Magyar Nemzet, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-12 / 9. szám
12 Amikor a váza eltörik Egy érdekes tankönyv a családi nevelésről Imponáló statisztikai adatok vannak arról, milyen sok felnőtt tanul nálunk szervezett formában. De a legszebb adatok sem változtatnak azon, hogy mintegy másfél millió azoknak a 15—40 éveseknek a száma, aki nem végezte még el az általános iskola nyolcadik osztályát. Nem sokkal a felszabadulás után megindult a felnőttek rohama az iskola felé, majd — különösen az utóbbi években — fokozatosan rohadt az érdeklődés. Pontosabban: irányt változtatott. A felnőttek mindinkább azokat az oktatási formákat választják, amelyek közvetlenebbül vezetnek el szakmai műveltségük gyarapításához. Így tolódott el az arány a dolgozók gimnáziumától a technikumok felé, és ezért csökkent a dolgozók általános iskolájába járók száma is. Mire kíváncsi a felnőtt? A felnőttoktatás történetének több szakasza alakult ki nálunk. Kezdetben a felnőttek lényegében ugyanazt tanulták, amit a rendes iskolások, nagyjából ugyanazokból a tankönyvekből is. Nem volt nehéz rájönni arra, hogy ez így nem jó, mert az idősebb emberek sokkal több hasznos ismerettel rendelkeznek, mint a gyermekek. Speciális tankönyvek és tantervek készültek tehát, jobban figyelembe véve a dolgozó emberek ismeretkörét. Később különféle vizsgálatok azt kutatták: mit vár tulajdonképpen az általános iskolától a felnőtt, mi az, amire kíváncsi, vagy amit fölöslegesnek érez az iskolában. Vizsgálatok, viták során született meg a felnőttoktatás reformja, amely az általános iskola területén többek között azt jelenti, hogy a tananyagnak sokkal szorosabb kapcsolatot kell tartania a mindennapi élettel. Alkalmazható ismeretek Érdekes kísérlet indult meg: néhány felnőtt iskolában újszerű tantárgyakat kezdtek oktatni, az üzemi általános iskolákban a szakmákhoz is kötődő szakismereteket, a lakóterületeken működő iskolákban pedig olyan gyakorlati témákat, mint a jog, az egészségvédelem, a családi nevelés. A felnőtt diákok érdeklődése nyomán kiderült: ezeknek a tantárgyaknak — amelyeket a dolgozók általános iskolájának hetedik és nyolcadik osztályában, a második félévben oktatnak — az az előnyük, hogy tanulságaik közvetlenül is hasznosíthatók. Az egészségvédelem, a jog vagy a családi nevelés kérdéseit azonnal alkalmazni lehet a mindennapi élet gyakorlatára. És ez remélhetőleg vonzóbbá is teheti majd a felnőttek iskoláit. Ilyen előzmények után elkészült most egy tankönyv, A családi nevelés alapjai címmel. Szerzője, Loránd Ferenc, éveken át az ifjúsági könyvkiadásban tevékenykedett,, most pedig egy önálló budapesti felnőtt iskola igazgatója, és ebben a munkakörében nagyon sok hasznos tapasztalatot szerzett a dolgozók tanulásával, nevelésével, családi problémáival kapcsolatban. Tankönyve ilyenformán magvas, elméleti fejtegetéseiben is színvonalas, gyakorlati tanácsait tekintve feltétlenül hasznos munka. Voltaképpen nem is tankönyv a szó régebbi értelmében, hanem olvasmányos gyakorlati útmutató a mindennapokhoz, az elméleti megalapozást sem nélkülözve. Javaslatok nagykorúak számára Loránd számol azzal, hogy olvasói és diákjai felnőttek. Nem oktat, hanem tanácsokat ad, szilárd szerkezeti keretben, elvégre könyve iskolakönyv. Munkáját négy nagy fejezetre osztja. A bevezető megismertet a család és a nevelés fogalmával, kialakulásával. A következő rész a szocialista nevelés módszereit tárgyalja, nagyon tapintatosan és körültekintően, szinte a családi élet minden területére terjedően. A gyermek életkori sajátosságaival, nevelésének különféle körülményeivel foglalkozik a harmadik, legnagyobb fejezet, és a szocialista nevelés céljait fejtegeti a családban és az iskolában a negyedik. Használhatóságát talán néhány könyvbeli alcím is jelzi: Ellenőrzés, ösztönzés, jutalmazás és büntetés; Az iskolás gyermek helyes életrendje; Egészséges életmódra nevelés. A jó ízlés, szépérzék nevelése. Szerkezeti felépítése is a felnőttekhez igazodik: minden kisebb részt egy-egy tétel vagy alapelv kifejtése vezet be, majd apróbetűs bekezdésben gyakorlati tanácsok következnek. Külön említésre méltó, hogy milyen életteliek ezek a jó tanácsok. A gyermek büntetéséről ír például a szerző, többek között arról, hogy mi a büntetés lényege és mikor indokolt. Egy példa erre: „Tegyük föl, hogy a gyerek takarításkor egy véletlen mozdulattal összetör egy értékes, vagy egy kedvelt vázát. Ekkor helytelen lenne megbüntetnünk. Figyelmeztetnünk kell a nagyobb óvatosságra és le kell zárnunk az ügyet Ha azonban ugyanez a gyerek ismételt figyelmeztetésünk, korholásunk ellenére is labdázik a szobában, bár nem tört öszsze semmi, mégis megbüntetendő, mert tudatosan szegi meg a fegyelmet” Néhány oldallal később azután Loránd Ferenc okos javaslatokat tesz arra, hogyan és mivel büntessünk. Ezeket a tanácsokat a többivel együtt, sok szülő megszívlelhetné. Azon is el lehetne gondolkodni, nem érdemes-e kiadni — bizonyos korrekciókkal — ezt a kitűnő és praktikus könyvet iskolába már nem járó felnőttek számára is. Gábor István Gyermekrajz kiállítás az állatvédelem szolgálatában Az Állatvédő Egyesület és a Mezőgazdasági Múzeum közös akciójából született a január 11-én megnyílt kiállítás a Mezőgazdasági Múzeumban. Állatkedvelő gyerekek kiállítása: ötezer általános iskolát szólított fel az Állatvédő Egyesület, hogy olvastassanak el a gyerekekkel állattémájú könyveket és adják fel szünidei feladatnak az erről szóló Színes rajzot. 25 iskola reagált a kérésre, s a múzeum kiállító termének falain körülbelül 120 rajz tesz tanúságot, elsősorban arról, hogy egyegy ítéletes és lelkes pedagógus mi mindent tud kicsiholni egy-egy gyermek fantáziájából. A kiállítás magas színvonalú bevezetőjét Szabó Magda írónő tartotta. A termet borító rajzok merész és kedves fantázia alkotásai. Az első díj nyertese, Szima Irén, egy falusi gazdaságot jelenít meg tehénkékkel, kacsákkal. Starcz Judit is a mai életből meríti témáját. Koltai Éva „Mit gondol a kutyám?” című munkája komoly pszichológiai érdeklődést árul el. A legmeglepőbb az „Én és a delfin” kompozíció szerzőjének képe Volt, Chagallian lebegő rajzával, s a delfin gyengéd, ragasztott gyapjúval díszített kidolgozásával. Novák Mariann Állategészségvédelem című, sokfigurás, jól megfigyelt színes rajza talán állatorvosi ambíciókra utal. Halsz Gábor „Űr és kutya” Thomas Mann-i hangvételű képecskéje nagyon finom illusztráció, holott a szerző bevallotta, hogy sohasem olvasta a művet. Gulyás Mária madáretetője plakátszerű, a Pálos Anna batikos technikájú lepkéje, vagy a gyönggyel díszített virágot szagoló kiskutya vizuális kultúráról tanúskodik. (fedor) ________Magyar Nemzet________ HALLÓ! TÉVÉ? — 0 álló! Tévé? M 0 — Igen, kérem, ki beszél? — Halló! Recseg B w a vonal! A Tévét kértem. — Én vagyok. Halló! Ki beszél? — Fuszulykáné. Előfizető vagyok, már öt éve. És még nem beszéltem a Tévével, pedig már unokám van. — Ez derék. Bocsánat, kedves nézőink. Mindjárt folytatom a hírolvasást. Hány éves a kicsike? — Tizenöt. Imádja az ön hangját. — Köszönöm. Kedves gyermek. Mi szeretne lenni? — Tévésztár. De nem ezért hívtam. Most, amióta mindenki telefonál a tévébe adás alatt, gondoltam, felhasználom az alkalmat. Szeretnék valamit kérdezni magától. — Én is, Fuszulyka néni, mondja, hogyan főzi a bablevest, ecettel? — Drága az nekem, fiam. Inkább kisütök egy csirkét. De maguk mivel csinálják a tévéműsort? — Szempontokkal. — Hát mégis?! Szép dolog... — De, Fuszulyka néni! Ezek nagyon rendes szempontok. Ugye, önök is így gondolják, kedves nézőink? Most például az intimitást, a családias hangvételt szorgalmazzuk. A televízió házhoz megy. Családtag. Az egész ország egy nagy család. Úgy is kezel bennünket, mint családtagot. Olyan őszintén beszél velünk, mint a saját szüleivel. — Sajnos, én nagyszülő vagyok. Az unokám olykor füllent nekem. — Vegyen részt pedagógiai vitáinkon. A serdülőkor problémáit tárgyaljuk. Meg fogjuk magyarázni. De ha megengedi, kedves Fuszulyka néni, folytatnám a nemzetközi helyzet ismertetését. — Ne legyen már olyan hivatalos. Az nem helyes a tévéhíradóban. Legyen közvetlenebb, családiasabb. Ne olvassa már azokat a híreket. Inkább mesélje el nekem, hogy van Sophia Lorén kisgyermeke. — Fuszulyka néni öt éve előfizető és nem tudja, hogy a sztárok magánéletével a Parabola foglalkozik?! — Jó, ha maga itt a híradóban nem felel, máshoz fordulok. Van még telefon a televízióban. Felhívom a Tudományos tudakozót. Ott minden, származással kapcsolatos emberi dologra választ adnak. — Ugye, milyen nagyszerű műsor. Nem csoda, hogy megállás nélkül szólt a telefon. A nézők kérdeztek, a szakemberek válaszoltak. Közvetlenül, spontán egyszerűséggel. Lelkesen, őszintén. — Így igaz. Az unokám is felhívta a tudakozót. Kérdezett valamit. — Nagyszerű. És mit feleltek? — Nem tudom. — Ilyen hamar elfelejtette? — Ezt felelték. — Áttérek a belpolitikai helyzetre, kedves nézőink. Országjáró riportereink tudósításai előtt egy érdekes fővárosi sajtótájékoztatóról számolunk be. Munkatársunk ma délelőtt a Kutyabőr Kikészítő Tröszt értekezletén vett részt... — Inkább beszélgessünk, Bemondó úr! Kutyabőröm nincs. Családom van. Egy egész félkör. Izgatottan néztük a másik félkört. Betartottuk Poór Klári utasításait, mi is karéjban helyezkedtünk el a képernyő előtt, de azt hiszem, nagyon silány mértani alakzat lett belőlünk így összesen. — Miért? — Egyenetlen volt a kör két fele. A stúdióban sokkal vastagabb lehetett. Jóval többen ültek ott, mint nálunk. Mi legfeljebb nyolcan nézzük együtt a tévét. Különben nem lenne elég intim. A többiek átmennek a szomszédba. — De hát ez csak nem zavarta meg a kitűnő kezdeményezés sikerét?! A mi tévécsaládunk nagy. Országos család. Egyszerű emberek, híres emberek, ifjú házaspárok. Mindenki úgy csinált a stúdióban, mint otthon, vagy a munkahelyén. Szász Endre fesztelenül alkotott. Major Tamás fesztelenül órát adott Adyból. A házaspárok porszívóztak. Mindent fesztelenül, úgy mint otthon, családi körben. Ugye tetszett érezni ezt a derűs közvetlenséget? — Megmondom én, Bemondó úr, nem baj, ha a többiek is inkább ezt hallják, mint a Kutyabőr Kikészítő tájékoztatóját, hogy aki így tud porszívózni, mint a Poór Klárika, az igencsak jó háziasszony lesz. De azért én sajnáltam őt. Ennyi futkosás, izgalom. Még a postásokra is átragadt. Feladó nélkül vettek fel sok-sok táviratot. A rendező is beszólt olykor a háziasszonynak, s a háziasszony nem szólt be a rendezőnek. Csak mosolygott. Mondtam az unokámnak: látod, kislányom, a tévésztárnak sem könnyű__. — Csodálkozom, Fuszulyka néni. Hát nem örül a mi kis családi televíziónknak? Hát nem örül, hogy végre le akarjuk vetni hivatalos talárunkat, hogy már a hivatalos személyek, a miniszterelnök meg a fővárosi tanácselnök is úgy beszélgetnek a riporterekkel, sőt a nézőkkel is, mint egyik ember a másikkal. Egy kérdésre valaki azt mondja, nem tudom, és nem dől össze a televízió. A nézők megkérdezik, amire azt hiszik, nem lehet megkérdezni, és rögvest választ kapnak rá. És felhívjuk önt, Fuszulyka néni, játsszon együtt velünk, a mi nagy családunkkal, amely ha egy-egy tagja néha javítónevelésre szorul is, mégiscsak rendes család. Az unokáját hogy hívják, Fuszulyka néni? — Hajnalkának. Üdvözli a Bemondó urat meg a többieket. Most meg sugdos itt a fülembe. Micsoda? Azt mondja, ha ilyen nehéz, mégsem lesz tévésztár. Inkább tévékritikus. Máskülönben ne gondoljon rólam olyat, hogy nekem egyáltalán nem tetszik ez a családi játszadozás. Beülök én szívesen otthon a családi kör másik felébe, csak igazán jó és igazán családias legyen az egyik fele, ott a stúdióban, örülök a sok kérdésnek, válasznak, hozzászólásnak. Még unokám, Fuszulyka Hajnalka aktivizálásának is örülök. Azt sem bánom, ha csak a híradó alatt, Párizs és Moszkva között telefonálhatok, mert a többi adásban mindig foglalt a telefon. Nincs tehát köztünk harag, ugye, Bemondó úr? — Persze hogy nincs. S hogy megmutassam, mennyire áthatja acsaládiasság egész programunkat, még a tévéhíradót is, bemutatok egy szép fényképet Sophia Jorenről és gyermekéről. íme, kedves nézőink, a boldog anya. A meteorológiai intézet jelenti: halló, Fuszulyka néni!... Már megint recseg ... Mondott valamit? Abba kell hagynunk most. Halló!__ — Halló! Magának is kedvesem. Jó vonalat! Vilcsek Anna Örökös veszélyben... EGY HÍRSZERZŐ TÖRTÉNETE Magyarul beszélő, szélesvásznú szovjet film Korhatár nélkül megtekinthető Bemutató: JANUÁR 16 Szünetel a munka a milánói Scalában, mert a nézőtér felett négy négyzetméternyi darabon leszakadt a mennyezet. Szerencsére a nézőtér éppen üres volt, csak néhány szék rongálódott meg. A menynyezetet most szakemberek vizsgálják, egyelőre sem próbákat, sem előadásokat nem tartanak. Vasárnap, SMS: Január 12. Történelmi emlékműveket állítanak fel a Pest megyei tanács épületében A Pest megyei tanács e héten a végrehajtó bizottság elé terjeszti javaslatát a tanácsháza épületében elhelyezendő képzőművészeti alkotásokra vonatkozóan. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából emléktáblával kívánnak megemlékezni a Pest-Pilis-Solt- Kiskun Vámegyei Direktóriumról, annak elnökéről, Joanovics Sándorról, alelnökéről Urbán Pálról és a direktórium többi tagjairól: Csathó Sándorról, Porczió Istvánról és Vörös Sándorról. A direktórium a megyeházán tartotta üléseit. Az emléktáblát a tanácsterem előterében kívánják elhelyezni. A megyei tanácsház felújításával kapcsolatban a földszinti folyosó hat falnyílásában domborműveket helyeznek majd el. Ezek témája: 1. Mátyás király ítélkezése egy megyei közgyűlésen, 2. Dózsa György ceglédi beszéde, 3. Kossuth Lajos gödöllői díszszemléje a győzelmes isaszegi csata után, 4. a Várkonyi István-féle szocialista földmunkás-mozgalom megörökítése, 5. Mosolygó Antal agitációs előadást tart a munkásoknak, 6. a földosztás megörökítése. NAPLÓ ! Január 12 Bernard Ladysz, a világhírű lengyel baritonista, a milánói Scala és a New York-i Metropolitan állandó vendégművésze szerepel péntek este a Zeneakadémia kistermében sorra kerülő ünnepi hangversenyen, amelyet a Lengyel Kultúra Varsó felszabadulásának évfordulója alkalmából rendez. A hangversenyen közreműködik L. Rymkiewicz- Ladysz operaénekesnő és Jerzy Gaczek zongoraművész. A Legkedvesebb verseim címmel rendezik meg Bánki Zsuzsa előadóestjét a Magyar Színházművészeti Szövetség előadóművész szakosztálya és a Fészek Klub január 18-án, szombat este 8 órakor a Fészek Klub nagytermében. Bevezeti Nagy Péter egyetemi tanár, közreműködik Lux Erika zongoraművésznő. Sárközi György-emlékmatinét rendeznek január 19-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a Kossuth Klubban. Bevezetőt mond Illyés Gyula, közreműködik Demján Éva, Dene József, Kovács P. József és Kósa György. ah A debreceni Kodály-kórus sikeres nyugat-berlini turnéja után január 16-án a bécsi Collegium Hungaricum hangversenytermében lép fel. 10 Egri Viktort, a kitűnő csehszlovákiai magyar írót 70. születésnapja alkalmából Ének a romok felett című versesdrámájának előadásával köszönti a csehszlovákiai Komáromi Magyar Területi Színház. A bemutatót január 17-én tartják. El A rendkívül magas operai belépőjegyek és a premierek luxusjellege miatt péntek este rövid időn belül a negyedik tüntetés zajlott le Olaszországban, ezúttal a modenai operaház bejárata előtt. A tüntetőket fasiszta suhancok csoportja támadta meg, és súlyos verekedés robbant ki. Juliette Greco péntek este bordeaux-i koncertjén összeesett a színpadon. Orvosa szerint kimerültség volt az oka a világhírű francia énekesnő rosszullétének. A művésznő tíz napra lemondta valamennyi fellépését. Nagy sikerrel mutatták be pénteken a szerző jelenlétében a nyugat-berlini Schlosspark Theaterben Örkény István színdarabját, a Tótékat. A nyugat-berlini bemutatóval egyidőben Helsinkiben és Koppenhágában is premiert tartottak a Tótékból. Károlyi Mihály Ravettettó című drámájáról tart előadást Hubay Miklós január 16-án, csütörtök délután, 5 órakor a Fészek Klubban. Közreműködnek: Demján Edit, Iglódi István és Memsáros László. A Petőfi költeményeire komponált dalciklust Moiszej Vainberg szovjet zeneszerző. Lenin-szobrot avatnak jövőre, születésének 100. évfordulójára Hódmezővásárhelyen. Szabó Iván szobrászművész és Borvendég Béla építészmérnök tervét most fogadta el a hódmezővásárhelyi tanács. A színpadról bírálta a francia kormányt Jean-Paul Sartre Az ördög és a jóisten című darabjának párizsi előadásán. A kormány betiltotta Armand fiait, Franco-ellenes színművét. Sartre ezt az eljárást képmutatónak bélyegezte. — Ez oda vezethet, hogy a Tartuffe-ot is betiltják, mint annak idején a Vichy-i kormány — mondotta az író. Bartók három színpadi művének sikere Bostonban Bostonban péntek este nagy sikerrel mutatták be Bartók Béla három színpadi művét, A kékszakállú herceg vára című operát, A fából faragott királyfi és a Csodálatos mandarin című táncjátékokat Bartóknak e három műve először került egy előadáson az amerikai közönség elé. A helyi operatársulat produkciójában valóságos magyar előadást láthatott a közönség. Judit szerepét a Kékszakállúban Szőnyi Olga, a budapesti Operaház tagja énekelte, a két táncjátékot Eck Imre, a Pécsi Balett vezetője tanította be, és ő táncolta a Mandarin címszerepét is. Partnere Bretus Mária, a Pécsi Balett művésze volt, és a többi fontosabb szerepet is pécsi táncosok alakították. A Bartókműveket Kulka János vezényelte. FELHÍVJUK A ZIL GÉPKOCSIÜZEMELTETŐK FIGYELMÉT, HOGY A TEHERAUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT Budapest, XIII., Váci út 45. 1969. évre, az üzemeltetők előzetes igénybejelentése esetén a kívánt mennyiségben és időpontra vállalja A HASZNÁLT, DE FELÚJÍTHATÓ ZIL—164 typ. motorok felújítottal történő kicserélését 13 000,— Ft egységáron Az érdeklődés és lebonyolítás ügyében a munkavállalási osztály — telefon útján is — készséggel áll a t. üzemeltetők rendelkezésére TELEFON: 208—417