Magyar Nemzet, 1960. október (16. évfolyam, 233-258. szám)
1960-10-23 / 252. szám
Vasárnap, 1960. október 21 Színes riportfilm a szovjet kormányfő márciusi látogatásáról Hruscsov Franciaországban ☆ Bemutató vidéken : október 27 Budapesten : november 3 a HÍRADÓ MOZIBAN Magyar Nemzet A Hazafias Népfront Országos Elnökségének látogatása Mezőhéken 99Társadalmunk egységének alapja itt, az élet fejlődő új rendszerében van 99 — mondotta Kállai Gyula A Hazafias Népfront Országos Elnöksége Kállai Gyulának, a Hazafias Népfront elnökének vezetésével meglátogatta Mezőhéken az állami gazdaságot és a Táncsics Termelőszövetkezetet. Mezőhéken nagy szeretettel fogadták a küldöttséget: Dobi Istvánt, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, dr. Münnich Ferencet, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökét, dr. Ortutay Gyulát, a Hazafias Népfront főtitkárát, Szabó Pál Kossuth-díjas írót és Z. Nagy Ferencet a népfront alelnökeit, Harmati Sándort, Nánási Lászlót, Szatmári Nagy Imrét, Vass Istvánnét, a népfront országos titkárait, Nagy Dánielt, az Elnöki Tanács elnökhelyettesét, dr. Hamvas Endre csanádi püspököt, Beresztóczy Miklós pápai prelátust, Rchátz Imre pécsi pedagógust, Barcs Sándort, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatóját, Bognár József egyetemi tanárt, Danovits Lajos, győri sztahanovista hegesztőt, Göncz Ilonát, a szombathelyi Textilgyár szövőnőjét, Szabó Árpádné csurgói pedagógust és Vigh Imrét, a székkutasi Viharsarok Termelőszövetkezet elnökét , a Hazafias Népfront Országos Elnökségének tagjait. A népfront elnökségét elkísérte útjára Csáki István, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának első titkára. Oláh György, a Szolnok megyei tanács elnöke és Horváth Imre, a Hazafias Népfront Szolnok megyei elnöke. Felülmúlta a tőkés gazdaságokat Szikrázó fehér gömb a borongós ég alatt, a korszerű víztorony. Megcsavarod a csapot, s zuhog a víz itt, ahol azelőtt sorra követték egymást az aszályos évek. Azt lehetne mondani: gépek trdeje. Vontató, szántó-traktor, vetőgép, aratógép, kombájn, rendsodró, silózó. A gépesített mezőgazdaság, a korszerű nagyüzem itt, ahol azelőtt mezítlábas cselédek nyomorogtak a szegény földön. Szegény föld? »A Mezőhéki Állami Gazdaság terméseredményeiben elérte, sőt meghaladta a legfejlettebb nyugati tőkés államok birtokainak hozamait* — mondotta a gazdaság igazgatója, Oláh János, amikor a Hazafias Népfront Országos Elnöksége előtt ismertette az eredményeket. Kulák birtokokból és tőkés uradalomból alakult az állami gazdaság, amelynek 7270 hold földje és három önálló üzemegysége van. Hét évvel ezelőtt, a gazdaság megalakításakor 405 hold szántóra, ma 102 holdra jut egy traktoregység. Őszi búzából 1957-ben 15 mázsát termeltek, az idén 19 mázsát, kukoricából három évvel ezelőtt 23,20 mázsa volt a termés, az idén 25 mázsa. A cukorrépa termése 144 mázsáról 180 mázsára emelkedett. 1956- ban 567 ezer liter tejet termelt a gazdaság, az idén 2 350 000 literre számítanak. Négy évvel ezelőtt száz holdra 35 mázsa húst, az idén ugyanakkora területre 90 mázsa húst adnak a népgazdaságnak. Három évvel ezelőtt hárommillió forint volt a tiszta nyereség, az idén hathét millió lesz. A második ötéves tervben kenyérgabonából 24—25, kukoricából 32—34, cukorrépából 260—280 mázsás eredményt kívánnak elérni. Száz holdra tejből 42 ezer litert, húsból 120— 130 mázsát, tojásból 33 ezer darabot termelnek. „Meghívom magukat a lakodalomba’* Hosszúszálú őszi eső mossa a határt, feláztatja a földet. Ez azonban nem szegi kedvét a vendégeknek. Mindent látni akarnak. Sorra járják a korszerű gazdasági épületeket. Érdeklődnek, hogyan élnek a gazdaság dolgozói. A gazdaság dolgozói cselédek voltak valaha itt, ezen a földön. »Igen nagy volt közöttük a szellemi elmaradottság« — mondotta az igazgató. De ez is a múlté, ugyanúgy, mint a cselédsors. A gazdaság számtalan tanfolyamot rendezett, a volt cselédek traktorvezetői, motorszerelői, növény- és állattenyésztési tanfolyamokat végeztek, közülük sokan vezető beosztást kaptak a gazdaságban. Néhány ember kivételével valamennyi vezető beosztású dolgozó levelező úton képezi magát technikumon vagy egyetemen. — És a keresetük? — Az átlagkereset a múlt évben 1528 forint volt, ehhez azonban hozzájön a tejjárandóság, a fejadag és az illetményföld is. Ezzel együtt az átlagkereset 2—2500 forint, de ennél sok esetben több is. Nincs a gazdaságban olyan dolgozó, akinek ne volna rádiója. Az asszonyok kívánságára szabás-varrás tanfolyamot, a fiatalok kérésére tánctanfolyamot rendeztünk. Hetenként kétszer van filmelőadás, s három televíziója van a gazdaságnak. Érdemes hozzátenni: Van üzemorvos, rendelő, fürdő, tavasszal bölcsődét nyitnak, két üzemegységben uszodát építenek. Harminc dolgozó járt külföldön, íme, ilyen az új élet ezen a földön. S azok, akik ezt formálják, akik a gazdaságot létrehozzák, a dolgozók most nagy örömmel mutatják meg munkájuk eredményét a vendégeknek. A korszerű csibenevelő telepen 33 ezer csibét gondoznak. Évente százezer csibe kerül innen a piacra. — Maga mennyit keres, kislány? — kérdik a vendégek az egyik hamvasarcú, piruló baromfigondozótól, Bagó Teréziától. — Ezernégyet... Néha többet. Azért van ám itt munka. De olyan szép, mintha mindig tavasz lenne körülöttem... — Van vőlegénye? — kérdi tőle Dobi István. — Van. Most katona. De ha leszerel, akkor ő is ide jön dolgozni, a gazdaságba. Körülfogják a vendégek, ott van Kállai Gyula, Ortutay Gyula, Hamvas Endre püspök. A kislány az életéről mesél. Terveiről, a jövőről. — Meghívom magaikat is a lakodalomba. — Eljövünk, Teréz!... — ígérik neki, amikor búcsúznak. Az eső még mindig szitál, apró szemű őszi eső ez már. Megtekintik a vendégek a korszerű, gépesített tehénistállót, ahol hat ember gondoz száz tehenet. Azután a műhely következik, nagy ez a gazdaság, csúszós az út, tócsákban áll a víz egyes helyeken, de azért senki se válik ki a sorból, mindent látni akarnak a vendégek. Lépkednek egymás mögött. Miniszter, pártfunkcionárius, tudós, püspök, munkás, paraszt, tanár, tisztviselő... „Híven szolgáljuk a népi-nemzeti egységet” Erről beszélt Kállai Gyula is, amikor ebéd után megköszönte a szíves fogadtatást. — A Hazafias Népfront elnöksége elhatározta — mondotta a többi között —, hogy társadalmunk politikai és gazdasági életének néhány fontos kérdését a helyszínen tanulmányozza. Ennek eredményeként látogattunk Mezőhékre. Elnökségünkben együtt vannak társadalmunk valamennyi rétegének képviselői, szemre — nem sértő szándékkal szólva — »vegyes« összetételű testületnek látszunk. Közöttük van az Elnöki Tanács és a kormány elnöke, a római katolikus egyház egyik vezetője, tudományos életünk kiválóságai, termelőszövetkezeti elnökök, pedagógusok, kiváló munkások. A közöttünk levő különbség azonban csak azt példázza, hogy a társadalom különböző rétegeiből, különböző helyekről, utakról jöttünk, de a fő kérdésekben — amelyek hazánk szocialista építését, békéjét, függetlenségét, népünk jólétét érintik — egyetértünk. Nem mindannyian vallunk egy világnézetet, de híven szolgáljuk azt a népi-nemzeti egységet, amely a párt vezetésével a Hazafias Népfrontban testesül meg. Beszéde további részében kiemelte: társadalmunknak ez a politikai egysége a hazánkban végbement történelmi változások eredményeként jött létre. Amíg a föld a nagybirtokosok tulajdonában volt, szó se lehetett társadalmi egységről. A mi társadalmunk egységének alapja itt, az élet most fejlődő új rendszerében van. — Örülök, hogy a Hazafias Népfront Országos Elnöksége eljött ide, közöttük olyanok is, akik nem mezőgazdasági szakemberek, nem mezőgazdasággal foglalkoznak — folytatta. — Ez azt mutatja, hogy közösek az örömeink és a gondjaink. Nagyon örvendetes, hogy népünk közös gondjává vált mindaz, ami ma hazánkban történik. „Ez az ország ma a dolgozóké” Ebéd után a vendégek a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Táncsics Termelőszövetkezet gazdaságát látogatták meg. Fénycső világít a korszerű művelődési házban, a falakon oklevelek, a polcokon kitüntetések, emlékérmek, bizonyságai az eredményes munkának. Tízezer hold a Táncsics vagyona. — Mi már elértünk oda, hogy elmondhatjuk: nincs különbség a város s e régi, volt pusztaság között — mondotta Tresser Pál elnök. Ebben a művelődési házban, amely kétmillió forint értékű, s amelyet saját erőnkből építettünk, rendszeres bemutatókat tart a szolnoki Szigligeti Színház. Saját filmvetítőnk van, s hetenként a legjobb filmeket játszszuk. A szövetkezet vagyona jelenleg 74 millió forint. A régi, kisparaszti parcellákon termelt tízmázsás eredmény helyett búzából ma 17—18 mázsás átlagtermést értek el és elnyerték az országos búzatermesztési nagydíjat. — Amióta Hruscsov elvtárs nálunk járt — mondotta az elnök — silókukoricából 283 mázsás az átlagtermésünk, s megkaptuk az országos silókukorica-termesztési nagydíjat is. És az emberek, akik ezeket a nagyszerű eredményeket elérik? A hétszáz kisparaszti parcella volt tulajdonosa, földhöz juttatott kisparasztja és középbirtokosa? Tagjaink közül hatnak van személygépkocsija, a motorkerékpárok száma pedg 189 darab. Kerékpárja 432 tagnak van. A szövetkezetben négy agráregyetemet végzett szakember irányítja a munkát. — Azért van itt ennyi kitüntetés és oklevél! — mondotta dr. Münnich Ferenc. — Ez azt jelenti, hogy a tagok szeretik a szövetkezetüket. De azt is jelenti, hogy itt nem kell agitálni a szövetkezeti gazdálkodás mellett. Azt bizonyítják az itt látott új lakóházak is. — Jártam egyszer gróf Dessewffy vencsellői birtokán, még gyermekromban — folytatta — s ott láttam, hogy az istállóban villany világít. Ugyanakkor láttam a béresek nyomorúságos, egészségtelen lakásait is, s találkoztam a rongyos, éhes gyerekekkel. Erre gondolok most, amikor itt ülök ebben a fényes, szép teremben. Ma tágas, napfényes, fürdőszobás lakásban lakik sok parasztember. Kell-e ennél kiáltóbb bizonyíték, hogy jó úton haladunk? Ez az ország ma a dolgozóké. A nagybirtokok a szövetkezetek és a nagybirtokosok a tsz-parasztok Ezért érdemes dolgozni, a szocializmusért, amelynek építését senki sem zavarhatja meg. Most így lakunk! Új házak az út mentén. Villák. Egyik-másik még be sincs vakolva. Nagy veranda, keletre néz. Előtte virágoskert lesz. Szalai Lajos tízgyermekes tsz-paraszt építette az egyiket. A Murányiak cselédje volt 15 esztendeig. Közös konyhás lakásban tengette az életét. A szomszéd ház is új, s ennek Vészé Sándor a tulajdonosa. Vészé is cseléd volt, még iskolába se járhatott. Amikor belépett a szövetkezetbe, tanulni kezdett, elvégezte a brigádvezető iskolát is, s ma a szövetkezet legjobb brigádvezetője. Háza két szobából, fürdőszobából és nagy konyhából áll. A szomszéd ház, Panyik Sándoré, annyira új, hogy még ablaka sincs. Mind sorra járják a vendégek az új lakásokat, bekukkantanak a kamrába is. S az új paraszti élet úttörői boldogan mutatják meg a fürdőszobát, a bútort, a kamrát, a képeket a falon. Szalai és a felesége, meg a két kisebb fia körülfogja Münnich Ferencet és Kállai Gyulát. — Fényképezzenek le bennünket így, együtt a családdal! — mondja Kállai a fotóriportereknek. — Legyen egy emlékük a látogatásról. — Most így lakunk — mondja a fényképezés után büszkén Szalai. — Boldog vagyok, örülök ennek a háznak. De ha azt látták volna, hogyan laktunk mi azelőtt! — Tudjuk mi azt is — válaszolta Kállai Gyula. A vendégek ezután bejárták a majorságot is, majd Ortutay Gyula mondott köszönetet a Táncsics tagjainak a vendéglátásért. Az elnökség tagjai a késő estig együtt maradtak a szövetkezet tagjaival és elbeszélgettek velük életükről és a jövőről. A jövőről, ami még szebb lesz. Illés Sándor Bécs az elmúlt héten furcsa vendéget fogadhatott falai között: egy férfit, aki nagykövetnek nevezi magát, s közben csupán ügynök; aki szocialistának nevezi magát, pedig csupán hamisítatlan kispolgár; aki demokratának nevezi magát, pedig csupán amerikaivá átvedlett Gestapokém, aki Willy Brandtnak nevezi magát, pedig igazi neve Karl Berbert Frahm. Abból az alkalomból érkezett az osztrák fővárosba, hogy itt egy hasonlóképpen furcsa ünnepi hét megnyitásán részt vegyen: ez a hét állítólag "berlini", pedig legfeljebb nyugat-berlini lehetne; állítólag a béke ünnepe, pedig célja a hidegháború fokozása; állítólag a demokrácia védőbástyájának ünnepe, pedig célja a nyugatnémet reváns támogatása. S ha szabad ezzel kapcsolatban még egy furcsaságra felhívni a figyelmet: ez az "ünnepi hét", amely a Nyugat- Berlin abnormális állapotából fakadó feszültség exportálása céljából jött létre, egy semleges ország fővárosában zajlott le... Willy Brandt nyugat-berlini polgármester, akit tavaly a politikailag tájékozatlan amerikai polgárok konfettiesővel avattak a "szabad világ" bajnokává, Bécsben e speciális nyugati, sőt nyugatnémet szabadság avatott szószólójaként lépett fel: sajtóértekezletén egy újságíró kérdésére válaszolva "teljesen elfogadhatatlannak" minősítette azt az 1958-ban tett szovjet javaslatot, hogy mindkét fél vonja ki fegyveres erőit Berlinből; sőt, a továbbiakban nehezen követhető fejtegetésekbe bocsátkozott arról, hogy Nyugat- Berlin szabadságának legfőbb feltételét az idegen csapatok jelenlétében látja. Furcsa "szabadság"... Azután azt kérdezték tőle, vállalja-e a hamburgi Welt álltal neki tulajdonított kijelentést, amely szerint "Berlin megér egy háborút". Brandt szemrebbenés nélkül tagadott, de egy lélegzetre tagadta e kijelentés ellenkezőjét is: felszólította a nyugati hatalmakat, hogy Berlinre vonatkozólag "ne hozzanak helytelen döntést" — például ne vonuljanak ki Nyugat-Berlinből, s ne ismerjék el az NDK-t —, mert »ez fokozná a feszültséget és veszélyeztetné a világ békéjét". Mint határozottan hozzáfűzte, "Nyugat-Berlin polgármestere a háború elkerülése árán sem érthet egyet egy nyugat-berlini kompromisszummal". Furcsa "béketörekvések"... Amikor a bécsi sajtóértekezleten tőle, a nyugati demokrácia felkent lovagjától azt kérdezték, mi a véleménye a nyugatnémet revansista és militarista szövetségek, valamint az SS-egyesületek nyugatberlini találkozóiról, Brandt nem átallott olyan kijelentést tenni, hogy "ha ezeket az öszszejöveteleket provokációnak tekintik, akkor tovább fogunk provokálni..Kik? A nyugat-berlini szociáldemokrata- kereszténydemokrata koalíció és a város falai közé illetéktelenül belopakodott náci rohamcsapatok, militaristák és a háborúra spekuláló, elvakult revansisták. Furcsa "demokrácia" ... De Brandt már különb dolgokat is össze tudott egyeztetni: 1933 után, amikor mint alighogy leérettségizett lübecki diák Norvégiába vándorolt "a nácizmus elől", a Gestapo megbízásából beépült a norvég antifasiszta mozgalomba. 1936-ban, amikor szociáldemokrata norvég újságíróként a spanyol polgárháború köztársasági vonalai mögött jelent meg, a POUM trockista csoporttal és a náci ötödik hadoszloppal együttműködve köztársaság-ellenes lázadást szervezett; amikor "norvég önkéntesként" a háború folyamán német fogságba esett, a norvég hadifoglyok között besúgó munkát végzett a Gestapo javára, s ezért őt, a náci Németországból "szököttel", a nácik rövidesen szabadon is bocsátották, ami nem volt éppen szokásos... Ügyes, fiatal karrieristaként — amikor a hitleri frontok meginogtak — kettős ügynökké vált, s most már a Gestapo mellett az amerikai kémszolgálatnak is dolgozott a német emigránsok között; s hogy "demokratábbnak" tűnjék fel, egy csinos svéd özvegyet sürgősen feleségül vett, számítva a náci vereség utáni időkre is... Egyszer akadt egy nyugatberlini fasiszta szenátor, névszerint Herr Fischer, aki — most, az ötvenes évek elején — pert indított Brandt ellen, mert — mint kifogásolta — a jelenlegi nyugat-berlini polgármester "némethez nem méltó módon viselkedett a háború alatt", "részt vett a norvég ellenállásban", "részt vett a spanyol polgárháborúban a köztársaságiak oldalán", "részt vett németellenes szabotázs-akciókban" stb. Brandt mindezt rágalomnak minősítette a bíróság előtt, és "becsületsértésért" most ő indított pert Fischer ellen. A pert meg is nyerte... Furcsa "becsület"... Ezek után nyilvánvalóan egyet lehet érteni a Die Furche című bécsi katolikus lap cikkével, amely leszögezi: "Ma és már néhány éve Willy Brandt kizárólag a jelenben él. Nem szívesen tekint vissza a múltra és rendkívül szűkszavúan nyilatkozik a jövő konkrét kérdéseiről." Erről eszünkbe jut egy másik lapnak — ez egyszer a Neue Zürcher Zeitungnak — az a megjegyzése, hogy Willy Brandt nyugat-berlini polgármestert, a Német Szociáldemokrata Párt 1961. évi kancellárjelöltjét sokféle módon népszerűsítették már a nyugatnémet lapok, csak kétféleképpen sohasem: mint antifasiszta harcost és mint államférfit... Furcsa "perspektívák" ... A Rundblick című osztrák lap pedig Brandtot, Bécsbe érkezésének napján "szociáldemokrata Adenauernek" nevezte. És Brandt méltó módon képviselte is az agg kancellár politikáját az osztrák fővárosban: számtalan — bár igen gyéren látogatott — gyűlésen népszerűsítette a nyugatberlini "frontváros"-politikát, amely minden áron háborús tűzfészket akar konzerválni Európa szívében, útszéli hangon uszított a Szovjetunió és a szocialista tábor ellen, ami a hidegháború fokozását szolgálja; és — bár erre mindezek után aligha volt még szükség — közölte, hogy kancellári székbe jutása után Adenauer eddigi külpolitikáját fogja folytatni. Ez pedig a többi között ugyanaz a nagy német politika, amely annak idején is Ausztria létét fenyegette. Hogy többről ne is szóljunk... A bécsiek egykedvűen, sőt bizonyos hideg tartózkodással fogadták Brandtot, akinek előre meghirdetett és megszervezett gyűlésein többnyire a hivatalos meghívottak képviselték a "tömeget". A tény azonban tény marad: Brandtnak a semleges Ausztria fővárosának vezetősége segédkezet nyújtott hidegháború ténykedéséhez, ugyanakkor pedig ugyanezen semleges Ausztria fővárosának vezetői megtiltották, hogy Albert Norden professzor, aki Berlin keleti részéből érkezett Bécsbe, elmondhassa beszédét az összegyűlt ezrek előtt; pedig Norden professzor a béke megteremtésének lehetőségeiről, a német és a nyugat-berlini kérdés megoldásáról akart beszélni és a békét veszélyeztető nyugatnémet militarizmust akarta leleplezni. Furcsa "semlegesség"... Ausztria nem is olyan régen saját bőrén tapasztalta a hasonlóképpen "nagynémet" militarizmus és féktelen imperializmus "áldásait". S erre illenék emlékeznie annak az osztrák lapnak is, amely bécsies könnyedséggel -Szervusz, Berlin !"-nel üdvözölte az "ünnepi hetet". Mert egyszer már elhangzott e köszöntés fordítottja is, a "Szervusz, Wien!" — csak azt akkor úgy kellett olvasni, hogy »Anschluss«... Veszélyes feledékenység ... Haynal Kornél „Ünnepi hét" furcsaságokkal Értesítjük vendégeinket, hogy a KOSSUTH LAJOS UTCA 5. SZ. alatti férfifodrász üzletünket ÁTHELYEZTÜK V. KER. SEMMELWEIS U. 2. szám alá. A konszernen berendezett higiénikus férfifodrász üzletünket megnyitottuk.