Magyar Nemzet, 1961. augusztus (17. évfolyam, 180-206. szám)

1961-08-22 / 198. szám

Kedd, 1961. augusztus 22. Felavatták Budapesten Dózsa György szobrát és Debrecenben az ország egyik legszebb pályaudvarát Megjutalmazták a legjobb tsz-eket Országszerte megünnepelték az alkotmány napját Az alkotmány ünnepének gazdag programjában műsor­­változást okozott az időjárás szeszélye. A hetekkel ezelőtt gondosan összeállított műsor menetrendjét meg kellett vál­toztatni, mert vasárnap haj­naltól kora délelőttig esett a jótékony augusztusi eső, majd felhőket kergetett az élénk szél s ez bizony nem kedve­zett volna a szabadtéri műso­roknak, a különböző bemuta­tóknak. A gyermekeket a mű­velődési házakban pompás műsorral kárpótolták a terve­zett rollerversenyekért, az al­kalmi rajzversenyekért: Jan­csi és Juliska, A hófehérke és a hét törpe meséje, a filmszín­házak matinéi feledtették ve­lük a tervezett szabadtéri pro­gramokat. A szoboravatás Délelőtt a Vár előtti Palota téren felavatták a Dózsa György emlékművet, Kiss Ist­ván szobrászművész alkotását. A Himnusz elhangzása után Gáti József, a Nemzeti Szín­ház művésze Ady Endre »Dó­­zsa György lakomáján­* című remét szavalta, majd dr. Pesta László — a fővárosi ta­nács VB elnökhelyettese avat­ta fel a szobrot. — Nem véletlen — mondot­ta avatóbeszédében a VB el­nökhelyettes —, hogy Dózsa György és hősi seregének em­lékművét alkotmányunk ün­nepén avatjuk. Ezt a szobrot csak a felszabadult nép, sza­bad társadalom állíthatta fel, amelyben már minden ha­talom a népé. Ezek a kőbe faragott egyszerű hő­sök együtt ábrázolják régi idők forradalmárait és a ma társadalmát, amely megérte a népi forradalom győzelmét. Optimista mű ez, mint ahogy mi is optimisták vagyunk, so­kat szenvedett, sokat megkín­zott jobbágyok ivadékai. Az 1514-es parasztlázadás — mondotta dr. Pesta László — megérdemli a győzelmi emlé­ket. Négy és fél század népi hőseinek utódai tisztelettel emlékeznek őseikre a szabad­ság alkotmányának ünnepén. Az ünnepi szavak után Ben­­ke Valéria művelődésügyi és dr. Nezvál Ferenc igazságügy­miniszter a kormány, Szabó Pál és Gálló Ernő a Hazafias Népfront országos tanácsa, dr. Gyalmos János és Farkas Ala­­dárné a fővárosi tanács, Anda János, az MSZMP I. kerületi pártbizottságának első titkára a pártbizottság, Dezső József kerületi VB-elnök a kerületi tanács nevében koszorúzta meg az emlékművet. Elhal­mozták virággal a szobor ta­lapzatát a Hazafias Népfront I. kerületi bizottsága és a Nő­tanács képviselői és sokan a megjelentek közül. A szoboravató ünnepségen jelen volt Kiss Dezső és Sze­rényi Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, továbbá a fővárosi tanács vég­rehajtó bizottságának több tagja, a kerületi pártbizottsá­gok titkárai, VB-elnökök és a politikai és a társadalmi élet számos vezetője. A Hazafias Népfront XV. kerületi bizottsága rendezésé­ben nagyszabású képzőművé­szeti kiállítás nyílt a rákospa­lotai múzeumban. Az ünnepi kiállításon 45 szobor és fest­mény kapott helyet s a meg­nyitót Csorba Géza szobrász­­művész mondta. A kerületi népfrontbizottság elhatározta, hogy ezentúl évente megren­dezi az alkotmány ünnepi ki­állítást. Délutánra már kedvezett az idő az ünnepi műsoroknak, melyeknek legtöbbjét a sza­badtéri színpadokon meg is tartották. Több kerületben fa­lusi vendégeket, dolgozó pa­rasztokat fogadtak a gyárak munkásai. Nagyszabású mun­kás-paraszt találkozó volt So­roksáron, a Dózsa György Művelődési Házban, ahol új­­kenyér-ünnepséget is tartot­tak. A gellérthegyi szabadtéri színpadon a Magyar Néphad­sereg művészegyüttesei és Debrecenben ünnepélyesen átadták rendeltetésének a 82 millió forint költséggel épült új állomásépületet. Az avatá­son több mint ötezren vettek részt. Németh József közle­kedés- és postaügyi miniszter­helyettes, a MÁV vezérigaz­gatója, az MSZMP debreceni városi pártbizottságának és Debrecen város végrehajtó bizottsága képviselőinek je­lenlétében Magyari István, a MÁV debreceni igazgatója mondott beszédet, majd Né­meth József mutatta be a megjelenteknek az országnak ezt a legkorszerűbb állomás­­épületét, amely naponta húsz­ezer utas forgalmát bonyolít­hatja le korszerű várótermeivel, külön, kényelmes indulási csarnokával. A legtöbb váró­teremben újszerű, hangnyelő falakat építettek, s a hangsza­bályozó lemezek lehetővé te­szik, hogy az utasok minden teremben értesülhessenek a vonatok indulásáról és érke­zéséről. Az új állomás mun­kaszobáin kívül több mint száz ágyas vasutaslaktanya és 52 ágyas vendégszálló is épül. Az utasokat korszerű, szép ét­terem várja s a közeli villany­gyár szolgáltatja az állomás­nak a távfűtést. Új kultúrotthonok Kiemelkedő eseménynek számított az alkotmánynapi ünnepségek sorában az a számtalan művelődési ház­avatás, amelyről számos me­gyéből jelentés érkezett. Sok­felé voltak munkás-paraszt találkozók Dorogon a me­gye bányász fúvószenekarai ünnepi hangversenyt adtak. Komáromban termelőszövet­kezeti kiállítás nyílt s a tűz­­gazdák vendégül látták a szövetkezeteiket patronáló üzemi munkásokat. A szekszárdi múzeumban megnyílt a város 900 éves év­fordulója alkalmából rende­zett gazdag népművészeti és történelmi anyagú emlékki­állítás. Először állították ki a szekszárdi fazekas­ céh egyko­ri céhkönyvét, bemutatták a gemenci erdő világát és a Szekszárd környéki népművé­szet színes művészi alkotásait. A Tolna megyei Kajmán ál­lami gazdaságában 24 trakto­ros részvételével a megyei szántóverseny döntőjét ren­dezték meg s az utána követ­kező nagygyűlésen 16 szövet­kezeti gazda, 11 gépállomási és 22 állami gazdasági dolgo­zó, valamint 8 kombájnos kar­pott kitüntetést és jutalmat. A dunaföldvári szövetkezeti gazdák és a tolnai közös gaz­daságok tagjai budapesti gyá­rak munkásait látták vendé­gül. Lajosmizsén korszerű szé­lesvásznú filmszínházat avat­tak s az avatóünnepségen je­len volt Nyers Rezső pénz­ügyminiszter is. Új pártházat avattak a Heves megyei Eger­­szalókon. Csongrád megye négy falujában avattak új kultúrotthont. A székkutasi új művelődési házat, az eme­letes kultúrotthont, amely 500 személy befogadására alkal­mas, a környékbeliek máris elnevezték "­alföldi operaház­nak­*. Valamennyi Csongrád megyei új művelődési ház ka­pott könyvtárat, rádiót, tele-csehszlovák katonaművészek szórakoztatták a nagyszámú közönséget kórusművekkel, művészi táncokkal, zenével. A Vár aljában felavatták az ifjúsági művelődési parkot, amelyet néhány hónap alatt több mint kétezer fiatal se­gítségével építettek fel. Az avatáson ott voltak a KISZ budapesti bizottságának és az I. kerület társadalmi életének képviselői. A művelődési par­kot Kelemen Lajos, a főváro­si tanács VB elnökhelyettese adta át. Az asztaloknál több mint ezer ifjúmunkás és diák ült, víziót s mindenütt berendez­tek klubszobát is. Jutalmazott tsz-ek, szán­tó versenyek A füzesgyarmati Vörös Csil­lag Tsz kitüntetése alkalmá­ból rendezett ünnepségen Fe­hér Lajos, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet, ő nyújtotta át Barkóczi Pál termelőszövet­kezeti elnöknek, a szocialista munka hősének a kormány el­ismerő oklevelét és pénzjutal­mát. Csorvás községben rendez­ték meg a Békés megyei szántóversenyt, háromezer szakember jelenlétében. A nádudvari Vörös Csillag Tsz megünnepelte az alkot­mány napján, hogy az idén si­került megismételnie három év előtti sikerét: ismét ez a tsz nyerte el a minisztertaná­csi vándorzászlót és a százezer forintos pénzjutalmat. Az ün­nepséget Nádudvar főterén tartották meg s részt vett az ünnepségen több olyan idős kommunista is, aki 11 évvel ezelőtt alapító tagja volt a Vörös Csillag Tsz-nek, s ma már nyugdíjban él. A vándor­­zászlót Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályvezetője nyújtotta át Szabó István Kos­­suth-díjas tsz-elnöknek. Szolnok megye falvaiban, mezővárosaiban a jó munka örömével ünnepelték az alkot­mány napját, mivel az utolsó keresztek híján végeztek a csépléssel. Túrkevén, Karca­gon, Kisújszálláson, Kunhe­gyesen és Mezőtúron ünnepé­lyesen szegték meg az új ke­nyeret. A karcagi Lenin Tsz Czine­­ge Lajos honvédelmi minisz­ter jelenlétében ünnepelte meg tízéves fennállását. A tanács­házán tizenkét újszülött név­adó ünnepségét rendezték meg. Túrkevén az ország első ter­melőszövetkezeti múzeumának tízéves fennállásáról emlékez­tek meg, a múzeum több mint tízezer írásos és tárgyi emlé­ket, ősi faragott bútort és sok régi kézi szerszámot őriz a környék múltjából. A makói tanácsháza udva­rán Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtit­kára adta át az Úttörő Ter­melőszövetkezetnek a kiváló termelőszövetkezeti gazdaság címével járó jutalmat. Zala megyében iskolaavatás­sal, a villanyfény kigyulladá­sával ünnepelték az alkot­mány évfordulóját. Zalaváron Kossa István közlekedés- és postaügyi miniszter adta át az Új Idők Tsz tagjainak a kiváló munkájukért járó kitüntetést. A népfrontbizottságok mező­­gazdasági kiállítást rendeztek Kehidán, Becsehelyen, Zala­­szentbalázson, Lentiben és Ne­vén. Székesfehérvárott a Szabad élet Termelőszövetkezetben Petőházi Gábor földművelés­­ügyi miniszterhelyettes adta át a Minisztertanács vándor­zászlaját és pénzjutalmát. Szá­mos Fejér megyei községben tartottak ünnepi munkás-pa­raszt találkozókat. Ifjúsági és béketalálkozók Soltvadkerten az alkotmány­napi nagygyűlést a választóke­rület országgyűlési képviselő­je, dr. Ortutay Gyula, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának főtitkára tartotta, s részt vettek az ünnepségen a hazánkban időző olasz béke­küldöttek is. Veszprém megyében a mun­kásság közös kirándulásokat rendezett a történelmi neveze­tességű helyekre. Balatonfüre­­den nagygyűlés volt, Veszp­rémben pedig két művészi ki­állítás nyílt meg, a Bakony­­múzeumban és a Szakszerve­zetek székházában. Ifjúsági találkozók, munkás­paraszt találkozók voltak Vas megyében és Bács-Kiskun me­gyében, nagyszabású szántó­versenyt rendeztek Nógrád megyében, ahol a megyei dön­tőt a szécsényi tangazdaság földjein tartották meg. Nyír­egyházán Polonyi Szűcs La­jos, a pénzügyminiszter első helyettese adta át a Miniszter­­tanács vándorzászlaját a Ság­­vári Endre Tsz-nek. Gyulán megtartották a nemzetiségi kulturális találkozó második napi ünnepségeit. A munkás­paraszt szövetség jegyében tar­tották meg az alkotmánynapi ünnepségeket Győr-Sopron megyében is. A Miniszterta­nács vándorzászlaját a Mihá­lyiban rendezett ünnepségen K. Nagy Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja adta át a Táncsics Tsz-nek. A Somogy megyei Nagyatádon Szatmári Nagy Imre, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának titkára mondott beszé­det az alkotmánynapi ünnep­ségen. Kecskeméten a Lestár-park­­ban leleplezték Fényes Adolf szobrát. Hermann Lipót festő­művész mondott avatóbeszé­det. Szeged határában a Tisza partján Tápai Antal szobrász­­művész alkotását, egy munkás­­mozgalmi emlékművet avattak fel. A Vas megyei Kissomlyó Magyar—Bolgár Barátság Ter­melőszövetkezetének tagjai bolgár vendégeket fogadtak, Jancso Georgiev bolgár nagy­követet és az uzundzsovói Bolgár—Magyar Tsz küldött­ségét. A vendégek az ünnepi nagygyűlésen Moszkvics sze­mélygépkocsit nyújtottak át ajándékba a kissomlyói test­vérszövetkezetnek. Az alkotmány ünnepén for­galmas külföldi turistajárás volt: a hétvégét 77 külföldi tu­ristacsoport, számszerűit több ezer vendég töltötte hazánk­ban a baráti és a nyugati álla­mokból. Napi húszezer utast fogadhat Debrecen új állomásépülete Fiúk — lányok részére minden méretben már meg­érkeztek az ISKOLA­KÖPENYEK 54,— Ft-tól a NÉPMŰVÉSZETI és HÁZIIPARI VÁLLALAT fővárosi és vidéki boltjaiba! Magyar Nemzet Tanácskozás a mezőgazdaság gép- és gépalkatrész ellátásáról A Mezőgazdasági és Erdé­szeti, valamint a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszer­vezetének elnöksége hétfőn tanácskozásra hívta össze a Földművelésügyi Minisztérium és a mezőgazdasági gépgyár­tást irányító iparigazgatóságok vezetőit. A tanácskozáson a mezőgazdaság gépekkel és gépalkatrészekkel történő el­látásával kapcsolatos kérdése­ket vitatták meg. Nemzetközi öntözési konferencia kezdődött Budapesten Nemzetközi öntözési konfe­rencia kezdődött hétfőn a Ma­gyar Tudományos Akadémián. A tanácskozáson hazai műsza­ki és agrárszakemberek mel­lett bolgár, csehszlovák, len­gyel, német, román és szov­­je küldöttek vesznek részt. A konferencia témája: az öntö­zéses gazdálkodás hatásfoka. % Román párt- és kormányküldöttség érkezik baráti látogatásra hazánkba Az MSZMP­­ Központi Bi­zottsága és a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány baráti látogatásra hívta meg a Magyar Népköztársa­ságba a Román Munkáspárt Központi Bizottságának és a Román Népköztársaság kor­mányának küldöttségét, hogy viszonozza a Magyar Népköz­­társaság párt- és kormánykül­döttségének a Román Nép­köztársaságban 1958-ban tett látogatását. A meghívásra a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége Gh. Gheorghiu-Dej­nek, a Román Munkáspárt Központi Bizott­sága első titkárának, a Ro­mán Népköztársaság Állam­tanácsa elnökének vezetésével 1961. szeptember 1-én a Ma­gyar Népköztársaságba érke­zik. Ülést tartott az Elnöki Tanács Az Elnöki Tanács hétfőn tartott ülésén megerősítette a Genfben 1959. december 21-én aláírt nemzetközi távközlési egyezményt. Az Elnöki Tanács egyes köz­ségek közötti kisebb terület­átcsatolást rendelt el, illető­leg hagyott jóvá. Végül egyéb ügyeket tárgyalt. Walter Ulbricht meglátogatta az erfurti magyar pavilont Újabb aranyérmeket szereztek a magyar kiállítók Erfurtban Az erfurti nemzetközi ker­tészeti kiállítás augusztus 19-i bemutatóján az eddig elért 26 aranyérem mellé 57 arany-, 14 ezüst- és 23 bronzérmet szereztek a magyar kiállítók. A paprikatermelés bemutatá­sáért a magyar pavilonnak ítélték a legnagyobb tisztelet­díjat. Vasárnap Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának el­nöke meglátogatta a magyar pavilont. A látottak alapján elismerését fejezte ki és to­vábbi sikereket kívánt szocia­lista nagyüzemeinknek. Kállai Gyula Debrecenben­ Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnök­­helyettese vasárnap Debrecen­be látogatott. Gádor Ferenc­nek, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei bizottsága első titká­rának társaságában részt vett a debreceni nemzetközi kórus­verseny díjnyertes kórusainak hangversenyén. Felkereste az új debreceni vasútállomást is, ahol az építkezés dolgozóival, műszaki vezetőivel találko­zott. „Első nagyságrendű csillag** G. Vasziljev, a TASZSZ tu­dósítója írja: Két héttel ezelőtt ezerszám futottak az utcákra az ame­rikai városok és falvak lakói, hogy saját szemükkel lássák a szovjet űrhajót, amely a saj­tó megállapítása szerint "úgy ragyogott az égen, mint első nagyságrendű csillag«. Az amerikai sajtó számára, amely a pillanatnyi szenzációnak él, két hét óriási idő. És az ame­rikai lapok, az amerikai fo­lyóiratok tovább kommentál­ják és értékelik Tyitov "­feno­menális kozmikus útját­*. Míg az első visszhangokban az uj­­jongás, a meglepetés, olykor a zavar tükröződött, ma már az olvasók nap mint nap jelent­kező kérdéseire igyekszik vá­laszt adni a sajtó: miért előz­te meg a Szovjetunió ezúttal is az Egyesült Államokat? Miért nincsenek Amerikában olyan ragyogó tudósok és ter­vezők, mint a Szovjetunióban? Mi a magyarázata annak, hogy az első 25 órás űrutazás hőse egy távoli szibériai falu szü­lötte volt és nem valamelyik oklahomai vagy utahi legény ? A legbecsületesebb újság­írók és tudósok megpróbálnak válaszolni ezekre a kérdések­re. Az olvasók pedig a lap­szerkesztőségekhez küldött le­veleikben segítenek megfogal­mazni a választ. — Mivel magyarázzák az oroszok e tüneményes sikerét? — írja a Daily News-ban Hanster asszony New York­ból. "Propaganda?* — kérdezi gúnyosan. — »Az űrhajóban nem volt ember?*, "Német tu­dósok?* — térjenek észhez! Hagyják abba a félrevezeté­sünket! Ugyanennek a lapnak egy másik olvasója, Green szo­morúan állapítja meg, hogy azok az óriási összegek, ame­lyeket az amerikai kormány űrhajózási munkákra fordít, nem segítik elő az Egyesült Államok elmaradásának meg­szüntetését. "Kennedy elnök azt sürgeti — írja —, hogy vessünk be újabb milliárdo­­kat, és azt ígéri, hogy tíz év múlva utazást tehetünk a Holdba. A kommunisták tíz hónap múlva ott lesznek. Va­lami többre van szükségünk, mint pénzre .. .* A New York Amsterdam News című néger lapban Randolph szakszervezeti ve­zető ezt írja: "Véleményem szerint az ember felbocsátása a világűrbe feltétlenül az év­század legnagyobb tudomá­nyos vívmánya. Amerika ugyanezt megtehetné, ha egyenlő tanulási lehetősége­ket biztosítana minden polgá­rának, függetlenül fajtájuktól, bőrük színétől, vagy vallási meggyőződésüktől­. Egy másik néger közéleti személyiség, Satton gúnyosan jegyzi meg:­­az oroszok előbb fellőnek embert a Holdba, mint az amerikai néger jegyet válthat a Mississippi autóbusz­ra. Az amerikaiaknak el kel­lene gondolkozniuk Oroszor­szág tudományos haladásáról és arról, hogy Amerikában a szabadság terén nincs előre­haladás". Egy New York-i lakos, aki a Daily News hasábjain "Egy nyugtalan amerikai" aláírás­sal méltatta a szovjet ember páratlan hőstettét, rámutatott, hogy a Szovjetunióban nincs munkanélküliség, nincs a tő­kés országok­­dolgozóinak e szörnyű csapása. "Köszön­töm a Szovjetuniót a nagy, kozmikus siker alkalmából — írja. — Oroszországban egyet­len egészséges ember sem gon­dol munkanélküli segélyre. Dolgozik.-'-' A Chicago Sun-Times "Miért vagyunk a második helyen a világűrkutatásban?* című cik­kében irigykedve ír arról, hogy a szovjet rendszer "cél­ratörő rendszere, amely "képes koncentrálni erőfeszítéseit a fontos feladatokra". A Worker találóan világít rá Tyitov űrrepülésének és a szocializmus lehetőségeinek kapcsolatára. "Ezt a mesébe illő hőstettet — mutat rá — a jövő embereinek egyike, egy kommunista vitte véghez. Azoknak az űrhajóknak meg­alkotói, amelyek holnap a vi­lágmindenség messzeségeibe viszik az embert, annak az or­szágnak tudósai és munkásai, amely a világon elsőnek szün­tette meg a kizsákmányolást, azé az országé, ahol az emberi értelem és munka minden eredménye egy célt szolgál — az emberek anyagi és szelle­mi szük­ségleteinek legtelje­sebb kielégítését*. A tündöklő, belső nagyság­rendű csillag* már rég letűnt a látóhatár szélén, de kitöröl­hetetlen nyomot hagyott az emberek gondolkodásában.

Next