Magyar Nemzet, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-02 / 154. szám
i *rfia, IWS, július 1 Ki a legény a hansági gáton? Megkezdték a Hanság lecsapolását a KISZ fiatalok Hanság ... Egy földrajztanár ezt mondaná: a Hanság a Fertő tavától keletre elhúzódó sík terület. Az emberi település számára alkalmas kiemelkedésein alakultak ki a jellegzetes hansági falvak. Ezek a falvak olyanformán gazdálkodnak, hogy a hozzájuk közel fekvő szántón történik a mezőgazdasági termelés, míg az állattenyésztés fő bázisa a lápos réteken termő hansági széna. Ezen a vidéken a művelhető terület nagy része hercegi birtok volt egykor, Esterházyé, Frigyes főhercegé. Az esterházi hitbizomány, Fertődtől északra, Mexikó-puszta környékén különösen sok szántóföldet elhódított a láptól. Lényegében azonban a Hanság megmaradt hatalmas lápi kaszáló területnek, amelyből csatornázással lehet művelhető szántóföldet alakítani. Különös vidék ez, a pándorfi síkságon például állandóan fúj a szél, viszi a fekete tőzegport. Az Alpokból lezúduló szél miatt igen nagy a talaj eróziója. Aki ebbe a fekete tőzegporos hansági szélbe kerül, öt perc alatt ►►négerré* változik. Másik jellegzetessége a vidéknek a Rábca iszapjából keletkezett szántóterület. A teljesen fekete föld tud olyan porhanyó lenni, mint a hamu, nagy szárazság idején tenyérnyi repedések támadnak rajta, útjai pedig úgy kifényesednek a szekérkerekektől, mint az aszfalt. Kitűnő búza- és kukoricatermő — de ha fölázik, kukoricahordáskor úgy megreked benne a szekér, hogy már csak tavasszal tudják elvontatni onnnan. A művelés alatt álló területek mutatják, hogy mennyire gazdag föld ez. Csak le kell csapolni a vizes lápot s egyszerre mintegy negyvenezer hold jó földdel gyarapodik az ország megművelhető területe. A lecsapolással a talajvíz szintje lejjebb száll, a talaj levegőssé válik és a talajbaktériumok megélnek benne. Most végre megindult a harc a láppal. A gazdag kincseket rejtő Hanság meghódítására hívta fel a magyar ifjúságot a közelmúltban a Győr megyei KISZ. Vasárnap aztán elérkezett a táborozások ideje. Sok száz fiatal foglalta el, egyelőre csak a sátrakat, hogy két héten keresztül napról napra megvivjon itt a vízzel a kenyeret adó föld birtoklásáért. Három nagy tábor várta őket a vidék három különböző pontján, a Hanság-majorban, Horvátkimlén és Vének határában.— Vasárnap izgultunk, hogy eljönnek-e a fiúk — mondják a megyei KISZ-bizottságon. — De a rossz idő ellenére is eljöttek. Horvátkimlén például négyszáz főnek rendeztünk be helyet a sátrakban, a négyszáz jelentkező helyett azonban négyszázötvenen érkeztek, ágyakat kellett tenni a szórakozás céljára épített sátrakba is. Csak a budapesti Eötvös Gimnáziumból száztíz fiú érkezett. A lecsapolás kérdéseire terelődik a szó A következő években is megrendezi a KISZ a táborozásokat. A területet 1952-ben mérték fel és mintegy tíz éve folyik a talaj kémiai feltérképezése a mosonmagyaróvári Kísérleti Intézet lébényi telepén. A csatornák tervrajzai is elkészültek, a tervek megvalósítását a győri Vízügyi Igazgatóság irányítja Varga Béla főmérnökkel az élen. Jelenleg még nem a mocsarak, hanem a legelők és kaszálók területén dolgoznak a fiúk. Ezeken a területeken már voltak csatornák. A huszas években készítették, de azóta nem gondozták ezeket. Mindegyiket benőtte a gaz és bozót. Az egykor meghódított területeken ma csak savanyú széna terem. Először ezeket a csatornákat hozzák rendbe a fiatalok, szélesítik, mélyítik és szaporítják őket. Ezen a vidéken volt a KISZ vezetőképző tábor is, részvevői napi négy óra tanulás mellett négy órát dolgoztak és két hét alatt száz holdnyi földet hódítottak el a láptól, amelyen a jövő évben már megindulhat a termelés. A véneki tábor ott húzódik a Duna partján. Százkilencvenhét diák lakja a sátrakat. A feladatuk nem kevésbé nehéz, mint a hanságiaké és hasznosságban is fölér azokéval. Ők a Duna gátját emelik. Amikor délelőtt megérkeztem a táborba, csak az orvost találtam ott, meg a parancsnokot és egy fiatal mérnököt. Az orvos — dr. Mérő Endre — üzemorvos Pesten, néhány éve végezte az egyetemet, a parancsnok Silingi Károly, előadó a KISZ-iskolán. —Meg szeretném látogatni a fiúkat — mondom. Végignéznék a pantallómon, félcipőbe bújtatott lábamon és azt tanácsolják, “vételezzek* valami komolyabb felszerelést. Honvédcsizmát és nadrágot kapok. A fiatal mérnök, aki elvezet majd a fiúkhoz, szintén katonaruhában van. Arocsó* fél perc alatt átröpít bennünket a Duna túlsó partjára. A mérnök magyaráz. Itt a gátat nyesik a fiúk, ledobálják a gyeptéglákat a töltés oldalára s a lenyesett gátakra kerül a nyolcvancentis magasítás. Ha a fűre hordanák a földet, az elkorhadó növényi anyagon átszivárogna a víz áradás idején. A Duna árterében pedig már nő a víz. Az ►-esős évszak* megduzzasztotta öreg folyónkat s az ártér gyümölcsfái és erdői már ►►bokáig* állnak a vízben. Az ártér útjain is csizmaszárig ér a víz, amikor átlábolunk rajta. Nemsokára elérjük a fiúk második csoportját, ők a gát magasításához szükséges földet •♦termelik ki* az ártéren. A ceruzához szokott tengerek most keményen szorítják a lapátnyelet. Lelkesek, kemények, tettrekészek valamennyien. Ladányi Mihály Hogyan érvényesülhetne jobban a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet munkája? Német minőségvizsgáló szakemberek hazánkban szerzett tapasztalatai Három hétig Magyarországon tartózkodott a Német Demokratikus Köztársaság Anyag- és Áruvizsgáló Hivatalának elnöke, dr. Ing Johannes Neumann két munkatársával. A német vendégek megtekintették a KERMI vizsgáló laboratóriumainak, a Csepel Vas- és Fémművek izotóp vizsgálatokat végző laboratórium részlegének, valamint a Hazai Fésűsfonónak laboratóriumi munkáját. Elutazásuk előtt beszámoltak tapasztalataikról. A KERMI munkája azért nem érvényesülhet a kívánt mértékben — mondották a többi közt —, mert megállapításai az iparra nem kötelező erejűek. A német szakemberek azt sem tartják előnyösnek, hogy nálunk különböző tárcák felügyelete alatt több minőségvizsgáló intézmény működik, mert ez nehezíti a minőségi színvonal egységes meghatározását és a minőség védelmét. Elmondották, hogy az NDK- ban központosítva van az anyag- és áruvizsgálat. Az intézmény közvetlenül a Tervhivatal alá tartozik, minisztériumi rangot élvez és önállóan bocsáthat ki rendeleteket. Nemrégiben a minőség védelmében háromszögű jelzést vezettek be. Kettest kap a gyenge áru, egyest a jó minőségű, »s« jelet a világpiaci minőséget elérő és 6/1 a különleges világmárka megjelölése; valamenynyi jel a háromszög közepébe kerül. Ezzel a jelzési módszerrel — melyet a Csehszlovák Köztársaságban is átvettek — sikerült az egységes minőségi besorolást az egész országban elérni. Az üzemeknek rendkívül fontos árujuk besorolása, mert az NDK-ban a gyengébb áru értéke nem arányosan csökken, mint például nálunk, hanem a meg nem felelő minőséggel egyenes arányban, progresszíven esik. A két baráti ország szakemberei számára ez a látogatás igen gyümölcsöző volt, kölcsönösen sokat tanultak egymástól? Magyar Nemzet A volt vietnami ügyvivő kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a vietnami és a magyar nép baráti kapcsolatainak fejlesztése terén kifejtett munkássága elismeréséül Hoang Van Loi-nak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövetsége volt ideiglenes ügyvivőjének a Magyar Népköztársaság Zászlórendje II. fokozatú kitüntetést adományozta. A kitüntetést Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedd délben az Országház Munkácsy-termében nyújtotta át. Ismeretlen területek a táplálkozástudományban Mivel foglalkozik az Élelmezéstudományi Intézet Az élelmezés- és táplálkozástudományban a felszabadulás óta addig szokatlan, új formák jelentkeztek. Üzemi étkeztetés, bölcsőde, napközi szórványosan volt csupán addig, de 1945-től számuk rohamosan emelkedett. Olyan feladatokkal kellett tehát a táplálkozásaudománynak megbirkóznia, amelyek ismeretlen területként várták meghódításukat. Dr. Tarján Róberttel, az Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet igazgatójával beszélgetünk a megtett útról, az első lépésekről. Tőle tudjuk meg, hogy először a csehszlovák kutatók eredményeivel volt alkalma gyakorlati téren megismerkedni az élelmezéstudomány kutatóinak. Hibák után eredmények — Időközben ittbhon drága tandíjat fizettünk. Az ételgyár sikertelensége, ételmérgezések stb.) — mondja az igazgató. — Olcsóbb lett volna, ha előbb járunk a Szovjetunióban és Lengyelországban. Sok mindent megtanultunk ott, a többi között azt is, hogy az élelmezés terén nem válnak be a mamutüzemek, az óriás mennyiségben készült egyfajta étel valósággal elveszi a dolgozók étvágyát. Hasonlóképpen rossznak bizonyult a készétel szállítása is: szállítás közben az étel tápértéke csökkent és a fertőzési veszély növekedett. Ma már Csepelen, a Vasműben minden gyárrészlegnek önálló konyhája van és igyekszünk segítséget nyújtani a legtáplálóbb, legváltozatosabb étkezéshez. Melyik országtól milyen segítséget kaptak, amíg kialakult hazánkban a tömegélelmezés? — Az első időben komoly segítséget jelentett számunkra a szovjet élelmezési normák megismerése. Mit kell kapni a kohásznak, a bányásznak és más dolgozó rétegeknek — ez volt a kiindulási pont, természetesen a mi sajátos viszonyainkra alkalmazva. Hogy a magyar élelmezéstudomány jó tanítványnak bizonyult, amellett szól az a tény, hogy a mezőgazdasági és egyes bányászcsoportoknál már az általunk kidolgozott normát vették alapul mind a Szovjetunióban, mind Csehszlovákiában. Ilyen volt a termelőszövetkezeti csoportok kollektív élelmezésének kidolgozása, amelyhez a kísérleteket az intézet brigádjai Mezőhegyesen és Turkeven végezték el. Együttes erővel Megtudjuk, hogy évente 30—40 külföldi élelmezéstudományi kutató látogat el hozzánk, a magyar élelmezéstudomány módszereinek és eredményeinek tanulmányozása céljából. Ez évben számos szovjet, cseh, lengyel, román élelmezéstudományi szakember jelentette be látogatását; a mi szakembereink ugyancsak lényegesen többet utazhatnak külföldre s ez jelentősen segíti a munkát. Az intézet levelezésben áll az élelmezéstudomány számos nagynevű intézetével és kutatójával, nemzetközi kapcsolatai igen jók. A többéves együttműködés során kialakultak a különböző országok élelmezéstudományi profiljai. A Szovjetunióban az Orvosi Akadémia Élelmezéstudományi Intézete főleg az anyagcsere és központi idegrendszer kapcsolataival foglalkozik, de hasznos munkát fejt ki a gyógyélelmezés terén is. Az utóbbinál nem azon van a hangsúly, mit nem szabad a betegnek ennie, hanem az ellenkezőjén: hogyan kell táplálkoznia ahhoz, hogy betegsége javuljon. Kidolgozták például a magas vérnyomás megelőzésére készült étrendet, amellyel kitűnő eredményeket tud a szovjet orvostudomány felmutatni. A csehszlovák kollégákat ugyancsak a diétás étrend foglalkoztatja, kifejlesztették a műtét utáni állapotok élelmezését és ezt diétás klinikán tanulmányozzák. A lengyelek a halak biológiai értékével, tartósításával és az iskolásgyerekek rejtett táplálkozási hiány betegségeivel foglalkoznak, míg az NDK-ban a vitaminellátás került az előtérbe. A magyar élelmezéstudománynak mi a “főprofilja” ebben az együttműködésben? — Mi elsősorban a lakosság egészségének megóvására törekszünk, ezen a téren létrejött módszereinket és eredményeinket adjuk tovább más országok élelmezéstudományának. Kialakult egy európai együttműködés a különböző országok szakemberei között, amelyben a magyar élelmezéstudomány kutatói is részt vesznek. Kis ország vagyunk, nagy luxus lenne, ha minden probléma megoldását saját erőnkkel kívánnánk elvégezni. A magyar élelmezéstudomány nem karmester vagy prímhegedűs abban a többszólamú zenekarban, amelyhez tartozik, de már hallatja hangját és hasznos tagja az együttesnek — fejezte be a beszélgetést dr. Tarján Róbert. Várospolitikai bizottságot hozott létre a Népfront budapesti elnöksége egyetemi tanár politechnikai intézet létrehozására tett javaslatot az elnökségnek. Öveges professzor hangsúlyozta, hogy a természettudományok oktatását elősegítő, ilyen intézmény megteremtése az ifjúság nevelésének egyik legidőszerűbb eszköze. Az elnökség az indítványt elfogadta és Öveges József vezetésével bizottságot küldött ki az intézet minél előbbi megvalósítására. Az elnökség a továbbiakban a Hazafias Népfront várospolitikai bizottságának létrehozásáról és a bizottság működésének irányelveiről tárgyalt. A beterjesztett javaslatot az elnökség széleskörű, mélyreható vita után elfogadta, majd az ülés második felében megtárgyalta a népfrontmozgalom fővárosban végzett munkájának első féléves tapasztalatait és elfogadta a harmadik negyedévre szóló tervet. A Hazafias Népfront budapesti elnöksége kedd délután ülést tartott. Az ülés elején Öveges József Kossuth-díjas Ülést tartott a Béketanács gazdasági bizottsága Kedden az Országos Béketanács székházában, dr. Haas Árpád, a Közgazdaságtudományi Egyetem dékánja elnökletével ülést tartott a Béketanács gazdasági bizottsága. Az ülésen albizottságot választottak, amelynek tagjai: dr. Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, dr. Vajda Imre egyetemi tanár és dr. Péter György, az Országos Statisztikai Hivatal elnöke. Az albizottság közgazdasági vonatkozású memorandumot dolgoz ki a közeljövőben megkezdődő stockholmi békevilág-kongresszus számára. A memorandum foglalkozni fog a nemzetközi munkamegosztással, a második világháború magyarországi káraival, a háborút követő békés időszakban felszabadult gazdasági erőkkel, a német imperializmus magyar vonatkozású kérdéseivel. Tartalmazni fogja hogyan gátolta Magyarország gazdasági fejlődését a Hitlerfasizmus, és hogyan léptek porondra ezek az erők az 1956- os ellenforradalom idején. A memorandum foglalkozni fog azzal a kérdéssel is, hogy az általános leszerelés következtében felszabaduló anyagi erők milyen pozitív hatással lennének a kis országok, köztük hazánk életszívonalára. Kiváló és érdemes orvosok, gyógyszerészek kitüntetése a Semmelweis-ünnepségen Tegnap délben, Semmelweis születésének 140. évfordulóján ünnepséget rendeztek az egészségügyi dolgozók Szenkirályi utcai Semmelweis-termében. “Kiváló orvos” kitüntetést kapott: Dr. Simonovits István, az egészségügyi miniszter első helyettese Semmelweis Ignác munkásságát, orvosi tevékenységének jelentőségét méltatta, majd beszédének befejezése után átadta a “kiváló orvos” jelvényt, oklevelet és a vele járó 3000 forintos pénzjutalmat dr. Bánhidi Ferenc bajai főorvosnak, dr. Bátori Pál SZTK-orvosnak, dr. Békés Zoltánnak, Pest megye főorvosának, dr. Dombay Zoltánnak, a Vasutas Szakszervezet főorvosának, dr. Erdélyi Jenő szegedi főorvosnak, dr. Flamm Sándornak, az Uzsoki utcai kórház igazgatóhelyettesének, dr. Gát László docensnek, dr. Gerlóczy Ferenc egyetemi tanárnak, dr. Götze Árpádnak, a Rókus-kórház főorvosának, dr. Guszich Aurélnak, az István-kórház főorvosának, dr. Hamar Norbertnak, az OMI osztályvezetőjének, dr. Hollós Richárd soproni főorvosnak, dr. Kardos László orvos-alezredesnek, dr. Kemény Lajos nyíregyházi főorvosnak, dr. Lányi Andor mátraházi igazgató-főorvosnak, dr. Liebner Ernőnek, a Bőr- és Nemikórtani Intézet igazgaójának, dr. Mariska László csepeli üzemi főorvosnak, dr. Mihailovits Lehel szentesi főorvosnak, dr. Németh Lászlónak, az Onkológiai Intézet munkatársának, dr. Pintér István tatabányai főorvosnak, dr. Pongrácz Sándor paksi körzeti orvosnak, dr. Rohny Bélának, a Kútvölgyi úti kórház főorvosának, dr. Sípos Károlynak, a szegedi orvosegyetem docensének, dr. Schwarczmann Pálnak, az Orvostovábbképző Intézet docensének, dr. Szántó György orvos-ezredesnek, dr. Szász György székesfehérvári főorvosnak, dr. Szécsi Istvánnak, a János-kórház főorvosának, dr. Szieberek Ferenc MÁV-kórházi főorvosnak, dr. Tarján Róbertnek, az Élelmezéstudományi Intézet igazgatójának, és dr. Wittmann Istvánnak, a Bajcsy Zsilinszkykórház főorvosának. “Érdemes orvos kitüntetést kapott: Dr. Alexy Zoltán főorvos Szekszárd, dr. Ács Miklós rendelőintézeti szakorvos Budapest, dr. Bakács Tibor körzeti orvos Soponya, dr. Baranyai Elza Erzsébet kórházi adjunktus Budapest, dr. Bányai Géza főorvos Budapest, dr. Benedek Tibor intézeti docens Budapest, dr. Boros Sándor egyetemi docens Budapest, dr. Bulyovszky Gyula körzeti orvos Kiskunmajsa, dr. Cserba Zoltán főorvos Budapest, dr. Csőkör György főorvos Dorog, dr. Czynki Gabriella főorvos Szeged, dr. Darvas Zoltán főorvos Pécs, dr. Duchon Jenő egyetemi adjunktus Pécs, dr. Eperjessy Pál körzeti orvos Tállya, dr. Faludi Pál főorvos Balassagyarmat, dr. Faragó László epidemiológus Budapest, dr. Fejér Arthur főorvos Budapest, dr. Felkai Béla egyetemi adjunktus Szeged, dr. Félegyházi Béla főorvos Debrecen, dr. Füssl Emil főorvos Kaposvár, Dr. Galgóczy Jenő igazgatófőorvos Budapest, dr. Gárdonyi Alfréd körzeti orvos Budapest, dr. Gyimóthy Jenő körzeti orvos Villány, dr. Hajós Anna iskolaorvos Miskolc, dr. Halm Tibor orvos-alezredes Budapest, dr. Halász Stefánia főorvos Budapest, dr. Hatfaludy László körzeti orvos Csány, dr. Jakab Gézáné főorvos Zalaegerszeg, dr. Karafiáth Imre főorvos Budapest, dr. Kardos Zoltán igazgató-főorvos Jászberény, dr. Kiss József igaz- gató-főorvos Mosonmagyaróvár, dr. Klamartsik Antal higiénikus orvos Debrecen, dr. Klein Erzsébet rendelőintézeti szakorvos Budapest, dr. Kobulniczky Emil főorvos Gyöngyös, dr. Kondrai Gerő igazgató-főorvos Kisvárda, dr. Kovács István igazgató-főorvos Budapest, Dr. Lajkó Pál igazgató főorvoshelyettes, Budapest, dr. Langer Gyula orvos alezredes, Budapest, dr. Lenkey Barna körzeti orvos, Debrecen, dr. Liptai László városi főorvos, Sztálinváros, dr. Makó István igazgató főorvos, Berettyóújfalu, dr. Mennyei János körzeti orvos, Bősárkány, dr. Mihályfi Irén főorvos, Budapest, dr. Mikuska Antal körzeti orvos, Nagyhalász, dr. Milhoffer Erzsébet intézeti szakorvos, Budapest, dr. Móser Elek igazgató főorvos, Budapest, dr. Nagy Margit főorvos, Szombathely, dr. Naményi László igazgató főorvos, Miskolc, dr. Oppe Emil kórházi adjunktus, Salgótarján, dr. Ozsvár József járási főorvos, Szeged, dr. Parrag Levente körzeti orvos, Ajka, dr. Pető Mihály körzeti orvos, Tiszaföldvár, dr. Pilaszanovich Tivadar igazgató főorvos, Pincehely, dr. Pólus Károly körzeti orvos, Kocsér, dr. Reich Antal osztályvezető orvos, Budapest, dr. Ruzicska Gyula egyetemi docens, Debrecen, Dr. Sántha András orvos alezredes Budapest, dr. Sepsey Szabolcs orvos százados Budapest, dr. Soós János körzeti orvos Lábod, dr. Stumpf Imre főorvos Budapest, dr. Szabó István körzeti orvos Nagykanizsa, dr. Szemes Zoltán körzeti orvos Csepreg, dr. Székely László üzemorvos Budapest, dr. Tavas József járási főorvos Vác, dr. Tavaszi Ödön igazgató-főorvos Miskolc, dr. Tóth József főorvos Budapest, dr. Varsányi Mihály rendelőintézeti szakorvos Orosháza, dr. Verbényi Béla epidemiológus Budapest, dr. Villax Ernő főorvos Budapest, dr. Vörös Áron járási főorvos Mezőkovácsháza. “Kiváló gyógyszerész” kitüntetést kapott. Akiváló gyógyszerész jelvényt, oklevelet és pénzjutalmat kapták: Abonyi László, az Oltóanyagtermelő Kutató Intézet munkatársa, Cmely Imre salgótarjáni, Forrai Tiborné budapesti, Kálmán Anna ibrányi és Römer Lajos nagykőrösi gyógyszertárvezetők, valamint Székely Jenő budapesti nyugdíjas gyógyszerész. “Érdemes gyógyszerész« kitüntetést kapott: Dobribán Andor vezető gyógyszerész, Zalaegerszeg, Dömötör Lenke vezető szakfelügyelő, Kecskemét, Failer János alezredes orvos, Budapest, Frankl József gyógyszertárvezető, Szeged, Hajdú Aladár gyógyszertárvezető, Budapest, Kéki Ervin gyógyszertárvezető, Mezőtúr, Nagy István gyógyszertárvezető, Mohács, Nagy László gyógyszertárvezető, Szikszó, Nindl Eleonóra gyógyszertárvezető, Győrszentmárton, Sárközi Mihályné gyógyszerész, Sárbogárd, Sperlagh József gyógyszertárvezető, Hatvan, Tompos Sándor gyógyszertárvezető, Gyula. A kitüntetett orvosok nevében dr. Gerlóczy Ferenc egyetemi tanár, a kitüntetett gyógyszerészek nevében Forrai Tiborné gyógyszertárvezető mondott köszönetet. Az ünnepség dr. Vilmán Gyula egészségügyi miniszterhelyettes zárszavaival ért véget?