós jelenségek is mutatkoz­nak. Ahhoz, hogy a finn gaz­dasági élet kikerüljön a zsák­utcából, feltétlen figyelembe kell venni a Finn Népi Demok­ratikus Szövetsége javaslatait. Természetesen a tartós válto­záshoz egy népi alapokon nyugvó baloldali kormányzat szükséges. Mi a véleménye a finn nép békeharcáról? — Szenvedélyes érdeklődés­sel találkoztam mindenütt, ahol a csúcstalálkozó ügyéről esett szó. Az a lelkes együttér­zés, amelyet a hamburgiak 150 ezer főnyi tüntetésével, a né­met tudósok nyilatkozatával kapcsolatban megnyilvánult, a béke akarásáról tanúskodik. A finn nép utálattal és rettenet­tel beszél a háborúról. A dol­gozó nép között rendkívül nép­szerű a Szovjetunió, imponál nagylelkűsége, amellyel a te­rületi kérdést rendezte, gazda­sági segítségnyújtása (nyers­olajjal látja el az országot). Az egyszerű emberek legna­gyobb kérdése a béke megőr­zése Finnországban is. A kong­resszus legelső napirendi pont­­­ja is a békéről szólott. Emlí­tették nekem, hogy a május el­sejei demonstrációban három célért tüntetnek majd: a bé­kéért, a munkanélküliség megszüntetéséért és a drágaság ellen. — Milyen tapasztalatokat hasznosíthat a Hazafias Nép­front a látogatásból? — Erre a kérdésre nehéz egyértelmű választ adni, mert a mi Hazafias Népfrontunk mozgalom, míg a finn szövet­ség lényegében egy olyan szer­vezet, amelynek célja a dol­gozó tömegek képviselete, a legfelsőbb szinten is. Van azért néhány apróság, amit tanul­hatnánk tőlük. Elsősorban az a bensőséges szellem, amely be­tölti a szövetség egész munká­ját. Lényeges és munkájuk egyik alapvető pillére a biza­lomteljes együttműködés és a páratlan áldozatkészség. A ma­gyar népfront-mozgalom hasz­nosíthatná azokat a szervezési tapasztalatokat is, amelyeket a különböző rétegek egybefo­­gásánál tapasztaltam. — Szívesen jártam Helsin­kiben, örömmel kerestem fel a finn tájakat, falvakat és vá­rosokat, boldogan szorítottam kezet a derék finn asszonyok­kal, akik olyan lelkesen dol­goznak a békéért és azokkal a fiatalokkal, akiknek legfőbb gondjuk, hogy megőrizzék a finn költészet, népdal, iroda­lom alkotásait. Gyönyörű or­szág Suomi, csak az a kár, hogy a munkanélküliség, a megélhetés sötét gondjai ráve­tik árnyékukat népére. Hiszem, hogy a Finn Nép Demokra­tikus Szövetsége mindent meg­tesz az árnyékok kisebbíté­sére. kü a vendégek­ a nagy, gyerdkai Szokatlan zajra lettek figyel­mesek tegnap délután a cse­peli járókelők. A Vas- és Fém­művek felől üde gyerekhan­gok, vidám zeneszó és élénk beszélgetés hallatszott. Az ar­rafelé sétálók nem voltak res­tek, hogy közelebbről is meg­nézzék, mi történik ott. A nagy kapu zárva volt. Előtte ezer és ezer gyerek to­longott türelmetlenül, egyik­másik arca kipirult a várako­zás izgalmától. Belül, a rá­csos kapu mögött ott álldogál­tak maguk a vendégfogadók, a gyerekek szülei, a Vas- és Fémművek munkásai és mun­kásnői. A gyári zenekar egy­másután zendített rá a friss, lendületes indulókra. Egy­szerre kitárult a kapu is, a gyereksereg üdvrivalgásban tört ki és futva megindultak befelé, ki-ki amerre a szüleit látta. Az első percek zűrzava­ra után, melyben minden kis apróság megtalálta apját, vagy anyját, kézenfogva, megindul­tak velük "gyárnézésre". A Csepel Vas- és Fémművek tavaly tett először kísérletet erre a kedves vendéglátásra. Akkor olyan jól sikerült, hogy elhatározták, ezentúl rendsze­resítik. Minden évben, május elseje előtt meghívják az ott dolgozók gyerekeit, hogy ők is láthassák azt a gépet, ahol apjuk, vagy anyjuk dolgozik, megismerjék és megszeressék a gyárat, szüleik második ott­honát. A gépek már mindenütt le­álltak, kivéve a folyamatos üzemrészeket,­­ nehogy a gyerekeket valami baleset ér­je. A kisembereket szerető gondoskodás vette körül min­denütt. A gyári pártbizottság, szakszervezet, nőbizottság és a vállalati vezetőség úgy szer­vezte meg ezt a délutánt, hogy jól érezzék magukat a kis ven­dégek és egész életükre szóló színes élményt szerezzenek a gyárban. Ezer és ezer csodálkozó gyermekszempár figyelte, a súlyos, nagy gépeket, az emelő­­darukat és az izzó vastömbö­ket. — Ez mi, az mi? Es te hogy dolgozol itt apukám? Hány kiló ez a vasdarab? Ott hátul mit csinálnak? — csak úgy záporoztak a munkásokra és munkásnőkre a kérdések. Mindegyiknek egész kis szak­előadást kellett tartania. És a kérdések csak nem akartak kifogyni. Mikor már beteltek a sok látnivalóval, elvezették őket a kultúrtermekbe, ahol színes gyermekműsorok követték egymást. A gépgyár előtt ha­talmas mozgó medvét vezetett egy tréfáskedvű bohóc. A med­ve félelmetesen brummogott és a bohóc szájáról mulatságos megjegyzések röpködtek. A jelmezek mögött két munkás bújt meg s a gyerekek neveté­se és öröme bebizonyította, hogy fáradságuk nem volt hiá­bavaló. A szerszámgyár előtt rollerek sorakoztak. Füttyszó és hajrázás közben izgalmas rollerverseny kezdődött meg. — Rajta, ne hagyd magad! Előre! — kiáltoztak a körben­­álló gyerekek. S micsoda dia­dallal nézett körül a győztes, amikor megkapta ajándékba a rollert, mellyel elsőnek ért a célba. Ezenkívül még tizenkét rollert osztottak­­ki a legjobbak között. A csőgyárban bábszín­ház mulattatta őket, a kerék­párgyár kerékpárokat adott kölcsön, s a gyári buszok zsú­folásig megteltek kis utasok­kal. A gyerekeket körülvitték az egész gyártelepen, hogy mindent alaposan megnézhes­senek. Az ünnepre készített óriási forgó földgömbtől, me­lyet motor hajtott, alig lehe­tett továbbvinni őket, annyi­ra megtetszett nekik. Több, mint nyolcezer léggömböt osz­tottak szét közöttük, sok apró zászlót a felvonuláshoz, cu­korkát, csokoládét. A délután vége felé kis cso­portokba tömörültek a gyere­kek, úgy beszélték meg, ki, mit látott. — Ha megnövök, én is idejövök dolgozni, ugye, apa? — fordult lelkesen egy szöszke fiúcska apjához. A férfi igye­kezett szigorú arcot vágni és hümmögetve fontolgatta: — hát ...ha azt a hármast szám­tanból kijavítod ... akkor eset­leg lehet szó róla ... A széles úton a sok újdon­ságtól és örömtől kifáradt gye­rekcsapatok a kapu felé özön­löttek és színes léggömbjeik­kel, zászlócskáikkal elárasztot­ták a csepeli utcát. Talán ezen a délutánon közelebb kerül hozzájuk és képzeletükben va­lóságosabb, élőbb és szebb lett a gyárnak, a gépeknek, a mun­kának a képe ..s b. é. Anyuka gépét mutatja A Hazafias Népfront elnökségének ülése A Hazafias Népfront orszá­gos tanácsának elnöksége szer­dán ülést tartott. Ortutay Gyu­la főtitkár a titkárságnak a legutóbbi elnökségi ülés óta végzett munkájáról tájékoztat­ta az elnökséget. Kállai Gyula államminisz­­ter, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Népfront elnöke ismertette ezután a po­litikai helyzet időszerű kérdé­seit, a népfront-mozgalom fel­adatait. A tájékoztatót követő vitá­ban Z. Nagy Ferenc, Barcs Sándor, Harrer Ferenc, Nagy József­né, Kodály Zoltán és Csorba István szólalt fel Az elnökség egyhangú helyesléssel vette tudomásul Kállai Gyula elnöki tájékoztatóját. Szakasits Árpád beszámolt a Finn Népi Demokratikus Szövetsége helsinki kongresz­­szusáról, amelyen a Hazafias Népfront küldötteként vett részt. A Hazafias Népfront elnök­­sége végül egyhangú helyeslés­­sel állást foglalt a Német De­mokratikus Köztársaság Nem­zeti Frontjának határozata mellett, amely a nyugatnémet atomfegyverkezés elleni küz­delemre szólítja fel Európa békeszerető népeit. Dobi István üdvözlő távirata az Argentin Köztársaság új elnökéhez DR. ARTURO FRONDIZI úr őexcellenciájának, az Ar­gentin Köztársaság elnökének, Buenos Aires Kérem Excellenciádat, hogy az Argentin Köztársaság elnö­ki tisztségébe történő beikta­tása alkalmából, fogadja a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa és a magam ne­vében kifejezett szívélyes üd­vözletemet kívánom Excel­lenciás sikerekben gazdag el­nöki tevékenységgel járuljon hozzá az argentin nép jólété­nek növeléséhez, az egész or­szág felvirágoztatásához, vala­mint a Magyar Népköztársa­ság és az Argentin Köztársa­ság népei közötti barátság el­mélyítéséhez. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kitüntetések május­­ alkalmából A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány az ellen­­forradalom leverésében, az or­szág rendjének megszilárdítá­sában kifejtett tevékenységük elismeréséül Brutyó János­nak, az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szakszer­vezete főtitkárának, Harmati Sándornak, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa titká­rának, Kreszán Lajosnak, a Ganz Vagon és Gépgyár párt­­bizottsága titkárának, Loson­­czi Pálnak, a barcsi Vörös Csillag tsz elnökének, Nemes Dezsőnek, a Népszabadság szerkesztő bizottsága vezetőjé­nek, dr. Nezvál Ferenc igaz­ságügyminiszternek, Pom­or­­nyik Józsefnek, a Nógrád me­­gyei Szénbányászati Tröszt igazgatójának, Révész Géza vezérezredes, honvédelmi mi­niszternek, Sági Györgynek, a Csepel Vas- és Fémművek fő­mérnökének, Sándor Kálmán tsz elnöknek, Scherczel Lajos­­nénak, a Kender-Juta és Tex­tilipari Vállalat dolgozójának, Szirmai Istvánnak, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztálya veze­tőjének, Szurdi Istvánnak, az MSZMP Központi Bizottsága ipari osztálya vezetőjének, Borbély Sándornak, a Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága titkárá­nak, Darabos Ivánnak, az MSZMP Zala megyei pártbi­zottsága titkárának, Valkó Mártonnak, a Lenin Kohásza­ti Művek igazgatójának, Ma­ross Józsefnénak, az MSZMP V. kerületi pártbizottsága tit­kárának, Lombos Ferencnek, az MSZMP Győr megyei párt­­bizottsága titkárának, Benkei Andrásnak, az MSZMP Sza­bolcs megyei pártbizottsága titkárának, Rapai Gyulának, az MSZMP Tolna megyei párt­­bizottsága titkárának, Pa­pp Jánosnak, az MSZMP Veszp­rém megyei pártbizottsága tit­kárának, Molnár Frigyesnek, az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei pártbizottsága titkárának, Tuska Pálnak, a Tolna megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökének, Kristóf Istvánnak, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa titkárának, dr. Szénási Géza legfőbb ügyész­nek, Horváth Gyula belügymi­niszterhelyettesnek, Garamvöl­­gyi Vilmos belügyminiszterhe­lyettesnek, Galambos József ezredesnek, Tóth Lajos kato­nai ügyésznek, a »Munkás-paraszt hatalomért emlékérem« kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket dr. Mün­­nich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke szerda délben nyújtotta át. Annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a kitün­tetettek a múltban tanúsított szilárdsággal, elvhűséggel szol­gálják továbbra is népi demok­ráciánkat, s azokkal együtt, akik korábban részesültek eb­ben a kitüntetésben, a jövőben is méltók lesznek a párt és a kormány bizalmára. A kitüntetések átadásakor jelen volt Dobi István, a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, a kormány első elnökhelyettese. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa május­i ünnepe alkal­mából kiemelkedő, eredmé­nyes munkájuk elismeréséül 34 dolgozónak adományozott Munka Érdemrend, Szocialista Munkáért Érdemérem, illetve Munka Érdemérem kitünte­tést. A kitüntetéseket Dobi Ist­ván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyújtotta át. Külkereskedelmünk és árucsereforgalmunk növeléséről tárgyalunk a baráti országokkal A baráti országokkal az utóbbi időben egyre növek­szik árucsereforgalmunk. Er­ről nyilatkozott a sajtónak Czimer J. Gyula, a Külkeres­kedelmi Minisztérium állam­közi főosztályának vezetője. Elmondotta, hogy 1956-ban a forgalom 65—66 százalékát bonyolítottuk a baráti orszá­gokkal, de ez az arány az idén már 70 százalékos. A Szovjet­unióval összforgalmúak 30 százaléka bonyolódik le, utána sorrendben Csehszlovákia, az NDK, Lengyelország és Kína következik. A kölcsönös gaz­dasági segítség keretében együttműködő országok gaz­dasági életének biztos alapja a szerződés. Népgazdaságaink erőforrásait már egyeztettük és megkötöttük a hosszúlejá­ratú szerződéseket is. Ezek az ipar alapanyagellátását biz­tosítják és lehetővé teszik a mezőgazdaság és ipar további fejlesztését. Néhány országgal újabb tárgyalásokat kezdünk a már megkötött egyezmé­nyek bővítéséről. A Német Demokratikus Köztársaság például az eddiginél jóval több iparcikket és mező­gaz­dasági terméket vásárol tő­lünk, mi pedig nagy mennyi­ségű anyagot kapunk az ipar­nak. Növekedni fog árucsere­forgalmunk Lengyelország­gal, Bulgáriával és a Szovjet­unióval is.

Next