Magyar Nemzet, 1961. július (17. évfolyam, 154-179. szám)
1961-07-15 / 166. szám
4 A LISZT-BARTÓK fesztivál gazdag programja A Magyar Sajtó Házában sajtófogadás volt abból az alkalomból, hogy ősszel megrendezik hazánkban a Liszt- Bartók fesztivált, Liszt Ferenc születésének 150., Bartók Béla születésének 80. évfordulója alkalmából. A sajtótájékoztatón ismertették az ősszel kezdődő zenei események programját. Szabolcsi Bence akadémikus tájékoztatta a sajtó képviselőit a II. Zenetudományi Kongresszus előkészületeiről. A kongresz- Genst, amelyet Liszt és Bartók emlékezetének szentelnek, szeptember 25—30. között a Magyar Tudományos Akadémia rendezi meg Budapesten. Tizenöt országból ötven zenetudós előadására számítanak, előadókat és vendégeket várnak Angliából, Ausztriából, Belgiumból, Bulgáriából, Csehszlovákiából, Franciaországból, Kínából, Lengyelországból, az NDK- ból és az NSZK-ból, Romániából, Svájcból, a Szovjetunióiból és Törökországból. A Szovjetuniót és Csehszlovákiát öt-öt tagú delegáció képviseli, a kongresszuson tizenkét tagú magyar előadógárda — a legismertebb hazai zenetudósok — számol be a magyarországi Liszt és Bartók kutatásokról. Az őszi ünnepségek jelentős eseménye lesz a Bartók Archívum létrehozása a Várban, az Országház utca 9. szám alatti, most újjáépített házban. Ez az archívum, amelynek egyik szellemi irányítója Denis Dilié belga zenetudós, egy későbbi, zenetudományi kutatásokkal foglalkozó intézetnek magja lesz. A Liszt—Bartók ünnepségekre számos fontos kiadvány lát napvilágot. Jövőre megjelenik egy több mint ezeroldalas kötet a Magyar Tudományos Akadémia gondozásában. A Zenetudományi Tanulmányoknak ez a tizedik kötete Bartók emlékezetének szentelve a nagy zeneszerző sok érdekes, fontos életrajzi dokumentumát publikálja. Új kiadásban látott napvilágot a Liszt és Bartók életét ismerő,tető képeskönyv, készül a Liszt-dokumentumok gyűjte-5 ményes kötete a Tudományost Akadémia kiadásában, három füzetben megjelentetik Liszt) tizennyolc dalát, a Hungáriát című kantátáját és készül egy rendkívül érdekes, reprezen- tatív célokat szolgáló fakszi- mile-kötet, amely Bartókot, a) levélírót, a komponistát, a népdalgyűjtőt mutatja be saját kezeírásán keresztül,) négynyelvű magyarázattal. ) Sólymos Péter, a Zenemű- vészeti Főiskola tanára a( nemzetközi ) Liszt—Bartók ) , zongoraverseny előkészületeiről szólt. Elmon- dotta: a verseny szigorú követelményeire való tekintet- tel viszonylag kevés részveyvőre számítottak, de a most lezárult jelentkezések kelle-mes csalódást okoztak. A zongoraversenynek 58 jelent-ykezője van, ebből 11-en a Szovjetunióból és a népi de-ymokráciákból, 17-en a többi európai országból, 14-en a tengeren túli államokból és 16-an Magyarországról jelent-ykeztek. A verseny döntőjé-) ben Liszt és Bartók zongora- versenyei között lehet válasz-) tani és Bartók népszerűségére jellemző, hogy a jelentkezők) egynegyede Bartók valame-) lyik zongoraversenyét szeret- né eljátszani a döntőben. ) Lakatos Éva, az Állami Hangverseny- és Műsorigaz- gatóság vezetője a Budapesti Zenei Hetek ) programját közölte a sajtó képviselőivel A zenei hete- ket az idén ősszel szintén Liszt és Bartók emlékének) szentelik. A Budapesti Zenei Hetek szeptember 25-től ok tóber 23-ig tartanak, a meg-javító az Erkel Színházban) lesz, ahol a Magyar Állami Hangversenyzenekart Ernest Ansermet vezényli. A második napon Barbirolli vezényel, utána Ferencsik János főzeneigazgató vezénylete mellett Szvjatoszlav Richter működik közre a koncerten. Világhírű vendégegyüttest üdvözölhetünk a zenei programban: a Moszkvai Rádió és Televízió zenekara Alekszandr Gauk vezényletével két budapesti hangversenyt ad magyar szólistákkal. Jelentős zenei eseménynek ígérkezik a nemzetközi zongoraverseny győzteseinek koncertje, amelyen Lehel György vezényel. A Budapesti Zenei Heteken a külföldi együttesek és művészek mellett közreműködnek a legkiválóbb magyar ének- és zenekarok, karmesterek és szólisták. A programban húsz mai magyar zeneszerző művei is elhangzanak. A Filharmónia az idén országos ünnepségeken akar megemlékezni Lisztről és Bartókról, és ezért nemcsak a fővárosban, hanem a nagyobb vidéki városokban is színvonalas koncertek lesznek. A rádióban is erőteljesen készülnek az őszi ünnepségekre. A Budapesti Zenei Hetek koncertjeinek túlnyomó többségét közvetítik. A rádió által közvetítendő hangversenyek iránt rendkívül nagy az érdeklődés a külföldi rádióknál is, az UNESCO hat előadást kért a Magyar Rádiótól Liszt Ferenctől. Sok külföldi rádió Liszt-heteket rendez. A televízió a tervek szerint körülbelül nyolc koncertet közvetít a Budapesti Zenei Hetek műsorából. A szeptemberben kezdődő gazdag zenei programra, a Zenetudományi Kongresszusra, a nemzetközi zongoraversenyre és a Budapesti Zenei Hetekre igen sok külföldi vendéget várunk. (*II.) Újabb verzió Hemingway haláláról Az író özvegyének nyilatkozata Ernest Hemingway özvegye a múlt hét végén néhány újságírót meghívott idahói házába, ahol férje tragikus körülmények között elhunyt. Elmondotta, hogy férje a halálos baleset előtt ragyogó kedélyállapotban volt, s rengeteg irodalmi tervet szőtt, amelyekről még halála napján is lelkesen, fiatalos tűzzel beszélt. Mindez kizárja azt a lehetőséget, hogy öngyilkosságot követett volna el. Halála az özvegy állítása szerint nem úgy esett, ahogy az első híradások feltüntették. Hemingway nem tisztogatta fegyverét, a baleset után a szobában semmiféle tisztogató szerszámnak nyomát sem lelték. Az történt, hogy az író kézbe vette fegyverét, belenézett csövébe, s akkor történt a végzetes baleset. Az özvegy, aki egyébként negyedik felesége volt Hemingwaynek, elmondta, hogy férje irodalmi hagyatékában, tudomása szerint, két publikálatlan, de befejezett regény, sok elbeszélés és számtalan töredék található. Az egyik regény kéziratát, amely — mint az író egyik barátjának elmesélte, — "a földről, a tengerről és a levegőről szól", egy kubai bank őrzi. A másik regény kézirata egy idahói bankban van, de tartalmáról az író özvegye nem tudott közelebbi részletet Az író nem nagyon sietett műveinek kiadásával, egyszerűen anyagi meggondolásokból. "Minek emeltessem fel a jövedelmi adómat 75 százalékról 95 százalékra? — idézte néhai férje kijelentését, majd hozzáfűzte, hogy az író kiadatlan alkotásait bankbetétnek tekintette és ezért helyezte el különböző bankokban. Olaszországban új módszerrel próbálkoznak a még mindig meglevő analfabétizmus felszámolására: a római televízió hetenként háromszor sugároz félórás műsort felnőttek írás-olvasás oktatására. ERDÉLYI MIKLÓS Mozart- testje a Károly-kertben bensőséges élményt nyújtott: a jelenlevő, csaknem háromezer főnyi közönség néhány pillanat alatt elfelejtette, hogy [ szabad téren van, gyenge [ akusztikai viszonyok között ], és azonosult a muzsikával. Ez a kontaktus különben ilyen és ehhez hasonló koncerteknél igen ritkán jön létre és még ritkább eset, hogy éppen az oly kevéssé hivalkodó Mozart-muzsika hassonilyen eleven erővel. Pedig Erdélyi vezényléseminden inkább, mint sikertkihívó, tapsot provokáló produkció. Művészete általábaninkább intim jellegű és gyakorta még azokról az elsőpillantásra külsőségesnek látszó hatásokról is lemond, ,amelyeket pedig a szerző —jelen esetben Mozart — egyáltalán nem "szégyellt" leír■rri ... így például a Haffner- szimfónia (K. 385) a maga , robusztus vidámságával, felhőtlen boldogság-hangjával ,egyre-másra kínálja a briliáns ■ effektus-lehetőségeket. Mind anégy tétele egy tündöklő kora ,nyári nap boldog emlékét idézi, a mester életének leg- gondtalanabb időszakát. 1782augusztusában keletkezett ez jó szimfónia, alig néhány héttel a Szöktetés a szerájból ■című opera sikeres bemutatója után. (Erre mutat különben ■az utolsó tétel és Ozmin népszerű, ún. akasztófaáriájának őszinte hangról hangra valóegyezése.) Méginkább a felszabadult, gondtalan hangvételt erősíti az a tény, hogy a [Haffner-szimfónia eredetilegSzerenádnak készült, másodiknak a jól ismert Haffner, szerenád után. »Az első allegro nagyon tüzes legyen... [az utolsó pedig oly gyors,ahogyan az csak egyáltalán [lehetséges" — így határozza [meg maga Mozart a Haffner-szimfónia előadási utasításait. Eredetileg még egy "Marsch" és egy második menüett tartozott a szimfóniához, de ezeket Mozart a végleges formából elhagyta — így nyerte el a mű a klasszikus négytételes tagoltságot. Erdélyi Miklós a mű teljes színskáláját némileg a sötétebb színek felé közelítette. A briliáns elemet nála többnyire a drámai váltja fel. Színpadi hasonlattal élve azt mondhatnánk, hogy ebből az opera buffából "semiseriát*, azaz "■középfajú drámát* csinál. És ezt nem azért jegyezzük meg, mintha vitába akarnánk szállani elképzelésével, csupán fogalmat szeretnénk adni művészetéről. Erdélyinél különös jelentőséget kap minden apró fátyol, mely a szimfónia fényét — akár csak egyetlen pillanatra is — tompítja, eltakarja, így például az első tétel kidolgozási részének moll-epizódjai, a gyönyörű fafúvós-függönyökkel és olvasóhajokkal, amelyek közvetlenül megelőzik a felcsattanó főtéma visszatérését. Az utolsó tétel is ennek megfelelően bizonyos mértékig Beethoven azonos hangnemben álló II. szimfóniájára emlékeztetett. Erdélyi erőteljes művészi egyénisége folytán azonban ezt is elhihetőnek éreztük. Három évvel korábban, 1779 nyárutóján, Párizsból való hazaérkezése után komponálta Mozart az Esz-dúr Symphonie Concertante-t. Azok a nagy remények, amelyeket a mester párizsi utazásába helyezett, nem váltak be, párizsi útja inkább tanulságokkal, mintsem anyagi eredményekkel szolgált. Megismerte mindenekelőtt azt a régi formát, amelyet német területein már csak az ún. mannheimi mesterek tartottak életben: a concertáló szimfónia műfaját, melynél — a barokk concerto grosso mintájára — nem egy, hanem több hangszer áll szemben a zenekarral. Ebben a műfajban komponálta fenti alkotását. A concertáló szimfónia előadása igen kényes feladat Nemcsak arra van szükség, hogy mindkét hangszer játékosa a legapróbb részletekig uralkodjék szólamának technikai és muzikális nehézségein, hanem ezenfelül szinte már kamaramuzsikai összhang is kell hogy legyen a hegedű és a brácsa művésze között. Az előbbi követelménynek Kocsis Albert és Lukács Pál teljes mértékben megfelelt — az utóbbi azonban csupán követelmény maradt. Kocsis Albert közismert erőteljes, szárnyaló hegedűhangja és Lukács érzékien árnyalt, bársonyos brácsajátéka külön-külön megannyi csodálatra méltó pillanattal ajándékozott meg bennünket, de ez az örömünk kissé csökkent, amikor ugyanazt a virtuóz vagy énekszerű passzázst gyökeresen különböző beállításban hallottuk felcsendülni. A nagy mozarti c-moll hangon megszólaló lassú tétel romantikus dallamívelése mindkét szólistához közelebb állott és az összhang itt jött létre a legtökéletesebben. A műsort záró Színigazgató c. kisopera (Szabó Miklós ízléses verseivel) ezúttal is nagy sikert aratott. A nyitány vezénylésénél Erdélyi valóban magára talált, bár a zenekar — amely az első két számnál megbízhatóan, lelkesen követte vezetőjét — ezúttal nem tündökölt. A két főszereplő, Ágay Karola és László Margit a Mozart-stílusban való alapos jártasságról tett tanúbizonyságot. Szabó Miklós* és Nádas Tibor egészítették ki az együttest, mindketten szép, kulturált hangon énekel-t tek. LUKÁCS MIKLÓS hangver-z senye nem volt sem jobb, sem rosszabb, mint amilyen szín-¦ vonalat a Károlyi-kertben ál-* tálában megszoktunk. Közis-· mert erényeit itt is csillogtat-t ta: biztos kézzel vezette együt tesét és sikerrel harcolt a meglehetősen mostoha időjá-í rási körülményekkel. Sosztakovics I. szimfóniája, mindenesetre alaposabb fel- készülést érdemelt volna, különösen a fúvósszólamokat illetően. Érdekes, kétarcú alko-( tás ez: stiláris szempontból a) romantikus és a modern hang-) vétel vízválasztóján áll. Talán éppen ez teszi, hogy a legna gyobb karmesterek — élükön) a modern muzsikát bizonyos mértékig elutasító Toscanini- val — szinte versengve tű zik mindmáig műsorukra, a) mű két feltámasztási pontja,) az irónia és az igaz érzelem) megjelenítése nem mindenütt) sikerült Lukács Miklósnak,) mivel akarva-akaratlan el kel) lett merülnie az anyagszerű-) ség, a megszólalás technikai) problémáinak megoldásába. )■ Smetana Moldvája zenekari) tekintetben lényegesen jobb) volt, csupán a főmelódiát sze-) rettük volna felszabadultab). bán, boldogabb áradással hal- lani. )( Darvas Gábor nagyszerű) hangszerelésében hallottuk) Liszt Patétikus koncertjét.) Antal István azonban ezúttal kissé indiszponáltan játszott), és ebből eredően a briliánst passzázsok helyenkint kissé lyukasak voltak. A mű drá-( mai vonalvezetése azonban)) töretlen ívben bontakozott ki.)) Pernye András )· ZENEI jegyzetek Maow Nemzet NAPLÓ Július 15 Művészbarátai meleg ünneplésben részesítették a Fészek Klubban rendezett vacsorán Csillag István szobrászművészt, a népszerű éremművészt nyolcvanadik születésnapja alkalmából. Hazai és külföldi múzeumok őrzik értékes munkásságának szép darabjait, az érmek, domborművek százai kerültek ki keze alól és korát meghazudtoló munkakedvvel dolgozik ma is. Jelenleg állami megbízásból Balassi Bálint portréját életnagyságú domborműben mintázza. * A magyar filmgyártást a moszkvai filmfesztiválon az Alba Regia képviseli. A film hőse — mint köztudott — Homyánszki Károly székesfehérvári orvos, akit a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége magas kitüntetésben részesített. Homyánszki doktor most egy magyar turistacsoporttal a Szovjetunióba látogatott és Jevpatorija városában felkeresi Ligyia Martiscsenkót, az Alba Regia hősnőjét. Nagy sikerrel szerepelt hazánkban a magyar—lengyel kulturális egyezmény értelmében Magyarországra látogatott Slask lengyel Állami Ének- és Táncegyüttes. A 120 tagú művészegyüttes pénteken Debrecenből újabb külföldi útra indult. A Szovjetunióba utaztak, ahol egy hónapot időznek. A prágai Magyar Kultúrában az idén ismét 500 hallgató végezte el különböző fokon a magyar nyelvtanfolyamot. Dr. Josef Blaskovicnak, a prágai Károly-egyetem docensen ért irányításával hat oktató 24 tanulókörben tanította a magyar nyelvet. A tanfolyamok legjobb hallgatóinak 40 főnyi csoportja szeptemberben Magyarországra látogat .9 Új üzemet kapott a Képzőművészeti Kivitelező és Iparvállalat, és megkezdte a művészi terrakotta dísztárgyak gyártását. A máznélküli égetett agyagszobrocskákat a legismertebb művészek mintázzák, köztük Kerényi Jenő, Mikus Sándor, Pátzay Pál és Olcsay-Kiss István. A szobrokról az üzemben hű másolatokat készítenek, és ezeket az eredeti terrakottánál lényegesen olcsóbban hozzák forgalomba. ■Szombat, 1961. július 19. Két és félmillió hallgató a Szovjetunió felsőoktatási intézményeiben Benke Valéria a szovjet felsőoktatási szakemberek moszkvai tanácskozásáról Négy napon át tartott Moszkvában a szovjet felsőoktatási szakemberek tanácskozása. Az értekezleten az oktatásügy továbbfejlesztéséről tárgyaltak, az 1959-ben hozott törvény végrehajtásának eddigi tapasztalatai alapján. A Moszkvában járt magyar oktatásügyi küldöttség vezetője, Benke Valéria művelődésügyi miniszter a tanácskozásról a következőket mondotta: " A nagy jelentőségű tanácskozás 2500 részvevője között ott voltak és felszólaltak a szovjet felsőoktatási intézmények vezetői, számos tanár, a tudományos, a kulturális és a gazdasági élet képviselői, továbbá több baráti állam delegációja is. Miután mi is foglalkozunk oktatási reformmal, a felsőoktatási intézmények munkájának továbbfejlesztésével, a részvétel rendkívül hasznos volt számunkra. A Szovjetunióban nagyon kiszélesedett a felsőfokú szakemberképzés. Ma már a felsőoktatási intézményekben tanulók száma két és félmillió. Különösen megnövekedett az olyan hallgatók száma, akik a termelői munka megszakítása nélkül végzik tanulmányaikat. A reformtörvény végrehajtása során elsősorban az ilyen továbbtanulási formákat fejlesztették. Ennek jó megoldása, amikor felváltva egy hétig termelőmunkát végez, egy hétig egyetemi tanulmányait folytatja a dolgozó. Az egyetemek nappali tagozatú hallgatóinak szakmai gyakorlatát a korábbinál ugyancsak lényegesen fejlettebb módszerrel oldják meg. Amikor a szakképzés érdekében és a tanulás összekapcsolása azt kívánja, hogy fejlettebb munkát végezzenek , diszpécserként, technikusként vagy mérnökként dolgozzanak —, akkor ennek megfelelően fokozatosan emelik a termelési gyakorlat idejét. Ez az utolsó évben — ha valaki mérnöki munkát végez — fél évre is kiterjedhet. — A diákok munkáját szerte a Szovjetunióban a felsőfokú oktatási intézmények csakúgy, mint az üzemek a legkorszerűbb technikai felszereléssel, laboratóriumokkal, műszerekkel, a kísérletezési lehetőségek messzemenő biztosításával segítik. A hallgatók az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek nagyarányú támogatását élvezik. Az az elv, hogy az élet és az iskola szerves egységbe fonódjék, kölcsönösen szolgálja egymást — teljesen elfogadott, s már gyakorlatilag is realizálódik a Szovjetunióban. — Nagyon lényeges tapasztalata és egyik jelentős témaköre volt a tanácskozásnak a felsőoktatási intézmények munkájának javítása — folytatta a miniszter. Az értekezlet igen fontos gondolata volt, hogy a követelményeket, a hallgatók tudásszínvonalát az eddiginél is magasabbra emeljék a reform végrehajtása során. Mindehhez átgondoltabb, az elméleti tanulmányokat jobban segítő tantervek, valamint olyan tankönyvek és segédeszközök szükségesek, amelyek lehetővé teszik, hogy a hallgatók kevesebb idő alatt magasabb elméleti színvonalat érjenek el. Amikor mi az oktatásügy fejlesztésével, tehát a távoli jövőre is kiható feladatokkal foglalkozunk, nem szabad elszakadnunk mai lehetőségeinktől, a realitástól. Még erőteljesebben kell dolgoznunk azon, hogy egész társadalmunk saját ügyének tekintse az oktatást, az ifjúság nevelését, szakképzését. Fokozott figyelmet kell fordítanunk a felsőfokú oktatás tartalmi kérdéseinek megoldására. Az egyetemek, a főiskolák vezetői, a tanszékvezetők ezt a tananyag, az oktatási módszerek korszerűsítésével segíthetik legjobban. Az a generáció, amelynek felsőfokú képzését most készítjük elő, már a kommunizmus építésének nemzedéke lesz. Felsőoktatási intézményeinknek tehát — a tárgyi tudáson kívül — olyan gondolkodásmódot és jellemvonásokat is ki kell alakítaniuk a jövendő hallgatókban, hogy azok tudásuk, munkájuk állandó tökéletesítésére készek legyenek, s így képesek a kommunizmus építésével járó feladatok megoldására is — fejezte be nyilatkozatát Benke Valéria. Eltemették Rajnai Gábort ) Pénteken a Farkasréti temetőben nagy részvéttel búcsúztatták Rajnai Gábor érdemes művészt, a Nemzeti Színház örökös tagját. A temetésen részt vett Berczellei Antal, a Nemzeti Színhá igazgatóhelyettese, MalonyaDezső, a Vígszínház üzemigazgatója és a magyar színházi élet számos képviselője . A ravatalnál — a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége és a Nemzeti Színház (társulata nevében — Halász Kálmán, a Nemzeti Színház (főtitkára emlékezett az elhunytra. A kortársak ésbarátok nevében Makay Margit színművész — aki a Vígszínházban és a NemzetiSzínházban hosszú évekigegyütt játszott az elhunyttal— búcsúzott Rajnai Gábortól (majd a művészeti intézmények képviselői, a család, sbarátok és a tisztelők elhelyezték a sírra a megemlékezés virágait. ) Marseille-ben, az idegenforgalmi filmek harmadik nemzetközi fesztiválján bemutatják a Tavasz Budapesten című ■magyar dokumentumfilmet. [ E3 ] Fodor Klára jól sikerült ,előadóestet rendezett "Kaláris* ■címmel a Közlekedési Klubiban. József Attila, Kosztolányi Dezső, Fodor József, Jan- Ikovich Ferenc és mások megzenésített verseit, továbbá népdalok és sanzonok sorozatát adta elő. Az est keretében Illés Béla Kossuth-díjas író előadta egyik kitűnő anekdotáját, Sarkadi Mária előadóművésznő verseket mondott el, Szetrsén Gyula szavalt és konferált. Arató Pál pedig zongoraszámokkal működött közre.