Magyar Nemzet, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-21 / 18. szám

*___ választása között A polgári demokrácia országaiban a po­litikai pártok kizárólag a vá­lasztás időszakában — úgy is lehet mondani: a szavazás ak­tusakor — kérik a tömegek támogatását, a későbbiekben viszont inkább az a törekvé­sük, hogy az egyszerű embe­rek, a munkások, a parasztok ne szóljanak bele a politiká­ba. Ez a kapitalista rendszer természetéből következik. Mi ezzel szemben, azt mondjuk: szükséges a választók politikai és formai támogatása a szava­záskor, de szükséges a szava­zásokat követő hónapokban, években is. Ilyen állandó tá­mogatás nélkül hatékonyan és belátható időn belül nem vált­hatjuk valóra céljainkat, nem dolgozhatunk kellő eredmény­nyel szocialista rendszerünk építéséért A párt első titkára a továb­biakban hangoztatta, hogy a választásokat megelőző eleven politikai munka és az ezzel együtt járó növekvő közéleti aktivitás jól szolgálja a vá­lasztások közvetlen célját, hogy olyan országgyűlés, illet­ve olyan tanácsi testületek jöj­jenek létre, amelyek szelle­mükben, céljaikban, személyi összetételükben az egész ciklus idején megfelelően képviselik népünk érdekeit. A jelölő, majd azt követően a választási gyűlések alkalmá­val helyes, ha megvonjuk az elmúlt esztendők mérlegét, őszintén és felelősséggel szá­mot vetünk az eredményekkel, a hiányosságokkal és szót vál­tunk a választók millióival a jövő tennivalóiról is. E nagy­szabású, országot átfogó ta­nácskozás-sorozathoz kedve­zőek a feltételek. A politikai közérzet jó, dolgozó népünk bizakodással tekint a jövőbe. Ez elsősorban annak köszön­hető, hogy a mögöttük levő esztendőkben népünk képvise­lői — alsó és felső szinten egy­aránt — jól sáfárkodtak a bi­zalommal. A népfrontmozga­lom azzal a tudattal és meg­győződéssel fordulhat a válasz­tó­polgárokhoz, hogy jelöltjei a most záruló ciklusban ered­ménnyel, sikerrel fáradoztak hazánk társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődéséért. Kádár János nagy tapssal fogadott felszólalása után CSÓKA ZSIGMONDNÉ tatabányai építészmérnök kért­­szót. Rámutatott, hogy az új választójogi törvény az eddi­ginél is magasabb mércét ál­lít a választások előkészítésé­ben és lebonyolításában részt vevő népfront-aktivisták elé. Az eddigi tapasztalatok, a vá­lasztójogosultak összeírása, a választási elnökségekben és választókerületi bizottságok­ban helyet foglaló százezrek kijelölése stb. azt bizonyítják, hogy a mozgalom munkásai jól megfelelnek a követelmé­nyeknek, s mély felelősségér­zettel munkálkodnak belpoli­tikai életünk közelgő nagy eseményének sikeréért. — Gondoskodnunk kell ar­ról is — folytatta a felszólaló —, hogy a jelölőgyűlések ha­marosan megkezdődő sorozata mind tartalmában, mind for­májában betöltse hivatását. A népfront jelöltjei a választási gyűléseken és a választások napján a népfront politikai programjával állnak a váro­sok és falvak népe elé, így március 19-é­n a jelöltek mel­lett politikánkra is leadja majd szavazatát a munkások, dolgozó parasztok és értelmi­ségiek népes tábora. DÉNES LEÓ nyugdíjas, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa város­­politikai bizottságának elnöke a testület tevékenységéről adott számot az ülésen. El­mondta, hogy a bizottság tag­jai — a különböző területek kiváló szakemberei — szak­mai tanácsadással, ankétok szervezésével, különböző kér­dések megvitatásával kama­toztatták segítőkészségüket, s formálták a közvéleményt. Napirendre tűzték Hajdúszo­boszló fejlesztésének terveit, országos tapasztalatcserét kezdeményeztek az állami la­kóházak szocialista megőrzé­sének és karbantartásának budapesti módszereiről. Fog­lalkoztak a beruházások koor­dinálásának kérdéseivel és megvitatták az új Nemzeti Színház építésének program­ját. Az idén egyebek között elmondják véleményüket Deb­recen belvárosának rendezési terveiről, s megvizsgálják, ho­gyan vállalhatna nagyobb részt a társadalom a családi házak építéséből. VIGH IMRE székkutasi nyugdíjas paraszt­­ember szűkebb hazájának példájával bizonyította, hogy ahol a népfront jól dolgozik, ott termékenyebb a közélet, s a lakosság is szívesen vállal részt a közösség szolgálatából. A mi határunkban, a tanyavi­lágban — mondta —, ahova a harangszó is csak meghalni járt, ma már olvasókörök egész sora működik, s még ar­ra is futotta a társadalom ere­jéből, hogy mozit rendezzen be. VASS GYÖRGY, a sárvári népfrontbizottság el­nöke a községekben folyó ta­nácsi munka fontosságát hangsúlyozta, utalt arra, hogy ezeknek az állami szerveknek egyre jobban kiteljesedik az önkormányzatuk. A statiszti­ka tanulsága szerint a lakos­ságnak körülbelül 60 százalé­ka községekben él, és az or­szág területének 80—90 száza­léka, hozzávetőlegesen 75 000 négyzetkilométer tartozik ál­­lamigazgatásilag a községi ta­nácsokhoz. Egészséges mér­tékben növelni kell tehát ezeknek a­ szerveknek az ön­állóságát, jogkörét. Megemlí­tette a felszólaló, hogy jelen­leg például nem tartozik a községi tanácsok tevékenységi körébe az építési engedélyek kiadása, a főorvos, sőt az álta­lános iskolai nevelő kinevezé­se sem. Pedig ebben a vonat­kozásban nagyon is érdekelt a lakosság, és a helyi tanácsta­gokon keresztül szeretné kife­jezésre is juttatni véleményét, befolyásolni a döntést. El­mondta még, hogy lakóhelyén a népfrontbizottság aktivistái most minden erejükkel azon fáradoznak, hogy a közelgő választásokon olyanokat jut­tassanak a falusi tanácsokba, akiket mindenki jól ismert és akik eddigi munkájukkal, szakképzettségükkel és a köz­ügyekben való részvétellel mindenképpen rászolgálnak a bizalomra. VARGA BÉLA nagykanizsai iskolaigazgató, a megyei népfrontbizottság alel­­nöke, így kezdte felszólalását: — Küldetésünk a nép szol­gálata, és — amint azt a párt IX. kongresszusán is megfo­galmazták — a nép szigorú munkaadó. Ennek igazságáról a gyakorlatban győződtem meg: választási összeíróbiztos­­ként 49 háznál, 120 családnál tettem látogatást, 350 válasz­tóval beszélgettem, mindenütt barátsággal fogadtak, asztal­hoz ültettek és a hivatalos dolgokon túl őszinte szó esett az élet mindennapi gondjairól, a tervekről, az elképzelések­ről, a kívánságokról. Sokhe­lyütt az "összeíró" látogatások így zajlottak le, tíz- és százez­rek mondták el véleményüket saját dolgaikról, a ország ügyeiről, a párt és a népfront politikájáról. Az elkövetke­zendő időszakban várják majd, hogy mennyiben vették figyelembe szavukat, mik va­lósulnak meg a javaslatokból, az elgondolásokból, milyen úton halad tovább az ország szekere. A felszólalások után Erdei Ferenc foglalta össze a véle­ménycserében elhangzottakat és összegezte a vita tanulsá­gait. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa a főtitkári refe­rátumot és — módosításokkal — a választási felhívás terve­zetét egyhangúlag elfogadta. Úgy határoztak, hogy a Haza­fias Népfront választási felhí­vását későbbi időpontban hoz­zák nyilvánosságra. A tanács­kozás Kállai Gyula zárszavá­val ért véget. Tervpályázat a belvárosi utcák rendezésére A Fővárosi Tanács már ko­rábban úgy döntött, hogy a Felszabadulás tér, Váci utca, Petőfi Sándor utca, József At­tila utca által határolt terüle­tet kereskedelmi és idegenfor­galmi negyednek tekinti, s en­nek megfelelően fejleszti. A Házkezelési Igazgatóságnak kí­­vül-belül a legtöbb lakóépü­letet fel kell újítani. Az úgy­nevezett átjáróházak zárt ud­varaiban ki kell alakítani az átlagos nemzetközi színvonal­nak megfelelő korszerű üzlet­sorokat, s be kell építeni a foghíj­telkeket A Fővárosi Tanács tervpályázatot írt ki a belvárosi utcák rendezésére. Ennek alapján indul majd meg az üzleti és idegenforgalmi ne­gyed teljes kialakítása, kor-­­ szerűsítése. Wagyar Nomzet A francia nép helyesli a külpolitikai közeledést a szocialista országokhoz A francia szakszervezeti delegáció találkozása a bud­­pesti dolgozókkal A Francia Általános Mun­kás Szövetség (CGT) küldött­sége, amely Benoit Frachon­­nak, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága tag­jának, a CGT főtitkárának ve­zetésével tartózkodik hazánk­ban, péntek délután a vasas­szakszervezet­ székházában nagygyűlésen találkozott a bu­dapesti munkásság képviselői­vel. A gyűlést Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a SZOT főtitkára nyitotta meg, utána Benoit Frachon a francia szakszerve­zeti mozgalom harcairól és fel­adatairól tájékoztatta az egy­begyűlteket. Elmondotta: a magyar szakszervezeti mozga­lom vezetőivel folytatott meg­beszélések középpontjában az állt, hogyan mozdíthatnák elő kölcsönösen a két ország szak­­szervezetei a népek békéjének megvédését, a haladó erők egységének megszilárdítását, harci erejének fokozását. A nemzetközi helyzetet ele­mezve részletesen szólt a fran­cia kormány külpolitikájáról, s kitért annak néhány olyan pozitív vonására, amelyet, a francia haladó közvélemény, valamennyi munkásszervezet helyesel és támogat. Örömmel üdvözöljük például kormá­nyunknak azt a szándékát — mondta —, hogy javítani kí­vánja viszonyát valamennyi szocialista országgal, s politi­kai, gazdasági, kulturális és más téren gyümölcsözőbb kap­csolatok kialakítására törek­szik velük. Franciaország népe — foly­tatta — nagy jelentőségűnek tartja az amerikai katonai tá­maszpontok felszámolását sa­ját hazája földjén, s azt kí­vánja, hogy ez így történjék más országokban is. A francia munkásosztály elítéli a vietna­mi háborút, s annak összes szenvedéseiért és borzalmaiért egyedül az amerikai imperia­lizmust tartja felelősnek — hangsúlyozta a CGT főtitkára, akinek beszédét nagy tetszés­sel, tapssal fogadták, s a dele­gációt meleg szeretettel üdvö­zölték a nagygyűlésen részt vett budapesti dolgozók. A CGT hazánkban tartózko­dó küldöttsége és a SZOT el­nökségének képviselői között pénteken folytatódott a mun­kamegbeszélés. A baráti légkörű megbeszé­lés befejezésekor Gáspár Sán­dor, a SZOT főtitkára — a SZOT elnöksége megbízásából — átnyújtotta Benoit Frachon­­nak, a CGT főtitkárának a "►Szakszervezeti munkáért" ki­tüntető jelvény arany fokoza­tát, a magyar és a francia szakszervezetek baráti kapcso­latának és testvéri együttmű­ködésének elmélyítésében szer­zett érdemeiért. A szovjet szakszervezetek előkészületei az Októberi forradalom 50. évfordulójára Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának pénteki plénumán Grisin, a tanács el­nöke beszámolt arról, hogy milyen feladatok várnak a szovjet szakszervezetekre az Októberi Forradalom 50. év­fordulójának előkészületeivel kapcsolatban. Nagy fontosságú feladatnak nevezte a munka eredményes­ségének fokozását. Az előadó hangsúlyozta, hogy milyen nagy jelentőségű Moszkva, Le­­ningrád és más ipari közpon­tok dolgozóinak kezdeménye­zése, hogy terven felüli terme­léssel tegyék nevezetessé a ju­bileumi évet. Grisin és a plénum más rész­vevői helyesléssel vették tudo­másul, hogy a jubileumi évben az SZKP Központi Bizottsága, a kormány és a szakszerveze­tek központi tanácsa vörös zászlókat rendszeresít a kiváló munka jutalmazására, és e zászlók a győztes kollektívák állandó birtokába kerülnek. A szovjet szakszervezetek sok figyelmet fordítanak a ju­bileumi évben a dolgozók élet­­körülményeinek és üdülési vi­szonyainak jobbátételére. Je­lentősen növekszik a szakszer­vezetek kezelésében álló sza­natóriumok, üdülők, turista­házak, gyermeküdülő-táborok száma. Körülbelül 13 millió dolgozó lakásviszonyai javul­nak majd. Tervbe vették, hogy minden munkás és alkalmazott számára ötnapos munkahetet vezetnek be, heti két pihenő­nappal. Megnyílt a német mezőgép- és traktoripar kiállítása Kecskeméten Rendkívül érdekes kiállítás nyílt pénteken délelőtt a kecs­keméti Bányai Júlia Gimná­zium dísztermében. A berlini Transportmaschinen külkeres­kedelmi vállalat, az NDK Me­zőgép- és Traktoripar magyar­­országi képviselete és az AGROTRÖSZT közös rendezé­sében modelleken kiállították a baráti ország mezőgazdasági gépiparának számos termékét és több gépújdonságot. A meg­nyitáson részt vett Ursula Stolzenburg, a német mezőgép­­gyártás vezérigazgatójának megbízottja, Adolf Pritschow, a budapesti német kereske­delmi tanácsos megbízottja. A kiállítást Kovács Andor, az AGROTRÖSZT főosztályveze­tője nyitotta meg. A többi kö­zött hangsúlyozta: a kiállítás célja az, hogy a magyar me­zőgazdasági szakemberek még jobban megismerkedjenek a német gépekkel, amelyek mind nagyobb számban érkeznek hazánkba és a mezőgazdaság műszaki fejlesztését hatható­san támogatják. Ezt követően Jürgen Kast­­ner és Fratrits József, az NDK Mezőgép- és Traktor­iparának képviselői részletesen tájékoztatták a megjelenteket a különböző talajmegmunkáló, talajvédelmi, növényvédelmi gépekről, a cukorrépa- és bur­gonya-gépsorokról, a belső gé­pesítés újdonságairól. Két lép­és­b­ö­n­t az egytengelyes pót­kocsi, a VEB Rathenau g gyár készítménye és a VEB Weimar gépgyár készítménye, az ön­járó rakodó nagy feltűnést keltett. Az utóbbiból ebben az évben 80 darab érkezik a cu­koripar és a KPM rendelésére. A nagyközönség számára a ki­állítás szombaton nyílik meg. .Szombat, 1961. januar 21. Il budapesti magánépítkezéseii programja Ülést tartott a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága A budapesti magánépítkezé­sek problémáival foglalkozott pénteki ülésén a fővárosi ta­nács végrehajtó bizottsága, a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság fővárosi önálló osztá­lyának előterjesztése alapján. Mint ismeretes, a főváros la­kásfejlesztési programja sze­rint a harmadik ötéves terv­időszakban 24 500 családi ott­hon épül magánerőből. A terv számol azzal, hogy az egyéni építtetők érdeklődése mindin­kább a sok tekintetben kedve­zőbb, többlakásos társasház megoldásra irányul, s ez a kö­rülmény szükségessé teszi a ki­jelölt területek fokozott köz­művesítését. A peremkerüle­tekben megvalósuló mintegy 7600 családi ház létrehozása is jelentős közmű- és építési ka­pacitást igényel. A főváros tá­mogatja a magánerős építke­zést, s községfejlesztési alapból 80 millió forintot juttat az ilyen területek közművesítésé­re. A tanácsok és egyes főha­tóságok intézkedései azonban nem minden esetben tartják szem előtt a távlati lakásfej­lesztésről szóló kormányhatá­rozat előírásait — állapította meg a KNEB vizsgálata. A fő­város tervei szerint például 15 különböző helyen, lakótelep­szerű elhelyezéssel 8100 csalá­di otthon megvalósítását irá­nyozták elő, társas építkezési formában. A területkijelölés­nél ugyan a munkahelyi lakó­hely közelségét figyelembe vet­ték, azonban több kisebb épít­kezésnél is blokkos technoló­giát írtak elő, jóllehet az ilyen módszer gazdasági előnyei in­kább a tömeges lakásépítkezé­seknél érvényesülnek. Továb­bá a rendezés alá vont terüle­tek nagy része építési tilalom alatt áll, s ez megnehezíti, hogy az ilyen körzetekben a lakosság, vagy kisebb társulá­sok a közeljövőben építkezése­ket kezdeményezzenek. Magántelkeken és foghíja­kon mintegy 6500 lakás épül a program szerint, az építtetők figyelme azonban — érthe­tően — elsősorban a kedvező természeti adottságú budai és zuglói tájak felé irányul. Az OTP is csak a legkedvezőbb fekvésű, jó műszaki adottsá­gokkal rendelkező telkeken építkezik, s emiatt a szétszórt foghíjak még hosszú ideig rontják majd a városképet. Az állami házhelyértékesítés körül is sok a probléma — ál­lapította meg a vizsgálat —, ezért a lakosság inkább a ma­gánforgalomban igyekszik te­lekhez jutni. A telekvásárlások száma évről évre emelkedik,­­ s ez növeli a telekspekulációt, ami anyagilag lényegesen meg­károsítja a jószándékú magán­­építtetőket. E problémák rendezésére a fővárosi tanács illetékes osztá­lyai javaslatot dolgoznak ki, és előterjesztést készítenek az érdekelt főhatóságokhoz. Megtárgyalta a végrehajtó bizottság a Várban kijelölt új épületébe tavasszal felköltöző Budapesti Történeti Múzeum munkájáról szóló jelentést. A múzeum a következő időszak­ban új kiállításokat készít, amelyek lehetővé teszik az in­tézmény gyűjteményanyagá­nak jobb megismerését. A vár­beli romterületen Budavár a középkorban címmel, a palota E-szárnyának földszintjén és első emeletén Budapest múlt­járól szóló, összefoglaló jellegű várostörténeti kiállítás nyílik meg. Az idén is megrendezésre kerülő budapesti művészeti he­tek alkalmából a Kiscelli Mú­zeum képző- és iparművészeti gyűjteményét is láthatja majd a közönség a múzeum Szent­­háromság utcai helyiségében. Módosította a végrehajtó bi­zottság a használt járművek árusítására megállapított ed­digi díjakat Január elsejétől ugyanis megtiltották, hogy a főváros útvonalain gépjármű­vek árusítás céljából parkol­janak, s ilyen célokra a XIX. kerületi Nagykőrösi úti hasz­­náltcikk piacon jelöltek ki al­kalmas területet. Használt gépkocsi árusítása esetén da­rabonként és naponta 20 fo­rint, motorkerékpáronként 10 forint, kisebb járműért 5 fo­rint díjat szednek. Végül határozatot fogadott el a végrehajtó bizottság, amely szerint Budapest felsza­badulásának idei évfordulója alkalmából ismét kiosztják a Pro Arte aranyérmeket, a fő­város életével összefüggő, ki­magasló alkotások jutalmazá­sára. Az aranyérmeket február 11-én, a városháza épületében, ünnepélyesen adják át. Tízéves az Express ifjúsági utazási iroda Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda pénteki sajtótá­jékoztatóján ismertették az ifjúsági turizmus helyzetét és az idei terveket. Völgyi István igazgató elmondotta, hogy az iroda tíz év alatt 18 országba, 80 útvonalon közel 129 ezer fiatalt utaztatott, ugyanakkor az Express vendégeként 21 or­szágból több, mint 169 ezer fiatal látogatta meg hazánkat. Az idén az iroda szervezésé­ben 18 országba, 80 útvonalon több mint 17 ezer magyar fia­talt utaztatnak. Több progra­mot a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom, a KISZ VII. kongresszusa és a nemzetközi idegenforgalmi év megünnep­lése jegyében állítottak össze. A többi között ifjúsági külön­­vonatot indítanak május else­jére és november 7-re, Moszk­vába, Helsinkibe, a női kosár­labda Eur­ópa-bajnokságra és a lipcsei NDK—Magyarország futballmérkőzésre is szervez­nek társasutazást. Az idén Dá­niába és Hollandiába is utaz­hatnak magyar fiatalok. A diákok részére szakmai tanul­mányi jellegű utakat is szer­veznek: a többi között építész­­mérnök hallgatók utazhatnak Görög- és Olaszországba, va­lamint a prágai építészkonfe­renciára, kertészeti techniku­mi tanulók pedig az erfurti vi­lágkiállításra A belföldi üdül­tetésnél első ízben kísérlik meg, hogy az üdülő középis­kolások orosz, illetve német nyelvet gyakoroljanak. Az idén 25—30 országból több mint 28 ezer fiatalt vár­nak. A tízéves évforduló al­kalmából az idén az iroda minden ezredik bel- és kül­földi utasa ingyen vesz részt a társasutazásokon. JÖJJÖN ÁT B­UDÁRA! Budai napok február 11-ig Január 25-én, 20 órakor Január 26-án, 20 órakor BILICSI-EST BILICSI-EST A VASMACSKA A ÉTTEREMBEN HÍD ÉTTEREMBEN (111., Laktanya u. 1—3.) (IIL, Mókus u. 22.) Asztalfoglalás: 887—123 Asztalfoglalás: 886—938 * * Február 2-án Február 3-án MAGYARNÓTA EST SALLAY MIHÁLY SZERZŐI EST A SÍPOS HALÁSZKERTBEN . A (III., Lajos u. 46.) VERONIKA L. Bódi Gábor népi ÉTTEREMBEN zenekara közreműködés (B„ Vöröshadsereg séves útja 34.) Asztalfoglalás: 686—480 Asztalfoglalás: 364—160 A lottó nyerőszámai 13, 19, 43, 49, 90 Péntek délelőtt Nádor utcai székházában sorsolta a lottó 3. játékheti nyerőszámát a Sportfogadási és Lottó Igazga­tóság. A televízió nyilvánossá­ga előtt megtartott húzáson a következő nyerőszámokat sor­solták ki: 13, 19, 43, 49, 90.

Next