Magyar Nemzet, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-09 / 186. szám
Szerda, 1967. augusztus 9.. Új történet kezdődik A lakás két helyiségből áll. A konyha négyszer háromméteres, csupasz négyszög, a szoba ugyanakkora, de emlékezetem szerint ablaka nincs. A konyha falának döntve bicikli, a sarokban limlom hever, a friss vakolat mészszaga érzik. A szobában két szekrény, három fekhely, egy rácsos gyerekágy, öt támla nélküli szék, az ajtó mellett a sublóton televíziókészülék. A tévé a Thália-kabaré műsorát sugározza, az antenna rossz, a konferansz feje megnyúlik, vibrál. Kislányok kuporognak az ágyon, szemük a képernyőre mered, a tekintetük feszült, mozdulatlan. A hároméves fiút elnyomta az álom. A bútorok szorosan egymáshoz tapadva állnak. Mielőtt hozzákezdenék Galambos István csöppet sem különös történetéhez, hadd idézzem fel annak az öregasszonynak a képét, akivel szót váltottam kora reggel a háza előtt. Fekete ruhában állt ott a napsütésben, kedves, baszott arcán a tevékenység nélküli sürgölődés mélázó mosolyával. Mikor megszólítottam, a szemében elevenné vált ez a mosolygás, fogatlan szája szétnyílt, kezét kissé megemelte: — Mit kérdez, kedves? — Azt szeretném tudni, merre van a Petőfi utca? Zavartan nézett rám, a kendőjéhez nyúlt, valamit mondani akart, de akkorra már a háta mögött a ház falán észrevettem a táblát, fekete nyomtatott betűkkel ez állt a bádoglapon: Petőfi Sándor utca követte a tekintetemet, megfordult, szemügyre vette az írást, aztán a restelkedésig fokozódó zavarral mondta: — Nem tudom hol van. Talán ez az? Egy pillanatig azt hittem, tréfál. Csak később értettem meg: nem tud olvasni és fogalma sincs, hogy hol lakik? Még most is, miután mindezt leírtam, az motoszkál a fejemben, lehet, hogy én értettem félre valamit, hiszen a közöny és öntudatlanság ehhez hasonló teljessége nem létezhet, hogyan is létezhetne? Pedig az az öregasszony valóban ott állt a háza előtt szégyenlős mosolyával. Időtlen nyugalmához, hibátlan tudatlanságához nem férhet kétség. Lehet, hogy az utca nemrégiben kapott új nevet, de ez a lényegen semmit sem változtat: az öregasszony számára bizonyos idő óta nem bír jelentőséggel a létezés pontos meghatározása, a személyiség helye, habár ez a semleges magatartás nem zavarodottságából, hanem tudatlanságából származik. Joggal kérdezhetnék most tőlem, mi köze van mindennek Galambos István történetéhez? A kapcsolatot e két történet különbözőségében vélem felfedezni, hiszen Galambos István befejezetlen és csöppet sem különleges históriája a változás története, lényege a mozgás, aminek gyorsulását napjainkban tapasztalhatjuk; befejezetlensége is innen ered, a fejlődés félig kész, folyton növekvő állapotából. A sors, ami egy embernek jutott, nem csupán őrá jellemző, hanem kapcsolatos a korral és idővel, ridegülése vagy enyhülése egyáltalán nem önmagától való. Egyszerű történetünk, semmiben sem kirívó hőse Nagyoroszi községben látta meg a napvilágot 38 évvel ezelőtt. Helyzete a kezdeti időkben csöppet sem mondható kedvezőnek, nem biztat különösebb kilátásokkal; mezítláb cseperedett fel, a világ tudta és engedelme nélkül. Apjától szemlátomást keveset tussolhatott, se földet, se más vagyont, legfeljebb az ősi igyekvést sajátíthatta el, a munka becsületes kínját, ami okvetlenül szükséges volt az életben maradáshoz. Az idő tájt pontosan ennyi tellett tőle: az életben maradás. Ezt az állapotot még készülődésnek sem nevezhetjük, hiszen nem készült semmire. Otthagyta a faluját, mert földjük nem volt, Pestre ment dolgozni, munkásszállásokon és albérletben élt, nyomtalanul múltak felette az évek, a magállapodás reménye nélkül. — Mindenbe belefogtam, voltam segédmunkás építkezésen, gépgyárban, vasöntödében, rendőr is voltam egy ideig, de otthonom nem volt, törtem magamat, anélkül, hogy tudtam volna, mivégre. Akkor sem történt az életében különösebb változás, amikor megnősült. Hiába dolgozott a felesége is, kétfelé futott a pénz, hiába vándorolt közelebb — egy váci építővállalatnál kapott munkát —, mégiscsak rövidek voltak az éjszakái, álmatlanság, fáradtság, a békesség utáni sóvárgás gyötörte. Eközben három gyereke született, két lány és egy fiú. Szűk, csupasz kamrában laktak egy udvar végén. Időlegesnek tűnt mindaz, ami körülvette őket, még az öreg, szúette ágyak is a pillanatnyiságot hirdették, habár a kortól már megfeketedtek. 3. Mikor kora délelőtt meglátogattuk Galambos Istvánt, ünneplőbe öltözött, vasalt fehér inget húzott magára, s ünnepi szavakat használt, így mutatta meg a portáját, kicsit elérzékenyült büszkeséggel, így mutatta meg miképpen emelkedik kifelé a semmiből. Azt kellene elmondani, miért most, éppen ezekben az időkben történik e felemelkedés, miért most vett televíziót, konyhába való bútort Galambos István, miért most kezdett hozzá a lakás építéséhez, honnan származik ez az állandóságra és jobbra törekvés, ami most megnyilvánul, holott sok esztendő múlt el nélküle. A Rétság környéki falvak — Nógrádsáp, Diósjenő, Nagyoroszi... — néhány esztendővel ezelőtt, mikor megszilárdultak a közös gazdaságok, olyan vállalkozásba fogtak, ami a nagyüzemi fejődést még jobban meggyorsította, összefogta az erőket és a szándékokat. A községek közös építővállalatot hoztak létre, amely a termelőszövetkezetek érdekében és irányítása alatt működik, magtárakat, istállókat, gazdasági épületeket épít, s hatékonyabban látja el a dolgát, mintha a téeszek külön-külön építőbrigádokkal akarnák elérni ugyanezt. Az építővállalat alkalmazottjai nem tagjai a szövetkezeteknek, de közvetett módon ugyanabból részesülnek, munkájukat is ugyanazért a célért végzik. Az a száz ember, aki az újmódi vállalatnál dolgozik, jó kereseti lehetőséget, állandó munkaviszonyt talált itt. A téeszépítők tevékenységi köre kiterjedt, ebben az esztendőben felépítenek egy falusi iskolát is. Galambos István hazatérésének, megállapodásának és ebből következő fejlődésének alapja ez a vállalkozás, ahol munkát kapott, közel családjához. Havi 1800 forintot keres. Meg kell említenünk, hogy sem Vácott, sem Budapesten nem keresett enynyit. — Mióta itt vagyok, rendbeszedtük magunkat. Nem kell utaznom, vándorolnom, éjszakai órákban kelnem, mindennap láthatom a gyermekeimet. Megbékéltem. Ezzel a megbékéléssel együtt jött az otthonteremtés szándéka. Hirtelen, ami eddig természetes, tehát jó volt, nyomasztónak és elviselhetetlennek tűnt, s megérezték mindannak a hiányát, amiben eddig nem volt részük. Több mint tízévi házasság után alakult ki a család, az összetartozás és a változás igénye. Galambos István felesége segítségével szabad szombatjain felépítette az egyetlen szoba mellé a konyhát, mikor az kész volt, s maradt még pénzük, televíziót vettek, »már csak a gyerekek kedvéért, mert azok mindig a szomszédban kujtorogtak«. Most bútorra gyűjtenek, most ruházkodni szeretnének, mindenképpen jobban akarnak élni. A kívülálló szemével nézve szegényes jobbulás az, ami ebben a házban végbement. De ők érzik, érzik az indulás ritmusát, a fokozódó könynyebbedést, s eltelnek örömével. Dicsekvéssel mondták: »Látja, már nem vagyunk olyan szorosan«,ezt az öreg ágyat, nemsokára kidobjuk*, »ha bírom, rövidesen kitanulok vizsgázott kőművesnek«. A legkisebb gyerek már a változás légkörében nő fel, a többet akarás jegyében. 4. Ez a történet, amely most indult, azt hiszem nem egyedülvaló. A hazatérés üteme egyre gyorsul. A hasonló sorsú emberek, tulajdonképpen most kezdik az életüket. Az otthon valósága kitárulkozással és szívélyességgel jár együtt. Otthonuk melegét éreztem, mikor a szűk szobában vacsorára marasztaltak és nyolcan ültünk, az asztal körül, köztünk egy rokon kislány, akinek nevelését, Galambos István vállalta, mert a szülei "széjjelmentek és nincs hol ellegyen szegény". Otthont adhattak, mert nekik már van otthonuk. Kristóf Attila Magyar Nemzet Nasszer távirata Losonczi Pálhoz Gamal Abdel Nasszer, az EAK elnöke táviratban köszönte meg Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének az EAK nemzeti ünnepe alkalmából hozzá intézett jókívánságait. Az EAK elnöke válaszában magasra értékeli a magyar nép állásfoglalását és az egyiptomi nép harcához nyújtott támogatást. Mahmud Riad, az EAK külügyminisztere is táviratban mondott köszönetet Péter János külügyminiszternek az EAK nemzeti ünnepe alkalmából küldött jókívánságokért. Ilku Pál látogatása Borsod megyében Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter, kedden Borsod megyébe látogatott. A megyei pártbizottság székházában Deme László, a Borsod megyei pártbizottság titkára, valamint Kovács Sándor, a KISZ Borsod megyei bizottságának első titkára fogadta. Ilku Pál a megye párt- és ifjúsági vezetőivel elbeszélgetett az időszerű politikai, gazdasági kérdésekről, majd délután felkereste a tiszalúci ifjúsági építőtábort. Tájékozódott a diákok helyzetéről, munkakörülményeiről, az ottani belvíz-levezető csatorna építéséről. Augusztus 18-án helyezik üzembe az újabb felszíni vízkivételi művet Budapest közműfejlesztésében jelentős dátum augusztus 18-a. E napon helyezik üzembe a budapesti felszíni vízkivételi mű második ütemében készült épületeket és berendezéseket Ismeretes, hogy az eredeti tervek szerint napi 200 ezer köbméter víztermelésbe tervezték a főváros északi Dumaszakaszán a vízhelvételi művet amelynek maigy szerepet szántak Budapest vízellátásának növelésében. Két ütemben került végrehajtásra a nagy létesítmény megvalósítása. Az első ütemben elkészült műveket 1960-ban adták át és itt napi 90—100 ezer köbméter Duma-vizet alakítanak át egészséges ivóvízzé. Az építkezés második ütemét 1964-ben kezdték meg. Ennél a munkánál a Mélyépítő Vállalat fejtett ki nagy erőfeszítést, hogy határidőre átadhassa a közművet. Az építkezésnél meszszemenően hasznosították a vízkivételi mű első részénél szerzett üzemi és építkezési tapasztalatokat. A második ütemben készült közmű az elsőnél is sokkal korszerűbb. A teljes üzem automatizált, kezdve a vegyszeradagolástól, a víztisztítástól, a ködtelenítő berendezés, a páraelvonás és a légtérfűtés technológiai megoldásáig. Az üzem berendezéseit központilag kezelik. Az automatikus berendezések magyar gyártmányok. A Dunából 1200 milliméter átmérőjű két hatalmas nyomócsövön érkezik az előülepítő épületbe a víz. Itt dobszűrőkön történik a szennyeződés első eltávolítása. A derítőmedencékből húsz szűrőmedencébe folyik át a víz, ahol másfél méter vastag, faszénnel dúsított homokrétegen történik a víz további tisztítása. Ismert utóklórozással már a tiszita ivóvíz jut a főnyomó vezetékbe és kerül a főváros vízvezeték hálózatába. A technológiai gépészeti üzemi próbákat már a múlt évben megkezdték, a vízpróbát ez évben folytatták. Különösebb probléma nem jelentkezett a kísérleti üzemeltetésnél úgy, hogy augusztus 18-án teljesen üzembiztos állapotban történik majd a főváros új nagy közművének ünnepélyes átadása. A második ütemben létesült vízkivétel ma napi 120 ezer köbméter ivóvíz szolgáltatására alkalmas. Előkészületek a lipcsei vásárra A lipcsei őszi vásár szeptember 3-án nyitja kapuit és idén a szocialista országok mellett 26 tőkés ország jelentette be részvételét. Ezek több mint 18 000 négyzetméter kiállítási területen mutatják be termékeiket. A legnagyobb kiállító közülük Franciaország és Ausztria. A francia cégek gyógyszereket és kozmetikai cikkeket, élemiszereket, textilárut, ruházati cikkeket, órákat, könyveket mutatnak be Lipcsében. A vásáron működik majd a SECAM-rendszerű színes televízió. Ausztria kiállításán a textíliák dominálnak. Hollandia mellett Anglia és Svédország is részt vesz a lipcsei vásáron. Az olasz cégek különböző fogyasztási cikkeket, textilárut, szőrméket, játékokat, cipőket, irodai felszereléseket, könyveket, hangszereket mutatnak be. Dániából élelmiszerek, bútorok, textiláruk, porcelánok és népművészeti termékek érkeznek. Gyógyszerekkel, világhírű óragyártmányaival, kozmetikai cikkeivel vesz részt a vásáron Svájc, amely ezenkívül elektromos háztartási újdonságokat mutat be. Belgium mindenekelőtt textiláruit kívánja népszerűsíteni. Ezenkívül a híres belga üveg- és porcelánipar, a híradástechnikai iparág jelentkezik legújabb gyártmányaival. Finnország fafeldolgozó és vegyiiparával jelentkezik a kiállítók sorából. Ciprus, Törökország, Japán, az Egyesült Államok és Nyugat-Németország több vállalata, cége szerepel még sok-sok újdonsággal, ipari nyersanyagokkal és kész árukkal az őszi vásáron. A SZÚNYOG AZ ÜDÜLŐ, TÚJAZÓ, KIRÁNDULÓ LEGNAGYOBB ELLENSÉGE TÁVOL TARTÁSÁRA A LEGHATÁSOSABB SZER AZ AEROZOLOS SZÚNYOGRIASZTÓ Táborozás, horgászás, csónaktúra alkalmával védelmet nyújt KÉT ÓRÁN ÁT TARTÓ TELJES RIASZTÓ HATÁST BIZTOSÍT _____ Kádár János látogatása Fejér megyében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, kedd délután több napos látogatásra Fejér megyébe érkezett. A vendéget, akit vidéki útjára Tóth Mátyás, a párt Központi Bizottságának osztályvezetője és Darvasi István, a Központi Bizottság osztályvezető helyettese kísért el, Székesfehérvárott Herczeg Károly, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Tapolczai Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, továbbá Gyenge Károly és Homoki József, a megyei pártbizottság titkárai fogadtak. Az üdvözlés után Kádár János a megyei pártbizottság székházának nagytermében találkozott a megye párt- és tanácsi vezetőivel, a járási és városi pártbizottságok első titkáraival, valamint a megyei tömegszervezetek képviselőivel. A párt Központi Bizottságának első titkárát Herczeg Károly tájékoztatta a megye iparának és mezőgazdaságának fejlődéséről, dolgozóinak életéről. Ezután Kádár János elbeszélgetett a megjelentekkel a megye időszerű kérdéseiről, problémáiról. A vállalatok döntik el, mihez járulnak hozzá a részesedési alapból Az új gazdasági mechanizmus bevezetése után az üzemi étkeztetéshez, kedvezményes vállalati üdültetéshez és a vállalati gyermekintézmények fenntartásához január 1-től részesedési alapokból járulnak hozzá a vállalatok. A Gazdasági Bizottság irányelvei alapján az illetékes minisztériumok és a SZOT rövidesen elkészíti a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos új rendelkezéseket, s ezzel lényegesen növekszik ezen a területen is a vállalatok önállósága. Szinte valamennyi üzemben megkezdődött már a vita, hogy mennyit költsenek béren kívüli juttatásokra. A viták eredményeit a kollektív szerződésekben törvényesítik. Az Egyesült Villamosgépgyárban a vállalat igazgatójának javaslata és a dolgozók véleménye alapján, a helyi szakszervezeti tanács úgy döntött, hogy 1968-ban is fenntartják a béren kívüli juttatásokat. Az üzemi étkeztetéshez az ideihez hasonlóan 2 millió 300 ezer forinttal járulnak hozzá, a vállalat részesedési alapja terhére. Fenntartják a vállalat gyermekintézményeit is, és segélyezési célokra is ugyananynyit fordítanak, mint 1967- ben. Az eddigi szinten tartják a munka- és védőruha-juttatást, a munkások távolsági utazásához nyújtandó kedvezményről később döntenek. A vállalat és a szakszervezet álláspontja a kollektív szerződés megkötése után emelkedik jogerőre. Az állatforgalmi vállalatok már felemelt árakkal kötik meg a sertésértékesítési szerződéseket Az állatforgalmi vállalatok augusztus 7-én országszerte felemelt árakkal kezdték meg a sertésértékesítési szerződéskötéseket. Az új felvásárlási árakat általában 1967. október 1-től kezdődően fizetik. Az év harmadik negyedére lekötött sertésekért a régi árat fizetik akkor, ha az átadás valamely oknál fogva áthúzódik a negyedik negyedre. Felemelt vételárakat kell alkalmazni azoknak a korábban kötött szerződéseknek az esetében, amelyeket 1967. október 1. utáni átadásra kötöttek és ténylegesen ezutáni időszakban teljesítenek. Az új árkonstrukció nemcsak magasabb átvételi árat, hanem egyéb előnyöket is biztosít a szerződő gazdaságoknak. A fehér hússertés és keresztezett húsfajták kategóriáját összevonják 120—125 kilogrammra, és október 1-től kezdve az eddigi 17 forint helyett kilogrammonként 19 forintot kaphatnak érte a termelő üzemek. A 125 kilót meghaladó fehérhús és húsjellegű sertések új ára kilogrammonként 18 forint, a zsír és zsírjellegű sertéseké ugyancsak 18 forint, a hizlalt tenyészkocáké és kontott sertéseké 170 ki- 106 súlyban és afelett 17,50 forint A megállapított súlyhatár alatti sertésekért csak az átvételkor érvényes szabad felvásárlási árat fizetik. A háztáji gazdaságok és egyéni termelők által szerződésre átadott hízott sertéseknél a felvásárlási alapár szintén 2 forinttal emelkedett. A nagyüzemi felár is kedvezőbb az eddiginél. Egy naptári negyedéven belül átadott, legalább 20 hízott sertés után jelenleg kilogrammonként 2, október 1-e után viszont 3 forintot kaphatnak a mezőgazdasági üzemek. A termelőszövetkezeti csoportoknál és egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeteknél a nagyüzemi felár az eddigi 1,50 forint helyett 2,50 forint lesz. Az új árszabályozás lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek a tagokkal kötött előzetes megegyezés alapján a háztáji gazdaságokban hizlalt sertéseket is az új nagyüzemi felárral értékesítsék. Az egyszerű társulásokat, termelőszövetkezeti csoportokat azonban csak a közösben tenyésztett és együttesen átadott sertések után illeti meg a nagyüzemi felár. Az új árrendszer elsődleges célja, hogy a termelő üzemekben szilárd kocaállományt alakítsanak ki, a háztáji és egyéb gazdaságokban pedig megszüntessék, illetve csökkentsék a hullámzást. Ennek érdekében a hizlalásra alkalmas malacokat ez év október végéig máris 28 forintos kilogrammonkénti áron vásárolják fel. A tenyésztési biztonság érdekében már most meghirdetik az 1968 első évnegyedére érvényes süldőárakat és a január 1-től érvénybe lépő süldő védőárat. A rendelkezés szerint 1968. január 1-től a jelenlegi 17 forint helyett 20 forint lesz a szerződésre átadott süldők kilogrammonkénti legalacsonyabb ára. Az új árkonstrukcióban a 30—60 kilogramm közötti, hizlalásra alkalmas süldőkért januárban 21, februárban 23, márciusban 24 forintot fizetnek kilogrammonként. A háztáji és egyéni gazdaságok minden szerződött sertés után egy mázsa abraktakarmányt kaphatnak állami áron. Ha ezt nem veszik igénybe, az átadott sertések után kilogrammonként 1 forint, úgynevezett takarmány megváltási felárat kapnak. Az átadási feltételekről szóló utasítás szerint az új árak a termelőüzemek, illetve gazdaságok telephelyére vonatkoznak, tehát ha a termelők sertéseiket az Állatforgalmi Vállalat átvevőhelyére szállítva adják át, fuvartérítést kapnak. Felbocsátották a Kozmosz—171-et A Szovjetunióban végrehajtották a soron levő műholdkísérletet, pályájára bocsátották a Kozmosz—171-et A szputnyikom elhelyezett tudományos berendezés segítségével folytatják a kozmikus térség kutatását a TASZSZ által 1962. március 16-án bejelentett programnak megfelelően. A mesterséges hold pályájának főbb adatai: a Föld felszínétől való maximális távolsága 220 kilométer; minimális távolsága 145 kilométer; pályájának az egyenlítő síkjával bezárt szöge 50 fok.