Magyar Nemzet, 1961. július (17. évfolyam, 154-179. szám)

1961-07-15 / 166. szám

gombát, 196* JffiM 15. ........­­................­........................— NOfllZel Több mint két és félmillió forint kárt okozott az orkán a budapesti lakóépületekben Veszprém, megyében 4000 ház sérült meg A csütörtöki orkán — mint ismeretes — a fővárosban is fákat tépett ki, megtépázta a villamos felsővezetékeket, az elektromos vezetékeket, a tetőkről cserepeket sodort la A fővárosi tanács ház­kezelési igazgatósága még csütörtökön, az esti órákban utasította a kerületi tanácsok házkezelési igazgatóságait a legsürgetőbb helyreállítási munkák elvégzésére, majd pénteken hozzálátott a károk felméréséhez. A házkezelési igazgató­sághoz 2874 kárbejelentés érkezett és a becslések szerint a kár 2 643 000 forint. A legjobban a XIV. kerü­letben pusztított a vihar, sok épület tetőszerkezete megsé­rült, azonban a VII., a VIII., a IX. kerületben é­s a fővá­ros más részein is előfordul­tak kisebb-nagyobb károk. A kárbejelentések zöme — kö­rülbelül 1800 — arról szól, hogy az erős szél megrongál­ta a tetőt, sok cserepet, palát sodort le, kéményt döntött, illetve a kéményseprő-járókat szakította el a tetőtől. Tizen­két tűzfal sérült meg, 32 ke­rítés rongálódott meg erősen és körülbelül 80 lakóépület­ben a telken levő villanyhá­lózat ment tönkre. A károk helyreállítására megtörténtek az intézkedések. Az Elektromos Művek csü­törtökön és pénteken a rá­dión keresztül több ízben fel­hívta a nagyközönséget: ne érintse a leszakadt vezetéke­ket, lehetőség szerint kerít­sék azt be. A művek minden szerelőjét — azokat is, akik hálózatépítésen dolgoztak —, a hibák kijavítására irányí­totta. Nagy feladatot kellett megoldani, hiszen a péntek délutáni adatok szerint több mint 2000 helyen szakadt el a szabadban levő vezeték. A számítások szerint a helyreállítási munkálatokat szombat estig befejezik. Budapesten nagyon sok he­lyen szinte karvastagságú ágakat tépett le az orkán a fák törzséről. A Fővárosi Kertészet vezetői elmondották, hogy régóta érte ilyen jelen­tős kár a pesti fasorokat. Kü­lönösen sok fa sínylette meg a vihart a Népligetben és a Városligetben. Az előzetes számítások szerint k­­rülbelül 100—120 húsz évnél idősebb fát tépett ki gyökerestül a vihar, sajnos azonban még ennél is lényegesen több sérült meg annyira, hogy ki kell majd vágni. A Fővárosi Kertészet dolgozói péntekre virradó éj­jel és pénteken egész nap dolgoztak a facsonkok eltá­volításán. A Fővárosi Villamos Vasút már pénteken a kora reggeli órákban közölte: véglegesen kijavították a hálózati hibá­kat. A Fővárosi Köztisztasági Hivatal megállapította, hogy Budapest majdnem minden részén rengeteg hordalék­anyag gyűlt össze, sok a cse­réptörmelék és a gally. Min­den úttisztító dolgozót erre a takarítási munkára irányí­tottak, külön teherautók szál­lították a hordalékanyagot, a törmeléket. Remélhetőleg a rendkívüli takarítást szombat estig be tudják fejezni. A posta tájékoztatás szerint a hatalmas erejű vihar a fél ország távbeszélő hálózatában zavarokat okozott, Győrtől egészen Szegedig, leginkább pedig a Duna— Tisza közének déli részén. Sokhelyütt dőltek ki oszlo­pok, vezetékek szakadtak el, szerencsére nem nagy terüle­teken, hanem csak szórványo­san, kisebb szakaszokon. A távbeszélő összeköttetés az ország nagyvárosai között nem szakadt meg teljesen, mert sokhelyütt kerülővel biz­tosították a távolsági forgal­mat. Péntek délig a posta va­lamennyi vezetékét rendbe­hozatta és mindenütt helyre­állt a telefon-összeköttetés. Pénteken délelőtt az Állami Biztosító károsult ügyfelei nagyszámban jelentkeztek a biztosító fiókjainál. Eddig mintegy ezer üveg és egyéb kárt jelentettek be. A károk helyreállítása, illetve a kár­talanítási összegek kifizetése a bejelentések sorrendjében folyamatosan történik. A csütörtöki hatalmas ere­jű vihar Zala, Somogy, Ko­márom, Győr és Fejér megyé­ben kisebb-nagyobb jég- és tűzkárral járt együtt. Veszprém megye területén összesen 4000 ház sérült meg. Pápán és környékén igen sok mezőgazdasági épületet és lakóházat rongált meg a vi­har. Az Állami Biztosító fő­­igazgatósága a Veszprém me­gyei tanács és párt kérésére soron kívül egy nagyobb kár­becslő csoportot küldött a me­gye területére, hogy minél előbb felmérjék a vihar okoz­ta sérüléseket és minél hama­rább megkezdhessék a kárté­rítések kifizetését. A páratlanul erős balatoni orkán felzaklatta az eddigi kellemes, verőfényes nyarat élvező üdülővendégek kedé­lyeit. A tó­parton még a késő éjszakai órákban is szinte nap­pali forgalom volt: az embe­rek csoportokba verődve tár­gyalták az utóbbi évtized leg­nagyobb balatoni viharának eseményeit. Szinte szünet nél­kül csengett a révkapitányság és a rendőrőrsök telefonja is: az emberek eltűnt hozzátar­tozóik holléte felől érdeklőd­tek. Még az éjszakai órákban azonban tisztázódott, hogy a három sajnálatos halálos bal­eseten kívül több nem történt, s az elveszettnek hitt nyaraló­vendégek kivétel nélkül elő­kerültek. A gyermeküdülők­ben, sátortáborokban semmi­féle kárt nem okozott a vi­har. Pénteken reggel a tó az idén már megszokott csendes képét mutatta, s ez végleg le­csillapította a kedélyeket. A rendőrség reggeli napiparancs­ban fejezte ki elismerését a balatoni révkapitányságok egész állományának és több, a viharban szolgálatot teljesí­tő rendőrt rendkívüli jutal­mazásra terjesztettek fel. A rövidhullámú rádió­val irányított hajók a 130 kilométeres szélerősség idején pillanatnyi szünet nélkül folytatták a men­tést, sőt a rendőrség kisebb, általá­ban csak partmenti szolgála­tot teljesítő motorcsónakjai is a nyílt vízre indultak — a személyzet saját felelősségére, összesen 16—20 vitorlás uta­sait mentették meg. Kijutott az elismerésből a MAHART személyhajósainak és a SZOT- sétahajók személyzetének is. A Kelén gőzös, a Boglár és a Fonyód vízibuszok, valamint a Ludas Matyi hajó vezetőit, matrózait a siófoki igazgató­ság dicséretben részesítette az emberségből vállalt mentő­munkájukért. A balatoni vízi­rendőrségnek és a hajósoknak köszönhető, hogy a vihar után számított fél órán belül min­denki a parton volt és a késő esti órákig védett kikötőbe kerültek a felborult értékes vitorlások is. A révkapitányság péntek déli jelentése szerint a vihar három áldozatát még nem ta­lálták meg. Keresésüket to­vább folytatják a nyílt vizen. Károk a mezőgazdaságban *. szokatlan erejű szélvihar a mezőgazdasági üzemekben is károkat okozott. Szétszórta a földeken keresztbe rakott kévéket, kazlakat szórt szét és különösen a rendre aratott gabonában, valamint a gyü­mölcsösökben okozott károkat. Megtépázta a terméssel rakott fákat, sokat közülük tövestől kitört. Pénteken mindenütt meg­kezdődött a munka a vihar­vert földeken. A szövetkezeti gazdasá­gokban külön munkacsa­patokat szerveztek a szétszóródott keresztek összerakására. Az átázott kévéket előbb talpraállították, s csak szára­dás után hordták asztagba. A gyümölcsösökben, ahol nagy mennyiségű termés hullott le a fákról, összegyűjtik a le­hullott gyümölcsöt, egy ré­szét a szeszfőzdéknek adják, a többit pedig megaszalják. A szőlőskertekben többhelyütt újra kell kötözni a tőkéket. A Mecsek vidéke viszont in­kább az előnyeit érezte az ország más részein nagy ká­rokat okozó viharnak. A vi­hart követő csapadék hatására az állami és szövetkezeti gaz­daságok mintegy 120 000 hold­­nyi kapásterületén a növé­nyek szemlátomást magukhoz tértek és a talaj alkalmassá vált a kapálásra csakúgy, mint a szántásra. A kukoricák visszanyerték üde zöld színü­ket. Mivel éppen most kez­dődött meg a címerhányás, a kukoricacsövek fejlődése szem­pontjából különösen értékes a most lehullott csapadék. De ugyanígy jókor jött az eső a cukorrépának, a napraforgó­nak, a burgonyának és a má­sodvetéseknek is. A mezőgazdaságiban helyezkedett el a most végzett agrárszakemberek 98 százaléka Az Agrártudományi Egye­temen, a Kertészeti Főiskolán és a mezőgazdasági akadémiá­kon ötszázötvenen fejezték be az idén tanulmányaikat. Dip­lomájuk átvétele előtt a fia­tal szakemberek megpályáz­ták első állásukat, kereken 1200 munkahely közül választ­hatták a legmegfelelőbbet. Az elmúlt években a fiata­lok egy része még idegenke­dett a vidéki gyakorlati mun­kától, s inkább fővárosi vál­lalatoknál, intézményeknél he­lyezkedett el. A most végzett fiatal mezőgazdasági mérnö­köknek csaknem a fele állami gazdaságokban helyezkedett el, mivel elsősorban itt szerez­hetik meg a további munká­jukhoz szükséges korszerű nagyüzemi tapasztalatokat. Több mint hatvanan olyan ter­melőszövetkezetben kezde­nek dolgozni, ahol már van nagy gyakorlattal rendelkező szakember. A gépállomások 42 új mérnököt kapnak. Több mint 400-féle műanyagcikket hoz már forgalomba a kereskedelem A műanyagból készült ház­tartási és műszaki cikkek vá­lasztéka évente 25—30 száza­lékkal bővül. Jelenleg 400-fé­­le műanyagcikket árulnak az üzletek. A legutóbb is sok­féle új gyártmányt adott át az ipar a kereskedelemnek. Ilyen például a műanyag habverő készlet, a különböző polietilén mércék, az átlátszó és törhetetlen műanyagból ké­szült reggelizőkészletek, cse­megetányérok, polietilén ke­nyérkosarak, kompótos kész­letek és ételbúrák. Egyre nagyobb választék várja műanyag cikkekből a Vas- és Edényboltok vásárlóit is. Sokféle főzőeszközt és fel­­szerelési tárgyat már szinte­tikus anyagból készítenek a gyárak. A műanyag gyermek fürdőkádak, mosogatók, lá­bosok és vödrök például any­­nyira népszerűek, hogy a kö­zönség már alig vásárolja a hagyományos anyagokból ké­szülteket Kádár János látogatása az Út-, Vasúttervező Vállalatnál Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Fock Jenő, a Központi Bizottság titkára, Orbán Lász­ló, a Központi Bizottság kul­turális osztályának vezetője, Veres József, a fővárosi ta­nács v. b. elnöke kíséretében pénteken ellátogatott az Út-, Vasúttervező Vállalathoz. A vendégek megtekintették az épülő Erzsébet-híd modelljét, majd elbeszélgettek az Erzsé­bet-híd terveiről és építéséről. Az MSZMP Budapesti Bizottságának ülése A Magyar Szocialista Mun­káspárt Budapesti Bizottsága pénteken kibővített ülést tar­tott, amelyen a kerületi párt­­bizottságok titkárai, a fővá­rosi tanács és a kerületi ta­nácsok vezetői is részt vet­tek. A pártbizottsági ülés meg­vitatta a budapesti tanácsok tömegszervezeti tevékenysé­gét, majd szervezeti kérdé­sekkel foglalkozott. Zdenek Fierlinger távirata Rónai Sándorhoz Zdenek Fierlinger, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság nemzetgyűlésének elnöke, táviratban mondott köszöne­tet Rónai Sándornak, az or­szággyűlés elnökének, a szü­letésnapjára küldött jókíván­ságokért. Fogadás a pekingi magyar nagykövetségen Bajnok József, a Magyar Népköztársaság pekingi nagy­­követségének ideiglenes ügy­vivője csütörtökön fogadást adott a magyar—kínai kultu­rális egyezmény aláírásának 10. évfordulója alkalmából. Kínai részről megjelent Sen Jen-ping művelődésügyi mi­niszter, Csü Vu, a Kínai— Magyar Baráti Társaság el­nöke, valamint a kínai tudo­mányos és kulturális élet szá­mos vezető képviselője. Magyar orvosok nemzetközi kongresszusokon A magyar orvostudomány képviselői júliusban több je­lentős nemzetközi tudomá­nyos kongresszuson vesznek részt. A július 10—14-ig tartott genfi diabetes kong­resszus munkájában dr. Horn Zoltán az újpesti Ká­rolyi-kórház főorvosa, Magyar Imre professzor, az Orvos Továbbképző Intézet tanára és Bartha Lajos docens mű­ködött közre. A július 23—29-i nemzetközi fül-orr-gégész kongresszusra dr. Jakabfi Imre debreceni és dr. Varga Gyula budapesti egyetemi ta­nár, dr. Surján László az Or­vos Továbbképző Intézet fő­orvosa, dr. Réthi Aurél a Rókus-kórház főorvosa és még több ismert magyar orvos uta­zik Párizsba. Dr. Kanyó Béla, a Szegedi Orvostudományi Egyetem professzora Tours-ban a mezőgazdasági orvostani kongresszuson képviseli ha­zánkat. Több vasúti kocsit irányítottak a balatoni vonalakra Az utóbbi napokban-hetek­­ben a balatoni utasok több ízben szóvá tették, hogy zsú­foltak a vasúti szerelvények, kényelmetlen az utazás. A MÁV-nál ezzel kapcsolatban elmondották, hogy a legmesz­­szebbmenőkig kihasználják a Balaton menti vasúti pályák, állomások teljesítőképességét, a rendelkezésre álló jármű­parkok. Még több vasúti ko­csit irányítottak a balatoni vonalakra, és a szokottnál több kocsi jár egy szerel­vénnyel. A vasút a Balaton­­környéki forgalmat állandóan figyelemmel kíséri és az ügyeleti szolgálatot teljesítők azonnal jelzik a nehézsége­ket. Ilyen esetben a MÁV menetirányító szolgálata in­tézkedik — a lehetőségek ha­tárain belül. A magyar timföldgyártás m­űszaki fej­lettsége elérte a világszínvonalat A bauxitbányászat, a tim­föld- és az alumíniumgyártás időszerű kérdéseiről tájékoz­tatta az újságírókat pénteken délelőtt a Magyar Sajtó Há­zában Kocsis József, a Nehéz­ipari Minisztérium színesfém­ipari főosztályának vezetője. Vázolta azt a nagyarányú mű­szaki fejlődést, amely az ipar­ágban 1956 után megkezdő­dött. A bauxitbányászok dolga rendkívül nehéz, mert a há­ború előtti és alatti rabló­­gazdálkodás következtében a fejtés mind mélyebb szintek felé halad, s a bauxit mint­egy 70 százalékát vízszint alatti, rendkívül vizes bá­nyákból kell felhozni, ahol igen nehéz a gépesítés. Mégis sikerült elérni, hogy a bauxit 40 százalékát ma már gép­pel rakják fel és szállítják ki a bányából. Ez nemcsak ter­melékenyebbé tette, hanem meg is könnyítette a munkát. A timföldgyárak 1956-ban még tíz tonna gőzt használ­tak fel egy tonna timföld elő­állításához. A gőzfelhaszná­lás ma öt tonna alatt van. A folyamatos feltárás beve­zetésével 25 százalékkal csök­kent a timföldgyártás önkölt­sége, termelékenysége pedig 1956 óta 32 százalékkal nőtt. A timföldgyártás műszaki fej­lettsége ezzel elérte a világ­­színvonalat. Az alumíniumkohászatban következett be a legnagyobb műszaki fejlődés: ma már minden munkát géppel vé­geznek. A bauxitbányászat, a tim­földgyártás és a kohászat fejlő­dését sokáig nem követte az alumínium félkész-gyártás, az alumínium lemez-, szalag-, csőgyártás fejlesztése. A Szé­kesfehérvári Könnyűfémmű folyamatban levő fejlődése korszerű, nagyteljesítményű présművel, majd hengermű­vel itt is megváltoztatja a helyzetet. A présmű már majdnem teljesen kész, üzem­próbája előreláthatólag augusztusban kezdődik, a jövő év áprilisában pedig már üzemszerűen termel. A bő­vítést 1963-ban korszerű hen­germű építésével folytatják. Már a présmű üzembehelye­zése nagymértékben növeli majd a félkészáru-előállítást, bővíti a választékot, olcsób­­bítja a termelést, és lehető­vé teszi, hogy a magyar ipar sokkal több alumíniumot dol­gozhasson fel készáruvá. A III. nemzetközi matematikai diák­olimpia eredménye Ez évben hazánkban, Veszp­rémben, a Bolyai János Ma­tematikai Társulat és a Mű­velődésügyi Minisztérium rendezésében bonyolították le a középiskolások 3. nemzet­közi matematikai versenyét. A diák­olimpián Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, az NDK, Románia és Magyar­­ország képviseletében 48 fia­tal vett részt. A versenyzők­nek a nemzetközi bírálóbi­zottság részéről kijelölt fel­adatokat kellett megoldaniuk. A eredményhirdetésre és a díjak kiosztására pénteken délután került sor Budapes­ten, a Technika Házában. El­ső díjat nyert: Bollobás Béla, a budapesti Apáczai Csere János gyakorló gimnázium ez évben végzett tanulója, Kóta József, a tatabányai Árpád Gimnázium ez évben harma­dik osztályt végzett tanuló­ja, Maciej Skwrczynski a varsói I. líceum ez évben 11. osztályt végzett tanulója. Má­sodik díjat nyertek: Juhász István, a budapesti Madách Imre Gimnázium ez évben végzett tanulója, továbbá Ké­ri Gerzson, a soproni Széche­nyi István Gimnázium ez év­ben harmadik osztályt vég­zett tanulója, Constant­n Na­­tasescu, a puioasai (Románia) középiskola ez évben 11. osz­tályt végzett tanulója, Simono­­vits Miklós, a budapesti Rad­nóti Miklós Gimnázium ez év­ben harmadik osztályt végzett tanulója. Harmadik díjat nyert: Pálfi László, a budapes­ti I. István Gimnázium ez év­ben harmadik osztályt végzett tanulója, továbbá Thomas Görnitz, a leipzigi (NDK) Tho­mas Schule ez évben 12. osz­tályt végzett tanulója. Tudor Zamfirescu, a bukaresti G. H. Lázár középiskola ez évben 11. osztályt végzett tanulója. Jedi Tomas, a prágai Jan Neruda középiskola har­madik osztályát végzett ta­nulója. 42 milliárd forintra becsülik a fővárosi állami lakóházak értékét Minisztertanácsi rendelet ír­ta elő, hogy az ellenőrzések­kel együtt, 1961. december 31-ig be kell fejezni az ál­lami tulajdonban levő házak állagának felmérését. Buda­pesten a munka a tervezett­nél előbb, augusztus végére befejeződik, mivel a házke­­zelőségek szakembereit több mint 2000 társadalmi munkás is támogatta. A népfront bi­zottságok kezdeményezésére mérnökök és technikusok kap­csolódtak be a leltározás mun­kájába, így a körülbelül 20 mil­lió forint értékű munka mind­össze ötmillió forintba ke­rült. Szeptember elejétől hozzá­kezdenek a sok tízezer adat összesítéséhez, feldolgozásá­hoz. A szakemberek 42 mil­liárd forintra becsülik az ál­lami tulajdonú lakóházak ér­tékét. A házak "kórlapjának" fel­állítása elsősorban a lakosság érdekeit szolgálja, s elkészí­tését kizárólag a tatarozások, a felújítások jobb megszerve­zésének szükségessége indo­kolta. A széleskörű adatgyűj­tés tapasztalatait, ahol lehe­tett már az idén figyelembe vették, felhasználták, a tata­rozások jövő évi tervének összeállításánál pedig már ki­zárólag erre támaszkodnak. 3 A Csehszlovák Távirati Iroda jelentése a Casablancánál történt fég katasztrófáról A Csehszlovák Távirati Iroda csütörtökön este kiadott jelentésében foglalkozik a Casablancánál lezuhant cseh­szlovák repülőgép katasztró­fájával. A jelentés rámutat, hogy rövid időn belül ez a máso­dik légi katasztrófa a Prá­ga és Bamako közötti légi­járaton, amelynek létrehozá­sa kezdettől fogva nehézsé­gekbe ütközött.­­ A repülő­gépnek — állapítja meg a jelentés — hajnali negyed 2 órakor kellett volna leszáll­nia Rabatban. Az AFP és az AP hírügynök­ségek jelentése szerint Rabat felett az ottani légiszolgálat olyan utasítás­t adott a gép pi­lótájának, hogy változtasson irányt és repüljön a Casablan­ca melletti Campcazes repülő­tér fölé. Itt közölték a piló­tával, hogy nem szállhat le, repüljön a novasseuri ameri­kai légitámaszpontra. A repü­lőgép azonban eközben beleüt­között egy magasfeszültségű áramvezetékbe. A novasseuri amerikai légitámaszpont kép­viselője kijelentette, hogy a szerencsétlenség időpontjában a repülőgép még mindig a ca­­sablancai repülőtér ellenőr­zése alatt állott és Novasseur­­ban semmiféle előkészület nem történt a csehszlovák gép fogadására. A jelentés hangsúlyozza, a csehszlovák kormány mindent megtesz, hogy a Prága—Ba­mako légi járaton történt két katasztrófa okait a legalapo­sabban kivizsgálják és fényt derítsenek a szerencsétlensé­gek körülményeire.

Next