Magyar Nemzet, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-30 / 100. szám

____ „áűzdet ki Düllőh” Az ember tragédiája a Debreceni Csokonai Színházban !Két hőse van ennek az előadásnak. Az egyiknek a neve csak a színlapon látható, a másik megjelenik a közönség előtt is. A rendező — Berényi Gábor és Lucifer — Bángyörgyi Károly a két hős. Egy kérdést tett fel a rendező: minek tekintsük Ádám tudásvágyát, lázadását, istentől való elszakadását a bűnbeesésnek, tragikus vétségnek, a kozmosz harmóniáját megzavaró anarchiának és minden későbbi bukás okának-e, vagy pedig az ember hatalmas tettének, első lépésnek az emberiség haladása, a jövő végtelen perspektívája felé. Madách Tragédiájának többféle előadási lehetősége kínálkozik. A sok változat közül kettő lehet alapja következetes értelmezésnek. Az egyik misztériumjáték, amely a vallási szimbólumokat, a keretet és a vázat — Madách eszközeit —, filozófiai cicomákkal ékesíti fel és Ádámot homályos kalandok után, tékozló fiú módjára vezeti vissza a végtelen isteni kegyelem útjára. A másik a drámai lényeget pergeti, ember hőseit gyötrő kétségek közt, de küzdeni akarással, a felszabadulás szenvedélyes vágyával, az újnak és tökéletesnek szüntelen kívánásával, kudarcok és bukások poklán át sarkallja egy tisztultabb jövő felé. Ez a felfogás nemcsak Ádámot adja új színben, hanem természetesen az antitézist, Lucifert is. Lázadása a mindent jónak tartó, a világot egy ponton megrögzítő, minden további fejlődést szükségtelennek tartó angyali hódolat ellen jogos: a tagadás új célok felé törekszik, a kételyekkel küzdő Ádám általa veszti el és általa nyeri vissza újra meg újra a hitét. Egy gúnyos Lucifer, hideg logikával, számító értelemmel üressé válna ebben a játékban. Lucifer itt nem fölényes cicerone, aki a kibic kajánságával, villogó aforizmákkal és szellemes szócsavarással mulattatja Ádámot és a közönséget, hanem társ a küzdelemben, ellenpárja az igennek, a »tagadás ősi szelleme«, aki kezdettől fogva tudja sorsát: » ... mert végzetem, hogy harcaimban bukjam szüntelen, de új erővel felkeljek megint. Izgalmas drámai küzdelem tragikus hőse Lucifer. Eszméjének és magatartásának mottójául ezeket a szenvedélyes szavakat fogadtatja el: »Küzdést kívánok, diszharmóniát. Mely új erőt szül, új világot ad...« Lucifer lázas és dinamikus, harsányan okos és olykor elkeseredetten cinikus, de tevékeny részese a harcnak, melyet nemcsak az Úrral, hanem Ádámmal szemben is folytat. Nem idegen, nem kívülálló, nem ördög — a szó misztikus értelmében —, hanem éppúgy ember, mint mi vagyunk. Ez az értelmezés (amely azonban tudomásul vette azt is, hogy a Tragédia nem nyújt ellentmondások nélküli anyagot) lehozta a földre a drámát, nem tévedt ernyedt filozofálgatás ködös világába. Ritmusos, forró előadást teremtett, melyben megmaradt a Tragédia nagy, teátrális hatóereje, a látványosság, de lefonnyadt róla az elmúlt — s elemeiben néhol még ma is kísértő — előadások rikító bölcseleti nosztalgiája, fölösleges teológiai dekorációja. A rengeteg színváltozás és a 'c*' súlyos tartalom egységes színpadi koncepcióba ötvöződik. A díszletváltozások másodpercek alatt történnek, bántó technikai trükkök nélkül, mindössze egyetlen, tökéletes illúziót adó tüllfüggöny puritánul egyszerű segédletével. A cselekmény zökkenők nélkül, a szavak áramának hullámán folyamatosan pereg, álom és valóság összefüggései, a kapcsolatok és ellentétek plaszikussá válnak. Csányi Árpád díszletei a drámai cselekmény szigorú fegyelmének megfelelően alig néhány — erős színpadi hatású — tárgygyal jelzik a környezetet és a kort. Angyal Sándor Ádámja színes, merész és imponáló skálájú alakítás. Unalmas dicshimnusz és dőre tagadás közt vergődő Ádám; naiv idealista fáraó, aki kimondja a rabszolgaság megszüntetését, mert nem bírja egyedül elviselni a szabadságot; vívódó Sergioius a római színben; a tiszta tudomány ábrándjaihoz menekülő Kepler; s a francia forradalomban érzelmeinek béklyójában vergődő Danton. (A nagy francia forradalom volt különben az egyetlen élmény, amelyből Ádám nem ábrándult ki!) Szkepszist, meggyőződést, emberfeletti vergődést, hatalmas próbatételt megrázó erővel ábrázol. Hotti Éva sem idilli, engedelmes paradicsomi asszonyt játszik ebben a trióban, hanem a két nagy küzdőtár mellé emelkedő földi nőt, hangsúlyozta Éva részvételét a küzdelemben , és örök érzéki varázsát is. Kiváló színészi teljesítmények egész sorát jegyezhetnénk fel, ha volna terünk követni a Tragédia forgatagát. Emlékezetes élmény volt Lőte Attila, Tóth József, Tréfás György, Bán Elemér, Forgács Tibor, Hegedűs Ágnes, Csáki Magda, Tyll Attila, Gyimessy Tivadar, Harkányi Endre és Oláh György játéka. Greguss Ildikó jó hatású, szép jelmezeket komponált. A MÁV Filharmonikusok Zenekara Litván Gábor vezényletével szólaltatta meg Sulyok Tamás zenéjét. Kellemes meglepetés volt a színpadi cselekménynek teljesen alárendelt zene, mely nem forgácsolta szét végtelen közjátékokkal a színeket. Végül: egyetértünk azzal a rendezői felfogással, amely az első szünet természetes helyét a bizánci szín végére teszi, de így fárasztóan elnyúlik az első felvonás. Igaz, hogy a bizánci szín felelet Rómának — de tíz perc múlva is felelet. A közönséget nem szabad elfárasztani. Hatalmas vállalkozás és teljesítmény a debreceni színház Madách-előadása. Aggódó szeretettel vitte színre az ember útját jelző gigászi vívódást, a harcokat, és bukásokat, a történelem nagy kavargását, melyből az értelem az előrelendítő erőt, a szüntelen megújulást, a harc és küzdés felemelő emberi tanulságát olvassa ki. Az előadás, ha nem is világította meg az ellentmondásos mű minden részletét, de a realista színjátszás művészi eszközeivel a tisztultabb színpadi megoldás közelségét jelzi. Tamás István MŰVÉSZLEMEZ BEMUTATÓT tart a legújabb felvételekből MUSICA HANGSZERBOLT VII. RÁKÓCZI ÚT 60 Április 30-án, délután 3 órakor szeretettel várja a zenekedvelőket SÍKKÖTŐ SZAKMUNKÁSOKAT FELVESZÜNK! Jelentkezés : V. VITKOVICS MIHÁLY U. 9 A SZŐNYEG ÉRTÉK!! : Szőnyegeit javíttassa, tisztíttas- / ) sa a közismerten szikembe-' . rekből álló SZŐNYEGJAVÍTÓ ( I ÉS TISZTÍTÓ KSZ-nél. ' (FELVEVŐHELYEINK: V., Irá- nyi u. 21—23. Telefon: 386-330./ IV., Kecskeméti u. 2. Telefon: V 184—466. V., Petőfi S. u. 2. át-/ • járóházban. Telefon: 187—450.. . V., Szt. István krt. 9. Telefon: 1 310—513. ’ Munkás- és diákszállók takarói- nak tisztítása, javítása. Kultúr- i I termek textiliáinak és dekorá- ciók lángtalanítása. Bútorkárpit/ tisztítás helyszínen, Telefonhívásra helyszínen dij- talán költségvetést adunk —/ szőnyegeit elhozzuk és vissza- szállítjuk. / Magyar Nemzet Ankét a Magyar Tudományos Akadémián a szabadtéri néprajzi múzeum megteremtéséről Tegnap délelőtt érdekes, színvonalas vita színhelye volt a Magyar Tudományos Akadémia, ahol a magyar szabadtéri néprajzi múzeum életrehívásával kapcsolatos problémák hangzottak el előadások és viták keretében. Az elnöki megnyitó után, amelyet Major Máté, egyetemi tanár, akadémiai levelező tag mondott, Gunda Béla egyetemi tanár, a néprajzi bizottság elnöke tartott előadást az ankét célkitűzéseiről. A hetven-nyolcvan évvel ezelőtt felvetett eszmék, gondolatok és eredmények ma is hatnak, alapot jelentenek a további munkához napjainkban — mondotta a többi között. Hermán Ottó és Jankó János már a múlt század végén felvetették a szabadtéri múzeum eszméjét és különböző módon valósították meg, megelőzve a svéd Skanzent. Gunda Béla előadásában hangsúlyozta, hogy az ankétnak egyik legnagyobb feladata felmérni az eddigi törekvéseket, továbbfejleszteni a szocialista tudományt, a néprajz széles igényeinek megfelelően. A következő előadó Ortutay Gyula akadémikus, a Hazafias Népfront főtitkára méltányolta a szabadtéri néprajzi múzeum életrehívását. E teremtő törekvésben — mint mondotta — nagy szerep vár a szakembereken kívül a Hazafias Népfrontra, a megyék falvaira, ahol még őrzik a nép művészetének emlékeit. Hangsúlyozta azonban a születendő múzeum feladatai mellett, hogy célkitűzéseiben semmi esetre sem lehet talaja a romantikus históriázásnak. A magyar szabadtéri néprajzi múzeum elvi és gyakorlati kérdéseivel kapcsolatban Vargha László, a Műszaki Egyetem docense beszélt. Elmondotta, hogy a magyar néprajztudomány több mint félévszázados és állandóan viszszatérő tudományos igénye népi műveltségünk lehető teljes egészét, természetes kereteivel, szemléltető muzeológiai rendszerbe foglalni, állandó kiállítás formájában bemutatni. Előadásának további során részletesen ismertette a külföldön életre hívott szabadtéri néprajzi múzeumok történetét, munkáját, majd így folytatta: " Az eddigi számos terv, javaslat és előterjesztés általában megegyezett abban, hogy a magyar szabadtéri néprajzi múzeum az ország fővárosában, vagy közvetlen környékén, a Néprajzi Múzeum szerves kiegészítéseként épüljön fel. Ezt az általános elvi álláspontot ma is egyedül helyesnek kell tartanunk. Más kérdés azonban, hogy Budapesten, helyesebben Nagy- Budapesten hol lenne a legalkalmasabb — hosszú évtizedekre is, fejlődésében akadálytalanul alakítható — elhelyezés. A közel fél évszázad alatt a Városliget és a Margitsziget mellett állandóan visszatérő tervként ismertük a Népliget elhelyezésének a gondolatát. Az elmúlt években, újabb elgondolások és szorgalmazások révén a Zugliget, a Hűvösvölgy egyik lankás területe, a Szépvölgy—Újlakihegy és a Hármashatárhegy között — változatos tája merült fel a szabadtéri néprajzi múzeum elhelyezésével kapcsolatosan. Vargha László ezután arról beszélt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia társadalom- és történeti tudományok osztálya megkeresésére a budapesti városi tanács v. b. VIII. városrendezési és építészeti osztálya megbízásából a Budapesti Városépítészeti Tervező Vállalat Zöldterületi Műterme előtanulmány keretében foglalkozott a szabadtéri néprajzi múzeum elhelyezésének kérdésével. Az előtanulmány szerint a tervezett múzeum elhelyezésére legalkalmasabbnak a III. kerületi aranyhegyi kilátópontról északra és keletre fekvő változatos topográfiájú terület látszik. Ezen a területen a felföldi, a dombvidéki és az alföldi táji építészet jellemző alkotásai, település formái, telek elrendezései megfelelő természetes keretbe kerülhetnének. Ezen a változatos topográfiájú területen, a terület északi dombos részén mintegy száznégy hektárt biztosítottak, építési tilalom elrendelésével az új filmgyár részére, míg a keleti lapos terület, mint zöldterület áll védelem alatt. Vargha professzor befejezésül elmondotta, hogy az elgondolások alapján ifjú Rimanóczy Gyula építészmérnök Budapest területére, Puskás Tivadar építészmérnök Tihanyban terveztek diplomaterveket. Mind a kettő általánosságában és részleteiben is kiváló terv, amely az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem középülettervezési tanszékén Welchinger professzor irányításával készült. A mindvégig nagy érdeklődéssel kísért előadásokat konstruktív vita követte. R. Farkas Klári A HÉT FILMJEI OSZLIK A SÖTÉTSÉG | ------------------------------- más kínai film, ez is a régi feudális család szokásainak, erkölcseinek bomlását ábrázolja. Az előkelő Kai-család feje, a nagyapa, régi kínai szokás szerint minden unokájának maga választ feleséget — erőszakossága sorozatos tragédiákat okoz. Csak a legfiatalabb fiú mer szembeszállni az öreg akaratával, de ekkor már késő: a halottakat nem lehet föltámasztani. A film tempóvétele a mi számunkra kissé lassú. A színészi játék s a film zenéje kitűnő. CSODAGYEREKEK fynt --------------------------- kék ugyan nincsenek benne, de maga a film félig meddig mégis csodaszámba megy: Nyugat-Németországban készült s helyenként marón szellemes gúnyrajz a teuton fasizmus "klasszikus" és mai, "megreformált" változatairól, jeléül annak, hogy az újjáéledő német antivilágot bizonyos polgári körök is megelégelték. A film meséje különben naív és itt-ott a logikával is hadilábon áll: egy derék német fiatalember küszködi végig a hitlerista időket s bár magatartása legalábbis egyértelmű, végül minden nehéz helyzetből ép bőrrel szabadul. Hányattatásának meglepő s néha giccses fordulatain persze nem érdemes sokat töprengenünk: korántsem az ő sorsa itt a fontos, hanem a szellemes kommentár, amit hozzáfűznek. Szatirikus kabaré, játékfilmben: ezt már a francia filmművészek is csinálták a Kellemetlenkedőkben, s ha hazai ősök után kutatunk, Brecht néhány fogását is megtanulták a Csodagyerekek készítői. Ha a mesében nem is, a kommentárban kifogyhatatlan ötletességűek. Egy kikiáltó "magyarázza" a látottakat, se szeri se száma így a szellemes, találó bemondásoknak. Sajnos a film jóízű humorából a nehézkes és gyarló magyar fordítás a javát elsikkasztja. KETTŐNK TITKA Mon--------------------------- randfilmként hirdetik, de bármily vonzón játszik is, nem ő a nagy attrakció. Itt már valóban van csodagyerek, egy setesuta, véznácska kisfiú, aki nyiladozó eszével mindenre kíváncsi, de semmit nem közölnek vele. A kedves történetet a tálalása teszi felejthetetlenné. Közvetlenül, érzékletesen eleveníti föl a párizsi külvárosok mindennapjait, szinte ott érezzük magunkat mi is, a futballdrukkerek, május elsejére készülő munkások között. Az emberi szolidaritás egyszerűségükben is megragadó epizódjaival ajándékoz meg a film, s szimbolikus, hogy a forgatókönyv a munkások ünnepére összpontosítja a cselekmény bonyodalmait. Nem nagy igényű, de szívbemarkoló, kedves film a Kettőnk titka, a közönség is nagy szeretettel fogadta. B. Nagy László A Bertheau-színház sikere Pozsonyban (Tudósítónktól) Jean Bertheau színháza kedd este lépett fel első alkalommal Bratislavában, Pozsonyban. A művészek hoszszabb csehszlovákiai körút után, az ostravai vendégszereplést követő napon léptek fel a pozsonyi közönség előtt, a Haviezdoslav Színházban. Az együttest szeretettel és meleg ünnepléssel fogadták, Moliére: Mizantrópé című vígjátékával mutatkoztak be a francia színészek — a klaszszikus darabot modern jelmezekben, frakkban, estélyi ruhában játszották. Még két alkalommal lép fel Pozsonyban Bertheau társulata, május 2-án — két előadásban — Beaumarchais: Figaro házassága című vígjátékát adják elő, s bemutatják egy modern francia szerző, Marcel Achard Fajankó című színművét is. A vendégszereplés után az együttes Budapestre utazik. (én.) A bolgár oktatási rendszer átszervezéséről Nyilvánosságra hozták és vitára bocsátották Bulgáriában a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a minisztertanács által jóváhagyott tervezetet a közoktatási rendszer átszervezéséről és a fiatalok nevelésének és oktatásának a termelő munkához való közelebb viteléről. A tervezet nagyarányú változtatásokat javasol az egész oktatási rendszerben abból a célból, hogy a fiatalok a magasfokú általános műveltség elsajátítása mellett megfelelő politechnikai oktatásban részesüljenek és az iskola padjaiból kikerülve az ipar, az építés és a mezőgazdaság teljes értékű munkásaivá váljanak. A tervezet az eddigi hétosztályos általános iskola és négyosztályos középiskola helyett tizenkétosztályos középiskolai végzettséget adó iskolák bevezetését javasolja, ahol a tanulók a középiskolai végzettség mellett szakmát is tanulnak. Az új típusú iskolának két fokozatát tervezik. Az első fokozat nyolc- vagy kilencosztályos lenne, itt a tanulók az általános iskolai tananyag mellett rendszeresen politechnikai oktatásban is részesülnének. Az iskola második fokozata három- vagy négyosztályos lenne. A tanulók a középiskolai tananyagok elsajátítása mellett ipari vagy mezőgazdasági szaktudást szereznének. Az iskola első fokozatának sikeres elvégzése után a tanulók folytathatják tanulmányaikat a technikumokban is, s a tizenkét osztály elvégzése után kérhetik felvételüket az egyetemre. A tervezet alapján a politechnikai oktatást bevezetnék az egyetemeken is, mégpedig úgy, hogy a tanulási idő egyharmadát a gyakorlati oktatásnak szentelnék. ■Csütörtök, 1959. április Másfélmillió intézménybe jutnak el a magyar tudósok kiadványai Több mint egy évszázados múltra tekint vissza a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának kiadványcsere akciója, ami napjainkban már nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó. Sokakban azt a tévhitet kelti, mintha ez az akció a könyvtár, illetve a folyóirattár gyarapítását szolgálná csupán. A kiadványcsere tudománypolitikai tevékenység, amelyet a könyvtár a nemzetközi tudományos érintkezés egyik jelentős eszközének tekint. A felszabadulás óta a Magyar Tudományos Akadémia a könyv- és folyóiratcserét a szocialista államok közötti szerződésekben rögzítette. Az Akadémia könyvtára e cseretevékenységbe bevonta az olyan, eddig kívülmaradt országokat is, mint a Mongol Népköztársaság, Korea, Vietnam, és így teljessé vált a szocialista államokkal folytatott kiadványcsere. A hazai tudományos kiadványok a szocialista országokon kívül rendszeres csere útján ma már megérkeznek Ciprus, Ghána, Hongkong, Jordánia, Madagaszkár, Mocambique és Rodézia egyes intézményeibe is. Ázsia és Afrika 32 államának intézményeiben 37 féle acta és tudományos folyóiratsorozaton keresztül mutatják be a magyar tudomány eredményeit. Cserekapcsolatot létesítettek nemrégiben Görögországgal, Japánnal, Jugoszláviával, Paraguay-al, Porto- Ricóval, Spanyolországgal és a Vatikán állammal is. A Magyar Tudományos Akadémia könyvtára jelenleg 80 állammal és 1 532 000 intézménnyel áll csereviszonyban. Ez a szám nemzetközi viszonylatban is a legszámottevőbbek közé tartozik. Figyelemre méltó, hogy az elmúlt öt év alatt a cserébe bevont intézmények száma mintegy 45 százalékkal, a cserébe érkezett folyóiratok száma több mint 57 százalékkal, a könyvek száma pedig majdnem 100 százalékkal emelkedett. A moszkvai népszerű és tudományos filmstúdió teljes estét betöltő színes filmet készít a nemzetközi geofizikai év kutatásairól. A film megismerteti a nézőközönséget azokkal a nagy fontosságú megfigyelésekkel, amelyeket szovjet és külföldi tudósok végeztek az Északi-sarktól a Déli-sarkig. Ferencsik János a nyáron Hollywoodban hangversenyez Ferencsik János, az Operaház főzeneigazgatója nemrégen jött haza a Szovjetunióból, ahol hangversenykörúton vett részt. Estéit a közönség lelkesedése kísérte, s néhánynapos szereplése meghódította a hallgatóságot. Az év elején a Német Demokratikus Köztársaságban, Csehszlovákiában és Nyugat-Németország nyolc városában dirigált, s mindenütt csak növelte a magyar zeneművészek hírnevét. Több helyen Bartók-bemutatót tartott, de műsorán mai magyar szerzők is szerepeltek. Az elmúlt ősszel Ferencsik János Angliában hangversenyezett ahol a londoni filmharmonikusok zenekarát vezényelte. Itt indultak meg a tárgyalások egy amerikai szereplés ügyében. E tárgyalásokat most a Nemzetközi Koncertiroda befejezte s ennek értelmében Ferencsik János augusztusban Hollywood Bowl-ban két koncertet vezényel. A hangversenyt egy óriási kagylónak kiképzett szabadtéri színpadon tartják meg, ahol kétszáztagú zenekar 30 000 ember előtt játszik. H. Gy.