Magyar Nemzet, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-09 / 186. szám

Szerda, 1967. augusztus 9.. Új történet kezdődik A lakás két helyiségből áll. A konyha négyszer három­méteres, csupasz négyszög, a szoba ugyanakkora, de emlé­­kezetem szerint ablaka nincs. A konyha falának döntve bicikli, a sarokban limlom hever, a friss vakolat mész­­szaga érzik. A szobában két szekrény, három fekhely, egy rácsos gyerekágy, öt támla nélküli szék, az ajtó mellett a sublóton televíziókészülék. A tévé a Thália-kabaré mű­sorát sugározza, az antenna rossz, a konferansz feje meg­nyúlik, vibrál. Kislányok kuporognak az ágyon, szemük a képernyőre mered, a tekintetük feszült, mozdulatlan. A hároméves fiút elnyomta az álom. A bútorok szorosan egymás­hoz tapadva állnak.­ ­ Mielőtt hozzákezdenék Ga­lambos István csöppet sem különös történetéhez, hadd idézzem fel annak az öreg­asszonynak a képét, akivel szót váltottam kora reggel a háza előtt. Fekete ruhában állt ott a napsütésben, kedves, b­aszott arcán a tevékenység nélküli sürgölődés mélázó mosolyá­val. Mikor megszólítottam, a szemében elevenné vált ez a mosolygás, fogatlan szája szétnyílt, kezét kissé meg­emelte: — Mit kérdez, kedves?­­ — Azt szeretném tudni, merre van a Petőfi utca? Zavartan nézett rám, a ken­dőjéhez nyúlt, valamit mon­dani akart, de akkorra már a háta mögött a ház falán ész­revettem a táblát, fekete nyomtatott betűkkel ez állt a bádoglapon: Petőfi Sándor utca követte a tekintetemet, megfordult, szemügyre vette az írást, aztán a restelkedé­­sig fokozódó zavarral mond­ta: — Nem tudom hol van. Ta­lán ez az? Egy pillanatig azt hittem, tréfál. Csak később értettem meg: nem tud olvasni és fo­galma sincs, hogy hol lakik? Még most is, miután mind­ezt leírtam, az motoszkál a fejemben, lehet, hogy én ér­tettem félre valamit, hiszen a közöny és öntudatlanság eh­hez hasonló teljessége nem létezhet, hogyan is létezhet­ne? Pedig az az öregasszony va­lóban ott állt a háza előtt szégyenlős mosolyával. Időt­len nyugalmához, hibátlan tudatlanságához nem férhet kétség. Lehet, hogy az utca nemrégiben kapott új nevet, de ez a lényegen semmit sem változtat: az öregasszony szá­mára bizonyos idő óta nem bír jelentőséggel a létezés pontos meghatározása, a sze­mélyiség helye, habár ez a semleges magatartás nem za­varodottságából, hanem tudat­lanságából származik. Joggal kérdezhetnék most tőlem, mi köze van minden­nek Galambos István történe­téhez? A kapcsolatot e két törté­net különbözőségében vélem felfedezni, hiszen Galambos István befejezetlen és csöp­pet sem különleges históriája a változás története, lényege a mozgás, aminek gyorsulását napjainkban tapasztalhatjuk; befejezetlensége is innen ered, a fejlődés félig kész, folyton növekvő állapotából.­ ­ A sors, ami egy embernek jutott, nem csupán őrá jellem­ző, hanem kapcsolatos a kor­ral és idővel, ridegülése vagy enyhülése egyáltalán nem ön­magától való. Egyszerű történetünk, sem­miben sem kirívó hőse Nagy­oroszi községben látta meg a napvilágot 38 évvel ezelőtt. Helyzete a kezdeti időkben csöppet sem mondható ked­vezőnek, nem biztat különö­sebb kilátásokkal; mezítláb cseperedett fel, a világ tudta és engedelme nélkül. Apjától szemlátomást keveset tussol­­hatott, se földet, se más va­gyont, legfeljebb az ősi igyek­­vést sajátíthatta el, a munka becsületes kínját, ami okvet­lenül szükséges volt az élet­ben maradáshoz. Az idő tájt pontosan ennyi tellett tőle: az életben ma­radás. Ezt az állapotot még készülődésnek sem nevezhet­jük, hiszen nem készült sem­mire. Otthagyta a faluját, mert földjük nem volt, Pestre ment dolgozni, munkásszál­lásokon és albérletben élt, nyomtalanul múltak felette az évek, a magállapodás remé­nye nélkül. — Mindenbe belefogtam, voltam segédmunkás építke­zésen, gépgyárban, vasöntö­dében, rendőr is voltam egy ideig, de otthonom nem volt, törtem magamat, anélkül, hogy tudtam volna, mivégre. Akkor sem történt az életé­ben különösebb változás, ami­kor megnősült. Hiába dolgo­zott a felesége is, kétfelé fu­tott a pénz, hiába vándorolt közelebb — egy váci építő­vállalatnál kapott munkát —, mégiscsak rövidek voltak az éjszakái, álmatlanság, fáradt­ság, a békesség utáni sóvár­gás gyötörte. Eközben három gyereke született, két lány és egy fiú. Szűk, csupasz kamrában laktak egy udvar végén. Idő­legesnek tűnt mindaz, ami körülvette őket, még az öreg, szúette ágyak is a pillanatnyi­­ságot hirdették, habár a kor­tól már megfeketedtek. 3. Mikor kora délelőtt meglá­togattuk Galambos Istvánt, ünneplőbe öltözött, vasalt fe­hér inget húzott magára, s ün­nepi szavakat használt, így mutatta meg a portáját, ki­csit elérzékenyült büszkeség­gel, így mutatta meg mikép­pen emelkedik kifelé a sem­miből. Azt kellene elmondani, miért most, éppen ezekben az időkben történik e felemelke­dés, miért most vett televí­ziót, konyhába való bútort Galambos István, miért most kezdett hozzá a lakás építésé­hez, honnan származik ez az állandóságra és jobbra törek­vés, ami most megnyilvánul, holott sok esztendő múlt el nélküle. A Rétság környéki falvak — Nógrádsáp, Diósjenő, Nagyoroszi... — néhány esz­tendővel ezelőtt, mikor meg­szilárdultak a közös gazdasá­gok, olyan vállalkozásba fog­tak, ami a nagyüzemi fejődést még jobban meggyorsította, összefogta az erőket és a szándékokat. A községek kö­zös építővállalatot hoztak lét­re, amely a termelőszövetke­zetek érdekében és irányítása alatt működik, magtárakat, istállókat, gazdasági épülete­ket épít, s hatékonyabban lát­ja el a dolgát, mintha a téeszek külön-külön építőbri­gádokkal akarnák elérni ugyanezt. Az építővállalat al­kalmazottjai nem tagjai a szövetkezeteknek, de közve­tett módon ugyanabból része­sülnek, munkájukat is ugyan­azért a célért végzik. Az a száz ember, aki az újmódi vállalatnál dolgozik, jó kere­seti lehetőséget, állandó mun­kaviszonyt talált itt. A téesz­­építők tevékenységi köre ki­terjedt, ebben az esztendő­ben felépítenek egy falusi is­kolát is. Galambos István ha­zatérésének, megállapodásá­nak és ebből következő fejlő­désének alapja ez a vállalko­zás, ahol munkát kapott, kö­zel családjához. Havi 1800 fo­rintot keres. Meg kell említe­nünk, hogy sem Vácott, sem Budapesten nem keresett eny­­nyit. — Mióta itt vagyok, rendbe­szedtük magunkat. Nem kell utaznom, vándorolnom, éjsza­kai órákban kelnem, minden­nap láthatom a gyermekeimet. Megbékéltem. Ezzel a megbékéléssel együtt jött az otthonteremtés szándéka. Hirtelen, ami eddig természetes, tehát jó volt, nyomasztónak és elviselhetet­lennek tűnt, s megérezték mindannak a hiányát, ami­ben eddig nem volt részük. Több mint tízévi házasság után alakult ki a család, az összetartozás és a változás igénye. Galambos István felesége segítségével szabad szombat­jain felépítette az egyetlen szoba mellé a konyhát, mi­kor az kész volt, s maradt még pénzük, televíziót vettek, »már csak a gyerekek ked­véért, mert azok mindig a szomszédban kujtorogtak«. Most bútorra gyűjtenek, most ruházkodni szeretnének, min­denképpen jobban akarnak élni. A kívülálló szemével nézve szegényes jobbulás az, ami ebben a házban végbement. De ők érzik, érzik az indulás ritmusát, a fokozódó köny­­nyebbedést, s eltelnek örömé­vel. Dicsekvéssel mondták: »Látja, már nem vagyunk olyan szorosan«,­­ezt az öreg ágyat, nemsokára kidobjuk*­, »ha bírom, rövidesen kitanu­lok vizsgázott kőművesnek«. A legkisebb gyerek már a változás légkörében nő fel, a többet akarás jegyében. 4. Ez a történet, amely most indult, azt hiszem nem egye­­­­dülvaló. A hazatérés üteme egyre gyorsul. A hasonló sor­sú emberek, tulajdonképpen most kezdik az életüket. Az otthon valósága kitá­rulkozással és szívélyességgel jár együtt. Otthonuk melegét éreztem, mikor a szűk szobá­ban vacsorára marasztaltak és nyolcan ültünk, az asztal kö­rül, köztünk egy rokon kis­lány, akinek nevelését, Ga­lambos István vállalta, mert a szülei "­széjjelmentek és nincs hol ellegyen szegény". Otthont adhattak, mert ne­kik már van otthonuk. Kristóf Attila Magyar Nemzet Nasszer távirata Losonczi Pálhoz Gamal Abdel Nasszer, az EAK elnöke táviratban kö­szönte meg Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének az EAK nemzeti ünnepe alkal­mából hozzá intézett jókíván­ságait. Az EAK elnöke vála­szában magasra értékeli a ma­gyar nép állásfoglalását és az egyiptomi nép harcához nyúj­tott támogatást. Mahmud Riad, az EAK kül­ügyminisztere is táviratban mondott köszönetet Péter Já­nos külügyminiszternek az EAK nemzeti ünnepe alkalmá­ból küldött jókívánságokért. Ilku Pál látogatása Borsod megyében Ilku Pál, az MSZMP Politi­kai Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter, ked­den Borsod megyébe látoga­tott. A megyei pártbizottság székházában Deme László, a Borsod megyei pártbizottság titkára, valamint Kovács Sán­dor, a KISZ Borsod megyei bi­zottságának első titkára fogad­ta. Ilku Pál a megye párt- és ifjúsági vezetőivel elbeszélge­tett az időszerű politikai, gaz­dasági kérdésekről, majd dél­után felkereste a tiszalúci if­júsági építőtábort. Tájékozó­dott a diákok helyzetéről, munkakörülményeiről, az ot­tani belvíz-levezető csatorna építéséről. Augusztus 18-án helyezik üzembe az újabb felszíni vízkivételi művet Budapest közműfejlesztésé­ben jelentős dátum augusztus 18-a. E napon helyezik üzem­be a budapesti felszíni vízki­vételi mű második ütemében készült épületeket és berende­zéseket Ismeretes, hogy az eredeti tervek szerint napi 200 ezer köbméter víztermelésb­e ter­vezték a főváros északi Duma­­szakaszán a vízhel­vételi művet amelynek maigy szerepet szán­tak Budapest vízellátásának növelésében. Két ütemben ke­rült végrehajtásra a nagy lé­tesítmény megvalósítása. Az első ütemben elkészült műve­ket 1960-ban adták át és itt napi 90—100 ezer köbméter Duma-vizet alakítanak át egészséges ivóvízzé. Az építke­zés második ütemét 1964-ben kezdték meg. Ennél a munká­nál a Mélyépítő Vállalat fej­tett ki nagy erőfeszítést, hogy határidőre átadhassa a köz­művet. Az építkezésnél mesz­­szemenően hasznosították a vízkivételi mű első részénél szerzett üzemi és építkezési tapasztalatokat. A második ütemben készült közmű az el­sőnél is sokkal korszerűbb. A teljes üzem automatizált, kezd­ve a vegyszeradagolástól, a víztisztítástól, a ködtele­nítő berendezés, a páraelvonás és a légtérfűtés technológiai meg­oldásáig. Az üzem berendezé­seit központilag kezelik. Az automatikus berendezések ma­gyar gyártmányok. A Dunából 1200 milliméter átmérőjű két hatalmas nyomó­csövön érkezik az előülepítő épületbe a víz. Itt dobszűrő­kön történik a szennyeződés első eltávolítása. A derítőme­dencékből húsz szűrőmedencé­be folyik át a víz, ahol másfél méter vastag, faszénnel dúsí­tott homokrétegen történik a víz további tisztítása. Ismert utóklórozással már a tiszita ivóvíz jut a főnyomó vezeték­be és kerül a főváros vízve­zeték hálózatába. A technológiai gépészeti üze­mi próbákat már a múlt év­ben megkezdték, a vízpróbát ez évben folytatták. Különö­sebb probléma nem jelentke­zett a kísérleti üzemeltetésnél úgy, hogy augusztus 18-án tel­jesen üzembiztos állapotban történik majd a főváros új nagy közművének ünnepélyes átadása. A második ütemben létesült vízkivétel­ ma napi 120 ezer köbméter ivóvíz szol­gáltatására alkalmas. Előkészületek a lipcsei vásárra A lipcsei őszi vásár szep­tember 3-án nyitja kapuit és idén a szocialista országok mellett 26 tőkés ország jelen­tette be részvételét. Ezek több mint 18 000 négyzetméter ki­állítási területen mutatják be termékeiket. A legnagyobb kiállító közülük Franciaország és Ausztria. A francia cégek gyógyszereket és kozmetikai cikkeket, élemiszereket, textil­árut, ruházati cikkeket, órá­kat, könyveket mutatnak be Lipcsében. A vásáron működik majd a SECAM-rendszerű szí­nes televízió. Ausztria kiállí­tásán a textíliák dominálnak. Hollandia mellett Anglia és Svédország is részt vesz a lip­csei vásáron. Az olasz cégek különböző fogyasztási cikkeket, textilárut, szőrméket, játéko­kat, cipőket, irodai felszerelé­seket, könyveket, hangszereket mutatnak be. Dániából élelmi­szerek, bútorok, textiláruk, porcelánok és népművészeti termékek érkeznek. Gyógysze­rekkel, világhírű óragyártmá­nyaival, kozmetikai cikkeivel vesz részt a vásáron Svájc, amely ezenkívül elektromos háztartási újdonságokat mutat be. Belgium mindenekelőtt textiláruit kívánja népszerűsí­teni. Ezenkívül a híres belga üveg- és porcelánipar, a hír­adástechnikai iparág jelent­kezik legújabb gyártmányai­val. Finnország fafeldolgozó és vegyiiparával jelentkezik a kiállítók sorából. Ciprus, Tö­rökország, Japán, az Egyesült Államok és Nyugat-Németor­­szág több vállalata, cége sze­repel még sok-sok újdonság­gal, ipari nyersanyagokkal és kész árukkal az őszi vásáron. A SZÚNYOG AZ ÜDÜLŐ, TÚJAZÓ, KIRÁNDULÓ LEGNAGYOBB ELLENSÉGE TÁVOL TARTÁSÁRA A LEGHATÁSOSABB SZER AZ AEROZOLOS SZÚNYOGRIASZTÓ Táborozás, horgászás, csónaktúra alkalmával védelmet nyújt KÉT ÓRÁN ÁT TARTÓ TELJES RIASZTÓ HATÁST BIZTOSÍT _____ Kádár János látogatása Fejér megyében Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, kedd délután több napos láto­gatásra Fejér megyébe érke­zett. A vendéget, akit vidéki útjára Tóth Mátyás, a párt Központi Bizottságának osz­tályvezetője és Darvasi István, a Központi Bizottság osztály­­vezető helyettese kísért el, Székesfehérvárott Herczeg Ká­roly, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Tapolczai Je­nő, a megyei tanács vb-elnö­­ke, továbbá Gyenge Károly és Homoki József, a megyei pártbizottság titkárai fogadtak. Az üdvözlés után Kádár Já­nos a megyei pártbizottság székházának nagytermében ta­lálkozott a megye párt- és ta­nácsi vezetőivel, a járási és városi pártbizottságok első titkáraival, valamint a megyei tömegszervezetek képviselői­vel. A párt Központi Bizottságá­nak első titkárát Herczeg Ká­roly tájékoztatta a megye ipa­rának és mezőgazdaságának fejlődéséről, dolgozóinak életé­ről. Ezután Kádár János elbe­szélgetett a megjelentekkel a megye időszerű kérdéseiről, problémáiról. A vállalatok döntik el, mihez járulnak hozzá a részesedési alapból Az új gazdasági mechaniz­mus bevezetése után az üzemi étkeztetéshez, kedvezményes vállalati üdültetéshez és a vál­lalati gyermekintézmények fenntartásához január 1-től ré­szesedési alapokból járulnak hozzá a vállalatok. A Gazda­sági Bizottság irányelvei alap­ján az illetékes minisztériu­mok és a SZOT rövidesen el­készíti a béren kívüli juttatá­sokkal kapcsolatos új rendel­kezéseket, s ezzel lényegesen növekszik ezen a területen is a vállalatok önállósága. Szinte valamennyi üzemben megkezdődött már a vita, hogy mennyit költsenek béren kí­vüli juttatásokra. A viták eredményeit a kollektív szer­ződésekben törvényesítik. Az Egyesült Villamosgépgyárban a vállalat igazgatójának ja­vaslata és a dolgozók véle­ménye alapján, a helyi szak­­szervezeti tanács úgy döntött, hogy 1968-ban is fenntartják a béren kívüli juttatásokat. Az üzemi étkeztetéshez az idei­hez hasonlóan 2 millió 300 ezer forinttal járulnak hozzá, a vál­lalat részesedési alapja terhé­re. Fenntartják a vállalat gyermekintézményeit is, és se­gélyezési célokra is ugyanany­­nyit fordítanak, mint 1967- ben. Az eddigi szinten tartják a munka- és védőruha-jutta­tást, a munkások távolsági utazásához nyújtandó kedvez­ményről később döntenek. A vállalat és a szakszervezet ál­láspontja a kollektív szerző­dés megkötése után emelke­dik jogerőre. Az állatforgalmi vállalatok már felemelt árakkal kötik meg a sertésértékesítési szerződéseket Az állatforgalmi vállalatok augusztus 7-én országszerte felemelt árakkal kezdték meg a sertésértékesítési szerződés­­kötéseket. Az új felvásárlási árakat általában 1967. október 1-től kezdődően fizetik. Az év harmadik negyedére lekötött sertésekért a régi árat fizetik akkor, ha az átadás valamely oknál fogva áthúzódik a ne­gyedik negyedre. Felemelt vé­telárakat kell alkalmazni azoknak a korábban kötött szerződéseknek az esetében, amelyeket 1967. október 1. utáni átadásra kötöttek és ténylegesen ezutáni időszak­ban teljesítenek. Az új árkonstrukció nem­csak magasabb átvételi árat, hanem egyéb előnyöket is biz­tosít a szerződő gazdaságok­nak. A fehér hússertés és ke­resztezett húsfajták kategóriá­ját összevonják 120—125 kilo­grammra, és október 1-től kezdve az eddigi 17 forint he­lyett kilogrammonként 19 fo­rintot kaphatnak érte a terme­lő üzemek. A 125 kilót meg­haladó fehérhús és húsjellegű sertések új ára kilogrammon­ként 18 forint, a zsír és zsír­­jell­egű sertéseké ugyancsak 18 forint, a hizlalt tenyészkocá­­ké és kontott sertéseké 170 ki- 106 súlyban és afelett 17,50 fo­rint A megállapított súlyha­tár alatti sertésekért csak az átvételkor érvényes szabad fel­­vásárlási árat fizetik. A ház­táji gazdaságok és egyéni ter­melők által szerződésre át­adott hízott sertéseknél a fel­­vásárlási alapár szintén 2 fo­rinttal emelkedett. A nagyüzemi felár is ked­vezőbb az eddiginél. Egy nap­tári negyedéven belül átadott, legalább 20 hízott sertés után jelenleg kilogrammonként 2, október 1-e után viszont 3 fo­rintot kaphatnak a mezőgaz­dasági üzemek. A termelőszö­vetkezeti csoportoknál és egy­szerűbb mezőgazdasági szövet­kezeteknél a nagyüzemi fel­ár az eddigi 1,50 forint helyett 2,50 forint lesz. Az új árszabályozás lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek a tagok­kal kötött előzetes megegyezés alapján a háztáji gazdaságok­ban hizlalt sertéseket is az új nagyüzemi felárral érté­kesítsék. Az egyszerű társulá­sokat, termelőszövetkezeti cso­portokat azonban csak a kö­zösben tenyésztett és együt­tesen átadott sertések után il­leti meg a nagyüzemi felár. Az új árrendszer elsődleges célja, hogy a termelő üzemek­ben szilárd kocaállományt ala­kítsanak ki, a háztáji és egyéb gazdaságokban pedig megszün­tessék, illetve csökkentsék a hullámzást. Ennek érdekében a hizlalásra alkalmas malaco­kat ez év október végéig már­is 28 forintos kilogrammon­kénti áron vásárolják fel. A tenyésztési biztonság érdeké­ben már most meghirdetik az 1968 első évnegyedére érvényes süldőárakat és a január 1-től érvénybe lépő süldő védő­árat. A rendelkezés szerint 1968. január 1-től a jelenlegi 17 forint helyett 20 forint lesz a szerződésre átadott süldők kilogrammonkénti legalacso­nyabb ára. Az új árkonstruk­cióban a 30—60 kilogramm kö­zötti, hizlalásra alkalmas sül­dőkért januárban 21, február­ban 23, márciusban 24 forintot fizetnek kilogrammonként. A háztáji és egyéni gazdaságok minden szerződött sertés után egy mázsa abraktakarmányt kaphatnak állami áron. Ha ezt nem veszik igénybe, az át­adott sertések után kilogram­monként 1 forint, úgynevezett takarmány megváltási felárat kapnak. Az átadási feltételek­ről szóló utasítás szerint az új árak a termelőüzemek, il­letve gazdaságok telephelyé­re vonatkoznak, tehát ha a termelők sertéseiket az Állat­­forgalmi Vállalat átvevőhelyé­re szállítva adják át, fuvarté­rítést kapnak. Fel­bocs­á­tottá­k a Kozmosz—171-et A Szovjetunióban végrehaj­tották a soron levő műhold­kísérletet, pályájára bocsátot­ták a Kozmosz—171-et A szputnyikom elhelyezett tudományos berendezés segít­ségével folytatják a kozmikus térség kutatását a TASZSZ által 1962. március 16-án be­jelentett programnak megfe­lelően. A mesterséges hold pályájá­nak főbb adatai: a Föld fel­színétől való maximális tá­volsága 220 kilométer; mini­mális távolsága 145 kilométer; pályájának az egyenlítő síkjá­val bezárt szöge 50 fok.

Next