Magyar Nemzet, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-01 / 77. szám
2 A Francia Kommunista Párt a fegyverszünet utáni helyzetről Párizsból jelenti az MTI. Az Humanité szombati számában közli a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának március 22-i határozatát, amely az algériai fegyverszünet utáni politikai helyzetet elemzi és megjelöli a párt feladatait. — Az algériai fegyverszünet megkötése — hangoztatja a határozat — a béke és a népek függetlensége ügyének nagy győzelme, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormánya köré tömörült algériai nép és az algériai felszabadító hadsereg hősies küzdelmének, a francia munkásosztály, a francia demokratikus erők harcának, a nemzetközi közvélemény növekvő nyomásának, a békés erők, főként a szocialista országok szolidaritásának az eredménye. A francia imperializmus vereséget szenvedett, annak ellenére, hogy az amerikai imperializmus és más atlanti szövetségesek — elsősorban a zsoldosok tízezreit szállító bonni Németország — támogatását élvezte. A határozat az eviani egyezmény jelentőségét méltatva rámutat: az algériai nép önálló, szuverén nemzetnek ismertette el magát. A független algériai állam létrejötte világviszonylatban is gyengíti az imperializmust. Ismét igazolja, hogy napjainkban már nem az imperializmus határozza meg a történelem alakulását. Megerősíti a 81 kommunista és munkáspárt nyilatkozatának a gyarmati rendszer elkerülhetetlen összeomlásáról hangoztatott megállapításárt. A határozat a továbbiakban elemzi a 84 hónapig tartott háború okait és következményeit A gyarmati háború Franciaországban a demokrácia hanyatlását, a személyi hatalom megvalósulását eredményezte, rendellenes állapotot és zűrzavart teremtett, az OAS bűnös garázdálkodásához vezetett. "A tűzszünet azonban még nem béke"" — jegyzi meg az FKP Központi Bizottsága. Az OAS fasisztái terrort akarnak érvényesíteni Franciaországban, kihasználva a hatóságok elnéző magatartását, hiszen a hatóságok az antifasisztákat véres elnyomó intézkedésekkel üldözik. Az FKP Központi Bizottsága felhív minden demokratát, követeljék az OAS azonnali felszámolását, a fasiszta gyilkosok szigorú megbüntetését, harcra hív az eviani egyezmények maradéktalan megtartásáért és minden olyan próbálkozás ellen, amely a gyarmati rendszer új formáit akarja Algériára kényszeríteni; követeljék a fasiszta elemek eltávolítását a hadseregből, a rendőrségből, a bírói karból és a közigazgatásból. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága felhívja a demokratákat, követeljenek közkegyelmet mindazok számára, akiket azért büntettekmeg, mert harcoltak az algériai háború ellen. A személyi hatalom minden téren bebizonyította, hogy képtelen a nemzet előtt álló feladatokat megoldani — hangoztatja végül a határozat, majd leszögezi: a francia kommunisták április 8-án csupán a békére szavaznak igennel, mert a béke biztosítása, az eviani egyezmény maradéktalan végrehajtása a leglényegesebb kérdés. Erre vonatkozik az „igen"* szavazat, amely semmiféle bizalmat nem jelent de Gaulle-lal szemben. Ben Bella Kairóba érkezett Burgiba fogadta Ben Kheddát Kairóból jelenti az MTI. Ben Bella, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának miniszterelnökhelyettese az FLN négy másik vezető személyiségével együtt szombat reggel a Kairó mellett levő katonai repülőtérre érkezett. Az algériai személyiségeket az EAK különrepülőgépe szállította Zürichből. A gép rövid pihenő után tovább indult az almazai katonai repülőtérre. Tuniszból jelenti az AFP. Burgiba elnök szombat délelőtt a köztársasági palotában fogadta Ben Kheddát, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának elnökét. A negyvenöt perces tanácskozáson mind algériai, mind tuniszi részről jelen volt több miniszter is. Az Algírban felállított rögtönítélő bíróság szombaton ült össze első ízben, hogy egy európai ügyében mondjon ítéletet. Hivatalos adatok szerint pénteken Algériában tizennégyen haltak meg és tizennyolc sebesülés történt terrorcselekmények következtében. Az OAS egy rohamcsapata Orleansville közelében támadást intézett három francia őrállomás ellen. A három őrállomás mintegy ötven főnyi legénységét előbb letartóztatták, majd fegyverük átadására kényszerítették és szabadon bocsátották. A támadás az éjszakai órákban történt. A francia katonaság a környező hegyekben az OAS rohamcsapat felkutatására megkezdte a nyomozást. Christian Fouchet, Franciaország új algériai főbiztosa hivatala átvétele óta pénteken Ailleret tábornok főparancsnok kíséretében Oranba érkezett. Első, teljesen titokban tartott útja alkalmából Fouchet a polgári és katonai hatóságok képviselőivel tárgyalt. A helyi katonai és politikai vezetők tájékoztatták, hogy az OAS Algírban és Oranban összpontosuló támadásai miatt az egyik legsürgősebb feladat, hogy újabb katonai erősítést kapjanak, hírek szerint 10—15 000 főnyi karhatalmi erősítést tartanak szükségesnek. További intézkedésig az iskolákban még szünetel az oktatás. A földközi-tengeri francia flotta néhány hajója, amely kedd óta Mers-el-Kebir-ben állomásozott, szombat reggel kifutott a kikötőből. A Rocher Noir közigazgatási központból szerzett tájékoztatások szerint az ideiglenes végrehajtó szerv tagjai péntek délután tartották az első eszmecserét a feladatok szétosztásáról. A párizsi katonai törvényszék halálra ítélt két OAS-banditát Párizsból jelenti az MTI. A párizsi katonai törvényszék előtt befejeződött Gavoury rendőrbiztos gyilkosainak pere. A francia tisztviselőt Algériában ölték meg az OAS banditái. A tárgyalás nagy feltűnést keltett Franciaországban, nemcsak azért, mert ezúttal hangzott el először halálos ítélet az OAS merénylői felett, hanem a vádlottak vallomásai is megdöbbentették a közvéleményt. A gyilkosság tettesei az idegenlégió Salanhoz kötött katonái, feltárták a gyarmati hadsereg módszereit, amelyeket ma az OAS terroristái alkalmaznak. Az egyik vádlott egykedvűséggel mondotta el, hogyan gyilkolta meg a rendőrtisztviselőt. — Az úgynevezett »lesfogást-t alkalmaztam — mondotta. A derékszíját a nyakába akasztottam, egy rúgással térdre kényszerítettem, aztán a szívébe és a jobb tüdejébe szúrtam a tőrt. Kérem, én katona vagyok — fűzte hozzá — a módszer benne van a szolgálati szabályzatban és a légióban bábukon gyakoroltuk. A vádlottak nem tudták, kit ölnek meg. Egy hadnagy utasításait teljesítették. Az értelmi szerző nem volt jelen a tárgyaláson, Sátán egyik osztagát vezényli Algériában. A védőügyvédek védenceik szabadlábra helyezését követelték, azzal érveltek, hogy a vádlottak a Francia-Algéria védelmében követték el tettüket és ezért az eviani egyezmény értelmében amnesztia alá esnek. A bíróság nem fogadta el ezt az érvelést, az államügyész azonban a halálbüntetés mellőzését kérte. A bírák nem merték kihívni a közvélemény haragját, két vádlottat halálra, kettőt pedig életfogytiglani börtönre ítéltek. Az ítélet kihirdetése után a vádlottak letépték kitüntetéseiket és a "Francia-Algériát" éltetve a bírák lábaihoz dobták. Magyar Nemzet Az argentin államcsíny az Egyesült Államok beavatkozásának következménye A drámai napok után viszonylagos nyugalom Argentínában Buenos Airesből jelenti az MTI. Hírügynökségi jelentések szerint a hét közepének feszült órái után viszonylagos nyugalom uralkodik Argentínában — továbbra is, bizonytalanok azonban a jövő kilátásai. A Frondizi által a hét elején összeállított kérészéletű kormány miniszterei pénteken este benyújtották lemondásukat az új elnöknek. Guido felkérte a kormány tagjait, az új kormány megalakításáig maradjanak helyükön. Megfigyelők véleménye szerint az új elnök következő lépésként összehívja a kongresszus rendkívüli ülésszakát, hogy megszavaztassa azokat a törvényeket, amelyek a reakciós katonai vezetők követeléseinek megfelelően korlátozzák a szakszervezetek jogait, betiltják a peronista szervezeteket, a kommunista tevékenység minden formáját, s a központi kormány ellenőrzése alá helyezik az eddig autonóm tartományokat. Guidónak gyorsan kell cselekednie, mert a rendkívüli ülésszaknak még május elseje előtt a "törvényesség** pecsétjét kell ütnie a katonai vezetők követeléseire — május 1-én ugyanis az új kongreszszuson jog szerint a 45 peronista képviselőnek is el kellene foglalnia helyért. Pénteken közzétették Buenos Airesben Frondizi volt elnök négy nappal ezelőtt kelt levelét, amelyben megindokolta, miért ragaszkodik az elnöki tisztséghez. Frondizi levelében hangsúlyozza, hogy az ő alkotmányos alapon álló politikája eredményesebben veszi fel a harcot a kommunizmus ellen, mint a katonák nyílt államcsínye. Az államcsíny — írja Frondizi — ki fogja váltani a tömegek ellenállását ,és ennek elkerülhetetlen következményét, a szociális háborút*. Ha a katonák elérik céljukat, megnyitják a kaput a kommunistája előtt,akik_ ellen, saját állításuk szerint oly hevesen harcolnak-*. Az argentin események nemzetközi visszhangja azt mutatja, hogy az "alkotmányos paródia-", ahogy Aramburu volt elnök jellemezte, senkit sem téveszt meg és mindenki előtt világos, hogy államcsíny történt. Argentína nagykövetei számos országban lemondottak tisztségükről és mint már jelentettük, a venezuelai kormány azt javasolta, egyetlen latin-amerikai ország se ismerje el az új rendszert. Az AFP jelentése szerint buenos airesi diplomáciai körökben a kialakult helyzetet így jellemzik: »Katonai diktatúra — közbeiktatott személlyel**. Rámutatnak arra, hogy Guido egyéni szándékaitól függetlenül a katonáktól függ és ha nem teljesíti parancsaikat, le kell mondania. A helyzet közeli kiéleződését jósolta Madridban Peron volt argentin elnök is. Az Epoca című olasz lapnak adott interjújában hangsúlyozza: “Úgy vélem, hogy most már gyorsan mennek majd a dolgok. Ez feltartóztathatatlan folyamat . . Azt hiszem, hamarosan készíthetem bőröndjeimet ... Az egész egy hónap, fél év, vagy egy év kérdése, de végül is az elkerülhetetlen be fog következni e. New Yorkból jelenti a TASZSZ. A latin-amerikai országok sajtója és közéleti személyiségei megállapítják, hogy az Egyesült Államok volt az argentínai államcsíny sugalmazója és szervezője.Az argentínai államcsíny jenki terv és cselekedet volt, amelyet az Egyesült Államok nagykövetének közreműködésével valósítottak meg** — mutat rá a Popular című uruguayi lap. A Popular hangsúlyozza: "Az Egyesült Államok cselekedetei rávilágítanak az imperialistáktól függő helyzetben levő oligarchia uralmán alapuló pánamerikai rendszer minden képmutatására.* A lap, miután emlékeztet a Brazíliában és Equadorban nemrég lezajlott hasonló összeesküvési kísérletekre, arra figyelmeztet, hogy Venezuelában és néhány más országban is hasonló terveket szőnek. Cavalcanti brazíliai kongresszusi képviselő a Luta Democratica című lapbak rámutat, hogyaz argentínai államcsíny — az amerikai külügyminisztérium beavatkozásának következménye**, és ezt "az Egyesült Államok legreakciósabb erőinek támogatásával* hajtották végre. Vasárnap, 1962. április 1. Feloszlatták az indiai parlamentet Új-Delhiből jelenti az MTI. Radzsendra Praszad, az Indiai Köztársaság elnöke szombaton feloszlatta a központi parlament mindkét házát , a népi kamarát és az államok tanácsát. A legutóbb tartott választások alapján megalakuló új parlament április 18-án tartja első ülését. A kormány lemondására — amit az alkotmányos rendelkezések a választások után megkövetelnek — Nehru miniszterelnök megbetegedése miatt egyelőre még nem került sor. Nyilvánvaló azonban, hogy a jelenlegi kormány a formális lemondás után is mindaddig hivatalban marad, amíg Nehru össze nem állította új kormányának névsorát. Kennedy levele Szukarnóhoz Djakartából jelenti a Reuter. Az indonéz fővárosban közölték, hogy Kennedy amerikai elnök levelet intézett Szukarno indonéz elnökhöz a nyugat-iráni kérdésben. Az üzenet tartalmát nem hozták nyilvánosságra. Subandrio indonéz külügyminiszter pénteken kétórás megbeszélést folytatott Szukamo elnökkel és eltávozóban kijelentette, hogy az amerikai kormány az indonéz—holland bizalmas tárgyalások folytatását szorgalmazza. Subandino rámutatott, hogy addig, amíg holland részről nem mutatnak jóakaratot a kérdés rendezésére, illetőleg az indonéz kormány új fejleményekkel nem számolhat, aligha lehetséges folytatni a Washington közelében megkezdett, majd később félbeszakított tanácskozásokat. Hivatalosam közölték, hogy a Nyugat-Iriánnal határos szigetekre hamarosan további 15 000 indonéz önkéntes utazik. Nasution hadügyi és belbiztonsági miniszter Makassarból visszaérkezett az indonéz fővárosba. A Mezsdunarodnaja Zsizny a békés együttélésről A Mezsdunarodnaja Zsizny a Lenin útmutatása: a békés együttélés•* című cikkében hangoztatja, hogy a szocialista országok, békeszerető külpolitikája a békés együttélés Lenin által megalapozott elvein nyugszik. A mai nemzetközi erőviszonyok között a háború kiiktatásának kérdését nemcsak elméleti, hanem gyakorlati síkon is fel lehet és fel kell vetni. Aki ezt nem érti, aki kihagyja számításaiból a szocializmus, a demokrácia és a béke megnövekedett erőit, az nem látja az élet fejlődését. Sajnos, a kommunista világmozgalomban akadtak olyan emberek, akik nem kívánják észrevenni a bekövetkezett változásokat — folytatódik a cikk. Egyebek között az Albán Munkapárt vezetőiről van szó. Ezek a vezetők dogmatikusan bemagolták a marxizmus bizonyos képleteit, s megpróbálják kétségbe vonni a kommunista világmozgalomnak az utóbbi években levont legfontosabb következtetéseit, tételeit Hodzsa és Shehu szerint például az, aki elismeri, hogy az új világháborút el lehethárítani, a kapitalizmus természetének megváltozását hirdeti és tisztára akarja mosni az imperializmust. Az Albán Munkapárt vezetői lényegében úgy vélik, hogy ma teljesen az imperialistáktól függ annak a kérdésnek a megoldása, vajon legyen-e, vagy ne legyen háború? A folyóirat ezután a dogmatikusok ama álforradalm állításaival foglalkozik, amelyek szerint "az igazi forradalmároknak nem kell félniük egy új világháborútól**, s a világháború végeredményben hasznos lenne a nemzetközi forradalmi mozgalom és a szocializmus számára. "A békés együttélés lenini elvének álforradalmi ellenfelei nem akarják észrevenni, hogy a jelenkori fejlődés egész menetére éppen a béke, a szocialista országoknak a békés, alkotó munkában elért eredményei gyakorolják a legnagyobb forradalmasító hatást Azok, akik kételkednek a harcnak és a versenynek a szocializmus számára kedvező kimenetelében, tulajdonképpen nem hisznek a marxista— leninista ideológia erejében* — írja a lap. ICY Vlim TAIMUSSÁGAN A gazdasági és társadalmi fejlődés problémái a volt gyarmati országokban Az imperializmus gyarmati rendszerének széthullása töménytelen problémát vet fel, amelynek megválaszolása, megoldása elképzelhetetlen a régi sémák keretei között. Mindjárt itt van az az alapvető ellentmondás: a volt gyarmatok felszabadulásuk után is gazdaságilag a kapitalista világrendszer részei maradtak, de szinte egyetlen olyan fiatal független ország sincs, amelynek politikusai nyíltan azt hirdetnék, hogy népüket a kapitalizmus útján akarják vezetni. Sokuk egyenesen arról beszél, hogy programja szocialista. Kormányok és pártok választják hivatalos ideológiájukul a szocializmust ezekben az országokon, mert a kapitalista út nem kecsegteti őket sok reménnyel, hogy rövid idő alatt felszámolják országuk elmaradottságát, megjavítsák népük helyzetét. Nehru kereken meg is mondta: személy szerint úgy vélem, hogy a javak egyenlőtlen elosztásán nyugvó társadalom, s a kapitalizmus ilyen, a legkevésbbé sem elfogadható korunkban.* , A felszabadult országok gazdasági fejlődésének és társa-dalmi haladásának kérdéseima rendkívül élénken foglalkoztatják az egész világot- Erről a kérdésről rendezett széleskörű vitát a Mirovaja Ekonomika i Mezsdunarodzne obnosenyija című folyóirat szerkesztősége Moszkvában. A konferencián elhangzott referátumok és felszólalások rengeteg új meggondolással egészítették ki a felszabadult országokról kialakult hagyományos képet. A főreferátumot V. Tyagunyenko tartotta a felszabadult országok társadalmi fejlődésének tendenciáiról. Tyagunyenko fejtegetéseiben abból a megállapításból indult ki, hogy a fiatal független államok sajátos belső viszonyai kedveznek a fejlődés nem kapitalista útja keresésének. Az állami függetlenség kivívásával nem szűntek meg létezni a kapitalizmus előtti társadalmi és gazdasági formációk, de nem számolódon fel az imperialista monopóliumok kizsákmányoló tevékenysége sem. Az elnyomás és kizsákmányolás elleni fellépés tehát ezekben az országokban antifeudális és antiimperialista élt kap. A paraszti tömegek és a városi kisburzsoák a faji és társadalmi elnyomással a szocializmus jelszavát szegezik szembe. Végül arról sem lehet megfeledkezni, hogy a nemzeti burzsoázia is hivatkozik a szocializmusra, demagóg célzattal. Avarell Harriman, amerikai bankár, jelenleg Kennedy "utazó nagykövete** éppen erre utalt, amikor megjegyezte: "Egyeseket nálunk megriaszt, hogy az indiai kormány céljait "szocialistáknak** mondja. Én úgy gondolom, hogy a kormány helyesen jár el, amikor ezt a szót használja. Hiszen Ázsia népei körében a szocializmus népszerű, a kapitalizmus fogalma viszont annyira összenőtt a kolonializmus fogalmával, hogy a kettőt voltaképpen szinonimának érzik.« Ebbőlkorántsem az következik, hogy az elmaradott országokban hirdetett szocialista elképzeléseket teljes egészükben el kell vetnünk csak azért, mert azok nem vágnak egybe a szocializmus marxil lenini fogalmával. A nemzeti felszabadító mozgalmak soraiban a szocialista eszmék azt fejezik ki, hogy e mozgalmak keresik a gazdasági és társadalmi problémák megoldásának leghatékonyabb módozatait és a választ éppen a szocializmusban találják meg kérdéseikre. A függetlenség változatai Ha a gyarmati sorból felszabadult országok helyzetét vizsgálat alá vesszük, rögtön a szemünkbe tűnik, hogy a függetlenségnek hányféle változata van. A Fülöp-szigeteken például az állami függetlenség megszerzése után nem bontakozott ki mozgalom az ország gazdasági önállóságának megteremtéséért, hanem az imperializmusnak sikerült minden tekintetben hatalmába keríteni ezt az országot. Ugyanezt mondhatjuk Pakisztánról, Thaiföldről, Iránról. Az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok között azonban vannak szép számmal olyanok, amelyekben a nemzeti burzsoázia van hatalmon és hatalmát arra igyekszik felhasználni, hogy diplomáciai vonatkozásban védelmezze a nemzet érdekeit az imperializmussal szemben, gazdaságilag pedig az önállóság kiépítésén és a gyarmati rendszer felszámolásán fáradozzék. Ebbe a csoportba sorolható egyebek között India, az Egyesült Arab Köztársaság. A belső erőviszonyokat azonban az jellemzi ezekben az országokban, hogy a hatalmon levők inkább a kapitalista, semmint a nemkapitalista út hívei. Egyes új független államok, például Ghána, Guinea, Mali és bizonyos értelemben Indonézia nem sorolhatók az előbbi két csoport egyikébe sem. Bár gazdaságilag ezek is kapitalista világrendszerhez tartoznak, pozitívumként nemcsak azt lehet elmondani róluk, hogy semleges politikát folytatnak. Ezekben az országokban a gazdasági és a politikai életben egyaránt tevékeny szerepet játszanak a néptömegek, nagy súlyuk és befolyásuk van azoknak a tár,sadalmi és politikai erőknek, amelyek a fejlődés nem kapitalista útja mellett szállnak síkra. Tervszerű gazdálkodás A felszabadult országokban végbemenő társadalmi és gazdasági folyamatok roppant bonyolultak. Olyan jelenségek kerülnek felszínre, amelyek semmiféle, még az eddig legtökéletesebbnek vélt formulába sem kényszeríthetők bele. Ilyen jelenség az, hogy a tervszerű gazdálkodás ilyen vagy olyan formái szinte valamenynyi volt gyarmati országban megtalálhatók. Legalább negyven új, független ország folytat tervszerű gazdálkodást. Ezek a gazdaságfejlesztési programok egyes esetekben csupán csak egyes gazdasági ágakat érintenek, máskor csak az állam pénzügyi tevékenységére vonatkoznak, de arra is van példa, hogy kiterjednek az egész állami szektorra, sőt bizonyos fokig a magántőkés szektorra is. A gazdasági élet állami szabályozását, ezekben az országokban maga az élet követeli: rendkívüli az elmaradottság, kevés a magántőke, a pénzügyi eszközök szétap-