Magyar Nemzet, 1965. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-13 / 190. szám
Péntek, 1965. augusztus. Dózsa György nyomában ,a fesztiállatékosban A fesztiválváros idegenforgalma a szabadtéri játékok ünnepi napjaiban már szinte világvárosi képre emlékeztet. A városban rengeteg a külföldi rendszámú autó, az utcákon, tereken a nagy emberforgatagban lépten-nyomon idegen szót hallunk. A Tiszaparti város néhány napig egy kissé valóban »világváros« most, abban az értelemben, ahogy a metropolisokat nevezzük annak, s nem úgy, ahogy Mikszáth Kálmán fiatal újságíró korában nevezte enyhe iróniával világvárosnak az újjáépítése miatt a világ minden tája felé eladósodott Szegedet. Ez még abban az időben volt, amikor az 1879. évi nagy szegedi árvízkatasztrófa után Tisza Lajos királyi kormánybiztos irányításával megkezdődött a rekonstrukciós munka és teljesen új város épült fel az elpusztult házak helyén. Ebben a szép új városban, és fejlődésében ma is továbbépülő modern új városban a múltról a házaknál is sokkal többet mondanak nekünk a szobrok, amelyekkel a város közterein találkozunk. Így például Fadrusz János egyik alkotása, a Tisza Lajos-szobor, amely a város nagy árvízi katasztrófáját követő évek építő korszakáról beszél, az igaz művészet erejével. Vagy milyen sokat mond nekünk Szeged múltjáról a Tisza szabályozását végrehajtó nagy vízimérnököt, Vásárhelyi Pált ábrázoló bronzszobor, vagy a fehér márványból faragott Széchenyi Istvánszobor, vagy a valóban fejedelmi II. Rákóczi Ferenc lovas bronzszobor. De a többi, kisebb művészi értékű szobrok is mennyi mindent mondanak el nekünk Szeged múltjáról, művelődéstörténetéről: a Tömörkény István, Móra Ferenc, Mikszáth Kálmán emlékét idéző szobor. «•Szegednek népe, nemzetem büszkesége« — olvashatjuk a Klauzál téren levő Kossuthszobor talapzatán az egykori beszédből idézett mondatot. A bronzba öntött Kossuth egyik kezével népére mutat, másik kezében pedig levett kalapját tartja. A kőbe faragott mellékalakok között egy öreg paraszt ül a földön, kezében kiegyenesített kaszával, hálásan tekint fel a jobbágyfelszabadítóférfiúra. E szobor láttán önkéntelenül is arra kellett gondolni e napokban: egy külföldi vendég vajon mit tud meg népünk történetéből, ha ezen a szobron akad meg a tekintete. S a kiegyenesített kasza eszünkbe juttatta: Kossuth is Ceglédről érkezett akkor toborzó útján Szegedre, akárcsak több száz évvel előtte Dózsa György seregei indultak onnan Temesvár felé, és seregeinek egy része Szegedet is érintette. Ki gondol ma arra Szegeden, hogy ebben a városban akarták felállítani az első Dózsa György-szobrot? A szegedi közművelődési palotában, a Móra Ferenc Múzeum kitűnő kutatói sem tudnak sokat erről. Csak annyit mondtak Dózsa György szegedi vonatkozásáról, hogy Juhász Gyula Dózsa feje címen írt egy megrázóan szép költeményt. Dózsa emlékét ma Szegeden a róla elnevezett út, és az ő nevét viselő egyik általános iskola őrzi, talán Tápai Antal szegedi szobrászművész Dózsareliefjével. Íróink, művészeink legjobbjait, akiket népünk jövője nyugtalanított, mindenkor foglalkoztatta Dózsa György emléke. Petőfi »A nép nevében« című versében idézte emlékét. Arany János eposzt akart írni Dózsáról és Petőfivel csaknem egyidőben érkezett a forradalmi erőkben újjászülető Magyarország történelmi szimbólumához Eötvös József is, a Magyarország 1514-ben című nagy történelmi regényében. Jókai Mór történelmi drámát írt Dózsáról, művét Erkel Ferenc operára dolgozta fel. Ady Endre megírta Dózsa György unokája című vallomását. Végigkíséri irodalmunkat a legújabb évekig is Dózsa György emléke. Sárközi György Dózsadrámájával akarta figyelmeztetni a Horthy-korszak sok esztelenül dölyfös zápolyajánosát. Eötvös József nagy regénye után is Szabó Pál és Gergely Sándor megírta a Dózsa-felkelés új regényeit, s megszületett Illyés Gyula nagy Dózsa-drámája és Juhász Ferenc Dózsa-eposza is. De épp így jó néhány képzőművészünket is nyugtalanította mindenkor Dózsa György emléke, hogy csak Madarász Viktorról szóljunk, vagy a legnagyobb magyar proletár festőművész, Derkovits Gyula forradalmi erejű fametszeteit említsük meg a Dózsa-felkelésről. Először Budapesten hangzott el a javaslat, hogy Dózsa Györgynek szobrot állítsanak, mégpedig a Szociáldemokrata Párt kétnapos nagygyűlésén, amelyet 1901. május 26-án és 27-én az egyik városligeti kerthelyiségben tartottak. Az indítványt dr. Parchetich László óbecsei küldött tette, aki néhány év előtt az egyetemi ifjúság vezére és a »mensa academia« megalapítója volt. Elmondta, hogy polgári családból származik, de szocialistává lett és arra intette a földmíveseket és az ipari munkásokat, hogy karöltve szervezkedjenek. Javasolta: mondja ki a kongresszus, indítsanak mozgalmat, hogy Marxnak, Lasalle-nak, ezenkívül »a proletárság magyar előharcosának«, Dózsa Györgynek szobrot emeljenek. Indítványát percekig tartó zajos éljenzéssel fogadta a nagygyűlésen részt vett mintegy háromszáz fővárosi és vidéki küldött. Ez az indítvány azonban úgy látszik sokáig csak pusztába kiáltó szó maradt. Az újabb kezdeményezés Békéscsabán hangzott el 1908 pünkösdjén, azon a parasztkongresszuson, amelyet a Magyarországi Parasztpárt szervezett. Határozott formában 1910. október 30-án hangzott el a javaslat, hogy hol állítsák fel Dózsa György szobrát. A Magyarország című lap 1910. november 1-i számában következő sorok olvashatók: »"Vasárnap megalakult Szegeden ötszáz küldöttel az alföldi kerületi Szociáldemokrata Párt. — Délelőtt nagygyűlés volt, az általános választójog érdekében. Délután megalakult a kerületi párt, amely elhatározta, hogy fogyasztási és termelőszövetkezeteket alakít. Rajki Sándor orosházi földműves indít-ványára kimondotta a gyűlés, hogy 1914-ben, Dózsa György halálának négyszázados évfordulóján Dózsának szobrot állítanak, és erre a célra országos gyűjtést indítanak.* A javaslat Szegeden nagy visszhangra talált, erről számolt be a Szeged és Vidéke című lap tudósítója (1910. november 2.). Szobrot a parasztkirálynak — Dózsa György Szegeden című cikkében:»A tüzes trónra ültetett, az ínséges magyar jobbágyok talpraállítása miatt kivégzett parasztkirálynak, Dózsa Györgynek négy év múlva szobra lesz az Alföld szívében. Magyar parasztok, kérges tenyerű munkások adakoznak az emlékre. Érdekes volt megtudni, mi a véleménye erről a nem közönséges szobortervről a város hatóságának. Elvégre is tőle függ, ad-e helyet a híres parasztvezér szobrának. Dr. Lázár György polgármester pedig azt mondotta a Szeged és Vidéke tudósítójának, hogy Szeged városa a legnagyobb örömmel ad helyet Dózsa György szobrának. Dózsa szobrát a parasztforradalomnak négyszázadik évfordulóján, 1914-ben fogják leleplezni. A gyűjtést már megkezdték. A gyűjtéshez dr. Somogyi Szilveszter, akkori főkapitány adta meg az engedélyt. Dr. Somogyi Szilveszter később Szeged polgármestere volt, akinek Móra Ferenc a Véreim című könyvét ajánlotta, »hálás szívvel emlékezvén arra, hogy ez a város huszonöt évvel ezelőtt fiává fogadott engem." 1914-ben, Dózsa György halálának négyszázados évfor- dulóján, az első világháború kitörésének esztendejében, dehogyis kerülhetett sor Szegeden ,a tüzes trónra ültetett parasztkirályi szobrának felállítására. De a költő, "Dózsa György unokája*, 1914-ben mégis neki szentelte egyik legszebb, tettnek is bátor Egyszer volt csak című költeményét, amelyben a forradalom felé rohanó nemzetnek megjósolta Dózsa György emlékének teljes győzelmét. »Jaj, félek, meg nem érem én, S ti se drága, csüggedt bajtársak« — írta ebben a versében Ady Endre. De nemcsak ő, Juhász Gyula, József Attila és Radnóti Miklós, akiknek útja Szegedről indult el a halhatatlanságba, sem érhették meg Dózsa emlékének végleges győzelmét. Nem Szegeden állították fel az első méltó Dózsa Györgyszobrot az országban. Kiss István szobrászművész monumentális alkotása néhány esztendeje Budán, a Vár tövében hirdeti az elnyomott népért életét önzetlenül feláldozott hős tűzzel sem elpusztítható emlékét. Környei Elek ÉVA iskolaköpeny, 6. sz. 102,— Ft PÉTER fiú iskolaköpeny, 13. sz. 105,— Ft Leányka matrózblúz, 6. sz. 90,— Ft Sötétkék rakott alj, 6. sz. 120,— Ft Sötétkék öltöny, 6. sz. 320,— Ft * CSALÁDI RUHASZAKÜZLET VII., Thököly út 24. ÜLVÁSHOLD GYERMEKRUHASZAKÜZLET V., Martinéni tér 4. NYUGATI KÉSZRUHASZAKÜZLET XIII., Váci út 4. Watar Nanzes A múzeumok ünnepi nyitvatartása Augusztus 20-án, az alkotmány ünnepén, valamint 21-én és 22-én az ország valamennyi múzeumát nyitva tartják, míg augusztus 23-a és 24-e szünnap. Halálra ítélték az Üteg utcai gyilkost Tizenhetedszer állt a Fővárosi Bíróság előtt Geszti József 31 éves többszörösen büntetett foglalkozás nélküli. Tizenkétéves kora óta bűnözött, csavargott, lopott. 1948-ban büntették először, az azóta eltelt 17 év alatt 14 évet töltött börtönben. Kiszabadulása után folytatta bűnöző életmódját, hiszékeny embereket károsított meg. Többször rabolt is. Ez év március 12-én megpróbálta ellopni, a neki szállást adó Megyeri Ferenc nyugdíjas aranytárgyait, Üteg utca 11/b szám alatti lakásán. Az idős ember észrevette a szekrényben kutató Gesztit és segítségért kiáltozott. Geszti ekkor odaugrott hozzá, és megfojtotta, majd a lakást kirabolta. Az eladott holmik árából napokig dorbézolt, míg a rendőrség el nem fogta. A Fővárosi Bíróság Geszti Józsefet nem jogerősen halálra ítélte. Megrovás a Saxonia-gyorson A múlt héten a Saxoniagyorson Drezdából hazafelé tartva, Bicske tájékán váratlan meglepetés ért. Nemcsak engem, hanem még vagy ötven embert. Kiderült, hogy végállomási jegyünk nem a Keleti pályaudvarra szólt, hanem a Nyugatira: szörnyű bűnt követtünk el, amiért fizetni kellett, fejenként 15 forintot. Jómagam huszonötöt, mert eleinte vonakodtam. A MÁV tehát még tízzel rovott meg. »A szabály, az szabály.* A kalauz végül nem is lyukasztott, hanem csak írt, jeléül annak, hogy nem egyetlen utas esett tévedésbe, hanem valami alapzavar támadt. Bosszantott. Utánanéztem a dolognak. Odafelé, a múlt hónapban, az IBUSZ Dalszínház utcai fiókjában a Keletiről induló Pannónia-expresszre kértem helyjegyet s oda-vissza jegyet is. A helyjegyet megkaptam, a vasúti jegyet is. A helyjegy a Keleti pályaudvarra szólt, a vasúti jegy retúr-része a Nyugatira. Ki veszi észre ezt az utazás lázában? Nyilván a jegykiadásnál kellett volna észrevenniük s figyelmeztetni az utast, melyikkel menjen, melyikkel jöjjön. De hát a helyjegyet s a vasúti jegyet két szomszédos asztal adja, nyilván nem volt meg a megfelelő összjáték, az utas fizetett rá. Élvezettel büntettek meg. Savanyúan fizettünk, hiszen senki sem akart titokban a MÁV rovására még kerülő utat is tenni, örült mindenki, hogy ötórás késéssel, nagy nehezen hazaérkezett. Mert a MÁV nyilván nem tudja, hogy a nyári forgalom észvesztő lendületében a lipcsei, drezdai, badschandaui vagy prágai pályaudvar utasa örül, ha olyan vonat körülközik, amelyre féllábbal még felállhat. Aki ezekben a hetekben a fenti városok pá EZ ÉV MÁJUS HAVÁBAN A BELKERESKEDELMI MINISZTÉRIUM vasműszaki főigazgatósága pályázatot hirdetett A CENTRIFUGA KÉSZÜLÉK MAGYAR ELNEVEZÉSÉRE A beérkezett pályázatokat átvizsgálva a bíráló bizottság nem talált kielégítő javaslatot, ezért úgy döntött, hogy a kitűzött 1800,0 Ft összegű jutalom helyett a pályázatok beküldői között HAT DARAB HÁROMSZÁZ FORINTOS VIGASZDÍJAT SORSOLNAK KI A sorsolást 1965. augusztus 4-én a bizottság előtt megejtették és azon a következő pályázók nyertek: ZSEBÜK JÁNOS, Ács, Batthyány utca 18. OROSZ JÓZSEF, Budapest, III., Búvár utca 1. GÁCS FERENCNÉ, Budapest, VII., Marék József utca 16. III. 33. HORVÁTH LÁSZLÓ, Szombatihely, Szigligeti utca 13. MATHEIDESZ GYULA, Budapest, XI., Nagyszöllős utca 39. II. 1. LÁSZLÓ FERENC, Székesfehérvár, Várkapu utca 2. A NYEREMÉNYEKET POSTÁN ELKÜLDJÜK! —------------ » Hol az új szobor? — Nem tudja véletlenül, merre találom meg az új szobrot a lakótelepen? Egy kis elefántot ábrázol, az egyik játszótéren kell lennie. — Tizedszer tettem fel a kérdést a Lágymányosi lakótelepen, ott lakóknak és ott dolgozóknak, utcán és eszpreszszóban. Mindenki törte a fejét, de senki sem tudott választ adni. Pedig a szobor — Miró Eszter alkotása —, már hetek óta ott áll az óvoda játszóterén, igaz, hogy kerítés mögött, de az utcáról is jól láthatóan s az eszpresszó 150 méterre van tőle. Nem túlzott közömbösség ez, amivel az új alkotásokat fogadják? Pedig megérdemlik a figyelmet. Bájos kis figura ez az elefánt is és a gyerekek a homokozóban, s a medencénél, amely mellett áll, birtokukba veszik a szobrot is, hiszen nekik készült. A gyerekek kaptak egy érdekes, szép játékot, és a szobor, mint művészi alkotás is megállja a helyét. Alkotója jó mesterségbeli tudással oldotta meg feladatát: a kialakulatlan esetlen állati test megmintázását, megőrizve friss báját, de elkerülve a giccs, a bájolgás buktatóit. Somogyi József »Anya és gyermeke” című szobrát a II. kerületi Török utcában, a Szabó Ervin Könyvtár fiókja előtt állították nemrég fel. Ezt is titokban. Elgondolkoztató, szép alkotás. Somogyi ebben az örök, százszor megfestett, megmintázott témában is akart és tudott újat mondani. Az anya csípőjén és karjaiban álló gyermek testének s a női test tömegének plasztikus feszültsége a modern művészet új harmóniáját hordozza. A vibráló, a művész keze nyomát őrző mintázás csak fokozza ezt a hatást, s a néző az alkotást nézve szinte bekapcsolódik a mű születésének folyamatába, látva és érezve az anyaggal küzdő ember munkáját. Szerencsés a szobor felállítása is. A háttérben álló modern épület világos síkjára plasztikusan rajzolódik ki a sötét bronzszobor, s a körüljárás során felbukkanó új és új nézetek a hátterekkel sodró egységbe olvadnak össze. Szomorú tapasztalat, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy erről a szoborról sem tud mindenki, még a környéken lakók közül sem. Ellentétben a vidéki városok jó részével, ahol egy-egy új szobor már felállítása előtt az érdeklődés középfrontjába került, beszélnek, vitatkoznak róla, s felállítása után évekkel is számon tartják, megmutatják a látogatóknak. Budapesten természetesen több az alkotás, havonta 10—12 új szobrot, emléktáblát állítunk fel. Nagy a város, nem ismerhet mindenki minden utcát, teret, szobrot. De azért csak kis figyelem kellene hozzá és az új alkotás ünnepélyesebb leleplezése, felállításának hírül adása. Hiszen gazdagabbak leszünk minden új szépséggel — s ez is ünnep. H. Gy. lyaudvarainak közelharc jellegű kézitusájában részt vett, s némi sebek árán, a hosszú álldogálás előszelével sokadmagával folyosókon szoronghatott, az egyáltalán nem válogat a gyorsvonatokban. Örül, hogy fent van. S hoszszú, álmatlan éjszaka és még hosszabb álldogálások után jön a MÁV zord embere ! "•méltó büntetést szab, mert a vonat Érsekújvártól nem Szob, hanem Komárom felé hozott Ki tudja ezt előre? Mindezt szerényen megjegyeztük a Dalszínház ideában s ajánlottuk, hogy a jobb kéz jobban dolgozzék össze a ballal, a Keleti aNyugatival, Szob Komárommal." Egy fiatal hölgy azonban némi leereszkedéssel s erős hivatali fölénnyel oktatott ki ez ügyben — elvégre ő a bürokrácia —, miért is vitathattam volna igazamat. A tárgyilagosság azonban azt kívánja megjegyeznem: a mellette ülő másik fiatal hölgy viszont annál udvariasabb s készségesebb volt, az egy kaptafa elmélete tehát itt sem válik be. S különösen említésre méltó az ugyanott szolgálatot teljesítő OTP-hölgyek kellemes, türelmes modora, ügyintézése. Mintha a bankok számára külön udvariassági kódexet írtunk volna? Mivel az IBUSZ megfelelő fiókjai — önhibájukon kívül — nem jól tájékozottak, ez úton is szíves tudomásul adom, hogy igenis lehet előre helyjegyet kapni Németországban, visszafelé induló gyorsvonatra, a jegy előzetes felmutatása nélkül is! Akár két hónappal a visszautazás előtt. Csak egy ismerős, rokon vagy jó barát kell hozzá, akinek odaír az ember, s aki Berlinből a megfelelő vonatra a megfelelő időre megszerzi a helyjegyet. Ha ezt már itt Pesten közölni tudták volna velünk, nem lett volna szerepem a lipcsei népek csatájában s nem kerestem volna fél óráig a másik vagonba rugdosott bőröndömet. Amely kezdetben világos szürke volt, majd fokozatosan megfeketült. Szombathy Viktor " „Kaland a szántódi révnél" Boldizsár Iván nemrég megjelent panaszos levelére választ kaptunk dr. Bélay Józseftől, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Hajózási Főosztályának vezetőjétől, a MAHART vezérigazgatójától. Levelében részletezi a balatoni hajózás fejlesztése érdekében eddig megtett intézkedéseket, majd így folytatja: ... A nagyarányú útszélesítés miatt a régi forgalmi épületet le kellett bontani s ezért a pénztárakat jelenleg csak ideiglenes bódékkal tudjuk helyettesíteni. A tervek szerint Szántódréven is korszerű pénztár és váróterem létesül. Úgy érezzük, hogy korszerűsítés terén a biztonság szempontjait és a nemzetközi színvonalat is figyelembe véve, igen sokat tettünk, bár az eredményekkel még nem vagyunk elégedettek. A jegykiadásnak jelenlegi módja kétségtelenül sok kívánni valót hagy maga után. Ezen gyökeresen csak a jövő évre tervezett jegyautomata felállítása segíthet. A szántódrévi jegykiadás jelenlegi kényszerű módját soron kívül felülvizsgáltattam és az adott korlátozott lehetőségek figyelembevételével annak adminisztrációs megjavítására utasítást adtam. A nagy tömegek és a nagy számú gépjármű gyorsabb áthajózása érdekében a két komphajót a csúcsforgalomban a menetrend mellőzésével ingajáratban közlekedtetjük. Ilyenkor mindkét kikötőből általában 10 percenként indulnak a komphajók. Végül is meg kell köszönnöm Boldizsár Iván valóban segítő szándékú észrevételeit. Írása arra ösztönöz bennünket, hogy meglevő hiányosságainkon — a lehetőség határain belül — legalább részben javítsunk, annak érdekében is, hogy a hazai és külföldi »Balaton-imádók és kompkedvelők« minél kevesebb bosszankodással kelhessenek át amagyar tengeren”. Dr. Bélay József Kérés a Palatínus vezetőségéhez Idén a Palatínus strand női napozójának látogatói állandó nyugtalanságban töltik idejüket a napozóban. Ide ugyanis többségében ízületi és reumás megbetegedésekben szenvedő nők járnak, orvosi tanácsra gyógyulást remélve a meleg napsugaraktól. A magas fallal körülvett helyiségekben megszorul a levegő, és ilyenkor kellemes felfrissülést nyújt a zuhany. Felhevült testtel persze csak meleg vízzel szabad tusolni. Ám az idén igen gyakran előfordul, hogy a meleg vizet hosszú időre elzárják, és ha szólunk az irodában, csodálkoznak, nem tudnak róla. Nagyon kérjük: egészségünk érdekében gondoskodjon a strand vezetősége arról, hogy a meleg vizet a napozóban ne zárják el ok nélkül. Aláírások