Magyar Nemzet, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-07 / 32. szám
Szombat, 1959. február 7.) Dr. Münnich Ferenc látogatásé a Duclos Bányagépgyárban Dr. Münnich Ferenc, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke pénteken ellátogatott a Duclos Bányagépgyárba. Az üzem megtekintése után hosszan elbeszélgetett a gyár vezetőivel és dolgozóival. A kormányelnököt a látogatásra elkísérte Nagy Mária, az MSZMP IV. kerületi pártbizottság titkára, és Andrássy Gyula, a IV. kerületi tanács végrehajtó bizottságának elnöke. Dr. Nezvál Ferenc kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszternek eredményes munkája elismeréséül, 50. születésnapja alkalmából, a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést péntek délután Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyújtotta át. Különös ismertetőjele: MOSOLYOG .1 orazágútra tárul a tanácsháza ablaka, az országúton túl jegenyék sorjáznak, mögöttük látni a messzi határt. Vonat igyekszik valahová, fehér, bodor füstje sokáig úszik a sínek fölött. Az előszállási tanácselnöknek sok a dolga, tízen is várnak rá a folyosón, csoszognak, krákognak, s minduntalan bekopognak, az újabb jövevények. Mondom neki: elmegyek és körüljárom a falut, s majd később visszajövök. Szeretnék egy tapasztalt régi gazdával beszélgetni. Aki ismeri a falut, itt élte le az életét s itt szabadult fel. Már mondja is a nevét: Szerencse István, aki a Petőfi Sándor utca 68. szám alatt lakik. Nem nehéz megtalálni az utcát. Ketten is mutatják, merre van. A régi faluban. Mert van már Előszálláson új falu is, négyszáz ház épült a felszabadulás óta, mind a négyszázat újonnan földhözjuttatottak építették. Tulajdonképpen az egész falu földhözjuttatott, jutott mindenkinek a zirci apátság 42 ezer holdjából. Mert az apátságé volt itt minden, ameddig a szem ellát, még azon túl is. Zörgök a kapun, ugat a kutya. Idős asszony jön elő, azt mondja, hogy nincs itthon az öreg Szerencse. Éppen most ment el, alig egy félórája. De megtalálom biztosan a boltban, gyufáért ballagott. De miről ismerem meg? — Hát azt könnyű megismerni — mondja az asszony —, mindig jókedvű. Mosolyog. Különös neve van ennek az előszállási embernek. Szerencsének hívják, s különös az ismertetőjele is. Mosolyog. Kerestem már bicegő embert, bajuszost, magasat, alacsonyat, őszhajút és kopaszt, de mosolygósat még nem. Kíváncsi vagyok rá, sietek a bolt felé — útközben mindenkit megnézek. Könnyen ráleltem, állt a bolt előtt, cseréppipáját tömködte. Sütött a nap, jó meleg volt a fal mellett. Megfigyeltem, nem is az arca, hanem a szeme sugároz derűt s valóban, mintha mosolyogna az egész ember. Hatvanhét éves, de ötvennek látszik, szép bajusza még csak szürkül. Azzal kezdi, hogy nem lehet manapság cseréppipát kapni a boltban. Cigarettáznak az emberek. »-De mi, öregek kitartunk már a pipa mellett.- Mosolyog. Mutatja a régi pipáját. Csempe már. S ahogy lépkedünk, néha maga elé enged, hogy kikerüljem a pocsolyát. Közben beszél, előbb a boltról, hogy az milyen kicsi már, ha áru jön, neon tudnak benyitni a vevők, olyan zsúfoltság van. De épít a falu egy korszerű üzletházat, a maga erejéből, csak nem tudja hová: az újtelepre, avagy a régi faluba építse-e? De egy másik mozi is kellene. Régi uradalmi épületben van most a mozi, rosszak voltak az ablakai, hogy ne kelljen megcsináltatná, befalaztatta a MOKÉP. Megemeli a süvegét. Kucsmás férfi lépked sietve a túlsó oldalon, annak köszönt. — Babarics Pista. A termelőszövetkezet új elnöke. Most lépett be — mondja. S aztán hallgat hosszú ideig. Otthon folytatja csak, amikor leülünk a kis szobában és felesége bort tesz az asztalra. Sok mondanivalója van, de lassan beszél, hosszú szünetekkel. — Belépett és rögtön elnöknek választották — veszi ki szájából a pipát. — Jóravaló ember. Talán most lesz majd valami a termelőszövetkezetből ... — Azt mondták, legyen Szabadság a neve, amikor megalakult. Mert hogy nincs már Hagyó Kovács, a jószágkormányzó. Szabad lett az egész határ. Van azoknak öt hold szőlőjük is, olasz rizling, csuda híres a bora. Van jó földjük, kertészetnek alkalmas. Felépítették a tyúkházakat, hogy majd baromfit nevelnek. De üresen álltak a ketrecek évekig. Kérdik tőlem: no, Szerencse, jössz-e közénk? Negyven évig voltál cseléd... Én csak hallgattam. Figyeltem őket Kortyolgatjuk a bort. Aztán: — Negyven évig voltam más cselédje. Hogy mit kaptam? Tizennyolc mázsa eleség volt az évi bérem, ebből hat volt a búza, nyolc a rozs, négy az árpa. Volt aztán két hold kukorica földem, tehén tartásom, disznótartásom. A márciusi vásárra mindig nyolc-tíz süldőt hajtottam Dunaföldvárra. Mindig nyomomban járt az ispán, nem volt szusszanásom, nyugodt álmom negyven esztendeig. De azért összekuporgattam négy hold földet, fölneveltem két gyereket, ezt a házat is a magam erejéből építettem. A két kezemmel ezmutatja. — Mint cselédember. S most azt kérdezi ugye, hogyan tudtam ezt megcsinálni? Anna, gyere csak, lelkem! — kiált s már csoszog is be Simonyi Anna, a felesége. Kék eleme van, csendes tavak vize ilyen alkonyatkor. Hatvanhárom esztendős és fekete kendő övezi a fejéit — A társam volt jóban és rosszban — mondja, mire az asszony szeme feléje rebben. Ugyan mit akar már megint az öreg? — Ketten voltunk. — folytatja mosolyogva, s most hiába kutatom, nem látszik arcán a negyven évig tartó szolgasors. — Ketten voltunk s igy sikerült a házépítés, a föld öszszekuporgatása. Ő nevelte a baromfit, gondozta a jószágot, én meg a határt jártam. Emlékszel, Anna? Hajnalban keltünk, még nem is virradt. Nézünk rá, mit akar mondani? A mosolya is más, frissebb most, fiatalos a mosolya. — Ketten összefogtunk. Mert csak így lehet boldogulni. Én a Simonyi Annával... De ha ötvenöten összefognak? Ha százan? Akkor?. .. Értem. Azt is, hogy most miért fényesebb a mosoly az arcán. — Csak mégegyszer harmincöt éves lennék, megmutatnám! De már nem vagyok közéjük való. Öreg vagyok. Hamar elfáradok... Majd a Rabarics István és a többiek, akik most beléptek. A fiatalabbak ... Muzsikál az óra. Egy régi óraszerkezet a falon. Vagy a szívem? Illés Sándor Jól sikerültek a Tudományegyetemen a félévi vizsgák Az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatóinak egyöntetű véleménye, hogy egészében jól sikerültek a félévi vizsgák. Tovább javult a hallgatók munkája, növekedett a tanulmányi szorgalom, amelyet tükröznek a tavalyinál jobb eredmények. A történészek rámutattak arra, hogy a diákok nemcsak az előadások anyagából, a jegyzetekből készültek fól a vizsgákra, hanem mind többet olvasnak, igyekeznek elmélyedni az anyagban. Bár a vizsgák — az oktatók szavaival —meglepően nagy fejlődésről számoltak be, a kép nem egyenletes, és nem teljesen kielégítő. Jobban ismerték a kötelező irodalmat, mint a múlt évben, mégis egyes vizsgákon kitűnt, hogy a hallgatóknak hiányos az olvasottsága, a történeti anyag világnézeti megalapozottsága. A felvilágosodás koráról beszámoló hallgatók nem olvasták Diderot »Apácá«-ját, nem ismerték Holbachot, nem tudták megmondani, hogy Voltaire milyen művei jelentek meg magyar nyelven az utóbbi években. Csakúgy megállapították, hogy sok hallgatónak nem megfelelő a kiegészítő ismerete (a középiskolából hozott természettudományi, földrajzi tudása), és keveset olvasnak — újságot. Érdekes tapasztalatokról adtak tájékoztatást a filozófiai tanszék előadói. Mindhárom karon — a jogi, a természettudományi és a bölcsészkaron — nőtt a hallgatók érdeklődése a filozófia iránt, emelkedett a vizsgák színvonala. Az új tanterv szerint a diákok egy évig filozófiatörténetet, és egy évig a dialektikus és történelmi materializmus előadásait hallgatják. Most vizsgáztak először dialektikus materializmusból, akik már tanultak filozófiatörténetet, és az eredmények megmutatták: az új tanterv elsősegíti, hogy a diákok alaposabban megismerjék a munkásosztály világnézetét. Már az évközi nyílt, őszinte szemináriumi viták is jelezték, hogy milyen nagy a hallgatók körében az érdeklődés a világnézeti kérdések iránt. Nemcsak az egyetemre érkező fiatalok "táskájában" vannak tudománytalan nézetek. Az egyetemen is érik idealista hatások a diákokat. A természettudományi kar hallgatóihoz is eljutnak tanulmányaik során a "korszerű" idealista nézetek. Ezért szükségesnek látszik, hogy nemcsak a filozófiai oktatás keretében, hanem azon kívül is az újra és újra felbukkanó idealista nézeteket megvitassák és leleplezzék. Fogadás az osztrák követségen Dr. Walther Peinsipp, az Osztrák Köztársaság budapesti követe fogadást adott a Budapesten tartózkodó osztrák kereskedelmi delegáció tiszteletére. Megjelentek: Incze Jenő külkereskedelmi miniszter, Karács Gyula, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, s a Külkereskedelmi Minisztérium vezető munkatársai. A fogadáson alkalom nyílt hasznos, barátságos eszmecserére. Harminc kisteljesítményű malom berendezését rendelte meg a Szovjetunió -a KOMP-LEX Kereskedelmi Vállalattól. '^■raa.—— JOBB MINT OTTHON KITŰNŐ EBÉDEK, VACSORÁK HÁZIAS ÉTELEK, OLCSÓ ÁRAK EZERJÚ tauno XIV., Állatkerti u. 3. SÁRAI ELEMÉR és népi zenekara, énekel Galgóczy Sándor MAKRAPIPA Utca* XIV., Bosnyák u. 3. BIRDÁCS LÁSZLÓ népi zenekara ZUGLÓI Étterem XIv., Erzsébet kir.-né útja 111. KERTÉSZ BÉLA dzsessz-zenekara, énekel Pattassy Lenke VADÁSZKERT Étterem XIV., Erzsébet kir.-né útja S. Hangulatos zene ARANYKECSE Étterem XIV., Köre vezér tér 2. Tánczepe SZÓFIA Strecem. XIV., Thököly út 80. ALIPIEV bolgár szalon- és tánczenekara, émekel Kennedy Marianne Bolgár étel- és italkülönlegességek ARANYHAL KISVENDÉGLŐ XIV., Thököly út 121. Kitűnő halételek, flekkem HOLLÓ KISVENDÉGLŐ XIV., Erzsébet kir.né útja 31. Választékos ételek, frissen sültek Mapi Nemzet A mezőgazdaság szocialista átszervezésének feladatairól tanácskozik a népfront megyei vezetőinek budapesti értekezlete A Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában pénteken kétnapos tanácskozás kezdődött a megyék és a megyei jogú városok népfrontelnökeinek, titkárainak részvételével. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront főtitkárának megnyitó szavai után Szatmári Nagy Imre, az Országos Tanács titkára ismertette a népfront február 4-i, elnökségi ülésén hozott határozatát, a népfrontmozgalom jövőbeni tennivalóit a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében. Az értekezleten részt vett Zdenek Belitzky, a Csehszlovák Nemzeti Front központi iskolájának vezetője is. A tanácskozás délután vitával folytatódott. Az első felszólaló Csató István, a népfront Szolnok megyei elnöke volt. Hangsúlyozta: a jelenlegi viszonyok között az egy helyben topogás — visszalépést jelentene az országépítésben. A megyében idén már 2000 család lépett a közös gazdálkodás útjára, s a jelek szerint év végére már a fejlődés problémái okoznak nehézségeket. Szolnok megyében a kollektív gazdálkodás terjedésével addigra 80 000 szarvasmarhának kell például istállót biztosítani, ami közel másfélmilliárdos költséget jelent. Befejezésül a szövetkezeti városokban dolgozó orvosok helyzetéről beszélt, akiknek életszínvonala, kereseti lehetősége semmivel sem rosszabb a többi vidéki orvosénál. Dr. Zsigmond László Vas megyei népfront-elnök, a mezőgazdasági fejlesztési bizottságok és a népfront együttműködésének szükségességéről szólt. Elmondotta, hogy Vas megyében sok szövetkezet öszszehasonlíthatatlanul jobb eredményeket ér el, mint bármelyik uradalom a felszabadulás előtt, s felhívta a figyelmet arra, hogy ezeket a tsz-eket országszerte mintegy bázisként lehet felhasználni a fejlesztés során. Hajós Vilmos Győr megyei bizottsági titkára megye kiváló eredményeit ismertette. Ma 40 tsz-község működik itt, nem egy közülük nagy hírre tett szert. A beledi szövetkezetben például 58 forintot fizettek ki egy munkaegységre. Nem egy szövetkezet búzából 1,5, zabból 2 mázsával többet produkált a legjobb egyéni parasztok terméseredményeinél. Jó hatással volt az egyéni gazdákra, hogy a megye két rosszul működő szövetkezetét feloszlatták. Arra a hamis érvre, hogy a jobb módú középparasztok nem szívesen lépnek a közös gazdálkodás útjára, a rábaközi gazdák példáját említette meg cáfolatul. Elmondta, hogy a népfrontbizottság kérésére a Győri Vagongyár több könyvelő és szakember kiküldésére tett ígéretet a tsz-ek gazdasági megerősítésére. Matuz László XVIII. kerületi népfront-titkár után Hunyadi Károly Tolna megyei titkár szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a dolgozó parasztokkal meg kell ismertetni a városi nagyüzemi termelést, vegyenek tudomást arról, hogyan építik a szocializmust a városban és milyen visszahúzó erő a régi formákhoz való görcsös ragaszkodás. Igen hasznosnak bizonyult e téren például a paksi parasztok látogatása a Bonyhádi Cipőgyárban. Rátkai Pál Békés megyei titkár a tsz-elnökök szakmai és politikai fejlettségének szükségességéről beszélt, miután a szövetkezetbe készülők éberen figyelik, kinek a vezetésével fognak dolgozni. Kispéter István Fejér megyei népfront-elnök a nők, asszonyok megnyerésének fontosságát hangsúlyozta a falusi felvilágosító munka során. Javasolta, hogy minél sűrűbben tartsanak a megyei népfrontbizottságok tapasztalatcserét a fejlesztési időszakban. A megyében egyébként ezer belépő volt január folyamán. Katona Sándor országgyűlési képviselő, a Csongrád megyei népfront-titkár kifejtette, hogy segítőkezet kell nyújtani azoknak is, akik 5—6 évi tagság után — politikai és gazdasági okok nélkül — az ellenforradalom idején kisodrótak a szövetkezetekből. Rchátz Imre Baranya megyei bizottsági elnök a falusi pedagógia sok jelentős szerepéről szólott a mezőgazdaság szocialista átszervezése idején. Földes Istvánné, a budapesti pártbizottság munkatársa, felhívta a figyelmet arra, hogy a munkás-paraszt találkozókat a jövőben hasznos lenne sűrűbben létrehozni. A tanácskozást ma folytatják. _____ F. G. A Hazafias Népfront budapesti elnöksége elfogadta az 1959-es munkatervet A Hazafias Népfront budapesti bizottságának elnöksége pénteken délután tartotta idei első ülését. A tanácskozáson Harrer Ferenc, a budapesti népfrontbizottság elnökének előterjesztése alapján megvitatták a népfrontmozgalom idei munkaprogramját. A budapesti elnökség a következő hónapok legfontosabb feladatának tartja, hogy újabb rétegeket kapcsoljon be a népfront munkájába, elsősorban a szövetkezeti és kereskedelmi dolgozók közül. A bizottság nagy gondot fordít a népfront és a tanács együttműködésének további javítására, a tömegszervezetekkel való együttműködés erősítésére. Az elnökség jóváhagyta a művelődéspolitikai, a várospolitikai bizottság és a Budapesti Békebizottság akcióprogramját is. A továbbiakban az elnökség elfogadta a február 18-án megnyíló magyar—szovjet barátsági hónap programját. Eszerint február 18 és 22 között kerületenként ünnepélyes megnyitókat rendeznek, a mezőgazdasági napok keretében 27-én és 28-án szovjet szakemberek részvételével konferenciákat tartanak. A szovjet film ünnepe mellett előkészítik a szovjet könyv ünnepét, és a legjobb szovjet fotóművészek fényképkiállítását is. Az ülés befejezéseként Gálla Ernő, a budapesti képviselőcsoport titkára számolt be a főváros képviselőinek munkájáról. Tudósítónk jelenti az Országházból: Az országgyűlés szakbizottságai befejezték az idei költségvetés vitáját A kulturális és az építésügyi bizottság is jóváhagyta a költségvetést Az országgyűlés szakbizottságai pénteken is folytatták az idei költségvetési törvénytervezet megvitatását. A kulturális bizottság ülésén Ilky Pál művelődésügyi miniszterhelyettes ismertette a művelődési tárca költségvetési terveit. Hangsúlyozta, hogy az idei előirányzatokat az MSZMP művelődéspolitikai irányelveinek szellemében állították öszsze s a költségvetés a tavalyinál lényegesen, kedvezőbbb lehetőségeket ad az igények kielégítésére. Hatalmas összegeket fordítanak iskolai tantermeik építésére, az óvodák hálózatának bővítésére és a napköziotthonok férőhelyének növelésére. A felsőoktatási intézmények fejlesztésére 13 millió forinttal több jut az idén. Az ország 13 helyén kezdik meg például működésüket új típusú főiskola jellegű tanító- és óvónőképző intézetek szeptemberben. A kulturális előirányzatokról szólva a miniszterhelyettes rámutatott, hogy a művelődési otthonok és könyvtárak támogatására 20 százalékkal nagyobb összeget fordítanak 1959-ben a tavalyinál. A pedagógusok fizetésrendezése havonta 18 millió forint többletkiadást jelent az államnak. A bérrendezést társadalmunk minden rétege örömmel és helyesléssel fogadta — mondotta, — és helyesléssel fogadták azt az intézkedést is, amely rendezi a bérkülönbségeket a tanácsi apparátusban tevékenykedő oktatási dolgozó és a gyakorló pedagógusok között. A vita után a kulturális bizottság a Művelődési Minisztérium 1959-es költségvetését elfogadta. Az országgyűlés építésügyi bizottságának ülésén Brutyó János elnökölt s részt vett azon Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke is. Kilián József, az építésügyi miniszter első helyettese bevezetőjében megállapította, hogy az építésügyi minisztérium költségvetése híven tükrözi azt a gazdaságpolitikai vonalat, amely egész népgazdaságunkat jellemzi. Az idei feladatok között kiemelkedő helyet foglal el az új lakások és tantermek építése. Mindkét vonalon jelentős az előrehaladás az előző évekkel szemben. A vitában Rónai Sándor felhívta az Építésügyi Minisztérium és az Országos Tervhivatal figyelmét: biztosítsanak idejekorán kellő mennyiségű építőanyagot a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges épületek céljaira, hogy a dolgozó parasztok termelőszövetkezetekbe tömörülését ne akadályozza a szükséges anyagi eszközök hiánya. A bizottság végül a költségvetés tervezetét jóváhagyta, és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. A parlament szakbizottságai ezzel befejezték a költségvetési vitát. A közeljövőben a terv- és költségvetési bizottság elé kerülnek a költségvetés irányelvei s a szakbizottságok által beterjesztett módosító indítványok! Még mindig keresik a Hedtoft utasait A Hedtoft nevű elsüllyedt dán hajó kutatásában részt vevő hajók és repülőgépek pénteken Grönland déli partjainál olajnyomokat észleltek a víz felszínén. Valószínűnek tartják, hogy az olaj a dán hajóról származik. Hansen dán miniszterelnök bejelentette, hogy a kutatást folytatják, míg a legcsekélyebb remény van az életben maradottak megmentésére.