Magyar Nemzet, 1961. július (17. évfolyam, 154-179. szám)
1961-07-15 / 166. szám
gombát, 196* JffiM 15. ................................................— NOfllZel Több mint két és félmillió forint kárt okozott az orkán a budapesti lakóépületekben Veszprém, megyében 4000 ház sérült meg A csütörtöki orkán — mint ismeretes — a fővárosban is fákat tépett ki, megtépázta a villamos felsővezetékeket, az elektromos vezetékeket, a tetőkről cserepeket sodort la A fővárosi tanács házkezelési igazgatósága még csütörtökön, az esti órákban utasította a kerületi tanácsok házkezelési igazgatóságait a legsürgetőbb helyreállítási munkák elvégzésére, majd pénteken hozzálátott a károk felméréséhez. A házkezelési igazgatósághoz 2874 kárbejelentés érkezett és a becslések szerint a kár 2 643 000 forint. A legjobban a XIV. kerületben pusztított a vihar, sok épület tetőszerkezete megsérült, azonban a VII., a VIII., a IX. kerületben és a főváros más részein is előfordultak kisebb-nagyobb károk. A kárbejelentések zöme — körülbelül 1800 — arról szól, hogy az erős szél megrongálta a tetőt, sok cserepet, palát sodort le, kéményt döntött, illetve a kéményseprő-járókat szakította el a tetőtől. Tizenkét tűzfal sérült meg, 32 kerítés rongálódott meg erősen és körülbelül 80 lakóépületben a telken levő villanyhálózat ment tönkre. A károk helyreállítására megtörténtek az intézkedések. Az Elektromos Művek csütörtökön és pénteken a rádión keresztül több ízben felhívta a nagyközönséget: ne érintse a leszakadt vezetékeket, lehetőség szerint kerítsék azt be. A művek minden szerelőjét — azokat is, akik hálózatépítésen dolgoztak —, a hibák kijavítására irányította. Nagy feladatot kellett megoldani, hiszen a péntek délutáni adatok szerint több mint 2000 helyen szakadt el a szabadban levő vezeték. A számítások szerint a helyreállítási munkálatokat szombat estig befejezik. Budapesten nagyon sok helyen szinte karvastagságú ágakat tépett le az orkán a fák törzséről. A Fővárosi Kertészet vezetői elmondották, hogy régóta érte ilyen jelentős kár a pesti fasorokat. Különösen sok fa sínylette meg a vihart a Népligetben és a Városligetben. Az előzetes számítások szerint krülbelül 100—120 húsz évnél idősebb fát tépett ki gyökerestül a vihar, sajnos azonban még ennél is lényegesen több sérült meg annyira, hogy ki kell majd vágni. A Fővárosi Kertészet dolgozói péntekre virradó éjjel és pénteken egész nap dolgoztak a facsonkok eltávolításán. A Fővárosi Villamos Vasút már pénteken a kora reggeli órákban közölte: véglegesen kijavították a hálózati hibákat. A Fővárosi Köztisztasági Hivatal megállapította, hogy Budapest majdnem minden részén rengeteg hordalékanyag gyűlt össze, sok a cseréptörmelék és a gally. Minden úttisztító dolgozót erre a takarítási munkára irányítottak, külön teherautók szállították a hordalékanyagot, a törmeléket. Remélhetőleg a rendkívüli takarítást szombat estig be tudják fejezni. A posta tájékoztatás szerint a hatalmas erejű vihar a fél ország távbeszélő hálózatában zavarokat okozott, Győrtől egészen Szegedig, leginkább pedig a Duna— Tisza közének déli részén. Sokhelyütt dőltek ki oszlopok, vezetékek szakadtak el, szerencsére nem nagy területeken, hanem csak szórványosan, kisebb szakaszokon. A távbeszélő összeköttetés az ország nagyvárosai között nem szakadt meg teljesen, mert sokhelyütt kerülővel biztosították a távolsági forgalmat. Péntek délig a posta valamennyi vezetékét rendbehozatta és mindenütt helyreállt a telefon-összeköttetés. Pénteken délelőtt az Állami Biztosító károsult ügyfelei nagyszámban jelentkeztek a biztosító fiókjainál. Eddig mintegy ezer üveg és egyéb kárt jelentettek be. A károk helyreállítása, illetve a kártalanítási összegek kifizetése a bejelentések sorrendjében folyamatosan történik. A csütörtöki hatalmas erejű vihar Zala, Somogy, Komárom, Győr és Fejér megyében kisebb-nagyobb jég- és tűzkárral járt együtt. Veszprém megye területén összesen 4000 ház sérült meg. Pápán és környékén igen sok mezőgazdasági épületet és lakóházat rongált meg a vihar. Az Állami Biztosító főigazgatósága a Veszprém megyei tanács és párt kérésére soron kívül egy nagyobb kárbecslő csoportot küldött a megye területére, hogy minél előbb felmérjék a vihar okozta sérüléseket és minél hamarább megkezdhessék a kártérítések kifizetését. A páratlanul erős balatoni orkán felzaklatta az eddigi kellemes, verőfényes nyarat élvező üdülővendégek kedélyeit. A tóparton még a késő éjszakai órákban is szinte nappali forgalom volt: az emberek csoportokba verődve tárgyalták az utóbbi évtized legnagyobb balatoni viharának eseményeit. Szinte szünet nélkül csengett a révkapitányság és a rendőrőrsök telefonja is: az emberek eltűnt hozzátartozóik holléte felől érdeklődtek. Még az éjszakai órákban azonban tisztázódott, hogy a három sajnálatos halálos baleseten kívül több nem történt, s az elveszettnek hitt nyaralóvendégek kivétel nélkül előkerültek. A gyermeküdülőkben, sátortáborokban semmiféle kárt nem okozott a vihar. Pénteken reggel a tó az idén már megszokott csendes képét mutatta, s ez végleg lecsillapította a kedélyeket. A rendőrség reggeli napiparancsban fejezte ki elismerését a balatoni révkapitányságok egész állományának és több, a viharban szolgálatot teljesítő rendőrt rendkívüli jutalmazásra terjesztettek fel. A rövidhullámú rádióval irányított hajók a 130 kilométeres szélerősség idején pillanatnyi szünet nélkül folytatták a mentést, sőt a rendőrség kisebb, általában csak partmenti szolgálatot teljesítő motorcsónakjai is a nyílt vízre indultak — a személyzet saját felelősségére, összesen 16—20 vitorlás utasait mentették meg. Kijutott az elismerésből a MAHART személyhajósainak és a SZOT- sétahajók személyzetének is. A Kelén gőzös, a Boglár és a Fonyód vízibuszok, valamint a Ludas Matyi hajó vezetőit, matrózait a siófoki igazgatóság dicséretben részesítette az emberségből vállalt mentőmunkájukért. A balatoni vízirendőrségnek és a hajósoknak köszönhető, hogy a vihar után számított fél órán belül mindenki a parton volt és a késő esti órákig védett kikötőbe kerültek a felborult értékes vitorlások is. A révkapitányság péntek déli jelentése szerint a vihar három áldozatát még nem találták meg. Keresésüket tovább folytatják a nyílt vizen. Károk a mezőgazdaságban *. szokatlan erejű szélvihar a mezőgazdasági üzemekben is károkat okozott. Szétszórta a földeken keresztbe rakott kévéket, kazlakat szórt szét és különösen a rendre aratott gabonában, valamint a gyümölcsösökben okozott károkat. Megtépázta a terméssel rakott fákat, sokat közülük tövestől kitört. Pénteken mindenütt megkezdődött a munka a viharvert földeken. A szövetkezeti gazdaságokban külön munkacsapatokat szerveztek a szétszóródott keresztek összerakására. Az átázott kévéket előbb talpraállították, s csak száradás után hordták asztagba. A gyümölcsösökben, ahol nagy mennyiségű termés hullott le a fákról, összegyűjtik a lehullott gyümölcsöt, egy részét a szeszfőzdéknek adják, a többit pedig megaszalják. A szőlőskertekben többhelyütt újra kell kötözni a tőkéket. A Mecsek vidéke viszont inkább az előnyeit érezte az ország más részein nagy károkat okozó viharnak. A vihart követő csapadék hatására az állami és szövetkezeti gazdaságok mintegy 120 000 holdnyi kapásterületén a növények szemlátomást magukhoz tértek és a talaj alkalmassá vált a kapálásra csakúgy, mint a szántásra. A kukoricák visszanyerték üde zöld színüket. Mivel éppen most kezdődött meg a címerhányás, a kukoricacsövek fejlődése szempontjából különösen értékes a most lehullott csapadék. De ugyanígy jókor jött az eső a cukorrépának, a napraforgónak, a burgonyának és a másodvetéseknek is. A mezőgazdaságiban helyezkedett el a most végzett agrárszakemberek 98 százaléka Az Agrártudományi Egyetemen, a Kertészeti Főiskolán és a mezőgazdasági akadémiákon ötszázötvenen fejezték be az idén tanulmányaikat. Diplomájuk átvétele előtt a fiatal szakemberek megpályázták első állásukat, kereken 1200 munkahely közül választhatták a legmegfelelőbbet. Az elmúlt években a fiatalok egy része még idegenkedett a vidéki gyakorlati munkától, s inkább fővárosi vállalatoknál, intézményeknél helyezkedett el. A most végzett fiatal mezőgazdasági mérnököknek csaknem a fele állami gazdaságokban helyezkedett el, mivel elsősorban itt szerezhetik meg a további munkájukhoz szükséges korszerű nagyüzemi tapasztalatokat. Több mint hatvanan olyan termelőszövetkezetben kezdenek dolgozni, ahol már van nagy gyakorlattal rendelkező szakember. A gépállomások 42 új mérnököt kapnak. Több mint 400-féle műanyagcikket hoz már forgalomba a kereskedelem A műanyagból készült háztartási és műszaki cikkek választéka évente 25—30 százalékkal bővül. Jelenleg 400-féle műanyagcikket árulnak az üzletek. A legutóbb is sokféle új gyártmányt adott át az ipar a kereskedelemnek. Ilyen például a műanyag habverő készlet, a különböző polietilén mércék, az átlátszó és törhetetlen műanyagból készült reggelizőkészletek, csemegetányérok, polietilén kenyérkosarak, kompótos készletek és ételbúrák. Egyre nagyobb választék várja műanyag cikkekből a Vas- és Edényboltok vásárlóit is. Sokféle főzőeszközt és felszerelési tárgyat már szintetikus anyagból készítenek a gyárak. A műanyag gyermek fürdőkádak, mosogatók, lábosok és vödrök például anynyira népszerűek, hogy a közönség már alig vásárolja a hagyományos anyagokból készülteket Kádár János látogatása az Út-, Vasúttervező Vállalatnál Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Központi Bizottság titkára, Orbán László, a Központi Bizottság kulturális osztályának vezetője, Veres József, a fővárosi tanács v. b. elnöke kíséretében pénteken ellátogatott az Út-, Vasúttervező Vállalathoz. A vendégek megtekintették az épülő Erzsébet-híd modelljét, majd elbeszélgettek az Erzsébet-híd terveiről és építéséről. Az MSZMP Budapesti Bizottságának ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága pénteken kibővített ülést tartott, amelyen a kerületi pártbizottságok titkárai, a fővárosi tanács és a kerületi tanácsok vezetői is részt vettek. A pártbizottsági ülés megvitatta a budapesti tanácsok tömegszervezeti tevékenységét, majd szervezeti kérdésekkel foglalkozott. Zdenek Fierlinger távirata Rónai Sándorhoz Zdenek Fierlinger, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetgyűlésének elnöke, táviratban mondott köszönetet Rónai Sándornak, az országgyűlés elnökének, a születésnapjára küldött jókívánságokért. Fogadás a pekingi magyar nagykövetségen Bajnok József, a Magyar Népköztársaság pekingi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője csütörtökön fogadást adott a magyar—kínai kulturális egyezmény aláírásának 10. évfordulója alkalmából. Kínai részről megjelent Sen Jen-ping művelődésügyi miniszter, Csü Vu, a Kínai— Magyar Baráti Társaság elnöke, valamint a kínai tudományos és kulturális élet számos vezető képviselője. Magyar orvosok nemzetközi kongresszusokon A magyar orvostudomány képviselői júliusban több jelentős nemzetközi tudományos kongresszuson vesznek részt. A július 10—14-ig tartott genfi diabetes kongresszus munkájában dr. Horn Zoltán az újpesti Károlyi-kórház főorvosa, Magyar Imre professzor, az Orvos Továbbképző Intézet tanára és Bartha Lajos docens működött közre. A július 23—29-i nemzetközi fül-orr-gégész kongresszusra dr. Jakabfi Imre debreceni és dr. Varga Gyula budapesti egyetemi tanár, dr. Surján László az Orvos Továbbképző Intézet főorvosa, dr. Réthi Aurél a Rókus-kórház főorvosa és még több ismert magyar orvos utazik Párizsba. Dr. Kanyó Béla, a Szegedi Orvostudományi Egyetem professzora Tours-ban a mezőgazdasági orvostani kongresszuson képviseli hazánkat. Több vasúti kocsit irányítottak a balatoni vonalakra Az utóbbi napokban-hetekben a balatoni utasok több ízben szóvá tették, hogy zsúfoltak a vasúti szerelvények, kényelmetlen az utazás. A MÁV-nál ezzel kapcsolatban elmondották, hogy a legmeszszebbmenőkig kihasználják a Balaton menti vasúti pályák, állomások teljesítőképességét, a rendelkezésre álló járműparkok. Még több vasúti kocsit irányítottak a balatoni vonalakra, és a szokottnál több kocsi jár egy szerelvénnyel. A vasút a Balatonkörnyéki forgalmat állandóan figyelemmel kíséri és az ügyeleti szolgálatot teljesítők azonnal jelzik a nehézségeket. Ilyen esetben a MÁV menetirányító szolgálata intézkedik — a lehetőségek határain belül. A magyar timföldgyártás műszaki fejlettsége elérte a világszínvonalat A bauxitbányászat, a timföld- és az alumíniumgyártás időszerű kérdéseiről tájékoztatta az újságírókat pénteken délelőtt a Magyar Sajtó Házában Kocsis József, a Nehézipari Minisztérium színesfémipari főosztályának vezetője. Vázolta azt a nagyarányú műszaki fejlődést, amely az iparágban 1956 után megkezdődött. A bauxitbányászok dolga rendkívül nehéz, mert a háború előtti és alatti rablógazdálkodás következtében a fejtés mind mélyebb szintek felé halad, s a bauxit mintegy 70 százalékát vízszint alatti, rendkívül vizes bányákból kell felhozni, ahol igen nehéz a gépesítés. Mégis sikerült elérni, hogy a bauxit 40 százalékát ma már géppel rakják fel és szállítják ki a bányából. Ez nemcsak termelékenyebbé tette, hanem meg is könnyítette a munkát. A timföldgyárak 1956-ban még tíz tonna gőzt használtak fel egy tonna timföld előállításához. A gőzfelhasználás ma öt tonna alatt van. A folyamatos feltárás bevezetésével 25 százalékkal csökkent a timföldgyártás önköltsége, termelékenysége pedig 1956 óta 32 százalékkal nőtt. A timföldgyártás műszaki fejlettsége ezzel elérte a világszínvonalat. Az alumíniumkohászatban következett be a legnagyobb műszaki fejlődés: ma már minden munkát géppel végeznek. A bauxitbányászat, a timföldgyártás és a kohászat fejlődését sokáig nem követte az alumínium félkész-gyártás, az alumínium lemez-, szalag-, csőgyártás fejlesztése. A Székesfehérvári Könnyűfémmű folyamatban levő fejlődése korszerű, nagyteljesítményű présművel, majd hengerművel itt is megváltoztatja a helyzetet. A présmű már majdnem teljesen kész, üzempróbája előreláthatólag augusztusban kezdődik, a jövő év áprilisában pedig már üzemszerűen termel. A bővítést 1963-ban korszerű hengermű építésével folytatják. Már a présmű üzembehelyezése nagymértékben növeli majd a félkészáru-előállítást, bővíti a választékot, olcsóbbítja a termelést, és lehetővé teszi, hogy a magyar ipar sokkal több alumíniumot dolgozhasson fel készáruvá. A III. nemzetközi matematikai diákolimpia eredménye Ez évben hazánkban, Veszprémben, a Bolyai János Matematikai Társulat és a Művelődésügyi Minisztérium rendezésében bonyolították le a középiskolások 3. nemzetközi matematikai versenyét. A diákolimpián Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, Románia és Magyarország képviseletében 48 fiatal vett részt. A versenyzőknek a nemzetközi bírálóbizottság részéről kijelölt feladatokat kellett megoldaniuk. A eredményhirdetésre és a díjak kiosztására pénteken délután került sor Budapesten, a Technika Házában. Első díjat nyert: Bollobás Béla, a budapesti Apáczai Csere János gyakorló gimnázium ez évben végzett tanulója, Kóta József, a tatabányai Árpád Gimnázium ez évben harmadik osztályt végzett tanulója, Maciej Skwrczynski a varsói I. líceum ez évben 11. osztályt végzett tanulója. Második díjat nyertek: Juhász István, a budapesti Madách Imre Gimnázium ez évben végzett tanulója, továbbá Kéri Gerzson, a soproni Széchenyi István Gimnázium ez évben harmadik osztályt végzett tanulója, Constantn Natasescu, a puioasai (Románia) középiskola ez évben 11. osztályt végzett tanulója, Simonovits Miklós, a budapesti Radnóti Miklós Gimnázium ez évben harmadik osztályt végzett tanulója. Harmadik díjat nyert: Pálfi László, a budapesti I. István Gimnázium ez évben harmadik osztályt végzett tanulója, továbbá Thomas Görnitz, a leipzigi (NDK) Thomas Schule ez évben 12. osztályt végzett tanulója. Tudor Zamfirescu, a bukaresti G. H. Lázár középiskola ez évben 11. osztályt végzett tanulója. Jedi Tomas, a prágai Jan Neruda középiskola harmadik osztályát végzett tanulója. 42 milliárd forintra becsülik a fővárosi állami lakóházak értékét Minisztertanácsi rendelet írta elő, hogy az ellenőrzésekkel együtt, 1961. december 31-ig be kell fejezni az állami tulajdonban levő házak állagának felmérését. Budapesten a munka a tervezettnél előbb, augusztus végére befejeződik, mivel a házkezelőségek szakembereit több mint 2000 társadalmi munkás is támogatta. A népfront bizottságok kezdeményezésére mérnökök és technikusok kapcsolódtak be a leltározás munkájába, így a körülbelül 20 millió forint értékű munka mindössze ötmillió forintba került. Szeptember elejétől hozzákezdenek a sok tízezer adat összesítéséhez, feldolgozásához. A szakemberek 42 milliárd forintra becsülik az állami tulajdonú lakóházak értékét. A házak "kórlapjának" felállítása elsősorban a lakosság érdekeit szolgálja, s elkészítését kizárólag a tatarozások, a felújítások jobb megszervezésének szükségessége indokolta. A széleskörű adatgyűjtés tapasztalatait, ahol lehetett már az idén figyelembe vették, felhasználták, a tatarozások jövő évi tervének összeállításánál pedig már kizárólag erre támaszkodnak. 3 A Csehszlovák Távirati Iroda jelentése a Casablancánál történt fég katasztrófáról A Csehszlovák Távirati Iroda csütörtökön este kiadott jelentésében foglalkozik a Casablancánál lezuhant csehszlovák repülőgép katasztrófájával. A jelentés rámutat, hogy rövid időn belül ez a második légi katasztrófa a Prága és Bamako közötti légijáraton, amelynek létrehozása kezdettől fogva nehézségekbe ütközött. A repülőgépnek — állapítja meg a jelentés — hajnali negyed 2 órakor kellett volna leszállnia Rabatban. Az AFP és az AP hírügynökségek jelentése szerint Rabat felett az ottani légiszolgálat olyan utasítást adott a gép pilótájának, hogy változtasson irányt és repüljön a Casablanca melletti Campcazes repülőtér fölé. Itt közölték a pilótával, hogy nem szállhat le, repüljön a novasseuri amerikai légitámaszpontra. A repülőgép azonban eközben beleütközött egy magasfeszültségű áramvezetékbe. A novasseuri amerikai légitámaszpont képviselője kijelentette, hogy a szerencsétlenség időpontjában a repülőgép még mindig a casablancai repülőtér ellenőrzése alatt állott és Novasseurban semmiféle előkészület nem történt a csehszlovák gép fogadására. A jelentés hangsúlyozza, a csehszlovák kormány mindent megtesz, hogy a Prága—Bamako légi járaton történt két katasztrófa okait a legalaposabban kivizsgálják és fényt derítsenek a szerencsétlenségek körülményeire.