Magyar Nemzet, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-04 / 129. szám

Csütörtök, 1964. június €■. T Bolgár katonai küldöttség érkezett hazánkba Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter meghí­vására — a Bolgár Népköz­­társaságban járt magyar kato­nai delegáció látogatásának viszonzásaként — szerdán bol­gár katonai küldöttség érke­zett Budapestre, Dobri Dzsu­rov vezérezredesnek, a Bol­gár Népköztársaság honvédel­mi miniszterének vezetésével. A delegációt magyarországi útjára Lados Andor ezredes, hazánk szófiai nagykövetségé­nek katonai attaséja is elkí­sérte. A vendégeket a zászlókkal, s üdvözlő feliratokkal díszí­tett Ferihegyi repülőtéren ün­nepélyesen fogadták. A kül­döttség fogadására megjelent Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a magyar nép­hadsereg más magas rangú vezetői, a tábornoki és pa­rancsnoki kar tagjai, a társ­­feggyveres testületek képvise­lői, Pap János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, dr. Ko­rom Mihály, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Benkei András belügyminisz­ter, Böjti János külügymi­niszter-helyettes. Jelen volt a fogadtatásnál Jancso Georgiev, a Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykövete és a nagykövet­ség több beosztottja. Ott vol­tak a Budapesten akkreditált katonai és légügyi attasék közül sz­ámosan, valamint — élükön K. I. Provalov vezér­­ezredessel — az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok parancsnokságának magas rangú képviselői. Amikor a vendégek a kü­­lönrepülőgépből kiszálltak, a zenekar eljátszotta a bolgár és a magyar himnuszt. Dobri Dzsurov Czinege Lajossal együtt ellépett a küldöttség tiszteletére felsorakozott dísz­század előtt, majd üdvözölte a fogadására megjelenteket. Ezután Czinege Lajos mon­dott üdvözlő beszédet, amely­re Dobri Dzsurov válaszolt. A beszédek után a delegá­ció tagjai üdvözölték az egy­begyűlteket, majd a fogadta­tás a díszszázad díszmeneté­vel ért véget. A bolgár katonai küldött­ség szerdán délben a Hősök terén megkoszorúzta a ma­gyar hősök emlékművét. Ugyancsak megkoszorúzta a bolgár katonai delegáció a gellérthegyi szovjet hősi em­lékművet. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter a mi­nisztériumban fogadta a bol­gár katonai küldöttséget. A szívélyes, baráti légkörben le­zajlott találkozón a magyar néphadsereg vezető tábornokai és parancsnokai is részt vet­tek. A látogatást követően a honvédelmi miniszter a nép­hadsereg központi klubjának nyári helyiségében ebédet adott a bolgár katonai dele­gáció tiszteletére. Az ebéden Pap János, a Minisztertanács elnökhelyettese és Dobri Dzsurov vezérezredes pohár­köszöntőt mondott. A bolgár vendégek délután — magyar katonai vezetők társaságában — különvonaton Pécsre utaztak. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének ülése • A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöksége szerdán ülést tartott a nép­front székházában. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke tájékoztatót adott az időszerű bel- és külpolitikai kérdések­ről A tájékoztatót eszmecse­re követte. Az elnökség fog­lalkozott néhány, a harmadik kongresszus utáni közvetlen feladattal, majd a harmadik kongresszus felhatalmazása és jóváhagyása alapján elfogad­ta a működési szabályzat mó­dosított szövegét. Három hét múlva megkezdődik az aratás Az idén a szokottnál 400.000 holddal nagyobb a gabona vetésterülete, s a táblák több­sége sűrű állományú, magas­ra nőtt, helyenként máris megdőlt gabonát nevel. Bajcsy Ede, a Földművelés­­ügyi Minisztérium növény­­termesztési főigazgatóságának helyettes vezetője tájékozta­tásul közölte: a régebbi meg az új ►­ gépezredek­ nagyrészt máris felvonulás­ra készen állnak. A nagy szalmájú, sű­rű gabonában azonban las­sabban haladhatnak a gépek, ugyanakkor nagyobbak lesz­nek a szállítási feladatok, s előreláthatólag több nehézség adódik majd a kombájn­gabona tisztítását, esetleges szárítását illetően, továbbá a raktározásban. A gabonák általában igen gyorsan fej­lődnek, szépen kikalászottak, s már több helyen elvirágzot­­tak. Valószínűnek látszik, hogy június 20—22 körül a homokos talajú vidékeken megkezdődik az őszi árpa, majd néhány nappal később a rozs aratása is. Tehát alig három hét van még az ara­tási, raktározási fel­készülés­re. Az aratási előkészületekről szóló legfrissebb vidéki hírek arról számolnak be, hogy az ország több vidékén a gabo­nabetakarító gépek 70—80 százalékát máris kijavították és június vége felé már "be­vetésre kész­ lesz minden aratógép, kombájn és szállító­­eszköz. A magyar műemlékvédelem sikere a római kongresszuson Május utolsó hetében Ve­lencében tartották meg az UNESCO védnöksége alatt a második nemzetközi műemlék­­védelmi kongresszust, ame­lyen csaknem 70 nemzet 700 szakembere vett részt. Ha­zánkat a Kossuth-díjas Der­csénél Dezső vezetésével ki­lenctagú delegáció képviselte. A kongresszus ülésein felszó­lalt Dercsényi Dezső, akit az egyik szekció elnökévé is megválasztottak, továbbá Horler Miklós és Sallay Má­riásmé. A Palazzo Grassiban a részvevő nemzetek fény­képkiállításon mutatták be a műemlékvédelem terén elért eredményeiket. Brúno Molaio­­li, az olasz műemlékvédelmi hivatal főigazgatója nagy el­ismeréssel nyilatkozott a ki­állításon szereplő magyar anyagról. Három német gyár szakmai bemutatója Szakkörök számára érdeklő­désre számottartó kiállítás nyílt az NDK budapesti nagy­­követségének kereskedelem­politikai osztályán. Három német gyár: a VEB Schleif­­scheibenfabrik Rottluff, a VEB Schleifscheibenfabrik Bötzow és a VEB Schleif­­scheibenfabrik Dresden-Reich bemutatja a magyar gép- és szerszámgépipar szempontjá­ból fontos csiszolókorong ké­szítmények nagy választékát. E termékek előállításánál vi­lágviszonylatban az NDK el­ső helyen áll, és a magyar gyáraknak is jelentős mennyi­séget szállít. A mostani ki­állításon, amely június 9-ig marad nyitva és az Ajtósi Dürer sor 25. alatt tekinthető meg, sok új gyártmányt mu­tatnak be. Ezek közül számo­sat a magyar üzemekben gya­korlatilag kipróbálnak. Magyaa­ Nemzet Nemes Dezső előadása a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdéseiről A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak Politikai Akadémiáján szerdán az Építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házában Ne­mes Dezső, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára A nemzetközi kommunista moz­galom időszerű kérdései cím­mel előadást tartott. Az elő­adáson megjelentek Komócsin Zoltán és Somogyi Miklós, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Korom Mihály, a Központi Bi­zottság titkára, jelen volt a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány számos tagja, politikai és társadalmi életünk számos ismert képvi­selője. Megkezdődött a Duna-bizottság huszonkettedik ülésszaka Szerdán Budapesten meg­kezdődött a Duna-bizottság huszonkettedik ülésszaka. A tanácskozáson a tagországok — Ausztria, Bulgária, Cseh­szlovákia, Jugoszlávia, Ma­gyarország, Románia és a Szovjetunió — küldöttségén kívül megfigyelőként jelen van a Német Szövetségi Köz­társaság képviselője. Ezenkívül részt vesznek az ülésszakon az ENSZ Európai Gazdasági Bi­zottságának, valamint a Me­teorológiai Világszervezet, a Nemzetközi Távközlési Unió, a Vaskapu Folyamigazgató­ság, és az Aldunai Folyam­igazgatóság képviselői. G. A. Genyiszovnak, a Szovjetunió magyarországi nagykövetének, a Duna-bi­zottság elnökének megnyitó­ja után elfogadták a napi­rendet, majd munkacsopor­tokat alakítottak a napiren­den szereplő kérdések meg­tárgyalására. Az ülésszak, amelyen egyebek között a bizottság múlt évi munkater­vének teljesítéséről, a­z 1964— 1965-ös munkatervről és a du­nai hajózással kapcsolatos több fontos műszaki kérdés­ről tanácskoznak, június 16-án zárul. A műtéti szövődményekkel foglalkozik a sebészek nagygyűlése Ma kezdődik az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak­­szervezete sebész szakcsoport­jának rendezésében a sebé­szek háromnapos nagygyűlése. A referátumok gerincét a mű­tét alatti és közvetlen műtét utáni szövődményekkel kap­csolatos tapasztalatok ismerte­tése alkotja. A nagygyűlés a többi között tárgyal a műtéti szívelégtelen­ségről és a műtéti sokkról, a pajzsmirigy, a nyelőcső és gyomor, valamint a vékony- és vastagbél műtétek szövőd­ményeiről. A magyar előadó­kon kívül több külföldi előadó is beszámol e téren szerzett tapasztalatairól. Az idei nagygyűlésnek kü­lönös jelentőséget ad az, hogy a korszerű magyar sebészet megalapítójának, Balassa Já­nos születésének 150. évfordu­lóján kerül megrendezésre. Június 4-i filmbemutatók PÁRDUC (I—II.) Lampedusa regénye kétré­szes, színes, szélesvásznú, díjnyertes olasz filmen Korhatár nélkül Rendezte: LUCHINO VISCONTI Főszereplők: BURT LANCASTER, CLAUDIA CARDINALE, ALAIN DELON CORVIN, MÁJUS 1. du., VÖRÖS CSILLAG de., BARTÓK KERTMOZI A 66. szélességi foktól északra A megtalált múlt. Színes, szovjet film Korhatár nélkül MŰVÉSZ du., FÉNY du., PUSKIN de., MÁJUS 1. de. Megválasztotta új vezetőségét a TIT küldöttgyűlése Ortutay Gyula a TIT elnöke A TIT küldöttgyűlése szer­dán dr. Krammer Jenőnek, az idegennyelvi oktatási választ­mány elnökének hozzászólásá­val folytatódott. Ezután Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkár­­helyettese szólalt fel. Beveze­tőben a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa elnökségének és titkárságának köszönetét tolmácsolta azért a segítsé­gért, amellyel a TIT a nép­front munkáját eddig is támo­gatta. Az ismeretterjesztés ta­pasztalatairól szólva kiemelte a népművelési munkának né­hány olyan területét, amely­nek meghatározó jelentősége van a további fejlődés szem­pontjából. Hangsúlyozta: ered­ményeink kulcsa és forrása az volt, hogy az elmúlt években sikeres lépéseket tettünk az erők összefogására. Ezeket az eredményeket csak úgy tudtuk elérni, hogy a különböző párt­szervek, a Művelődésügyi Mi­nisztérium, a tanácsi appará­tus, a különféle társadalmi és tömegszervezetek a TIT-tel együtt keresték az előrejutás módozatait. A népfront és az ismeretterjesztés — Sarkalatos kérdésnek tar­tom — mondotta —, hogy az ismeretterjesztő munkát ne általában fogjuk fel, hanem a társadalmi építés törvényeihez igazítsuk. Teljesen egyetértek azzal a megállapítással, hogy itt nagy előrehaladás történt. Úgy gondolom azonban, to­vábbi előrelépés szükséges ab­ban a tekintetben, hogy az is­meretterjesztő, s általában a népművelési munkát ne csak gazdasági vonatkozásaiban, ha­nem a szocialista gondolkodás, a tudatformálás kérdéseiben is a társadalom igényeihez szab­juk. Bugár Jánosné ezután az ideológiai offenzíva kérdései­ről szólt, majd a Hazafias Népfront és a TIT együttmű­ködésének kérdéseit elemezte. Elmondotta,­ teljesen indokolt­nak tartja azt a nagy várako­zást, amely ezt az együttmű­ködést megelőzi. Ez az együtt­működés több területen — így pl. a szemléltetésben is — igen sok tartalékot rejt magában. Javasolta, hogy a közgyűlés utáni első titkári értekezletet közösen tartsák meg, és együt­tesen tájékoztassák a Hazafias Népfront és a TIT titkárait a feladatokról, hogy az indulás­nál az esetleges zökkenőket ki lehessen küszöbölni. Bugár Jánosné felszólalása után Kurt Kiebknecht, az NDK Ismeretterjesztő Társulatának alelnöke, majd Czeslaw Bob­­rowsky, a Lengyel Ismeretter­jesztő Társulat alelnöke üdvö­zölte a küldöttgyűlést. Im­­rich Lászlóné, a KISZ közpon­ti bizottsága kulturális osztá­lyának munkatársa a KISZ nevében sikeres munkát kí­vánt a TIT-tanácskozás rész­vevőinek, s az ifjúság nevelé­sének jelentőségéről szólt, dr. Ágoston György a pedagógiai ismeretterjesztés néhány kér­dését elemezte, majd a szege­di nyári egyetem programját ismertette. Dr. Lendvay Vil­mos után dr. Kulin György a csillagászati ismeretterjesztés­sel kapcsolatban az amatőr­mozgalom jelentőségét hangsú­lyozta. Végül Fáy Boris a Ma­gyar Vöröskereszt képviseleté­ben az egészségügyi felvilágo­sítás néhány kérdését elemez­te. Ezután Nagy László főtit­kár válaszolt a vitában felme­rült kérdésekre, majd Köpeczi Béla, az MSZMP Központi Bi­zottsága kulturális osztályának vezetője köszöntötte a küldött­­gyűlést. A szocialista embernevelés — A Politikai Bizottság megbízta Ilku Pál művelődés­ügyi minisztert — mondotta —, hogy a Központi Bizottság nevében üdvözölje a TIT IV. országos küldöttgyűlését. Saj­nos, Ilku elvtárs megbetege­dett, így helyette én kaptam a megtisztelő megbízatást, hogy a Központi Bizottság nevében köszöntsem a társulat életében oly fontos eseményt. Az a vé­leményünk, hogy a TIT az elmúlt három esztendőben egészségesen fejlődött, egyre inkább a legönt­udatosabb értelmiségiek társadalmi szer­vezetévé vált, és vállalta azokat a feladatokat, ame­lyek az ismeretterjesztésre hárulnak szocialista hazánk építésében. Úgy látjuk, hogy az ismeretterjesztés ebben az időszakban jobban szolgálta a gazdasági, politikai és művelő­dési feladatokat, mint a múlt­ban; sikeresen fejlesztette az ismeretterjesztés új formáit a munkások és a parasztok kö­rében, hozzájárult az általános és a szakmai műveltség ter­jesztéséhez, és nem utolsó sor­ban segített a tudatformálás­ban, a szocialista emberneve­lésben a természet- és társa­dalomtudományi, valamint az irodalmi és művészeti ismeret­­terjesztés eszközeivel. Ezek az eredmények előbbre vitték a kulturális forradalmat hazánk­ban. Köpeczi Béla ezután kultu­rális fejlődésünk eredményeit méltatta, majd így folytatta hozzászólását: — Felmerült a küldöttgyű­lésen az ismeretterjesztés helyének kérdése az egész művelődésben. Azok az ada­tok, amelyek kultúrforradal­­munk előrehaladásáról tanús­kodnak, kicsit utalnak a fel­adatokra is. De szükséges­nek tartjuk, hogy a legkülön­bözőbb intézmények és társa­dalmi szervezetek az eddiginél hatékonyabban koordinálják tevékenységüket, koncentrál­ják szellemi és anyagi eszkö­zeiket a közös célok érdeké­ben. Eredményeink nem fe­­ledtethetik el, hogy az or­szágban vannak még kultu­rális fehér foltok, de azt sem, hogy vannak tudásban, er­kölcsben és ízlésben elmara­dott rétegek, amelyekre hat­nak a múlt maradványai és átmeneti korunk mai ellent­mondásai. Úgy gondoljuk, a koordináció szempontjából is sokat segít az a tény, hogy ezentúl a TIT a Hazafias Népfront-mozgalom keretében fejti ki tevékenységét, fenn­tartva szervezeti önállóságát. A Hazafias Népfront a szocia­lista nemzeti egységet mun­kálja a maga eszközeivel, s tevékenységében nem kis sze­repet játszik, vagy kell, hogy játsszék az ismeretterjesztés. Reméljük, hogy ez a szerve­zeti változás tartalmilag is érezteti hatását mindkét szer­vezet tevékenységében.­­ Az MSZMP VIII. kong­resszusa a gazdasági feladatok mellett felhívta a figyelmet az eszmei harc fontosságára. Az eszmei harc nem valami­féle kampányfeladat, de most előtérbe kerül, miután a szo­cialista építés sok alapvető feladatát sikeresen megoldot­tuk. Nem vitás ugyanis, hogy a gazdasági építőmunkát is akadályozza a szocialista ön­tudat hiánya, vagy gyengesé­ge, akadályozzák a jelentke­ző polgári és kispolgári nézet i­s, az elmaradott kispolgári er­­kölcs és ízlés. De az eszmei harc feladatait napirendi tűzte a békés egymás mellett, élés politikája is, és az eb­ből természetszerűleg követ­kező ideológiai harc. Nem szabad elfelejteni, hogy az eszmei­ világnézeti nevelés el­választhatatlan az ismeretter­jesztő tevékenységtől. A vi­lágnézeti neveléshez tarto­zik természetesen a szocialista hazafiságra való nevelés is. De itt most általában és első­sorban a marxizmus—leniniz­­mus gondolatainak terjedésé­ről kell beszélnünk.­­ Az MSZMP Központi Bi­zottsága nagyra értékeli azt a munkát, amelyet a magyar ér­telmiség fejt ki a TIT kereté­ben. A maga részéről minden támogatást megad ahhoz, hogy ez a tevékenység szélesedjék, továbbfejlődjék tartalmában és formájában is. Kitüntetések, vezetőség választás Ezután Molnár János műve­lődésügyi miniszterhelyettes kormánykitüntetéseket és mi­niszteri kitüntető okleveleket adott át. A Munka Érdemrend aranyfokozatát kapta dr. Or­mos Pál, az ezüstfokozatot dr. Nagy László, Sas Béla, dr Sza­bó György, bronz fokozatot dr. Kontra György, Manicher La­jos, Takács Pálné. Tízen kap­ták a Szocialista Kultúráért kitüntetést, tizenheten minisz­teri dicséretben részesültek, ötnek pedig a Művelődésügyi Minisztérium Kiváló Dolgozó­ja kitüntetést adták át. A Bu­gát Pál-emlékérmet tizenegyen kapták meg. Ezután a küldöttgyűlés megválasztotta a 47 tagú or­szágos elnökséget, mely a sa­ját kebeléből a tisztségviselő­ket választotta meg. A TIT orr­­­szágos elnökségének elnöke dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Hazafias Népfront alelnöke lett, alelnöke­ dr. Mód Aladár akadémikus, dr. Soós Gábor egyetemi tanár, dr. Kardos László akadémikus, Molnár János művelődésügyi minisz­terhelyettes és dr. Osztrovszky György, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhe­lyettese, titkára Honfi József. Az ügyvezető elnökség tagjai még dr. Törő Imre akadé­mikus, dr. Telegdy-Kováts László egyetemi tanár és dr Nagy László. Az ellenőrző bizottság elnökéül dr. Ács Er­nőt, a Távközlési Kutatóinté­zet igazgatóját választották meg. A konferencia végén dr. Or­­tutay Gyula az elnökség nevé­ben megköszönte az eddigi el­nökség munkáját, és a kül­döttgyűlés bizalmát, s ezzel a TIT IV. országos küldött­­gyűlése véget ért. Új mederbe vezetik a Kis-Dunát a g­yőri mű­szaki egyetem építésénél A 230 hektár ármentesített területen az egyetem és egy új üdülőtelep osztozkodik A tervezett győri műszaki egyetem telepítésénél gondos­kodni kell a terület árvízvé­delméről. A Kis-Dunának ezen a szakaszán ugyanis csak a bal parton, Révfalu felől hú­zódik jól kiépített töltés, míg a jobb parton a Püspökerdőt csupán nyári gát védi. A szak­emberek elhatározták, hogy a Püspökerdőt körülölelő, majd­nem patkó alakú Dunaka­nyart átvágják, és a Szúnyog­szigettől a Rábca torkolatáig két kilométer hosszú, egye­nes csatornaágba terelik a fo­lyót. A Püspökerdőben fel­épülő egyetemi városrész így jobban kapcsolódik a révfalui kerülethez, attól csak a meg­maradó holt Dunaág választ­ja el, melynek vizét zsilippel szabályozzák. A holtágon át olcsóbb megoldású, kisebb hidakkal lehet a két terüle­tet összekötni. A jelentősebb megtakarítás azonban — mintegy 15—20 millió forint értékben — abban jelentke­zik, hogy a kanyargó Duna­ág jobb partján, a Püspök­erdő felől nem kell megépí­teni öt kilométeres védi gátat és a meglevő négy k­lométeres balparti gát kar­bantartásáról sem kell gon­­doskodni. Mindezt pótolja a új meder bal partját szegé­lyező,­­ két kilométernél alig hosszabb védőgát. A száz mé­ter szélesre tervezett csator­na medréből kitermelt két­millió köbméter föld jó részét az egyetem területének feltöl­téséhez használhatják fel. A csatorna megépítésének előnye az is, hogy a vizek városa 230 hektár ármente­sített területet nyer. Ebből 110 hektárt az egyetemi épít­kezésre jelölnek ki, a meg­maradó 120 hektáron pedig ideális fekvésű sátortábort, vízi-sporttelepeket, üdülőket telepíthetnek. A részletes ter­veket, a városrendezési és közlekedési szempontokat is figyelembe véve, az északdu­nántúli vízügyi igazgatóság és a Győri Tervező Vállalat dolgozza ki úgy, hogy a föld­munkát előreláthatólag még az idén megkezdhetik.

Next