Magyar Nemzet, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-30 / 100. szám
Csfl 18 r 18 k, 1959. április 99. Új törvényerejű rendelet a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjáról, határozat egyes orvosok munkaviszonyának szabályozásáról A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szerdai ülésén öt törvényerejű rendeletet alkotott, nemzetközi szerződéseket erősített meg, majd állampolgársági, személyi és formai ügyeket tárgyalt. Az Elnöki Tanács — a Minisztertanács előterjesztésére — törvényerejű rendeletet bocsátott ki egyes orvosok munkaviszonyának szabályozásáról. Az orvosok továbbképzése és a szakorvosképzés elősegítése, a gyógyító-megelőző és közegészségügyi-járványügyi munka színvonalának további emelése, valamint az orvosellátás helyes arányosítása céljából, az egészségügyi miniszter főfelügyelete alá tartozó kórházakban, gyógyintézetekben és orvostudományi egyetemeken a rendelet hatálybalépése előtt határozatlan időre kinevezett adjunktusok, alorvosok és segédorvosok, illetve egyetemi docensek, adjunktusok, tanársegédek, klinikai orvosok és egyetemi gyakornokok munkaviszonya 1960. június 30-ig szóló határozott jellegű munkaviszonnyá alakul át. Ez a munkaviszony azonban az említett határidő lejártával meghatározott időre meghosszabbítható. E meghosszabbítás feltételeit a munkaügyi miniszterrel egyetértésben az egészségügyi miniszter szabályozza. Az Elnöki Tanács módosította és kiegészítette a mezőgazdasági szövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 1957. évi 65. számú törvényerejű rendeletet. Az új törvényerejű rendelet módot nyújt arra, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozók nyugdíját a dolgozók általános nyugdíjbiztosításában eltöltött idő és a mezőgazdasági termelőszövetkezetben szerzett nyugdíjévek összeszámításával állapíthassák meg. Módot nyújt egyebek között az új törvényerejű rendelet arra, hogy kivételesen nyugdíjat lehessen megállapítani azoknak a kiváló érdemeket szerzett tsz-tagoknak is, akiknél a nyugellátás megállapításához szükséges valamely feltétel hiányzik. A mezőgazdasági felsőoktatás és tudományos kutatás megjavítására és hatékonyabbá tételére az Elnöki Tanács a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémiát és a Délnyugatdunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézetet »Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia” elnevezéssel, továbbá a Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémiát és az Északdunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézetet •a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia~ elnevezéssel egyesítette. Törvényerejű rendeletet alkotott az Elnöki Tanács a sajtójogi büntetőrendelkezések szabályozásáról, valamint az adócsalás bűntettéről és a pénzügyi szabálysértésekre vonatkozó rendelkezések módosításáról. Az adótartozásokkal kapcsolatos pénzügyi bűntettekről eddig több jogszabály rendelkezett, s mivel ezek az 1936—1951. évek között keletkeztek, áttekintésük megnehezítette az állami szervek munkáját. Ezért az új törvényerejű rendeletben ezek a bűncselekmények egységes és olyan szabályozást nyertek, amely valamennyi adónemre és illetékre egyaránt kiterjed. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában 1959. március 6-án aláírt szerződést, valamint a Magyar Népköztársaság kormánya és az Iraki Köztársaság kormánya között Bagdadban 1959. január 6-án aláírt kereskedelmi megállapodást. Dinnyés Lajos : Jó szolgálatot tettünk a finn és a magyar nép barátságának Hazaérkezett Finnországból a magyar országgyűlés küldöttsége Tíznapos látogatása után szerda délután hazaérkezett Finnországból a magyar országgyűlés küldöttsége. A delegációt Dinnyés Lajos, az országgyűlés alelnöke vezette, tagjai voltak Olt Károly, Cseterki Lajos, dr. Dermanusz Gyula, Pála Károlyné és Csikós József országgyűlési képviselők. Dinnyés Lajos a repülőtéren a Magyar Nemzet munkatársának adott nyilatkozatában elmondotta, hogy a küldöttség járt Helsinkiben, Lahtiban, a legfiatalabb finn városban, Tamperében és Turkuban. — A program bőséges volt és tapasztalataink is igen gazdagok. Úgy éreztük, hogy ezzel az úttal jó szolgálatot tettünk a finn és a magyar nép barátságának, a Finnország és Magyarország közötti kapcsolatok fejlődésének. A magyar országgyűlés küldöttségének finnországi látogatását úgy gondolom, gazdasági és kulturális kapcsolataink bővülése fogja követni. — A magyar országgyűlés küldötteit a finn parlament vezetőin kívül fogadta Fagerholm miniszterelnök, s hoszszabb beszélgetésen Kekkonen, a finn köztársaság elnöke is. A köztársasági elnök találkozásunkkor hangsúlyozta, hogy el kell hárítani minden akadályt a két nép barátságának útjából. Dinnyés Lajos végül közölte, hogy a közeljövőben előreláthatólag felújítják a Magyarország és Finnország közötti kulturális egyezményt, majd kiemelte, hogy a magyar képviselők finnországi látogatásáról a finn sajtón kívül meleg hangon számolt be a skandináv országok lapjainak nagy része is. KÉSZPÉNZÉRT IS VÁSÁROLUNK ANTIK. MODERN ÉS STYLBÚTOROKAT Lakcím leadható a BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ V. KÖZPONTJÁBAN, IX., Kinizsi utca 12. Telefon: 187—940, valamint budapesti lakbel rendezési boltjainkban. I *______________________ A Norvég Királyság magyarországi követe átadta megbízólevelét Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán fogadta Peter Martin Anker rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert, a Norvég Királyság új magyarországi követét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Sebes István külügyminiszterhelyettes és Kovács József, a Külügyminisztérium protokollosztályának helyettes vezetője. A megbízólevél átadásakor Peter Martin Anker norvég követ beszédet mondott, amelyre Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke válaszolt. Peter Martin Anker norvég követ megbízólevelének átadása után megkoszorúzta a magyar hősi emlékművet. Munkás-paraszt találkozók május ünnepén Az ország népe készül május 1. ünnepére. A városokban és a falvakban mindenütt összeállították a kétnapos programot. Oroszlányban, a fiatal bányászvárosban pénteken zenével ébresztik a város lakóit. Délelőtt ünnepi nagygyűlést tartanak, majd szerte a városban szabadtéri műsorokat mutatnak be. Szabolcs-Szatmár megye falvaiban az ünnep előestéjén a fiatalok fáklyás felvonulással köszöntik a lakosságot. Kisvárdán elsején tartják a járási kulturális bemutatót. Veszprém megyében május elsején az ipari üzemek munkásai vendégül látják a patronált termelőszövetkezetek tagjait, a falvakba pedig munkásküldöttségek látogatnak. Várpalotán nagyszabású majálist rendeznek. A városból autóbuszokon és gépkocsikon több ezren látogatnak el a Balaton környékére. , Szegeden május elsején a Széchenyi téren tartják a nagygyűlést. Újszegeden a Tisza partján üzemi dolgozók és termelőszövetkezeti parasztok találkoznak egymással. Zala megyében a KISZ- szervezetek mintegy tizenöt községben VIT jelvényszerző versenyt rendeznek, amelyen több mint száz község fiatalsága vesz részt. A letenyei és a lenti járásban kétnapos művelődési verseny kezdődik. Átutazott Budapesten Sukarno indonéz köztársasági elnök Dr. Ahmed Sukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke — a Török Köztársaságból útban a Lengyel Népköztársaságba — szerdán átutazott Budapesten. Kíséretében volt a többi között dr. Subandrio külügyminiszter, Ch. Saleh, a veteránügyek államminisztere, W. Prodjodikovo, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és dr. Tamzil, az elnök kabinetirodájának vezetője. Az indonéz köztársasági elnököt és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Apró Antal, a forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, Szarka Károly külügyminiszterhelyettes, a Hazafias Népfront, a fővárosi tanács több vezetője és a magyar politikai élet számos más vezető személyisége fogadta. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Ott voltak a hazánkban tanuló indonéz fiatalok is. Sukarno elnök és a kíséretének tagjai hosszan, szívélyesen elbeszélgettek a fogadásukon megjelent személyiségekkel, majd tovább folytatták útjukat Lengyelországba. Neves írók baráti találkozója termelőszövetkezeti parasztokkal Nagy jelentőségű kezdeményezést valósított meg az MSZMP Veszprém megyei bizottsága: szerdára számos neves írót, költőt hívott meg Veszprémbe baráti találkozóra, hogy megismerkedjenek a termelőszövetkezeti mozgalom megyei eredményeivel, az új utat választott parasztság életével, biztató indulásával és terveivel. A találkozón részt vett a többi között Bölöni György Kossuth-díjas, az Irodalmi Tanács elnöke, az Élet és Irodalom főszerkesztője, Dobozy Imre Kossuth-díjas, Fodor József Kossuth-díjas, Jankovich Ferenc Kossuth-díjas, Simon István, Sipos Gyula, Szeberényi Lehel és Tatay Sándor, valamint Köpeczi Béla, a Kiadói Főigazgatóság vezetője. Ott volt a megye irodalmi életének számos képviselője. Vándor József, a megyei pártbizottság titkára elmondotta, hogy a megye 266 községéből 224 a nagyüzemi gazdálkodás útjára tért. Az év első negyedében több mint 36 000 család csaknem 40 000 taggal lépett a szövetkezetbe, s ma már a megye szántóterületének háromnegyed részén közösen gazdálkodnak. Ismertette azokat a tényezőket, amelyek hozzájárultak a nagyszerű fejlődéshez. Ezután Tatay Sándor, Jankovich Ferenc, Simon István és Dobozy Imre mondották el véleményüket és személyes tapasztalataikat. Bölöni György az írók nevében mondott köszönetet e fontos kezdeményezésért, majd a baráti találkozó részvevői meglátogatták a nagyalásonyi Táncsics termelőszövetkezetet . Több száz millió forintot eredményez évente a magyar iparnak a baráti országok műszaki tudományos tapasztalatainak hasznosítása Tíz évvel ezelőtt alakult meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és ugyanerre az időpontra nyúlik vissza a KGST kezdeményezésére létrejött műszaki tudományos együttműködés kezdete is. Az elmúlt tíz év műszaki tudományos tapasztalatainak mérlegéből kitűnik, hogy ez az együttműködés valamennyi ország számára igen hasznos volt. Újabban közvetlen kapcsolat kezd kialakulni a különböző országok kutató intézetei között is. A magyar—szovjet műszaki tudományos együttműködési bizottság eddigi ülésszakain 1640 határozatot hoztak, 800 esetben kaptunk mi segítséget és 660 esetben adtuk át tapasztalatainkat. A csehszlovák—magyar műszaki tudományos együttműködési bizottság eddig 1300 határozatot hozott. A Német Demokratikus Köztársaság a bizottság határozata alapján 450 esetben sietett segítségünkre és ezt mi 520 esetben tapasztalatátadással, dokumentációval viszonoztuk. Meghall?. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága mély fájdalommal tudatja, hogy Fogarasi Béla elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa, a Magyar Kommunista Párt alapító tagja, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a neves tudós, a magyar értelmiség egyik vezető képviselője 1959. április 28-án 68 éves korában súlyos betegség következtében elhunyt. Fogarasi Béla elvtárs halálával pártunk olyan harcosa távozik sorainkból, aki egész életét a munkásosztály és a nép felszabadulása nagy ügyének szentelte. A Magyar Tudományos Akadémia mély megilletődéssel és fájdalommal tudatja, hogy Fogarasi Béla Kossuth-díjas akadémikus, egyetemi tanár, az MTA filozófiai intézetének igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, 1959. április 28-án 68 éves korában hosszas betegség után elhunyt. Fogarasi Béla tudományos életünk kimagasló egyénisége, a marxista filozófia kiemelkedő magyar művelője, a szocialista tudománypolitika fá Az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének közleménye. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége bizottságot küldött ki Fogarasi Béla elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága tagja, a Magyar Súlyos veszteség érte a magyar filozófiai tudományt és az egész magyar tudományos életet: hatvannyolc éves korában meghalt Fogarasi Béla. A kiváló tudós majdnem negyvenöt év óta foglalkozott filozófiával. Már egészen fiatalon feltűnt Az ítélet voluntarisztikus elméletéről szóló tanulmányával. Diákkorától kezdve részt vett a haladó politikai mozgalmakban is. Egyik legagilisabb vezetője volt az első világháború előtt és alatt a Társadalomtudományi Társaság és a Galilei Kör fokozatosan forradalmasodó fiatalságának. Amikor megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, az elsők között csatlakozott hozzá. A Magyar Tanácsköztársaság idején az egyetemi ügyek egyik legfőbb intézője volt. A Magyar Tanácsköztársaság tragikus vége után emigrációba kényszerült. Bécsben, Berlinben, Moszkvában élt. 1921-ben az osztrák fővárosban került kiadásra Bevezetés a marxi filozófiába című munkája, amely az immár teljesen marxistává fejlődött filozófust állítja elénk. Berlinben látott napvilágot az Unter dem Banner des Marxizmus folyóirat kiadásában a Die Soziologie der Intelligenz und die Intelligenz der Soziologie című tanulmánya, amely körül nemzetközi visszhangot tükröző vita támadt. Ebben az 1930- ban publikált írásában rendkívül élesen bírálta Mannheim Károly Ideológia és szocializmus című művét és behatóan elemezte a marxista—leninista ideológia fogalmát. Emigrációja során írta a Lenin tanítása a munkásarisztokráciáról, az Engels Frigyes születésének 120. évfordulójára és a Marx ökonómiai kézirati hagyatéka című tanulmányokat. A Szovjetunióban szerzett ismeretei döntően befolyásolták tudományos munkásságát. Hazánk felszabadulása után Fogarasi Béla visszatért Budapestre és vezető szerepet vállalt a marxista-leninista filozófiai élet kialakításában, az új magyar tudományos élet megszervezésében, a korszerű egyetemi oktatás rendszerének kialakításában. Döntő szerepe volt a Magyar Tudományos Akadémia újjászervezésében is. Sohasem tért ki az elől, hogy előadásokban, cikkekben segítse tisztázni az aktuális kultúrpolitikai problémákat. Nagyon sokat fáradozott az orosz—magyar történelmi kapcsolatok feltárása és ápolása érdekében. Kisebb talántoríthatatlan híve volt a kommunizmus eszméinek, tudományos munkásságával és politikai tevékenységével segítette a párt harcát a szocializmus győzelméért. Kiemelkedő szerepe volt a munkásosztály tudományos világnézetének, a marxizmus eszméinek terjesztésében. A legutóbbi időben is kora és gyenge egészségi állapota ellenére odaadóan kivette részét a néphatalom védelméért és megszilárdításáért vívott küzdelemben. Fogarasi Béla elvtárs harcos életének emlékét pártunk kegyelettel megőrzi. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tadhatatlan harcosa, a Magyar Tudományos Akadémiának újjászervezése óta vezető egyénisége volt, akinek egész élete, tudományos és közéleti tevékenysége elválaszthatatlanul összekapcsolódott szocialista társadalmunk építésével, ifjúságunk és értelmiségünk marxista világnézetre való nevelésével. A kiváló tudós, a felejthetetlen tagtárs emlékét kegyelettel őrizzük. tudományos Akadémia alelnöke temetésének megrendezésére. A bizottság elnöke: Kállai Gyula. Tagjai: Rusznyák István, Benke Vitávia, Borka Attila, Hevesi Gyula, Nemes Dezső, Orbán László, Ortutay Gyula. A temetés időpontjáról később történik intézkedés.nulmányai és cikkei a Tudomány és demokrácia, valamint a Tudomány és szocializmus című kötetekben láttak napvilágot. A külföldön is jelentős tekintélynek örvendő Fogarasi Béla több ízben aratott sikert előadásaival nemzetközi tudományos megbeszéléseken. Felszólalásaival mindig elősegítette a nemzetközi tudományos kapcsolatok kiszélesítését. A Társadalmi Szemle főszerkesztőjeként és minden fórumon erőteljesen harcolt a marxista-leninista ideológia tisztaságáért és a revizionista törekvések megsemmisítéséért. Kivette a részét a dogmatizmus elleni harcból is. Általában három főcsoportra lehet osztani Fogarasi Béla nagyértékű, tudományos munkásságát. Az első csoportba tartozó filozófiai művei szorosan a marxista közgazdaságtanhoz kapcsolódnak. Marxizmus és logika című művében például a Tőke dialektikáját világította meg. Nagyon világosan és nagyon tisztán állította az olvasók elé Mara nagy művének logikai szerkezetét és bebizonyította e szerkezet némi rokonságát Hegel Logikájának felépítésével. Fogarasi Béla tudományos munkáinak második csoportjába a modern fizika filozófiai problémáival foglalkozó művek tartoznak. Tudományos munkásságának harmadik területe a logika elméletének kidolgozása volt. Már a Marxizmus és logika, továbbá Az ellentétek egysége című munkáiban megkezdte egyes logikai kérdések dialektikus kidolgozását. Nagy, öszszefoglaló Logická-jában azután részletesen, a legkorszerűbb tudományos apparátus minden eredményének felhasználásával, a dialektikus módszer alapján elemezte a logikai formák összefüggéseit. A Logika rendkívüli tudományos sikert aratott Magyarországon és külföldön egyaránt. A Logika tavalyi kiadásának előszavában Fogarasi Béla arról írt, hogy következő művében, amelynek Adalékok a dialektikus logikához lesz a címe, újabb kutatások alapján akar hozzájárulni a dialektikus logika rendszeres kidolgozásához. Nem tudjuk, hogy mennyi készült el ebből a bejelentett műből. Nem tudjuk azt sem, hogy mennyi más tervének megvalósítását akadályozta meg a halál. De mindnyájan érezzük, hogy a magyar filozófiai tudományt és az egész magyar tudományos életet súlyos veszteség érte- s